Délmagyarország, 1910. június (1. évfolyam, 8-33. szám)

1910-06-18 / 23. szám

1910 június 12 DÉL MAGYARORSZÁGI 5 most tataroztat, épen kátrányozás közben lepte el a víztömeg és teljesen tönkretette az eddigi munkálatokat. Érdekes, hogy Herkulesíürdőre létrákon keresztül járnak át. Romániából Magyarországba máig csak Erdélyen keresztül lehetett jönni az árviz miatt, de most már ez a közlekedés is megszűnt. Jön az árviz. Orsova, junius 17. E hó tizenharmadikán, hétfőn délután Krassó­szörényvármegye egész déli részében előbb hű­vös északi szél fujt, majd fülledt, szinte tart­hatatlan hőség támadt. Az égbolton nagy zivatarfelhők tornyosultak. Hirtelen óriási ziva­tar tört. ki. Tyúktojás nagyságú jégdarabok esték félóra hosszáig. Ezt hatalmas felhőszaka­dás követte. Hajnali félhárom órakor nagy moraj volt hallható, majd az emberek kétségbe­ejtő kiáltozása vegyült bele a félrevert haran­gok zúgásába. Megszólalt a tűzoltóság és katona­ság vészkürtje, jelezve, hogy jön az árviz! A Cserna folyó kilépett medréből és két méter magasságban elöntötte az egész környéket. Az emberek riadtan menekültek a padlásra. Az áradás holttesteket, állati tetemeket, rengeteg gazdasági eszközt sodort magával. Megrongálta a vasúti hidakat; a jáblonikai alagutat tönkök­kel és sziklákkal tömte tele és azt mondják, hogy a jablonikai vasidi hidat egészen elvitte. Az országutak mellett kidöntött minden táviró­és telefonpóznát. A katonaság és tűzoltóság emberfeletti erővel igyekszik megmenteni, amit lehet. A Duna árja is folyton nő és az áradat itt is emberi és állati hulladékokat sodor. Dolnja-Lyubkova és Lyübkova közsé­gek hir szerint egészen eltűntek a föld színé­ről. Trenkova község egészen viz alatt áll. Eddig harmincnál több hullát halásztak ki az áradatból. Tizennegyedikén, kedden ujabb hatalmas felhőszakadás volt, ugy, hogy a Cserna és a Duna újból másfél méterrel megnőtt. Az országúton az uttestet két helyen el kellett vágni, hogy a Cserna folyó árja lefolyhasson. A közlekedés teljesen megakadt. Vonat, kocsi nem mehet, telefonálni, táviratozni lehetetlen, egyetlen közlekedési eszköz a hajó. Hogy milyen károk vannak, azt még megállapítani nem lehet, de azt mondják, hogy több millió korona a kár. Száznegyven emberéiet. Teregováról jelentik : Weidenthal és Wols­berg községek teljesen el vannak zárva a külvilágtól. A szlatinai utat ugy elmosta a viz, hogy nyoma sem maradt. Az ujmoldo­vai járásban egyedül száznegyven ember pusztult el. Pojana Mörul mellett Winkler Testvéreit szegedi fakereskedó'-cég ipartelepét és Wolcs­ner fatermelő-cég egész raktárát elvitte az áradat. Végítélet. Az oravicai csendőrszárnyparancsnokságtól a szegedi csendőrkerületi parancsnoksághoz ma este távirat érkezett, amelyben segítséget kér­nek a viz által elárasztott falvakba. A távirat igy szól: „Bozovicson a vizáradás két sor házat, egy nagy hidat elvitt. Tizenegy halott. Stájerlaktól Bozovicsig egy kivételével valamennyi ház elsodorva. Bányán a viz több házat elvitt. Egy halott. Dcibovcén tizenhárom halott. Ujsopotban csak a tem­plom és három ház látható. A községek megközelithetetlenek. Többi falvakból még hir nem érkezett. A kért segítség eddig még nem érkezett. Sürgősen szükséges. Barényi hadnagy." A szegedi csendőrkerületi parancsnokság a távirat következtében a szükséges intézkedé­seket megtette. Hivatalos jelentés. Temesvár, junius 17. Temesszlatinán az árviz áldozata négy ha­lott. Bozovicson: két halott, harmincöt ház összedőlt. Szászka : egy halott, három ház összedőlt, Románszászka : három halott. Wajdás: négy halott, ötvennégy ház elpusz­tult. Mórul : hat halott, Ujmoldova : három halott. Radimna : az ár rombadöntött min­dent, a vetésekből semmi sem maradt. Szko­lovác : harminc ház összedőlt. Szlatica és Langenfeld : a cigánytelepen több ház ösz­szedőlt. Dolnja-Lyubkova : harminc embert nem találnak. Mehádia : tizenhárom ember meghalt. Jablanica : Hir szerint huszon­nyolc ember hiányzik, sok ház összedőlt. A vcisuti hiclat szétrombolta, a közúti hidat nagyon megrongálta az ár. A herkulesfür­dői állami utat száz méternyi darabon tönkretette a viz. Bozovics : tizennégy halott. Dalbosoc : tizenöt halott. Mocserics : hét halott. Ujsopot : ötven halott. Egyéb köz­ségekből közlekedési zavar miatt hiányzik a jelentés Krassószörénymegyéből. Az alis­pán a távirda- és telefonvonalak megrongá­lódása folytán csak elkésve kapott jelentést, nyomban ezután táviratilag nagyobb összegű segélyt kért a belügyminisztériumtól. Hége a repülöwersenynek. — Fiaskó és deficit. — (Saját tudósítónktól.) Ma befejezték a bu­dapesti nemzetközi repülő-versenyeket. A tizenegynapos repiilő-meeting, mint most már a legnagyobb határozottsággal meg­állapítható, sem erkölcsi, sem anyagi sikert nem hozott. A levegő meghódításának ügyét alig vitte előbbre valamivel. Túlságosan sok volt a lezuhanás és a katasztrófáknak, mint tudjuk, a nézőközönség néhány tagja is megadta az árát. A külföld előtt sem növekedett a repülőverseny révén Budapest és Magyarország jóhirneve. A francia aviatiku­sok ugyanis, bár a Magyar Aeroklub igazán a legnagyobb áldozatkészséggel támogatta őket, haraggal, szerződésüket megszegve távoztak el. De nem is tudtak sem ők, sem többi társuk különösebbet produkálni. Rekordjavitás csupán egyetlenegy történt: Trey André javította meg a lassurepülés világrekordját. Ami az idegenforgalmat illeti, szintén nem nagyon virágzott a repülőversenyek révén. A külföldiek úgyszólván teljesen távolma­radtak Budapesttől és ez nagyrészben hozzá­járult ahoz, hogy a verseny eddigi számitá­sok szerint háromszázötvenezer korona de­ficittel végződött. Ennek az összegnek nagy­része a főváros költségvetését terheli. Mind­ezeken tul azonban elfogultság nélkül azt is konstatálni kell, hogy a verseny, mint a haladás nagyszerű megnyilvánulása, mint a tudomány ünnepe, nem volt egészen hiába­való. Számos esetben megtörtént, hogy egy­egy szebb repülés vagy kecses és ügyes le­szállás láttán valósággal ujjongott a tri­bünök közönsége. A minden iránt fogé­kony ifjú Budapest ujjongva gyönyörködött abban, hogy immár szállni tud az ember. Végül megemlékezünk a magyar aviati­káról. A sok tréfa ellenére, amelyek a ma­gyar pilóták és konstruktőrök körül röp­ködnek amiatt, mert e derék emberek röp­ködni nem valami nagyon tudnak, — el kell ismerni, hogy lelkesek és törekvők a mi bajnokaink. A szegény nagybetegen fekvő Zsélyi örökét átvette Székely mérnök, aki bizonyára uj gépet fog épiteni az el­törött helyébe és együtt a magyar küz­ködőkkel dicsőséget szerez majd a ma­gyar tudománynak. Ennyivel parentáljiik el a* befejezett budapesti repülőversenyeket. Itt irjuk meg, hogy a külföldi aviatikusok egyike-másika még Budapesten marad. Való­sággal divatba jött ugyanis a repülés az aviatika iránt érdeklődő előkelőségek között. Sőt Auguszta főhercegnő példáján fölbuz­dulva, a napokban, hir szerint, József királyi herceg is föl fog szállani. fi főhercegi pár repülni akar. Ma délelőtt jóval kilenc óra előtt Auguszta, főhercegasszony sétalovaglás közben megjelent a versenytéren. Kilenc órakor automobilon meg­érkezett József főherceg is. Mind a ketten föl szerettek volna szállni Warchalowszky gépén, ele az aviatikus kijelentette, hogy bár szives készséggel áll a főhercegi pár rendelkezésére, de gépe „nincs teljes kondicióban" és igy nem vállalhatja az esetleges következményekért a felelősséget. A főhercegi pár ekkor Engelhardt kapitányt akarta megkérni egy kis légutazásra, de az aviatikust sehol sem találták. József főherceg és Auguszta főhercegasszony erre elhagyták a versenyteret. A legközelebbi napok egyikén József főherceget Pischof lovag viszi a levegőbe, mig a fensége» asszony újból Warchalowszky mérnökkel indul a magasba, akinek biztos kezére — úgymond — bármikor szívesen rábízza életét. fiz utolsó délután. Ma délután kevés közönség jelent meg a Rákos-mezőn, hogy végignézzék az amerikai meeting utolsó délutánját. Sűrű cseppekben esett az eső és tartani lehetett attól, hogy egyáltalán nem repül föl egy aviatikus sem. Félőt órakor azonban elállott az eső és a nap is sütni kezdett. A mai napon a magyarok is starthoz állottak, még pedig eredménynyel, mert ma már nemcsak gurultak, hanem repül­tek is, sőt Horváth el is nyerte a nemzeti dijat. Több szerencsétlenség is történt ma, de egy pilóta sem sérült meg. Ellenben a gépeik telje­sen tönkrementék. Majdnem végzetes volt Székely lezuhanása, aki tisztán lélekjelenlétének köszönhette meg­menekülését. Először Adorján startolt és sajátszerkezetü gépével szállott föl. Mintegy huszonöt métert repült, mely után simán leszállott. Ezután Székely röpült föl és nyugodtan emelkedett gépén öt méter magasságba. Hatvan méter tá­volságra észrevette Székely, hogy egyenesen az első pilonnak megy, amikor a magassági kor­mányhoz nyúlt, hogy feljebb szálljon. Ekkor ré­mítő pillanat következett. A gép függőleges irányba került és igy zuhant le a földre. A közönség dermedve nézte a jelenetet, mi­közben egy idősebb asszony rémült sikoltással ájult el. Székely anyja volt. A versenybíróság, meg a mentők automobilon rohantak a katasz­trófa színhelyére, de szükség nem volt rájuk, mert a magyar aviatikusnak semmi baja sem történt. A közönség lelkesen megéljenezte Székelyt. Öt órakor Pischof próbált szerencsét, de nem tudott semmi eredményt sem elérni, mert egy félkör után egy-két méter magasságból lezu­hant. A gép alsóvázája megsérült, de Pischof­nak semmi baja sem történt. A feleségét, aki automobilon sietett elébe, megölelte és vele együtt a közönség lelkes ovációja közben ment a hangárjába. Vinzier lezuhant. Vínzier Antoinet-monoplánjával magasan szelte a levegőt, miközben az egyik versenybíró lát­csövén keresztül észrevette, hogy a gép egyik szárnyán a drót lóg alá. Azonnal kirohant a pályára és zsebkendővel jelezte, hogy baj van, ereszkedjék alá. Vinzier a jelzést nem vette észre és még feljebb repült. Egyszerre lejebb szállott és a®közönség észrevette, hogy harminc méter magasságban a két szárny össze­csapódott és a gép lesuhant. Lélekszakadva rohantak a lezuhant géphez, mert biztosra vették, hogy az aviatikus meghalt. De szeren­csére megmenekült, mert a nyeregből idejekorán kiugrott. A publikum lelkesen ünnepelte a sze­rencsésen megmenekült Vinziert. Fél hét órakor fölszállott Adorján és öt méter magasságban nyolcvanöt métert repült. Montigny csak egy-két kört irt le a levegőben, azután leszállott. Ekkor leszállott Kinet, aki montőrjével két óráig kószált a közönség feje fölött. Hét órakor Hirsch startolt, de nem ért el semmi eredményt. Kinet újra fölszállott éa magával vitte Zsedényi Okolicsányi Edénét. A nemzeti dij. Félnyolc órakor startolt Horváth a nemzeti dijéi't. A gép simán, néhány méter gurulás után

Next

/
Oldalképek
Tartalom