Déli Hírlap, 1992. február (24. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-28 / 50. szám
If if. Sok vagy kevés Boldogkő váráért hatszázezer? Boldogkő is boldogulni szeretne Falu a vár aljám A zempléni tájvédelmi körzet óvja a vidék növényi, állat- és kőzetritkaságait, a Bükki Nemzeti Park 1984 óta fokozottan figyel arra a több, mint huszonhatezer hektárra, amely biológiai, geológiai szempontból páratlan az országban. Az évente — pontosabban szezononként — Boldogkőváralján megforduló ötvenezer turistához hasonlóan nem nyúlunk mi sem a várat tartó hatalmas andezittömb meredek falát bársonyosra párnázó moha- és züzmószö- nyeghez; nemcsak védett, deres, fagyos is nagyon. Mint a kapurostély hajdan, vasrács tiltja most is a bejárást, a két erős lakat felér a kapuőrséggel. Nem kezdődött még el a turistaszezon, csak az andezittufán megmaradó vékony földrétegbe fagyott lábnyomok jelzik, hogy mások is jártak erre nemrég; ha mást ném, e Hemád völgyére nyíló páratlan kilátást megnézték. A várat belülről majd nyáron láthatják. Vavrek László, Boldogkőváralja polgármestere őszintén reméli, hogy ahogy szokták, április elsejétől az idén is kinyitják a kaput, felkínálják az olcsó, negyvennyolc személyes turistaszállást, Reméli, hogy a község, az önkormányzat nyithatja ki a várat. Igényelnék ugyanis, de a dolog nem olyan egyszerű. A Borsod Tourist üzemeltette az elmúlt években, tavaly először bérbe adták hatszázezerért. de a vállalkozó ebbe a szezonba már nem kezd , bele. ® SOK, VAGY KEVÉS HATSZÁZEZER? Sok, vagy kevés Boldogkő váráért hatszázezer? Viccnek tűnik a kérdés, ha így tesszük fel, pedig nagyon is komolyan — sok. Sok csupán a bérleti díjért ennyi pénz, mert a természeténél fogva olcsó turistaszállás nem biztos, hogy rentábilis, a községnek pedig kevés a pénze. Amikor felemlegetem a lassan szlogenszámba menő (és ezen túl sajnos nemigen menő) falusi turizmust, a polgármester nagyon elkomolyodiik. Nem mintha nem tudná, hogy a Rákóczink földjén jár, kezével érinti a történelmet, aki a Zemplénre, a vidéket uraló várra, a környék nevezetességéire kíváncsi, nem mintha nem kellene minél több vendég, aki pénzt hoz. Tizenhét éve vezeti a községet, idevaló, és keserűen mondja: elmaradott térségként jelölik az országnak ezt a részét. — A falusi turizmus —, ha már így nevezzük — a legrosszabbkor jelenne meg ezen a tájon. Nincs pénzük, az embereknek. Marasztalnánk. pedig szívesen a nyaranta nem kicsi „átmenőforgalmat”, és ennek a legalapvetőbb feltételei meg is vannak. — Érzik a munkanélküliséget ... — Nagyon. A téesz helyzete bizonytalan, a közútAz Aerocaritas helikopterének Filmek gyakorta látott fordulata, hogy a politikus vagy üzletember helikopterrel megy ide-oda, s ahol nagy városokban leszáll, külön helikopterpáiyát vesz igénybe. Nos Miskolcon is létesül most helikopter-leszállópálya, de teljesen más céllal: a város azért költ erre milliókat, hogy az Aerocaritas helikoptere azonnal a kórházba tudja szállítani az arra rászorulókat. A városháza pályázatot hirdetett a napokban a helikopter-leszállóhely tervezési munkáira. A leszállóhely a vasgyári kórház parkolójában rétesülne — közvetlenül a baleseti sebészet tömbje mellett. Ha ide szállíthat a helikopter, akkor innen néhány percen belül már a műtőben lehet — s ez sokszor életet menthet. Jelenleg az Aerocaritas helikoptere a miskolci repülőtéren landol — de ez részint messze van a baleseti sebészettől, részint pedig a Sajó-völgy közelsége miatt túl sok itt a ködös nap. Előfordul az is, hogy a reptéren köd van, míg a vasgyárban süt a nap. A vasgyárban csak leszállóhely létesül — azaz nem lesznek kiszolgáló, irányító létesítmények —, do így is belekerül a beruházás vagy hárommillió forintba. Á leszállóhely megépítése néni jelenti azt, hogy a környéken élőknek a zaj gondot okozna, hiszen szerencsére a mén tőiielikop térré nincs túl sűrűn szükség, azaz remélhetően nem lesz itt komoly légiforgalom. Persze egy ilyen vállalkozást nem lehet pusztán mennyiségi szemlélettel mérni: hiszen ha sikerül ezzel a lépéssel emberéletek megmentéséhez hozzájárulni, akkor nem lehet kérdéses a beruházás haszna. Kívánjuk, hogy kevésszer kelljen a helikoptert igénybe venni — de amikor mégis kell, akkor a gyorsaság adjon életet... (k—ó) nál, vízügynél dolgozók közül soknak felmondtak, a Péchy-Zichy kastélyban, működő gyermekegészségügyi otthonban hozzávetőleg száz embernek, elsősorban nőknek van munka. Az ezerszázas lélekszámú község évi tizennyolc millió forintos költségvetéséből éppen- csak az intézmények, az iskola, óvoda, a kikapcsolódást szolgáló faluház, és az ügyintézésre való hivatal működését lehet biztosítani. • KAPNA PÉNZT, HA BEFEKTETNE A szőlő itt nem megélhetési forrás, a gyümölcs már az lenne, és természetesen sokat hozhatna az idegen- forgalom, amely csak Mlép egyszer ebből a hozna pénzt, ha lenne miből befektetni, önmagába visszatérő körből. A vár, a vidék földművelő életét mutató tájház, az egykori birtokos bőkezűségéről beszélő barokk templom, a növényi ritkaságokkal teli kastélypark ad egynapos programot, az itteni és a szomszédos Atkán lévő vándortábort régen felfedezték a gyerekek, és a faluban is megindult valami. Néhány család a fizetővendég-szcul- gálatba kapcsolódott be, a falu szélén tizenegy személyes magánpanzió áll, és az annyit emlegetett falusi turizmus is megindította az emberek fantáziáját. Egy család írt a Szabad Földben megjelent pályázatra, vendégváró beruházásba fog az erdészet, és ahogy halljuk, érdeklődik a külföldi tőke is. Az itt élők bíznak. Hogyne bíznának, amikor ide születtek, itt laknak, és egyáltalán nem érzik elmaradottnak magukat. Passzív a környezetvédelmi politika Zöld mozgalmak A tavalyi után ismét kaotikusnak, minden rendszert nélkülözőnek tetszhetett a február közepén, a Szegeden megtartott környezetvédő, természetvédő és zöldmozgalmak találkozója, ám csak azok számára, akik első alkalommal csöppentek ebbe a társaságba. Valóban, látszólag az általános iskolai Süni, az egyetemi természetvédő klubok, a híressé vált szervezetek, mint például a győri Reflex, a budapesti Levegő Munkacsoport, a miskolci Zöld Akció, vagy éppen a Zöld Párt, más és más korcsoportokkal, más és más szakmai színvonalon, jelentősen eltérő tevékenységet folytatnak. Ez a sokszínűség előny, s hátrány egyben. Hátrány, mert emiatt az abszolút pártstrukturálódásban gondolkodó hazai közvélemény, s az állami intézmények vezetői tárgyalóképtelennek tartják a zöldeket, nincs egyetlen személy, aki élvezné valamennyi csoport bizalmát és képviseletét. Csakhogy a kívülállóknak tudomásul kell venniük, hogy éppen ez az, ami élteti, s egyre erősíti nemcsak berkeikben, hanem társadalmi méretekben is a környezet- védelmi gondolkodást, cselekvést. A Zöld Párt, a Környezetvédők Pártja illeszkedve az általános struktúrába, politikai síkon igyekszik közelebb kerülni a döntéshozatali lehetőségekhez, míg a többi, már említett klub és csoport, alapvetően a tudatformálást, valamint a közvetlen környezett szennyezések megszüntetését tekinti elsődleges céljának. Az egyik az ökológiai szemléletű nevelés alapjait igyekszik kidolgozni, a másik a levegőszennyezés problémáira szakosodott, a harmadik pedig egy-egy természeti érték megmentéséért fáradozik, s még sorolhatnánk, mindenesetre, általában magas szakmai színvonalat képviselnek az adott témákban. Ezt követően talán még érthetőbb, hogy miért nem olvadnak egyetlen párttá, szövetséggé ezek a szervezetéit. A jelenség nem hazai sajátosság. A világ minden részén jellemző, hogy sokszínűek, de nem egységesek, speciálisak s éppen ezért nem általánosíthatók az elnevezésükben mégis általánosított zöldek. „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” ... ami talán majd minden környezetvédő számára elfogadható alapelv. Erre ad lehetőséget az úgy tűnik, immár rendszeressé váló, évenkénti találkozó is, ahol a filozofikus létkérdésektől kezdve, a helyi közösségek akcióikig, mindenről szó esik. A környezetvédők jogi lehetőségeiről dr. Fülöp Sándor legfőbb ügyészségi ügyész a fenntartható növekedés ökonómiai és ökológiai képtelenségéről dr. Gyulai Iván, a Zöld Akció Egyesület elnöke tartott például előadást, a szekcióüléseken pedig a környezetvédelmi törvényről, a természetvédelem, az energetika, a gazdasági rendszerváltás, az oktatási, kulturális témákról, a levegőszennyezés, egészségmegőrzés, az állati jogok, a béke- és a zöldimozgalom kérdéseiről esett szó. A szekcióik állásfoglalásait eljuttatják az illetékes állami szervekhez, minisztériumokhoz. Hogy nem meddő leve- lezgetés ez, azt bizonyítja, hogy a Körny ezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, már több ügyben is véleményezési, részvételi joggal ruházta fel e szervezetek némelyikét. Igaz, nem mindenki megelégedésére. Hiszen, hiába ülnek például a környezetvédelmi törvényt előkészítő bizottságban né- hányan, ha bürokratikus késedelmeikkel szinte lehetetlenné teszik a hatékony részvételt. Több más elhangzott példa is igazolja még, hogy a minisztérium kénytelen-kelletten tudomásul veszi a hazai zöldiek növekvő táborát, azonban részvételük lehetőségét még szakmai kérdésekben is olyan minimálásta szorítja, amennyire lehet. A nem éppen felhőtlen kapcsolat eredménye talán az is, hogy a találkozón rendezett fórumra, ahol mintegy kétszázan voltak jelen a hazai zöld mozgalom vezetői közül, nem érkezett meg Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszter. Tavaly még ő ült feszengve a kérdések előtt, most munkatársaira hárította ezt a feladatot, akik el is ismerték, hogy nem rendelkeznek tapasztalaitokkal, hogyan tudnának együttműködni a környezetvédőkkel. Többek szerint úgy, hogy szóba állnak velük, s felhasználják szakmai tudásukat a profilúknak megfelelő kérdésekben. Ha ez így történt voüina például az elmúlt hónapokban, akikor talán nem késett volna annak a nemzeti előkészítő bizottságnak az anyaga, melyet az ez évben megrendezendő, brazil környezetés fejlődés konferenciára kellett készítenie a magyar kormánynak. Rióban ugyanis több mint 160 ország állam- és kormányfője tárMegyei közgyűlés látóién Tegnap a megyeházán ülésezett Bcrsod-Abaúj-Zemp- lén megye közgyűlése. Megtárgyalták a megye természet- és környezetvédelmi helyzetét, tájékoztató hangzott el a távbeszélőhálózat fejlesztési elképzeléseiről, szó volt a sportélet alakulásáról, annak gazdagításáról, valamint terítékre került a szociális szakemberképzés. Természeti környezetünk állapota meghatározó jelentőséggel bír a további fejlődést illetően — állapították meg a közgyűlés résztvevői. B.-A.-Z. megye páratlan földrajzi, geológiai adottságaival, természeti gazdagságával éppúgy előkelő helyet foglal el, mint az elmúlt évtizedek koncentrát iparosításával okozott környezetszennyeződés! mutatóival. Magyarországon és ezen belül B.-A.-Z. megyében a távbeszélőellátottság messze elmarad a jogos igényektől, a gazdaság fejlettsége és további fejlesztése lényegesen magasabb színvonalú távbeszélő-szolgáltatást kívánna meg. A mutatók alapján utolsó helyen vagyunk Európában. B.-A.-Z. megye főállomássűrűsége még az országos átlagot sem éri el. Az a javaslat hangzott el, hogy 1992. március 1-től a sporttörvény megjelenéséig, de legkésőbb 1992. december 31-ig a Miskolc, Széchenyi út 103. szám alatti ingatlan három irodahelyiségét térítésmentesen adják át, a megyei sportigazgatóság részére, ez egyúttal azt is jelentené, hogy a megyei közgyűlés ez évben csaknem 600 ezer forint értékkel járulna hozzá a megye testnevelésének és sportjának szintentartásálioz. Ami a szociális szakemberképzést illeti, erősen gyakorlatorientált. ezért a diploma megszerzése csak nappali tagozaton lehetséges. A jelenleg területen dolgozó szakemberek számára azonban — átmeneti időszakra — meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy diplomát, szakképesítést szerezhessenek, munka melletti képzést biztosítva számukra. A közgyűlésen elhangzottak, részletes ismertetésére visszatérünk. gyal majd arról, hogy vajon miért nem tudott a környezeti gazdálkodás beépülni a gazdaságokba, s mi” lehet az a környezetbarát stratégia, melyet választhat a viiág. A globális fölmelegedés megfékezésére például klímaegyezmény aláírását készítik elő, s valamennyi résztvevő állam a már említett nemzeti programjában fogalmazza meg, hogyan kíván eljárni ezeknek a globális problémáknak a megfékezésében. Az előzetes tárgyalásra a magyar kormány még csak a képviselőjét sem küldte el. A passzív hazai környezetvédelmi politika másik erősen kifogásolt területe volt a találkozón az egyre halogatott környezetvédelmi törvény. Ügy tűnik, még ez- évben sem fogja tárgyalni az Országgyűlés, pedig a rablógazdálkodás néhány területen hatalmas méreteket öltött. Sorra építik be a nyugatról már kitiltott ipari technológiákat a hazai üzemekben. Ezért a szegedi találkozó résztvevői azzal a kéréssel fordultak a parlamenthez, hogy legalább a kötelező hatástanulmányokról szóló jogszabályt fogadják el néhány hónapon belül. Tavaly a természetvédelmi területek privatizációi elten szálltak együttesen síkra a zöld szervezetek az idén többek között ebben a kérdésben. Ha sokfélék is, eltérőek is nézeteik néhány kérdésben, úgy tűnik, az ilyen, s hasonló akcióegységgél tudják a leghatékonyabban képviselni jelenleg a környezetvédelmi érdekeket. N. Zs. Helyreigazítás A Hajnali Hírlap és a Déli Hírlap 1992. február 26-i számában a Borsod megye bűnügyi helyzetéről szóló tudósításban, mely lapjainkban a 3. oldalon jelent meg, pontatlanul fogalmaztunk. Toldi Miklósról, aki ellen a rendőrség zsarolásé« más bűncselekmények alapos gyanúja miatt, előzetes letartóztatása mellett, bűnügyi eljárást folytat, azt állítottuk, hogy „emberölés bűntette miatt kiszabott börtönbüntetésből nemrégiben szabadult”. Ez a mondat tulajdoniképpen bűntársára, Babos Jánosra vonatkozik, aki ugyancsak előzetes letartóztatásban van a zsarolások és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt, Toldi Miklós emberölés bűn- cselekménye miatt nem volt börtönben, ellene ilyen jogcímen büntetőeljárás sem indult. Elhajlás következtében jelent meg cikkünkben az, hogy „Zsédenyi Károly és Ónodi Ákos nyékiádházi, illetve Tóth Demeter miskolci lakosok kerültek előzetes letartóztatásba a zsarolók közül”. A nevezett személyek ellen — jóllehet valóban előzetes letartóztatásban vannak — nem zsarolás bűntette miatt folyik rendőrségi eljárás. MÉG TART A BÁLI SZEZON! Vásároljon az alkalomhoz illő elegáns, különleges ruhát a CZICZOMA RUHÁZATBAN Miskolc, Arany J. u. 35. (Mese cukrászdával szemben)
