Déli Hírlap, 1992. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-08 / 6. szám

mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik * Az anyaméhben operált magzat kapaszkodó keze. Kapaszkodás az életbe Műtét születés előtt MSC — a szimatolt heiegsé* II latárad atl ól lesznek rosszul Dr. Micliae] Harrison, a Kaliforniai Egyelem gyer­mek- és újszülött-sebészeti osztályának főorvosa nem tudott beletörődni, hogy rö­viddel születésük után meg­halnak olyan gyermekek, akiken néhány héttel ko­rábban még segíteni lehe­tett volna: „A születés előt­ti diagnosztika az elmúlt években óriási ütemben fej­lődött. Ultrahanggal számos fejlődési rendellenességet fel tudunk ismerni, de mire a gyermek megszületik, már túlságosan károsodott, és semmi esélye nincs az élet­ben maradásra.” Harrison és kutatócsoport­ja a magzat két fejlődési rendellenességére összpon­tosította a figyelmét: az ösz- szenőtt húgycsőre és a re­keszizomsérvre. Ez utóbbi egy lyuk a mell- és a has­üreg között. A nyíláson a hasüregi szervek — gyomor, belek, lép — felcsúsznak a mellüregbe, és gátolják a tüdő fejlődését. Harrison és csoportja tíz évig kísérletezett állatokon. Először a megfelelő operáci­ós technikát kellett megta­lálni, aztán be kellett bizo­nyítani, . hogy a mfetéjtgi tényleg meg lehet szüntetni a magzati rendellenességet, és közben nem okoznak ká­rosodást. Eddig tizenöt mag­zatot operáltak meg szüle­tése előtt, és a kis betegek fele él. A legkisebb magzat 8 hetes volt. „Ma már sokkal ponto­sabban tudjuk — mondja Harrison —, milyen esetek­ben lehet egyáltalán segíte­ni a műtéttel. A túlságosan károsodott magzaton semmi­lyen műtét nem segít.” Bár Harrisonnak még egy jóindulatú daganatot is si­került ^eltávolítania egy maRáalrr tüdejéből, úgy véti, hogy a születés előtti ope­ráció továbbra Ts kivételes beavatkozás marad. Az ilyen fejlődési rendellenességek ugyanis nagyon ritkák és még ezek közül sem mind­egyik operálható. Azonkívül mindig az anya biztonsága a legelső szempont. Az egyre szaporodó tele­víziós műsorokban egyre több illatszert hirdetnek: századunk, amely oly sok bűzös, büdös eseményt sza­golt. jó szagoktól is illato­zik. a kölnik, parfümök, dezodorok, mosó-, és tisztí­tószerek, szoba- és vccé- ii Utasítók a legkülönbözőbb, az orra kellemesen ható szagfelhőkkel lepik el kör­nyezetünket. Hála a vegy­iparnak. amely századunk­ban hatalmasat fejlődött. Csakhogy egyre többen van­nak. akik megbetegszenek az illatáradattól. A mesterséges szagok is beavatkoznak a természet rendjébe; az emberi érzék­szervek nem bírják a meg­terhelést: felmondják a szolgálatot. Az eredmény egy új betegség, az allergia sajátos fajtája, amelyről az Egyesült Államokban tud­nak legtöbbet és amelynek ott a „multiple chemical sensitivity” magasfokú ve­gyi érzékenység) nevet ad- ték. Az MSC-ben szenvedők tulajdonképpen már évtize­dek óta betegek, csap ép­pen nem jöttek rá légzés­zavaraik, rosszulléteik, bőr­kiütéseik, kínzó és megszün- tethetetlen fejfájásaik oká­ra. Néhány éve csupán, hogy az orvosok gyanakod­ni kezdtek a környezetben egyre szaporodó mestersé­ges anyagokból áradó, több­nyire kellemes illatra. Most 'ott tartanak, hógy valószí­nűleg a lakosság 15 száza­léka érzékeny, allergiás va­lamilyen szagra. És ha a mesterséges illatos anyagok száma ilyen mértékben nő, várható azok számának a szaporodása is, akiknek ér­zékszervei egyelőre még győzik, de,egy bizonyos ha­táron túl felmondják a szolgálatot. Aki MSC-ben szén,ved, kénytelen különleges éle’et ■ élni. A világtól, szinte el­zárva pergetni napjait, ke­rülve az áruházakat, repü­lőgépeket. embertársait. Is­mernek olyan fizikust, aki a számítógép nyomtatójá­hoz használt papírból áradó vegyi anyagok szagába bete­gedett. bele: Miután : meg- állaoitot'ák állandó hányin­gerének okát. kénytelen volt állását feladni. Számo­sán olyan munkahelyektől voltak kénytelenek az.MSC- tiineteik miatt távozni,- amelyekben — a munka­pszichológusok tanácsai alapján, a teljesítmény fo­kozása érdekében — a zárt, légkondicionált munkater­mek metol-: vagy hövirág- szagúak. . Az egyre szélesebb kör­nyezetvédelmi mozgalmak sora most azokkal szaporo­dott, akik „illátmentes-öve- zeteket” követelnek. Atlan­tában alakult, meg a Hu­mán Ecology Action Lea- gue, amelynek szerte az Egyesült Államokban már kétszáz szervezete műkö­dik. Követelik az illattal a- nítást. A parfümetlenes küz­delem mindenesetre kevés kilátással kecsegtet. Nem­csak azért, mert hatalmas ' iparág érdekei ellen kell felvenni * harcot, hanem, mert az éleiben, megoldha­tatlan feladatokat jelent. Egy áruház igazgatója, aki szakmája eddigi szabályait. .mindennap munkába, így ’mérgelődött; „Csak nem képzelik, hogy a bélyegző- óránál majd megszagoltuk az alkalmazottakat. Aki esetleg izzadságtól bűzlik, az oké, aki pedig kellemes illatú dezodort. oarfümöt használ, azt elküldjük zu­hanyozni .. i t Ha már nekilo« i •. » i az ivásnak... »,: ■ t I ‘ | Hazánkban abszolút , tilalom van érvény­• ben, sok európai or- ! szádban viszont 0,5— i 0,8 ezrelékig megen- J gedett az alkoholtar- i falom a gépjárműve- J tők Vérében. Ilyen ha- i tárig nincs ittas veze- J tés, de baleset okozá- ) sa esetén az enyhe it­• tasság is súlyosbító J körülmény. Az enge- i dékenység, a lazább [ előírás oka a francia, j az olasz vagy a német i fogyasztási kultúra. < Ott egy járművezető J beéri agy-két pohár i borral, vagy egy üveg { sörrel. Nálunk a sze- i mélysérüléses közleke- [ dési balesetek egyötö- i elét okozzák ittasan, és > az okozók túlnyomó , többségénél az alko- 1 holszint meghaladja a , | másfél ezreléket. A • magyar ember tehát | tisztességgel felönt a ~r—garatra, ha már neki- J fog az ivásnak... i MINI-KRIMI követve megköveteli az el­adónőktől, hogy ápoltam, tehát jószágban álljanak 350 évvel ez­előtt, 1642. ‘ január 8-án -hunyt el Ga- lileo Galilei olasz csillagász, fizikus, matematikus (ké­pünk). A pisai, majd a páduai egyetemen taní­tott, a szabadesés­re. á hajításra és az ingamozgásra vonatkozó kísérle­teivel megalapoz­ta a kinematikát és ezzel az egész modern mechani­kát. Feltalálta a hidrosztatikai mérleget, a maga készítette csilla­gászati távcsövei fontos felfedezé­seket tett. Helyes­nek nyilvánította Kopernikusz he­liocentrikus elmé­letét (vagyis: hogy a Föld tengelye körül forog és ke­ring a Na- kö­rül), ezért az ink­vizíció két ízben is perbe fogta, kínzásokkal kény­szerítették tanai visszavonására. Tragikus sorsa a tudományos igaz­ságért folytatott harc szimbólumá­vá vált. alakját a művészetben is megörökítették (Tintoretto fest­ménye, Brecht és Németh László drámája). 90 éve. 1902-ben született Gret Pa- lucca német tán­cosnő és pedagó­gus, akin“'- 1925— 1939 között Drez­dában működő is­kolája a modern táncművészet köz­pontja volt. * 130 esztendeje, 1862-ben hunyt el Diósgyőrött Déry István, a magyar színjátszás jelen­tős úttörője. A vánd ortársu la­tok zaklatott éle­te mellett színda­rabokat is fordí­tott és rendezett. 1813-ban feleségül vette az ünnepelt operaón ekesn őt, majd szubrettet, Széppataki Rózát, akivel a házassá­ga hamarosan fel­bomlott. Elefántcsont tejből, tojáshéjból Japán kutatók tojáshéj és tej .felhasználásával (ehhez titánodixot adva) olyan kü­lönleges . eljárást dolgoztak ki, amellyel teljesen helyet­tesíteni tudják az elefánt- csontot s az igy nyert anya­got meg sem lehet az ele­fántcsonttól különböztetni. Eddig a japánok nagy meny- nyiségben dolgoztak fel ele­fántcsontot (főleg zongora- billenyük készítéséhez) de az elefántagyarak behozata­li tilalmával új helyzet állt elő, melyen könnyen úrrá tudtak lenni a tojás és a tej felhasználásán alapuló mód­szer sikeres alkalmazásával. A férfi bejelentés nélkül érkezett. Talán 40 éves volt, karcsú és kispor­tolt. — Baranowski — mutatkozott be szárazon. — Rosszkor jött, vendégeim vannak — felelt hűvösen Wechsler. A jöve­vény szemérmetlenül vigyorgott a ke­reskedőre. Aztán ennyit mondott: — Tudom. Azt ünnepli, hogy a bíró­ság felmentette Petra Gill meggyilko­lásának perében, mivel a tett elköve­tésekor nem Salzburgban volt, hanem- valahol vidéken. Én azonban be tu­dom bizonyítani, hogy maga volt a tettes. Wechsler összerezzent, majd ordítani kezdett. — Tűnjön el. de azonnal! A jövevény nem mozdult. — A rendőrfelügyelő, kezet csókolna nekem a bizonyítékaimért. Mivelhogy maga ölte meg a nőt, mert az túl so­kat tudott a piszkos ügyeiről. — Piszkos ügyek?! — Wechsler eről- tetetten nevetni kezdett. — Na, ne mondja! — Én azt mondom, hogy elég a já­tékból! — Az idegen a belső zsebébe nyúlt és egy revolvert tett az asztal­ra. — Itt a bizonyíték. Ezzel ölte meg Petra Gillt. Az asztalon egy 30-as kaliberű Smith Wesson feküdt. Wechsler azonnal meg­állapíthatta, hogy kissé megváltozott a vízben. Amikor az asztalhoz közeledett, Ba­ranowski villámgyorsan felkapta és még cinikusabban vigyorgott, mint az előbb. — Mindössze 500 ezerért adom. És a | felejtés a ráadás. Wechsler azon tűnődött, miképpen juthatna ki a csávából. A fickó nyil­ván kihalászta a folyóból a fegyvert. De honnan tudhatta, hogy hol van? Egyetlen magyarázat kínálkozott: lát­hatta a gyilkosságot! Melege lett a gondolattól. Meg kell szereznie a fegy­vert. a fickót pedig örökre el kell hall­gattatnia. A tagadás nem jó taktika. Próbáljuk meg a kétségbeesett szere­pét — gondolta. — Olyan sok pénzt nem tudok ös­szeszedni — mondta gondterhelten. — Semmi baj, adok rá elegendő időt. Talán egy egész hetet is. — As­zal megfordult és eltávozott. — Hol találom meg? — Kiáltott utána Wechsler. — Majd hírt adok Az ablakból nézte, amint elnyelte a sötét az ismeretlent. Este nyolc körül csengett a telefon — Két óra múlva legyen a pénzzel a Satzburger Ilof 125-ös szobájában. Aznap este Meyer névre szobát vet­tek ki Baranowski szobája mellett. Aki beköltözött, szakállt viselt és sötét sze­müveget. Egyetlen poggyásszal érke­zett, egy kézitáskával. A portás 21 óra 20-kor adta át neki a szobája kulcsát. Ez kicsit beljebb volt, az épület kiug­rója fölött. A lakó örült ennek, mert úgy vélte, dolga végeztével könnyeb­be távozhat, az ablakon át. Kinyitot­ta az ajtót, villanyt gyújtott, gondosan behúzta a függönyt, levette a szemü­veget és az álszakállt. Majd előhúzott egy Beretta-pisztolyt és akkurátusán rácsavarta a hangtompítót. Kinyitotta a táskát, amelyben a pénzszalaggal át­kötött papirkötegek voltak. A fegy­vert a csomagra tette. Tíz óráig várt, akkor elhagyta a szobát. Kopogott a 125-ös ajtón es a „szabad” kiáltásra belépett. Baranowski egy karosszékben ült. — Dobja ide a táskát — mondta ha­tározottan. — Előbb lássuk a revolvert és a garanciát — vágott vissza Wechsler.-- Miféle garanciát? Wechsler biztos volt benne, hogy jól játszotta a szerepet, kinyitotta hát a magával hozott táskát. Érezte, hogy hevesebben ver a szíve. Nem szabad hibáznia! Előrántotta a Berettát és Barandwskira emelte. A kezének vá­gódott valami és utána pokoli fájdal­mat érzeti. Felordított. A Beretta a padlóra esett. De akkor már bilincs is kationt a fájó csuklóján. Renner felügyelő állt mellette, aki a függöny mögül ugrott elő. Határo­zottan leolvasható volt az arcáról az elégedettség. — Tudja, Wechsler, ha egy ügyben megfeneklik a nyomozás, akkor segít­ségül hívjuk öt — és Baranowskira mulatóit, a ’.zsarolóra”. — Baraiwv'ski felügyelő úr ugyanis szívesen vállal beugró szerepet. Weghsler- magába roskadt, elsősor­ban azért, mert rádöbbent, hogy mi­lyen elemi trükknek dőlt be. — Honnan szerezték meg a revol­vertV'— kérdezte nyöszörögve. Baranowski elmosolyodott. — Sehonnan. Csupán másolatot csi­náltattunk. A holttestben talált golyók alapján ugyanis könnyen megállapít­hattuk, hogy milyen fegyverrel lőttek. A többit meg már tudja ,.. GÜNTHER HERMANN

Next

/
Oldalképek
Tartalom