Délmagyarország, 1910. május (1. évfolyam, 1-7. szám)
1910-05-25 / 3. szám
¿10-május 25 DELMAGYARORSZÁG 3 \ fenséges nr kiejtése nem idegenszerű? fi- Nem. Épugy beszél magyarul, mint én. Ritka nyelvérzéke vari. • - — __ £S milyen módszerrel tanította méltó__ Eleinte gramatikai módszer szerint, de már a harmadik órán maga ó'fensége kért, ho^y hagyjam el ezt a rendszert és térjek rá "a gyakorlati oktatásra. Akkoriban nem volt még magyar nyelvre alkalmazva a Berlitz-inódszer, de ismertem ennek francia, o'asz és német variációit, ezt a módszert alkalmaztam tehát a tanításnál. Ami a kenink ügyébe esett, annak magyar elnevezését többször elismételtem és elismételtettem velő' is. Őfensége mindig megtartotta emlékezetében. a neki idegenszerű neveket. Sokszor megcsodáltam a trónörökös nyelvtehetgéo-ét. Kevés idegenajku $rabgr tanult meg rövidebb idő alatt magyáriáfinint 5. - Amikor meglehetős' "üssdasnes birtokába jutott a fenséges ur, rátértünk, az olvasásra, Elsőnek Tóth Béia Mende,-mondák cimü müvét olvastuk együtt. Ebből a könyvből ismerte meg a trónörökös a magyar nép jellemét és sajátságait. r; És milyeniiatással voltak ezek őfenségére? ?> — A lehető legjobb hatással. Az a tendenciózus 'ím, hogy a trónörökös nem barátja a magyar,: népnek, a legtávolabbról sem fedi a válóságot. Egyszerűen valótlan. Őfensége oly előnyösen ismerte meg a magyar nemzeti szellemet, hogy kétség sem foroghat fenn érzelmei félői. Ezt egyébként tettekkél fogja bizonyítani: — Szóval, alaptalan az a vád, mintha őfensége-a magyar hegemónia fentartását feleslegesnek tartaná. —• EÍ'á'bszurdum. A trónörökös jól tudja, hogy Magyarországon a magyarság domináló ^sűmpét a kettős monarchia érdekében fenn kéli tartani. — Közjogi tanulmányokat folytatott a fenséges ur? — Hogyne. Alaposan ismeri a magyar közjogot. Tanulás közben gyakran volt vitám vele, különösen a Habsburgok és a magyar nemzet viszonyára vonatkozó részeknél. Tiniún Ákos alkotmány-történetét olvasta előszeretettel ó'fensége. Néha megütközött egy-egy passzuson, de ilyenkor rámutattam"1 a széljegyzetre: — A?.éáefző kutforrásokból idéz — mondtam. —«tá^.üyenkor a trónörökös mindig elismerte, hogy a magyar álláspont a helyes. Munkatársunk politikai térre vitte át a beszélgetést?.-' ' — Nem politizálok,— jelentette ki" Lányi. — Csák egyet. Azt beszélik, hogy az udvar a magyar; hegemónia letörésére akarja felhasználni az általános választói jogot. — Ugyan kérem '. — mondta egy heves gesztus*;kíséretében Lányi püspök és a beszélgetés véget ért. Főispáni installációk. Ma délelőtt iktatták i)e Kecskemét város főispáni székébe Ráday Gedeon gróf főispánt. A beiktató közgyűlésen a törvényhatóság tagjai nagy száinban jelentek meg. Rádayt a fővárosból Benicsky^i&m o.b.t.t., Nemeskéri Kiss Pál, Kecskeméi;elgő kerületének munkapárti jelöltje és még többén kísérték le. A közgyűlést Kodcc Elek polgármester nyitotta meg. A királyi kézirat fölolvá'g'á'sa után küldöttség ment a főispánért, akit záiös ovációval fogadtak. Kada Elek üdvözlőbeszéde után a főispán letette az esküt, majd megtartotta székfoglalóját. — Szebenmegye tegnap tartott közgyűlésén iktatta be hivatalába Walbaum Frigyes uj főispánt. A megye régi főispánja, aki tizenkilenc évig állt a megye élén Thallman Gusztáv, levélben búcsúzott el a .törvényhatóságtól, amely érdemeit jegyzőkönyvbe iktatta. uj főispánt esküjének letétele után a szászok részére V/olff Károly, a románok részéről Leniény Líviusz üdvözölte. l&&lü0ymm£$zterck találkozása. Rómából íelentik: San Giuliano olasz külügyminiszter és Aéhrenthal gvól közös külügyminiszter a nyár folyamán találkozni fognak. A találkozás Aéhren•'•••",' gróf csehországi birtokán fog Végbemenni. A két külügyminiszter onnan együttesen Ischlbe tT'e8'y, aliol San Giuliano miniszter bemutatkozó kihallgatáson fog megjelenni őfelsége előtt. Választások előtt. * — Justh fenyeget, Rakovszky bukik. — v Justh Gyula mára megint szörnyen haragosan ébredt. Magához kéretett egy laptudósitót és olyanokat mondott a készülő obstrukcióról, hogy ebből csak egyre lehet bizonyossággal következtetni: a szélsőbal csúfos vereségére. Mert a nagytermészetü vezérben semmi sem forralja olyan erővel a szittya-vért, mint ha látja, hogy mindjobban kiszalad alóla a népszerűség és a közbizalom gyékénye. Ezek a tajtékzó kirohanások mindig a legkétségtelenebb bizonyítékai annak, hogy a toporzékoló kuruc igen gyöngének érzi a maga és az obstrukció jegyében egyesült társainak az ügyét. „ Egyébiránt a szélbali vezér mai kirohanására már elhangzott az előzetes válasz Szarvason, Tisza István gróf ajkáról, aki ott Zsilinszky Mihály, a volt kultusz államtitkár támogatására mondotta el nagyszabású kortesbeszédeinek egyikét. Tisza ismét Justhék fölött teregette el a vizeslepedőt és a szokottnál is energikusabban és kíméletlenebb szavakkal tört pálcát a felforgató szélső ellenzék és nyugtalan vérű vezére fölött. Jelentős eseménye a mai napnak és rendkívüli fontosságú szimptomatikus tüíiet az a hir, amely Rakovszky Isvánról érkezett. A néppártnak rövid idővel ezelőtt még oly hatalmas vezére nem találja „honját a hazában" és futva menekül Csornáról, tizennégy esztendeje hűséges kerületéből, Peérre, ahol az ád neki reményt a megválasztatásra, hogy ellenjelöltje, Markos Gyula börtönben ül. A néppárt gyászos elmúlásának kiáltó tünete ez^ amely bizonyára örömmel tölt el mindenkit, aki hisz benne, hogy Magyarországon végre szabadabb, frissebb szellők kezdenek lengedezni. A politikai nap harmadik eseménye egy újságcikk. A bécsi Fremdenblatt, a külügyminiszter félhivatalosa szentel, kapcsolatban azokkal a támadásokkal, amelyekben Khuen és vezérkara a koalíciós kormányt részesitik, néhány szemforgató sort Wekerle és a koalíciós államférfiak emlékének. A kitűnő bécsi lap szerint nem a koalíciós kormányférfiak, hanem a rendszer volt az oka az elmúlt rezsim tömérdek vétkeinek és mulasztásának. Hát csak tartsa fenn a Fremdenblatt ezt a nézetét, szeresse ő a jó Wekerle doktort és társait. A nemzet igen jól tudja, hogy a rendszer és a személyek szétválaszthatatlanok és hogy a szerencsésen letört koalíciós korszak minden bűne kikristályosodott testet öltött Wekerle személyében. Őt és társait ma már Magyarországon a Fremdenblatton kivül senki sem dicséri; — s ez is csak Bécsből. Justh az obstrukcióról. Szenvedelmes kortesbeszédeit Justh tegnap ismét megtoldotta cgygycl,amelyet Komáromban, Szász József támogatására mondott. A tiszteletére rendezett lakomán hosszabb beszédet mondott, amelyben konstatálta Tisza Istvánról, hogy az ő 1905-beli állásfoglalásának köszönhető a függetlenségi párt megerősödése és annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy Tisza mostani szereplése is csak az őjpártjának fog használni. Justh különben ma egy hirlapiró előtt is nyilatkozott a beigért obstrukciórél és a következőket mondta: — Ne beszéljenek nekem adoktrinérek arról, hogy az obstrukció jogosulatlan fegyver. Ha a kormány a választási visszaéléseket meg nem szünteti, a kölcsönt a parlamentben fogjuk visszaadni. Nem titkolom elhatározásomat, a visszaéléseket meg fogjuk torolni s a bűnös uton szerzett mandátumokban nem lesz örömük az uraknak. Az obstrukció egyenes kötele«-] ségünk lesz, ha a hatalom, a csendőrszurony és más hivatalos visszaéléssel meghamisítják a. választások eredményét. \ i