Déli Hírlap, 1992. március (24. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-04 / 54. szám

fciiuriüMak a kéksisakosok Az ENSZ békefenntartói­nak indiai parancsnoka és egy 32 fős előkészítő bizott­ság vasárnap érkezik Ju­goszláviába. — jelentették be New Yorkban. Ügy tudni, hogy az ENSZ főtitkárának kérésére Syrus Vance ma is­mét Jugoszláviába utazik. A különmegbízott Belgrádban, majd Szarajevóban és Zág­rábban folytat tárgyalásokat. Ezt követően hétfőn Brüsz- szelbe utazik, s részt vesz az Európai Közösség Jugoszlá- via-konferenciáján. DELI HÍRLAP A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM 1992. MÁRCIUS 4., SZERDA ÁRA: 5,80 forint Miskolc is készüt a világkiállításra Keletről is jönnek majd • Az alpolgármester az első lépésekről • Vállalkozói alapon Lesz világkiállítás, ez most már bizonyos. De vajon je­lent-e ez előnyt Miskolcnab is? A napokban Tokaj pol­gármestere nyilatkozott la­punknak, aki is leszögezte: meg kívánják rendezni a borexpót, megvalósítva régi vágyukat. Kobold Tamást, Miskolc város alpolgármes­terét kerestük meg, hogy a világkiállítási döntés lehet­séges miskolci következmé­nyeiről kérdezzük: — Miskolc természetesen szeretne bekapcsolódni a vi­lágkiállítás megrendezésébe, ebbéli szándékát már ré­gebben nyilvánosságra hoz­ta. A döntést követően mi- haimarébb konkrét tárgyalá­sokat szeretnénk kezdeni a megvalósítás módjairól, le­hetőségeiről. Még a tanács- rendszer idején létrejött egy alapítvány tanácsi részvé­tellel, amely a világkiállí­tásra való felkészülését hi­vatott segíteni, de a meg­rendezés körüli huzavona idején nem aktivizálta ma­gát. Most eljött ennek is az ideje. Vannak elképzelése­ink, terveink is, például az ásvány-világkiállításé. — Milyen szerepet tölt­het be a világkiállításhoz való csatlakozás szervezé­sében a városháza? — A világkiállítás első­sorban vállalkozói alapon jöhet létre,, s ez érvényes Miskolcra is. Az önkor­mányzat szervező szerepet tölthet be, s kevéssé képes tőkét befektetni a cél érde­kében. Ez persze nem je­lenti azt. hogy ne járulnánk hozzá a feltételek megte­remtéséhez, de ennek a le­hetőségeit még meg kell Vizsgálni. Nem eléggé tisz­tázott még, hogy vajon a világkiállítás egésze hogyan szerveződik, s milyen lehe­tőségeink lesznek a részvé­telre. — Vajon mit tehet ma az a vállalkozó, állampol­gár, akinek eszébe jut va­lami a világkiállítással kapcsolatban, tervei is van­nak, vagy esetleg ezután lesznek... — Azt mondhatom a vá­rosháza nevében, hogy egy kis türelmet kérünk. Szük­ségünk van némi időre hogy tájékozódjunk, s kialakítsuk a saját belső rendünket az ügy kezelésére. Üjra tár­gyalnunk kell a. program- irodával és más szervekkel is, hiszen amíg mi magunk nem rendelkezünk kellő mennyiségű információval, a hozzánk fordulóknak sem tudunk segíteni. Csak mellesleg jegyezzük meg: 1996-ban nemcsak nyugatról, hanem keletről is sokan érkezhetnek majd a világkiállításra. Miskolc fontos állomás lehet a ke­leti kapcsolatok építésében, hiszen az egész viág'kiállítás Magyarországnak való oda­ítélésében is munkálkodtak efféle keletre tekintő szán­dékok ... (k-ó) A kárpótlásról A független kisgazdapárt Miskolc városi szervezete felhívja azon kárpótlási igénybejelentők figyelmét, akik a miskolci érdekegyez­tető fórum munkájában részt kívánnak venni, hogy már­cius 5-én, csütörtökön dél­után 4 órakor jelenjenek meg a független kisgazda­pórt megyei irodájában meg­beszélés céljából az alábbi címen: Miskolc, Baross Gá­bor utca 18. Ingyenes tanácsadás A Kereszténydemokrata Néppárt Dózsa György u. 7. sz. alatti irodahelyiségében (tel.: 40-008). március 4-én, 15-től 17 óráig dr. Torna József jogi kérdésekben in­gyenes tanácsadást nyújt. Határozatlan és bizonytalan Alkotmányellenes az elévülési törvény Alkotmányellenes a Zété- nyi—Takács-féle törvény. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a törvény szöve­gezésének határozatlansága és bizonytalansága sérti a jogbiztonság követelményét. Sérti továbbá azt az al­kotmányos büntetőjogi köve­telményt, hogy az elévülésre — beleértve annak félbesza­kítását és nyugvását is — azt a törvényt kell alkalmazni, amely az elkövetéskor hatá­lyos. Ez a két megállapítás a november 4-én elfogadott törvény egészére vonatkozik. Az Alkotmánybíróság nem azt mondta ki, hogy a ko­rábbi törvénytelenségek el­követői ártatlanok, hanem azt, hogy nem olyan módon kell és lehet őket felelős­ségre vonni, ahogyan azt a Zétényi—Takács-féle elévü­lési törvény szabályozza. Időjárás • Naptár Erős szél Szeles, enyhe idő várható ma. Sokfelé fúj erős, sőt vi­haros északnyugati szél, amely napközben szinte min­denütt megerősödik. Elszór­tan előfordulhat futó zápor. A hőmérséklet a délutáni órákban plusz 11 és plusz 16 fok körül lesz. Ma Kázmér napja van. A Nap kél 6.19, nyugszik 17.34 órakor. Holdkelte 5.51, holdnyugta 17.40 órakor. Lemond a szóvivő A Magyar Hírlap értesülé­se szerint Keleti György ez­redes, a Honvédelmi Minisz­térium szóvivője tegnap be­nyújtotta lemondását Für Lajos miniszternek. Keleti György állítólag az elmúlt hónapok támadásai miatt ju­tott erre az elhatározásra, ezért nem jelent meg több hete a tévé képernyőjén sem. Für Lajos még nem vála­szolt a szóvivő kérésére, de a hírek szerint rövid időn belül dönt a lemondás elfo­gadásáról. . A parlament tegnap hosz- szas vita után meghozta dön­tését az idei nyugdíjemelés­ről. Január 1-től visszame­nőleg 13 százalékos, legalább 800, legfeljebb 2000 forintos emelésben részesülnek a nyugdíjasok most, fele ekko­rában pedig szeptemberben. A nyár folyamán sor kerül a régi, legalacsonyabb nyugdí­jak emelésére is, ennek rész­leteit a kormánynak hama­rosan ki kell dolgoznia. Ki­sebb mértékben, de nőnek a hozzátartozói nyugellátások és a baleseti járadékok is. Az Országgyűlés arról is ha­tározott, hogy hozzájárul az ENSZ békefenntartó erőinek magyarországi átvonulásához és átmeneti állomásoztatásá- hoz. Végül a képviselők mó­dosították az idei költségve­tésről szóló törvényt. Erre a törvény kihirdetése körüli hibák miatt volt szükség. (A pénzhamisításról szól cikkünk A 8. OLDALON.) Tévés hatásköri vita A tévé és a rádió alelnö­kinek kinevezése után egy nappal máris hatásköri vita alakult ki az Amerikából ma hazatérő elnök és a té­vé frissen kinevezett alel- nöke között. A tévé elnölke nem indít­hat fegyelmit iaz újonnan ki­nevezett aielnök ellen, leg­feljebb kezdeményezheti az eljárást a kormánynál. A kormányzat álláspontját is­mertetve Juhász Judit szó­vivő mindezt azzal indokol­ta, hogy a hatályos jogsza­bályozás szerint a ipédia- elinökök államtitkári, az al­el nökök pedig helyettes ál­lamtitkári beosztásban van­nak. így Hankiss Elemér csak a kormánynál javasol­hat fegyelmit Nahlik Gábor alelnölk ellen. Az ügy előz­ménye, hogy a tévé elnöke kijelentette: fegyelmit indít a nemrég beiktatott aielnök ellen, mert rendelkezései nem jogszerűek. A kor­mányszóvivő elmondta még: mivel Hankiss Elemér az év eleje óta évi rendes szabad­ságát tölti az USA-ban, ezért az általános helyettest, azaz Nahlik Gábort illeti az el­nöki hatáskör gyakorlásának joga. Közérdekből, hagyományból—szoborpályázatot Városunk S Korai a képeslap „A Petőfi-szoborbizottság ezúton kéri fel azokat a szervezeteket, amelyek tag­jai a városi tanács oktatási, népművelési osztályától a Petőfi-szobrot ábrázoló le­velezőlapokat átvették, hogy a begyűjtött összegeket sür­gősen fizessék be a Petőfi- szoborbizottság csekkszám­lájára.” Ez az 1951. január 10-én megjelent felhívás ju­tott eszembe, midőn a Déli Hírlap február 20-1 számá­ban elolvastam a „Képes­lappal adakozhat Miskolc” című, a miskolci Széchenyi- szoborral kapcsolatos leg­újabb híreket. Amint látható, a Széche- nyi-szobor létesítésre terve­zett képeslapakciónak is van városunkban hagyománya. Csakhogy az 1950-es és a mostani 1992-es támogatás között van három lényeges különbség. Az 1988-ban meghirdetett szándék óta nem alakult meg egy olyan „szoborbizottság”, amely a Széchenyi-szobor létesítésé­vel járó ügyekben a város társadalmának a képvisele­tében illetékességgel bírna. Nem írtak ki pályázatot a szobor megkomponálására, ennélfogva pályaműveket sem készítettek szobrászmű­vészeink. Ezzel összefüggés­ben városképi változatok zsűrizése sem történt meg a leendő szobor felállítási he­lyének kiválasztására. így, a Széchenyi-szobor létesítését elősegítő képeslapok elkészí­tése ma még korainak tű­nik. Bizonyítható tény ugyanis, hogy a városban lévő Pető- fi-szobrok alkotói pályázatok után nyerték el a kivitelezés jogát. A vasgyári szobornál 1948-ban Varga Pál vasöntő, amatőr szobrász, a Petőfi téri szobornál pedig 1950- ben — a megismételt pályá­zaton — Kocsis András szobrászművész. A másod­szori pályáztatás következ­tében kellett az eredeti ava­tási időpontot egy évvel ké­sőbbre, 1951. március 15-re halasztani. A Széchenyi-szobor létesí­tésével kapcsolatban a vá- rosszépítők 1990. év novem­ber havában tartott közgyű­lésén azt hallottam, hogy a szobor létesítésére addig 183 300 forint gyűlt össze, de a volt városi tanács által 1988-ban ígért 300 ezer fo­rintos hozzájárulást nem fo­lyósították. Van egy másik, be nem váltott ígéret is ez ügyben. „Egyelőre nem dőlt még el, hogy hova kerüljön a szobor, illetve melyik művészt bízzák meg az el­készítésével. Ezekre a kérdé­sekre a választ az a pályá­zat adhatja meg, amelyet a Városszépítő Egyesület a Képző- és Iparművészeti Lektorátus bevonásává1 sze­retne kiírni. Széchenyi szob­rának elhelyezésére eddig a Széchenyi és a Szemere ut­ca sarka és a Tanácsháa tér környéke jött szóba”, (DH 1988. nov. 22.) Amint köztudott, az ön- kormányzat mecénási alap­jának forintjaihoz is pályá­zatot kell benyújtani. Erre, valamint a városnak a Pe- tőfi-szobor létesítésénél foly­tatott gyakorlatára, mint ha­gyományra hivatkozva ja­vasolni lehet, hogy a város­ban alakuljon meg a „Szé­chenyi szoborbizottság”. Hir­desse meg az országos és nyilvános pályázatot a szo­bor megalkotására. A legsi­keresebb pályamű alkotója kapjon majd megbízást a legnagyobb magyar miskolci szobrának elkészítésére. A közadakozáshoz, szintén ha-' gyományosan, majd a díj­nyertes mű képe díszítse a * levelezőlapokat. Ha 1951- ben a Petőfi-szoborra is összegyűlt a szükséges 103 ezer forint, akkor a Széche­nyi-szobor felállítását is elősegítik a közadakozók.■ Reményeink szerint még egy ,,új” teret is kaphatunk a szoborhoz, a negyedszáza­da csak formálódó, ámde ’ máig névtelenül maradt,' Avas alatti helyen, a Kos- suth-szobor és a Bartók Bé­la tér közötti területen. Iglói Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom