Déli Hírlap, 1992. március (24. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-04 / 54. szám

Olcsóbban adják a horgászó Sí nak Heves megyei Sárospataki nyár Sürgősen kell a zöldhiíel Kl)!\P-Agrárszövetség eszmecsere Február 29-én a KDNP és az Agrárszövetség B.-A.- Z. megyei vezetése őszinte légkörben folytatott közvet­len eszmecserét a mezőgaz­daság válságos helyzetéről, a kárpótlásról, a szövetke­zetek átalakulásáról és a mezőgazdaság előtt álló rendkívül nehéz tavaszi munkákról. A megbeszélést a Kereszténydemokrata Nép­párt részéről dr. Hasznos Miklós, a párt országos al- elnöke. az Agrárszövetség részéről pedig Szilágyi Adolf, az Agrárszövetség országos vezetésének elnök­ségi tagja vezette. A két párt a különvéle­mények kölcsönös tisztelet­ben tartása mellett közösen keresi a mezőgazdaság kri­tikus helyzetéből kivezető utat. Egyetértettek abban, hogy az ország jövője ér­dekében sürgős gazdasági és szakmai intézkedéseket kell tenni a mezőgazdasági termelés folytatása érdeké­ben. Mindkét fél igyekszik elősegíteni a kialakult vál­ság megoldását. A kárpótlási és átalakulá­si törvények hiányosságai, ellentmondásai ellenére egyetértettek abban, hogy azokat mielőbb végre kell hajtani, mert a bizonytalan, rendezetlen állapot elhúzó­dása további helyrehozhatat­lan károkat okozna, ezért kölcsönösen türelemre, meg­értésre és a békés végre­hajtásra hívják fel tagjai­kat, támogatóikat. A falvak gondjainak eny­hítése, a mezőgazdaság, ez­zel együtt a vidék fejlődése mindkét párt érdeke és sze­retnék megelőzni az egyéb­ként is nagy terheket vise­lő lakosság helyzetének to­vábbi romlását. Ehhez a falvak békéjének, nyugal­mának helyreállítása, a ta­vaszi mezőgazdsági munkák zavartalan végzése, a terme­lés folytatása elengedhetet­len. Tényként megállapítható a mezőgazdaság pénztelen­sége, következésképpen súlyponti kérdésként merül fel, hogy az ún. zöldhitel konstrukció élénkítésével, il­letve azonnali beindításával kimozdulhat mezőgazdasá­gunk a mélypontról. A két párt szükségesnek tartja a tárgyalások folyta­tását és az együttműködés javítását, ezért egyetértenek az országos agrár kerékasz­tal-tárgyalások folytatásá­val, amely B.-A.-Z. megyé­ben jelenleg is eredménye­sen működik és ez tette le­hetővé a jelenlegi közös tárgyalást. Litvai Ottó a KDNP B.-A.-Z. megyei sajtótitkára Országgyűlési képviselő fogadóórája Március 6-án 10—13 óra között Horváth Aladár or­szággyűlési képviselő, a Ma­gyarországi Roma Parlament elnöke képviselői fogadóórát tart a megyei önkormány­zati hivatal D-épületének fszt. 1/a. sz. helyiségében. A képviselői fogadóórákat ezentúl rendszeresen, min­den páros hét pántekjén. 10 —13 óra között tartja az A-épület fszt. 25. sz. terem­ben. munkanélküliek A Heves Megyei Munka­ügyi Központ kirendeltségei­nél a forgalom emelkedése 4,6%-os volt januárban — összesen 23 864 alkalommal keresték fel az ügyfelek. Ezen belül Egerben és Pé- tervásárán valamivel csök­kent, ugyanakkor Gyöngyö­sön 28%-kal, Hevesen 20%- kal nőtt a megjelentek szá­ma. A regisztrált munkanél­küliek növekedése hasonló ütemű volt az előző idősza­kokéhoz (12,5%), a hónap végére a számuk elérte a 17 645 főt. A legnagyobb arányú emelkedés Heves tér­ségében tapasztalható (22%), amit a jelzett létszámleépí­tések realizálódása okozott, ezenkívül Gyöngyösön halad­ta még meg a megyei átla­got (14%). Az érintettek több mint 54%-a fél évnél régeb­ben nem tudott újra elhe- helyezkedni; 61%-uk férfija leginkább érintett korosztály pedig (mindkét nem eseté­ben) a 36—55 év közötti. Az állománycsoportos összetétel kevéssé változott, az állásta­lanok több mint harmada szakmával rendelkezik, 22 százalékuk betanított mun­kás volt, míg 27% segédmun­kás. A nem fizikai területen dolgozók aránya 16%. Akkortájt heroikus küz­delmet vívtak a téeszelnö- kök. Nemcsak a járási, me­gyei hatalmasságokkal kel­lett cimboráin!, veszekedni, konspirálni, hanem saját tagságukkal, környezetükkel Is. Hiába voltak meg a tör­vényi keretek, vagy éppen nem tiltotta a törvény, amit csináltak, egyazon ügyért, ügyletért egyszer dicséret, másszor elmarasztalás járt. (Vége) 5(c Az elárvult épületek hamarosan valós gazdára találnak. Karosi Imre Félmillió pisztrángivadék Befejeződött a pisztrángok mesterséges termékenyítése a Bükkben, a garadnai te­lepen. Mint Hoitsy György, a telep bérlője tájékozta­tott, a korábbi 150 ezer ik­rából már kikeltek a „kis­halak”. Ezek a szivárványos pisztrángivadékok keltető­házban várják, hogy a ne­velőtavakba kerüljenek. Ugyancsak a keltetőház­ban növekednek a mestersé­ges termékenyítéssel nyert sebespisztrángok, amelyből mintegy 70 ezer ivadék fej­lődik. Jelentős mennyiségű, mintegy 170 ezer kemloops pisztrángivadékot nevelnek az idén, amelyből az első 50 ezer darabot már ki is telepítették a szabadba. (A nevelő tavak nem jegesednek el, mert a vizet a Margit- forrásból kapják.) A kihe­lyezett ivadékok nagysága már eléri a 4—5 centimé­tert. Ahogy a keltetőházban lévők fejlődnek, úgy kerül­nek azok is folyamatosan a többi nevelőtóba. Ez a pisztrángfajta igen kiváló, elsősorban a bányatavakba lehet telepíteni. A nagyarányú keltetés le­hetővé tette, hogy a telepí­tőknek, horgászegyesületek­nek kedvezményt adjanak. Az egynyaras ivadékokat ötven százalékos áron ad­ják, hogy ezzel is kedvet teremtsenek a kiváló sport­horgász hal elszaporításához a bányatavakban, és az ar­ra alkalmas hideg vizű he­gyi patakokban. A piszt­rángivadékok kihelyezését a tervek szerint még ebben a hónapban megkezdik. Továbbra is árusítják a piaci halat, a 20—30 dekás pisztrángokat. amelyből mintegy 10 mázsányi kész­letük van. Egy hir&dmi&m tündöklése és bukása 2. Az elesettel Fesztivál muzsikával, színházzal Pénzt keres a Művelődés Háza Ma már tudjuk, pontban azért történt, történhetett mindez, mert a tulajdonos kiléte nem volt tisztázott. Illetve párt, állami alapon mindenki jogot formálhatott rá. Ami mindenkié, az sen­kié persze, s éppen mert senkié, azért szét is cilbál- ható. A Volgák jöttek, mentek. Volt olyan elvtáns, aki maga intézte a megszolgált aján­dékot, s volt aki a potyáért a sofőrt menesztette. Érde­kes módon Tímár Miklósnak épp azért róhatták fel a „kenéseket”, mert minden­ről pontos kimutatást vezet­tek. Ha nincs kimutatás, nincs kenés. Magyarán: ami nem derül ki, az nem bűn. Nagy nevek forogtak köz­szájon. S nagy történetek. Mondom, könyvet érdemelne. Mindenesetre, ha valaki. Tí­már Miklós megfizetett min­denért. ö meg. Elvtársai, mintha sose látták volna, fe­lesége elvált tőle, s ami még ennél is nyomasztóbban ha­ajc Az elnök és fia. Elismerés tott, a birodalomban fe’fütöt- te a fejét a gyom, minden gazdátlanná vált, s aki csak tehette, menekült. Vagy el­üldözték, vagy maga ment. A talpraesettebbje nyilván mihelyt hagyták, vállalkozott, az elesettebbje maradt, s az is maradt, Na, ők re­ménykednek igazás Tímár Miklósban. Embertelenül nehéz fel­adatra vállalkozott. Az most talán mellékes, hogy mikor megtudták „a megyén” újra­választását, olyasféle han­gok hallatszottak, hogy, na akkor megint kezdődik a herdálás. Tímár Mikiós és csapata soha nem herdálta a vagyont. Gyarapította. Ezt zetközi konferenciákat it tartanak a házban. — Pénzük van a ren­dezvényekre? — A mintegy 20 milliós évi költségvetés negyedét- ötödét saját bevételünkből kell fedezni. Ezért szervez­zük a sétahajóutakat, amelyekre április 1. és októ­ber 31. között lehet jegyet váltani. A Bodrogon és a Tiszán járnak a MAHART hajói. Nyáron, augusztus 21. és 31. között új, hagyományt teremtő fesztivált rendezünk A Liszt Ferenc Kamaraze­nekarra épül, ők voltak a kezdeményezők, s szponzort is találtak, aki több millió­val támogatja a rendez­vényt. A városnak csak 6— 800 ezer forinttal kell ki­egészíteni, amely egy mobil színpad építésére, illetve a rövidesen nyomdába kerülő propagandaanyag költségére kell. A muzsika mellett he­lyet kap a képzőművészet, az irodalom és lesznek szín­házi esték is. Ez utóbbit Darvas Iván fogja össze. (tarnavölgyi) és ajándék... az élettől. (Szabán Gabriella felvételei) Makovecz Imre 1968-tól van jelen Sárospatak építé­szetében, első munkája a városban a Borostyán étte­rem felújításakor a belső átépítés tervének előkészí­tése volt. A Művelődés Há­zát jóval később tervezte meg, 1983. március 26-án adták át. Azóta Európa, a világ szinte minden tájáról eljönnek ide, hogy a szerves építészet jeles hazai képvi­selőjének munkáját megnéz­zék. A ház — melyben helyet kapott a városi könyvtár és a mozi is — élén tavaly szeptembertől egyéves meg­bízással Stumpf Gábor áll, aki 1978-tól dolgozik a köz- művelődésben. — Makovecz Imre ezt a házat emberarcúnak tervez­te — mondja. — Ha valaki jobban megfigyeli a hom­lokzatot, észreveszi, hogy a két kis erkély szemöldök­ként áll ki a ház „arcából”, s ha bejön, akkor szembe találja magát egy „szem­párral”, amely a be- és ki­tekintést egyaránt jelképezi. Makovecz nagy előszeretettel dolgozik a fával, amely job­ban illeszkedik a környezet­be, mondhatni, környezetba­rát. Az ő munkáját Mezei Gábor, belsőépítész tette tel­jessé, a „külső” és a „belső” olyan összhangban van, hogy a ház valóban otthont jelent az idelátogatóknak. Igyekszünk minden reális igényt kielégíteni; a reper­toárunkon megtalálható a pódium-est, a színház, a kabaré és a hangverseny. Éppen a közelmúltban lépett fel a méltán világhírű Liszt Ferenc Kamarazenekar Hol­la János vezetésével; Vival- di-estjükön az emberek megtöltötték a színházter­met. Emellett hazai, nem­azok tudják igazán, akik ] már aíkkor is „a megyén” voltak. Pillanatnyilag több az adóssága a téesznek, mint ami az eladásokból befoly­hatna, ennek ellenére egyet­len kiút van, hogy amit le­het, vállalkozásokba kell át­vinni. Az odahagyott épüle­tekbe újra pénzt, piacot, va­lós tulajdonost, munkát és munkást találni, s éppen ez a nagy csoda, tudniillik mindezt Tarcalra irányítani. A tervek valósak. Az egyik tóparti épület­ben már rugóüzem műkö­dik. Van munkájuk. A má­sik épület iránt egy olasz befektető érdeklődik. S a kastély is valószínűleg gaz­dára talál, az egyik párt akar itt oktatási központot berendezni. Dobler János például már tehetős vállalkozóvá nőtte ki magát, s épp azzal, hogy időben váltott. A volt szál­lítási üzem épületeit Vette meg, itt alakított ki egy ét­termet, s a közeli, volt téesz- benzinkutat is bérbe akarja venni, de mint hírlik, disz­kontáruháza is van. Egyszó­val, megint van kit irigyel­ni Tarcalon, de szerencsére már más szelek fújnak. Per­sze a besúgás, a névtelen feljelentés örök. Nagyon remélem, hogy Tímár Miklós személyesen is vállalkozik majd. Ezt tette korábban az átalánydíjas rendszer idején, mikor a so­főrjeinek kölcsönzött pénzt, hogy haladni tudjanak, s ezt szabálytalannak nyilvání­tották, saját zsebre dolgo­zásnak. Egy kornak áldoztunk, s ez leáldozott. Az alig pár éve még üzérkedőnek minő­sített és leültetett, agilis, gyarapító és gyarapodni akaró embert a nép hívta vissza, visszahívta elnökének. Csodák persze nincsenek. Egy emberöltő kevés hozzá, hogy félelmeinket föléljük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom