Déli Hírlap, 1992. március (24. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-04 / 54. szám

mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik Találkozó a miniszterrel divatbemutató és gálaműsor * A vállalkozói szféra eslélye Százezer forintot sorsolnak ki Miskolc vezetőiről, a közgyűlés döntéseiről sok mindent el lehet mondani eddig, csak azt nem, hogy mindig vállal­kozóbarát intézkedéseket hoztak — ezzel az önkritikus meg.jegyzéssel kezdte Csoba Tamás polgármester azt a lég­ii a iví sajlótájckozialót, amelyet a városházán tartottak. (Noha Miskolc jelenlegi állapota tette szükségessé a különféle «♦dók bevezetését, a bérleti dijak emelését...) A város ve­zetősége mégis arra törekszik, hogy a lehetőségekhez ké­pest támogatásáról biztosítsa a vállalkozókat, hiszen en­nek a régiónak a fejlesztésében az övék kell hogy legyen a főszerep. Kell, hogy találkozzanak egymással, a kormány cgy-cgy prominens személyiségével, s szót váltsanak közös terveikről. Ehhez jó alkalomnak kínálkozik az az országos rendezvénysorozat, amely A vállalkozói szféra estélye 1992. címet viseli. Erről bővebbet a szervező, a Szféra Kulturális Szolgál­tató Kft. ügyvezetőjétől, Deák Józseftől hallottunk. A miskolci estélyt megelőzte már az egri, a debreceni, a békéscsabai és a kecskeméti, s mindenütt igyekeztek az időpontot úgy kitűzni, hogy más báli eseménnyel ne üt­közzön. Bár az invitálás úgy szól, hogy ez külsőségeiben és tartalmában is más. mint az ilyenkor szokásos farsan­gi mulatságok. Nevezetesen a következő okok miatt: az estély házigazdája, illetve védnöke Palotás János, a Vállalkozók Országos Szö­vetségének elnöke, illetve mindig a rendező város pol­gármestere. A találkozó szakmai an- kéttal kezdődik, amelyen részt vesz a kormány egy- egy minisztere. Március 21- én a Miskolci Nemzeti Szín­házban Siklós Csaba közle­kedési, hírközlési és vízgaz­dálkodási miniszterrel, illet­ve Palotás Jánossal lesz módjuk a résztvevőknek be­szélgetni. Ennek kiváltkép­pen aktualitást ad a világ­Megfojtották9 majd,.. A négust a padló alá temetlek Etiópia gyászol és örül. megtalálták a négus, Haiíé Szelasszié császár földi ma­radványait. A történet voltaképpen al- fejezete a diktatúrák feltá­ruló titkainak. Az Addisz Abebai rádió 1975. augusz­tus 27-én közölte, hogy ki­csiny szobájában holtan ta­lálták a trónjától megfosz­tott uralkodót. A halál oka­ként az elhanyagolt prosz­tata-betegségét nevezték meg. Boncolást nem enge­délyeztek. A londoni Times egy évvel később azt írta, hogy a császárt megölték, bizonyítékai azonban nem voltak a lapnak. És most, az etiópjai rend­szerváltás után először is az derült ki, hogy a 83 éves uralkodóval az új rendszer diktátora személyesen vég­zett, hat katonatiszt asszisz- tálásával. Éterrel átitatott párnát szorítottak a fejére, majd megfojtották. Most már keresni kezdték a holttestet is. Egy idős mérnök emlékezett, hogy hol ástak annak idején a palotában. Sőt, megtalálták azt az öreg sírásót is, aki a munkát végezte. Négy nap dolgoztak a munkások és a markológépek — épületré­szeket is lebontottak —, és végül is rábukkantak a volt uralkodó földi maradvá­nyaira, az épen maradt ko­ponyára. A leietet a Szent- háromságról elnevezett kopt keresztény templomba vit­ték. s itt őrzik az ünnepé­lyes temetés napjáig, július 23-ig, amikor is a császár 100. születésnapjára emléke­zik az ország. A holttestet végül is a Menellk-palota egyik irodá­jának a padozata alatt lel­ték meg, Mengisztu szobája közelében. A rádió szerint a diktátor azért temettette ide, „mert biztos akart len­ni, hogy a néhai uralkodó soha ne térhessen vissza a síron túli világból”. Az elveszett emlékezet nyomában Ahogy nő az átlagos élet­tartam, úgy nő azoknak a száma, akik idős korukra részben vagy teljesen elbu- Iuhuik. Egy amerikai felmé­rés szerint, a 65 éven felü­liek közül majdnem minden ötödik ember érintett ebben. Ma még nem tudjuk, mi okozza az emlékek elveszté­sét, de az elmúlt 30 évben egyre többet emlegetnek egy 85 éve felállított, ám hosszú időre elfeledett di­agnózist. Ez, az Alzheimer- kór, amely egyes becslések szerint az időskori elbutulá- sok akár feléért is felelős lehet. Az Alzheimer-kórban el­hunytakban jellegzetes agyi elváltozásokat lehet kimutat­ni: az idegrostok összecsava­rodnak, összegubancolód­nak, az idegsebek száma jelentősen lecsökken, vala­mint az agyban fehérjelera­kódások vannak. Egy lon­doni kutatócsoport alapos vizsgálat alá vette ezeket a fehérjéket. Megállapították, hogy a betegekben a béta amiloid mennyisége messze az egészséges emberek szintje felett van. Keresni kezdték azt a gént, amely felelős a béta amiloid előállításáért, amit meg is találtak a 21. kro­moszómán. A felfedezés je­lentőségét az adja, hogy ezek szerint a betegség örö­kölhető. A kutatócsoport szerint több gén megválto­zása vezethet a kór kiala­kulásához, bár az igazat megvallva, elég nagy még a bizonytalanság az orvoskö­rökben az időskori elbutu- lást illetően. Mindenesetre ha bebizonyosodik a beteg­ség örökölhetősége, az na­gyon komoly etikai kérdése­ket vet majd fel. A fejlett társadalmak számára így is egyre nagyobb terhet jelent az idős, magatehetetlen be­tegek emberhez méltó elhe­lyezése, kezelése. kiállításra való készülődés, a távközléssel kapcsolatos fejlesztési tervek, s nem utolsósorban az autópálya további szakaszának építése. Amíg a vállalkozók a vár­hatóan veretes kérdéseikre választ kapnak, a családtag­jaik, illetve meghívott bará­taik divatbemutatón vesz­ne:« részi, A program állófo­gadással folytatódik, majd a körülbelül egyórás gálamű­sorban a színház művészéi lépnek fel. s végül hajnali 2 óráig tart a bál. A szervezők igyekeznek lehetőséget adni rá, hogy a résztvevők személyes isme­retséget is kössenek. Az esély ideje aiatt folyamato­san működik az az infor­mációs központ, amelynek segítségével, s a hestessek közreműködésével eg'y-egy rövid találkozóra, névjegy­kártya-cserére. illetve idő­pont-egyeztetésre módjuk lesz a vendégeknek. A részvételi dij nem ép­pen olcsó hiszen személyen- Ként 5000 forint, de az el­mondottak szerint még ez sem fedezi nyereségesen az estély költségeit. A támoga­tók között neves szponzorok vannak, s természetesen he­lyi cégek is, nekik köszön­hetően 100 ezer forint díjat is kisorsolnak. Közönségsza­vazat dönti el, hogy a részt­vevők melyik változatra vok­solnak: a területi vállalko­zási iroda fejlesztésére ajánlják-e fel, vagy a he­lyi expo legsikeresebb vál­lalkozó-kiállítójának, illetve az új vállalkozások egyike kapja-e meg a szép summát. A hét városban rendezett vállalkozói szféra estélye után Budapesten a Magyar Állami Operaházban teszik fel a koronát e sorozatra, melynek fővédnöke Göncz Árpád köztársasági elnök lasz, s minden bizonnyal en­nek is lehetnek majd bor­sodi vállalkozók is a vendé­gei. O. E. Cicciolina utódja a választáson Az olaszországi „Szerelém- párt" elnöke. Moana Porti sztriptízjelenettel ünnepel­te hívei előtt, hogy pártja megkapta a jelöltek indítá­sához szükséges 50 ezer alá­írást. Moana kijelentette, hogy pártia jelölteket fog állítani Rőm'áhan, Nápolv- ban és Milánóban, s arra számít, hogy szövetségre léphet esv másik kis párt­tal. a nyugdíjasok pártjával. A párt javaslatai között szerepel a „szerelem beve­zetése” a parlamentben és a nyilvánosházak újólagos megnyitása. A fő problémát a Moana és Cicciolina kö­zötti ellentétek jelentik. Staller Ilona, Cicciolina azt követelte, hogy a képét tá­volítsák el a párt szív-alakú emblémájából. Cicciolffia támogatása nélkül Moana felettébb szerénynek ítéli meg pártja választási esé­lyeit. találta a dóié Az MSZMP Miskolc Váro- « Koordinációs Bizottsága értesíti az eredetileg részt venni szándékozókat, hogy a polgármester úrral március 6-án 16.00 órára tervezett beszélgetésre a polgármester úr más irányú kötelező programja miatt a későbbi időpontban kerül sor, mely­ről időben megfelelő tájé­koztatás