Déli Hírlap, 1992. február (24. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-28 / 50. szám

mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik Titkos feladattal az 1C(P)*hálon A hölgy nem támad, csak védekezik Elenáns hosszú fehér ruhában Aligha sejthettek a bálo­tok, hogy Tamás Marian­nák titkos feladata van. Ez még tavaly történt az em­lékezetes IC(P)-bálon, s mint hírlik, az idein is hasonló­képpen lesz jelen március 28—29-cn Lillafüreden, a Palotaszállóban. Végül is ez a titkos kül­detése csak részben sike­rült, ugyanis próbált elve­gyülni. de mit ad a. sok vizslató férfiszem, csak ki­szúrták, azaz hogy megvá­lasztották udvarhölgynek, a bál harmadik legszebb és legcsinosabb hölgyének. No, jó, nem csigázom to­vább az érdeklődést, ez a bizonyos titkos küldetés azt jelentete, hogy hat tagú karatés csapat ügyelt a rendre — észrevételedül. Mariann és öt fiú. Öt snáj- dig úr és egy igen csinos, mosolygós hölgy. — Harcoltatok? — Ö, istenem, dehogy — nevet Mariann — gyönyö­rű bál volt, családias hangu­latú. Csupán néhány va­csorázni vágyó idegent kel­lett máshová kalauzolnunk, minden kitűnően szerve­zett és elegáns volt. — Gondolom, a ruhád egy vagyonba került — gonosz­kodom egy kicsit. — Nem egészen. Magam varrtam. — 0. — Bizony. Az idén hosszú fehér, igen elegáns ruhát tervezek. — Kimért is leszel hozzá? — Én olyat nem tudok — mondja Mariann és moso­lyog, és mosolyog, és moso­lyog ... — Bántottál már valakit? — Hagyjuk a karatét. Kilencéves koromtól sporto­lok, s egyébként is a kara­te nem támadásra való, ha­nem védekezésre. — Akkor úgy kérdezem, kellett-e már védekezned? — Egyszer. Egy fiú meg­támadott a lépcsőházban. Hátrahúztam a fejét. Igen gyengécske volt. — Es mondjuk egy teste­sebb. magamfajta embernél mi a hatásos? 140 évvel ez­előtt, 1852. feb­ruár 28-án halt meg Dunaföldvá- ron Beszédes Jó­zsef (képünk) ví­zimérnök, a viz­ei ijőhasznosítás, az öntözés és a komplex vízgaz­dálkodás korai út­törője és a ma­gyar műszaki iro­dalmi nyelv egyik megteremtője. 1816—1825-ben a Sárvíz, a Sió és a Kapós szabályozá­sát irányította, a Duna baja—bátai szakaszának árvíz­védelmi berende­zésével megterem­tette a lehetősé­gét a Sárköz gaz­dasági fellendülé­sének (1820—1825). Meghívták Auszt­riába is, vasútvo­nal-kitűzési mun­kára. Nevéhez fű­ződik továbbá az Al-Duna szabá­lyozása, a Duna— Tisza-csatorna, a Hanság és a Ba­laton vízrendezési terveinek elkészí­tése. * 60 éve, 1932-ben hunyt el Ambrus Zoltán író, aki műveiben — no­vellák és regények — a századelő nagyvárosi atmo­szféráját ábrázol­ta (Álomvilág, Midás király, Gi- roflé és Gircola, Solus eris). Je­lentősek színikri­tikái (Színházi es­ték) és irodalmi karcolatai (Vezető elmék). 1917— 1922-ig a Nemzeti Színház igazgató­ja volt. 80 éve, 1912-ben született a felejt­hetetlen, sokoldalú komikus, Alfonzo (Markos József). 220 évvel ez­előtt, 1772-ben született Josef Bozsek cseh me­chanikus, aki ha­zájában az első motoros jármüvet készítette. Meghaj­tására a kocsi al ján elhelyezett gőzgép szolgált, kormányzása pe­dig az első ten­gely elfordításá- val történt. VENDÉGLATOSOK, ÉS HELYISÉGTULAJDONOSOK FIGYELEMI Engedélyezett nyerőautomatókkal, JÁTÉKTERMEK LÉTESÍTÉSÉHEZ KERESÜNK HELYISÉGEKET, TERMEKET, kedvező, egyedi feltételekkel. Telefon: 06-1-142-08-58, 06-1-122-04-02, 06-1-122-18-25. * A shito-ryu „bajnoka” — A combrúgás. — Kösz. — Jaj, mondtam, hogy hagyjuk a karaiét — nevet Mariann. — Mit vársz az idei bál­tól? — Hogy szép lesz és szép leszek — és mosolyog és mosolyog, mint egy leendő bálkirálynő. K. I. Á halálról tanácskoznak Az élet talán legnagyobb kérdéséről, a halálról, az embereknek az elmúláshoz való viszonyáról kezdődik ma tudományos előadássoro­zat Miskolcon. A rendezvényt dr. Kunt Ernő egyetemi docens, dr. Tury Ferenc osztályvezető főorvos és dr. Vas József osztályvezető főorvos szerve­zi, valamint a Miskolci Aka­démiai Bizottság mentálhi­giéniai munkabizottsága, a Miskolci Egyetem kulturá­lis és vizuális antropológiai tanszéke, a megyei szakkór­ház csanviki szanatóriumá­nak pszichoterápiás osztálya és a megvei kórház I. pszi­chiátriai osztálya. Az első etapban ma dél­után fél 2-től a MAB Erzsé­bet téri székhazában hat előadást hallgathatnak meg az érdeklődők. Ezek a kö­vetkezők: dr. Kunt Ernő: Halál—kultúra—társadalom: dr. Berkessy Sándor; Együtt a beteggel a halál közelé­ben; Kónyáné Eperjesi Blan­ka : A gyász egészen más: dr. Sótonyi Gábor: Halál és patológia; dr. Tury Ferenc: Halotti tor — halálszimbó­lumok és étkezésben: dr. Zonda Tamás: Halálkép az ember története folyamán. Március 13-án Az élet végső fázisai címmel folyta­tódik az előadássorozat amely március 27-én A ha­lál elő- és utóélete témakö­rét dolgozza fel. • Televíziók, videók, hifitornyok Egymásnak uorasztják a neves márkákat Már kezdik megszokni a vásárlók, hogy a miskolci Iparcikk Kereskedelmi Áru­ház emeleti galériáján egy- egy termék különböző már­káit versenyeztetik. A tesz­telést a vásárlókra bízzák. Kezdték a konyhai ház­tartási gépekkel, a kávéfő­zőkkel, a turmixgépekkel, majd legutóbb a mikrohul­lámú sütőkkel. Óriási köny- nyebbség a határozatlan vá­sárlónak, hogy egy helyen, egyszerre veheti szemügyre a különböző márkájú készü­lékeket! Most február 29-ig a Japán Panasonic és a Te­chnics cég színes televízióit, videóit és hifitornyait ugrat­ják össze. A készülékek mű-; ködés közben megtekinthe- \: tők az Eszperantó téri áru- h, házban. A vásárló az egy- • más mellett yillódzó képer­nyők közül megállapíthatja, melyik a kontrasztosabb, színteltebb. Próbára tehetők a videók, eldönthető, melyik produkál élesebb képet. A vájtfülűek egvmás után hall­gathatják a hifitornyokat. A sajátos eladási rendszer beváltotta a hozzáfűzött re­ményeket. PÉNTEK 6.55: Műsorismertetés; ' hí­rek, időjárás. — Reggeli ese- ményösszei'oglaló. — Tegnap B.-A.-Z. megye sportéletéről tárgyalt B.-A.-Z. megye közgyűlése. — Értéket fo­gyaszt, vagy termel a mis­kolci Technika Háza? — Programajánlat. — A piac­ról jelentjük. — Közlekedési magazin. — 8.55; Műsorösz- szeíoglaló. — Reklám. — Fináncok elleni fifikák Szűzdohányos történetek Zsúpfedeles falusi tájház: tisztaszobával, nappalinak is használt búbos kemcncés konyhával, pitvarral, kamrá­val. Mindegyikben a régi paraszti élet bútorai haszná­lati tárgyai. Köztük egy ér* dekes fadarab, amelyről ma már nem sokan ismerik fel, hogy valamikor, még a két világháború közti időkben is, igen „fontos szerepe” volt falun a férfinépség körében. Olyan két téglányi hosszú és ugyanolyan széles vastag, kemény fából készült alkal­matosság. Igencsak elfeketült már, s a közepén alaposan megvékonyodott a valamiko­ri mindennapos vágástól. Merthogy dohányvágó fa volt hajdanán ez a ma már muzeális fadarab. Csak az idősebbek emlékeznek rá, közülük sokan még maguk is használták évtizedekkel ezelőtt. Mert nagy dolog volt légen szűzdohányt vágni az efféle kemény deszkán, és csavarni a vékonyra metélt dohányból cigarettát, meg- tömködni vele a bojton lógó makra- vagy tajtékpipát. Persze, ehhez előbb leveles dohányt kellett szerezni, vagyis finánc nem látta szűz­dohányt. Termeszteni nem volt szabad dohányt, csak az uradalmaknak, amelyek 15—20 holdas táblákkal le­szerződtek a dohánygyárak­nak, illetőleg az állami „dohányjövedéknek”. Node azért a falusiak megtalál­ták a módját annak, hogy szert tegyenek egy kis szűz­dohányra. Simítózás, csomó­zás közben csak-csak kike­rült az uradalmi pajtákból egy-egy sárgásbarna érett, illatos dohányköteg. Meg az­tán néhány palántát is el le- , hetett dugni és titokban fel­nevelni másféle vetemények között. Így aztán a hajdani pénz­ügyőröknek, „népszerűbb,, nevükön a fináncoknak is akadt dolguk ősz végén, tél­időben a padlásokon dugva szárított dohánylevelek miatt. Keresték, kutatták is, és ahol egy kis „dohányszagot” kap­tak, a dohányjövedék nevé­ben szigorúan megbírságol­ták a szűzdohányok rejtege- tőit. De a falu népe ebben a kérdésben mindig szolidáris volt egymással. Mihelyt zöld egyenruhás fináncot látott valaki közeledni a falu felé, azonnal leadta a „vészjelt”, s a férfinépség dugta, men­tette, a szárításra felfűzött sárguló dohányleveleket. Persze, sok érdekes történet megesett a fináncokkal ví­vott „ádáz” dohánycsatározá­sok közben. Hernád menti szülőfalum­ban, Felsődobszán például többnyire a partosi uradal­mak pajtáiból került egy kis füstölnivaló a dohányzók pipáiba. S amikor egyszer Abaújszántó felől két finánc közeledett Dobszára, egy fa­lubeli nagy titkolózás köz­ben odasúgta nekik, hogy ha szűzdohány érdekelné őket, akkor a Nagy utcán ennek és ennek a gazdának a pad­lásán a csöves kukorica alá rejtve nagyobb mennyiséget találhatnak. Megörültek a zöld ruhá­sok a titoknak, s az udvar­ba lépve, egyenesen a pad­lásfeljáróhoz mentek, majd gyorsan a padlásra a do­hány után. Temérdek kuko­rica száradt a pádon, s tüs­tént nekiláttak a megforga- tásahoz, hogy nyomára akadjanak az elrejtett do­hánynak. Egyenként feltúr­tak minden csövet, s a ve­rejtékük is csörgött a sok hajladozástól, hanem szűz­dohányt egyetlen levelei sem találtak. Mondanunk sem kell: a „besúgó” maga a gazda volt, aki ezt a ra­vasz ötletet eszelte ki, hogy magukkal a „kincstári” em­berekkel végeztesse el az éppen esedékes kukoricafor­gatást. Egy másik dohányos tör­ténet a szomszédos faluból, Hernádszentandrásról való. Volt ott egy Silberger nevű bérlő, aki ugyancsak nagy területen termesztett do­hányt. A pajtákban télen vé­gezték a simítást, csomózást, ami főképp asszonyi munka volt. A íérfinépségre gondol­va, haza-hazavittek munka után egy kis pipába valót, amit a pipázók nagy élvezet­tel cérnavékonyra metélve a dohányvágó deszkán, szin­te átszellemült passzióval el­füstölték a levegőbe. Történt pedig egyszer, hogy Szentandrás felé is fi­náncok közeledtek. Ebből baj lesz, gondolta Juhász Pista bácsi, akinek a háza a falu szélén volt. Tudta, hogy több-kevesebb szűzdo­hány minden pipás ember padlásán található. Ezért, hogy idejük legyen a do­hánylevelek elrejtésére, Pis­ta bácsi gyorsan a hátára kapott egy teletömött zsá­kot, és futva loholt vele a fináncok elől. Azok meg utána, ahogy az erejükből telt. Igenám. de Pista bácsi kifelé menekült a faluból, s hátán a „gyanús” zsákkal bebarangolta a határt. Végül ledobta a zsákot egy zsom- békra, s úgy várta be a ki­merült fináncokat. Azok maradék erejükkel nekies­tek a zsáknak, s majd ha­nyatt vágódtak dühükben, amikor izgatottan kibontot­ták. Szűzdohány helyett ugyan­is — pelyvát találtak benne. Hegyi József Szerkesztő: Mács Ildikó. — 17.00— 19.00: A miskolci stú­dió-kereskedelmi, informáci­ós, zenés műsora a Rádenhiá Kft. menedzselésében. , SZOMBAT 9.00: Műsorismertetés, hí­rek, időjárás. — Program- t ajánlat. — Visszapillantó. — Napjaink kérdései. Paulo- vits Ágoston jegyzete. — Stúdióvendég: a Miskolci Távközlési Vállalat igazga­tója. — Egyházi vezetők, a gimnáziumról. — Móricz- ,, napok kezdőknek Prügyön.-- 10.30: Mikrofonlánc. Mi, , lett vele? Szerkesztőt Te:)-, ,ri nai Attila. — Reklám, -tv » Szerk.: G. Tóth Ferenc. — ‘ ‘‘ 17.00— 19.00: A miskolci stú­dió kereskedelmi, informá­ciós, zenés műsora a Ráde* mis Kft. menedzselésében. >■ MAGAS JUTALÉKOT FIZETŐ, főállású munka mellett végezhető miskolci, alkalmi kereskedelmi akció lebonyolításához, sürgősen keresünk tárgyalóképes ÜZLETKÖTŐKET. Telefon; 379-640 Ha festékre, tapétára, háztartási és vegyi árura van szüksége, HA 20 SZÁZALÉKKAL OLCSÓBBAN AKARJAK mindezt megvásárolni, akkor egyetlen helyre jöhetnek: MISKOLC, SZENTPÉTERI KAPU 103, (Kertészeti vállalat) Viszonteladókat kedvező áron szolgálunk kit Nyitás: 1992. március 2-án 1 BODROG-INTER KFT. A TOKAJ ES VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET GOTZ (D) gyártmányú cipöjavító gépeket kínál eladásra. Irányár: 700 ezer forint Érdeklődni: 41/52-030-as telefonon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom