Délmagyarország, 1910. május (1. évfolyam, 1-7. szám)
1910-05-25 / 3. szám
6 DÉLMAGYARORSZÁG 1910 május 2b Postások Hieronyminél. V- A miniszter a fizéíásrendezésről. — (Saját tudósítónktól.) A postástisztviselők 'kaszinójának és a postásaltisztek és szolgák országos egyesületének népes küldöttségét vezette ma Földest felügyelő Hieronymi vKároly kereskedelmi miniszter elé. A fizetésréndezésre, a részjutalékokra nézve vol'tak kérései, kérték továbbá, hogy az ötnegyedév óta üresedésben levő állásokat töltse be a miniszter és hogy a postáskaszinó beadott alapszabály-módosítását hagyja , jóvá." A küldöttség szónoka, Földesi, rámu' tatött az egyesületnek szociális és humanitárius tevékenységére is. Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter a következő beszéddel válaszolt'a küldöttségnek: - • '•« — jW$ztélt Uraim, én az hiszem, azok közt a kérdések'közt, amelyeket tisztelt szónokunk fölvetett,, legfontosabb a fizetésrendezés kérdése. Méltóztatnak tudni, hogy az 1910. évi költségvetésben eziránt gondoskodás törtépt. Sajnos azonban, az: 1910. évi költségvetés az országgyűlés által ma sincs megállapítva és megszavazva. Az uj kormány a korábbi költségvetést magáévá tette és természetes, hogy mihelyt az országgyűlés összejön, a legelső kérdés és legelső tárgy, amelynek különben is döntés alá kell kerülnie, az, hogy az ország pénzügyei iSmét törvényes mederbe jussanak, hogy az országgyűlés niegállapitsa azokat a kiadásokat,' amelyeket a kormány törvény szériüt tehet. Mihelyt ez megtörténik, legyenek meggyőződve, hogy én a legnagyobb és legmesszebbmenő jóakarattal fogom a fizetésrendezés kérdését azonnal aktiválni. (Lelkes éljenzés.) Jól tudom, minő óriási drágaság uralkodik most, amely úgyszólván hónaprcí-hónapra fokozódik, és ezalatt természetese» \u tisztviselők szénvédnek a legtöbbet, akik átíáfldő fizetéshez lévén kötve, nem tudják a keresetét a megélhetési viszonyokhoz alkalmazni.- Ennélfogva biztosíthatom az urakat, - hogy a 'fizétésrendezés[ mindenképen— amennyire csak lehet — a megélhetési viszonyokhoz alkalmazva fogom életbeléptéim. (Zajos éljenzés.) Aziránt pedig ne legyenek semmiféle kételyben,, hogy a rószjutalékot, amelynek az a rendeltetése, hogy a szorgalmas és takarékos tisztviáfclő külön élvezze a maga fáradságának jutalmát,* tovább fogom fejleszteni. Azt hiszem, hogy ez igen jelentékeny segítség lesz ahoz, gyes voltál magadra vállalni, akkor tüntess ki azzal, hogy valóban vigyázol rá, ne adjanak be nekem petroleumos poharakat. — De Géza, hiszen azok a poharak tiszták voltak. — Bocsáss meg, — mondta a férfi, — akkor nem törődtél vele; vagy nincs az ilyesmi. iránt érzéked. Az asszony sértődötten hallgatott. Nyomott hangulatban reggeliztek, de a lány ujjongott. Estére az asszony ismét megvizsgálta a poharakat és tizenkét óra . tájban a lány ismét belopódzott petroleumos báttisztkendőjével a szobába. Másnap reggel haragosan mondta Kürth : — Édesanyám, téged kérlek már, gondoskodj .végre róla, hogy tiszta poharat kapjak. Ez tűrhetetlen. A fiatal asszony dühbe jött: — Géza, meg vagy bolondulva , . , Majdnem összevesztek. A lánynak dobogott; a szive az örömtől. Az öreg asszony megindította a vizsgálatot. Lfhozatta a poharakat: most már nem érzett rajtuk semmi. .— De az éjjel nem lehetett inni belőlük, — erősítette Géza. Az öreg asszony engesztelő hangon szólt: — Hát majd ma ketten vigyázunk rá Sárikával, liógy baj ne legyen. Ketten vigyáztak, de éjféltájban a lány belopódzott a Géza szobájába és amikor a férfi hazajött, újra a gyűlöletes, ocsmány JMiz fogadta. A kezébe vette a poharakat és pühösen vágta őket a földhöz. Ideges ember amit a fizetésrendezés utján el fogunk érhetni. (Lelkes éljenzés.) Ami a másik kérést illeti, tudniillik, hogy az országos kaszinó és az országos egyesület alapszabályszerü viszonyait rendezzem, tudom, hogy ez a kérelem már huzamosabb idő óta itt van a minisztériumban. Legyenek kegyesek azonban figyelembevenni azt, hogy ilyen országos szervezkedési kérdéseket jól meg kell fontolni és méltóztassanak tekintetbe venni azt, hogy a kérés elintézése azért is késik, mert ma mindenféle politikai feladatokkal vagyok elfoglalva. De hát most már nagyon közel állunk a választásokhoz és mihelyt azon tul leszünk, azonnal előveszem ezt a dolgot és rendezni fogom. (Lelkes éljenzés.) Arról'is legyenek meggyőződve, hogy én azt, miszérint a tisztviselői kar saiát iniciativájából humanitárius intézeteket létesít, csak örömmel vehetem tudomásul, mert mindezek a dolgok fejlesztik a testületi szellemet, amely eddig a postásokban igazán nagymértékben meg volt. Boldogult Szalay Péter barátomnak köszönhetjük azt, hogy a postások az intézet érdekét teljes szívvel-lélekkel szolgálják és minden ambíciójukkal rajta vannak, hogy a magyar posta tekintélye és jóhirneve igazán kitűnő legyen. Ami végre utolsó kérésüket illeti, az előléptetéseket, ezek meg lesznek pár nap alatt. (Lelkes éljenzés.) Általánosságban mondhatom, ne méltóztassanak soha az én jóakaratomban kételkedni, az mindig meg lesz. (Lelkes éljenzés.) Viszont az urakat arra kérem, hogy annak az intézetnek, amely közös gondozásunkra van bizva, a jó hírnevét, fejlődését mindig szem előtt tartani szíveskedjenek. A küldöttség a miniszter válaszát hoszszantartó, lelkes éljenzéssel fogadta. Ezután Kálmán Gusztáv államtitkárnál tisztelegtek, aki szintén a legnagyobb jóakaratáról biztosította a küldöttséget. Választások Boszniában. Serajevóból jelentik, hogy a tegnap lezajlott városi kúriai választásokon a nemzeti párt az egész vonalon győzött. A mozlim pártszervezet kilenc, a szerb nemzetiségi párt öt mandátumot kapott, az öt katholikus mandátum közül három a népszövetségnek jutott. Ma még folyik a választás, de a Katolikus Udruzsnának kevés a reménye, hogy egy jelöltet is be fog hozni. Érdekes, hogy a mozlim képviselők közül hét analfabéta. létére szinte kínozta a szag, tépte az idegeit, dühbe hozta, elfárasztotta és megbolondította. Kétségbeejtő ! . . . Hát meg van ez a ház átkozva? Nem lehet itt egy pohár vizet inni ? Utálta a házat, a lakását és legfőképen utálta azt az erős parfüm-illatot, amelyet az asszony bennhagyott és amelyhez előtte elválaszthatatlanul hozzánőtt a petróleum dögleletes szaga. Nem tudott aludni. Az idegei sajogtak, megfájdult a feje és keservesen hánykolódott reggelig. Égő szemmel kelt fel, álmosan, fáradtan, kimerülten. A reggelinél komoran mondta: — Megint petroleumos poharat adtak be. — Édes fiam, — válaszolt az anyja, — az lehetetlen. Okvetlenül csalódok Magam is megvizsgáltam őket. Kürth dühbe jött, de az anyjával nem akart feleselni. Hallgatott és azt gondolta magában : — Ezek azt hiszik, hogy én meg vagyok bolondulva. Az idegességét megkorbácsolta ez a gondolat, egész nap fájó fejjel járt-kelt. Délután hozzálépett karcsú unokahuga és mély, szürke szemeivel nyugodtan tekintett a szemébe. — Géza, ma majd én vigyázok a szobádra. A szép lány tiszta egészségéből áradt a nyugalom és megnyugvás . . . — Köszönöm, Ilonka, — mondta Kürth meglepetve és hálásan. / \ ,f A trónörökös a magyar hegemóniáról. Hogy tanult magyarul Ferenc Ferdinánd. — Beszélgetés Lányi püspökkel. (Saját tudósítónktól.) Ferenc Ferdinánd magyarbarát érzelmeiről érdekes adatokat közölhetünk Az utóbbi időben a trónörökös személye körül annyi lehetetlen kombináció keringett, hogy nem árt, ha a magyar közvélemény alaposabban tájékozódhatik „a nagy szfinksz" érzelmeiről ós felfogásáról. Az alábbi sorokból a tendenciózus híresztelések erős és örvendetes cáfolata sugárzik ki és ez egyelőre talán meg fogja nyugtatni azokat, akik túlságos aggodalommal néznek a jövendő elé. Nem lehet közömbös reánk nézve az sem, hogy a magyar trón várományosa mennyire járatos nyelvünkben. A Habsburgok, még azok is, akik egyébként jóakarattal voltak eltelve a magyar nemzet iránt, majdnem kivétel nélkül elhanyagolták nyelvünket, csak királyunk, néhai József főherceg és nagyon népszerű fia tanultak meg tökéletesen magyarul. De néhány év óta a magyarul tudó Habsburgok sorába számithatjuk Ferenc Ferdinándot is. A trónörökös tiz évvel ezelőtt, mint érett férfi feküdt neki a magyar nyelv tamilásának és rövid időn belül bámulatos eredményt ért el. Ma már tökéletesen tud magyarul Ferenc Ferdinánd. Ezt megerősíti volt tanítója, Lányj püspök is. .-:ill' Lányi József nagyváradi otthonában fogadta munkatársunkat. — Nem beszélhetek, nem mondhatok semmit. Később talán igen, most nem akarok beszélni. — Őfenségéről . . . — Nem lehet kérem , . . — Nem aktuálitást kérek. Csupán arról mondjon valamit méltóságod, hogy milyen módszerrel tanította őfenségét a magyar nyelvre. Lányi püspök mosolyogva engedett; — 1900-ban ért az a kitüntetés, hogy meghívtak őfensége mellé a magyar -nyelv tanárának. Hat évig voltam Ferenc Ferdinándnál és ez az idő teljesen elegendő volt neki arra, hogy perfektül, sőt kitűnően megtanuljon magyarul. A lány megvizsgálta este a poharakat, a maga parfümjéből öntött pár cseppet az asztalra és reszketve virrasztott addig, amig a férfi hazajött, nem megy-e be másvalaki a szobába egy battisztrongygyal. De nem ment be senki; és mikor a Géza lépéseit hallotta, nyugodtan feküdt le. A férfi pompásan aludt az éjszaka, korán kelt, jókedvű volt, tele tüdővel szítta a reggel illatos levegőjét a kertben, ahová reggelizni ment. Csak a lány volt még lenn, Géza végignézte. A tavaszi reggelben gyönyörű volt; a nyugodt szépségnek, a szép egészségnek, a tisztaságnak egy illatos szobra. Az illat is, amelyet használ, milyen egyszerű, kedves és megnyugtató ... A vér a szívébe szökött, régi érzései frissen és fiatalosan keltek fel mind; ellentállhatatlanul áradt ki a szívéből a lány nyugalma és tisztasága után való vágy. Ez a lány kell neki: idegességéhez ez a gyógyító nyugalom, állhatatlanságához ez a csendes jóság, ez a csendes szépség. Meg kellett ölelnie. A lány meglepetve nézett rá. — Ilonka, akarnál a feleségem lenni? A lány könyező mosolygással intett igent* • Jött az öreg asszony és sírva fakadt az örömtől, jött a fiatal asszony és kényszeredett mosolylyal gratulált és a lány, mikor a szobájába került, elővette csipkés holmijai közül a piszkos, nehézszagu, petroleumos j rongyot és forró hálával nyomott rá egy' csókot.