Rakovszky kudarca. A néppárt vezérének és igy magának a néppártnak a tekintélyén is súlyos csorbaj esett: Rakovszky István kénytelen vissza-' vonulni abból a kerületből, amelyet tizen-j négy éven át képviselt. Mint ugyanis CsorA náról jelentik, Rakovszky kijelentette hívei-' nek, hogy Cziráky József gróf pár* tonkivülivel szemben a jelöltségét nem tartja fenn, mert bukása elkerülhetetlen."' Rakovszky a peéri kerületbe vonul, ahol a néppárti jelöltséget Görcsöni Dénes antiszemita író tartja, de Rakovszky parancsára' persze azonnal visszalép. Ebben a kerület-; ben Markos Gyula az ellenjelöltje, aki azon-; ban még a fogházban ül. A néppárti testvérek és testvérlapok egymás elleni hadakozása különben lankadatlan buzgalommal folyik. Egy néppárti újság ma Zichy János' grófot támadja meg, Zichy János a maga krajcáros újságjában visszavág és igy, ugy-j látszik, teljes a harmónia a régi- és a mos»-! tani néppárti korifeusok között. A „Fremdenblatt" Wekerléről. Bécsből jelentik : A „Fremdenblatt" mai számá-' ban cikket ir Wekerle Sándorról, amelyben kijelenti, hogy bár kíméletlen, de nem igazságtalan Khuen-Hédervárynak és társainak az a kritikája, amelyben a koalíciót részesitik. De ez nem a koalíciós pártok vezetőit illeti. Akarata és meggyőződése ellenére szoríttatott — irja a bécsi újság — egy Wekerle dr. arra az útra, amely a koalíció bukására vezetett. Igaz ember, hamis környezetbe kényszerítve: ez volt Wekerle sorsa a koalíciós évek alatt és ez volt a sorsa az összes vezető és jóhiszemű férfiaknak, akik ebben az időben nem maguk hasznára, hanem mert nem értettek a politika nevelő művészetéhez, arra a magatartásra szoríttattak, amelyet tanúsítottak. Magyarországnak azonban szüksége van e kritikában tartalmazott szigorú intésre, hogy felismerje reális érdekeit és vezéreitől érdékpolitikát kívánjon a nép látszatpolitikája helyett. Ez érdekpolitika józanságától vezéreltetik magukat Khuen-Héderváry, Éieronymi, Lukács és híveik. Ez nem lemondás, mint ellenfeleik állítják. Jelenti ez a szilárd szándékot, amely nem engedi magát a f üggetlenség jelszavaival eltérittetni céljaitól. Modern magyar politikát jelent ez. Talán kisebb a ragyogása ennek a politikának, de a fényes magyar nemzeti viselet a politikában nem az a ruha, amelyben a mindennapi munkát el lehet végezni, mert ez ártana a ruhának is, meg a munkának is. Tisza — Justh ellen. Szarvasról táviratozzák: Tisza István gróf Károlyi Imre gróf automobilján ma Szarvasra érkezett, hogy résztvegyen az ottani munkapárt alakuló értekezletén. Tisza István megszállt Porcia gróf kastélyában, majd Zsilinszky Mihály volt államtitkár és a szarvasi munkapárt vezetőinek kíséretében az értekezletre ment, ahol hosszabb beszédet mondott. Tisza azzal kezdte beszédét, hogy a koalíció mesterséges izgatások áltál jutott uralomra és nagy illúziók, várakozások és reménykedések segítették a győzelemre. Nem vonja kétségbe, hogy azoknak, — legalább egy részüknek — akik ezt az illúziót ébresztették, becsületes meggyőződésük volt az, amit hirdettek, de ez a meggyőződés csak addig tarthatott, amig a koalíció átvette a hatalmat. Megszűnt ez akkor, amidőn a Justh Gyula vezetése alatt álló párt lehetetlenné tette a katonai kérdésekre nézve a koalíció többi része által kivánt elrendezést, mikor Justh Gyula pártja alakulásakor bejelentette az obstrukciót. Justh ezzel megakadályozta a koalició további kormányzását és azt, hogy a képviselőház továbbra is együtt maradhasson. Hosszasan vázolta ezután Tisza a Justhpárt magatartását, amoly — úgymond — mérhetetlen károkat okoz az országnak. — A Justh-párt magatartása idézte elő a mostani politikai helyzetet is — mon-