történik 140 évvel ez­előtt, 1852. már­cius 4-én halt meg Nyikolaj Go­gol (képünk), az orosz kritikai rea­lizmus kiemelkedő képviselője. Maró gúnnyal jellemez­te kora orosz tár­sadalmi osztálya­it és embertípu­sait. Első novellái tárgyát a kozák és az ukrán nép életéből vette (Bulyba Tárász, Mirgorod, Tanyai esték). A szoro- csinci vásár c. művéből Mu­szorgszkij operát írt. Érdekelte a kisemberek sorsa (A köpönyeg), ki­gúnyolta a cári bürokráciát (Re­vizor). Fő műve a korabeli Oroszor­szág hatalmas freskója a Holt lelkek (1845) című regény. Doszto­jevszkijre hivat­kozva emlegetik, hogy „az orosz realizmus Gogol ’Köpönyeg’-éből bújt elő”. Ma 50 éves Sztevanovity Zo­rán, Liszt Ferenc- díjas előadómű­vész, popénekes, zeneszerző. 25 évvel ezelőtt, 1967-ben ezen a napon hunyt el Zágrábban Vladan Desnica horvát író, költő, aki mű­veiben sorsdöntő, tragikus konflik­tusokat ábrázol. Fő müve, A ta­vasz és a halál já­téka, egy öregedő, lelkileg sérült he­gedűművész tépe- lődését írja le. 40 éve, 1952-ben halt meg Sir Charles Scott Sherrington angol fiziológus, akit 1932-ben a neut­ronok funkcióinak területén végzett kutatásaiért No- bel-díjjal tüntet­tek ki. 360 évvel ez­előtt, 1632-ben Kassán kivégezték Császár Pétert, az 1631—32-es pa­rasztfelkelés ve­zérét. A felvidéki parasztok a robot- terhek csökkenté­sét követelték. Ha­daikat Nyírbátor­nál I. Rákóczi György verte szét. Két rendőr gyanút fogott... Banlcoí rabolt a külügyminiszter A rablások számának emelkedése hovatovább unalmassá teszi a bűnügyi krónikákat. Lehet még újat mondani c téren? Az olasz­országi Pcrugia takarékpénz­tárának helyettes igazgatója tevőlegesen bizonyította, hogy nem merült ki a rab­lófantázia a puszta erőszak fitogtatásában. Minthogy a karneválok idejét éljük, úgy döntött, hogy ezt a lehetőséget hasz­nálja ki a saját pénzintéze­tének kifosztására. Kivett tehát egy nap szabadságot az előkészületek megszerve­zésére. Aztán, a karnevál napján, délelőtt 10-kor be­ment a hivatalába, ponto­sabban annak is a mellék- helyiségébe. és átöltözött. Felvette a karneváli jelmezt, amit az adott esetben mun­karuhának is lehetne mon­dani. A terepet ismerte, né­hány lépést kellett csak tennie, és máris a kifizető- helyen volt. Előrántotta a pisztolyát, és elváit.oztatott hangon közölte: „A pénzt akarom, ebbe a zsákba!” Az alkalmazottak — az ő alkalmazottai — természete­sen engedelmeskedtek: 180 millió lírát raktak az „elő­kelő” rabló zsákjába. Aki nem volt más, mint De Michelis külügyminisz­ter. Azazhogy annak a gu­miálarcos hasonmása! A karneváli rablás majd­nem sikerült. Nem elhanya­golható, hogy a megfélemlí­tett alkalmazottak közül egy nőnek volt bátorsága a biz­tonsági berendezés működ­tetésére. A „külügyminisz­ternek” tehát menekülni kellett. Ez a helyszín isme­retében nem is volt nehéz, ám az utcán meglátta két rendőr, és gyanút fogott: a külügyminiszter általában nem szokott lóhalálban ro­hanni... Olaszország kíváncsian várja, miért éppen a kül- üggyel azonosította magát a rabló, és miért nem a pénz­ügyminiszterrel? SZERDA 6.55: Műsorismertetés, hí­rek, időjárás. — Egy pályá­zat, 29 pályázó. — A répás­hutai és a bükkszentkeresz- ti polgármestert mutat jpk be. — Kistelepülés a nagy­város szomszédságában: Bükkaranyos. — Színe és fonákja. Békés Dezső jegy­zete. — Reklám. .— Szer­kesztő: Szemes István. 17.00 —19.00: A miskolci rádió ke­reskedelmi. információs, ze­nés műsora a Rádemis Kft. menedzselésében. CSÜTÖRTÖK 6.35: Műsorismertetés, hí­rek, időjárás. — A tiszaúj- városi önkormányzat a la­kásépítés és -vásárlás helyi,, pénzügyi támogatási rend­szeréről tárgyal. — Pályá­zatok a Heves Megyei Munkaügyi Hivatalból. —. Helytörténeti kiállítás Fü­zesabonyban. — Lakáshoz jutás Egerben. — Reklám. — Szerkesztő: Csonka Lász­ló. — 17.00—19.00: A mis­kolci rádió kereskedelmi, in­formációs, zenés műsora a Rádemis Kft. menedzselésé­ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom