Déli Hírlap, 1992. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-08 / 6. szám

As első lépések az urbanizáció diján „Visszaszerezni Pulitok régi rangját...’’ r így lália a város polgármestere A magyar struccnak is becézett túzok az alföldi pusztaságon érzi otthon magát. A kóbor ebektől heti védeni Tuzokcsapalok a fiavas pusztán • Ha végigtekintünk me­gyénk déli részén, a Tisza menti tájon, a költővel együtt bízvást elmondhat­juk, hogy mostan puszta igazán a puszta. Kemény fél van a Kis-Hcrtobágyon is, de legalább védi a megyé­ben egyedül itt honos, nagy testű madarat, a túzokot. A szigorúan védett, ir.a már hazánkban csak néhány helyen fellelhető, testméretei után „magyar struccnak" is nevezett madár, ennek a vi­déknek szinte őslakója. A nagy kiterjedésű, szavannás pusztákon honos, azért érzi otthonosan magát ezen a pusztaságon. Vándorlásai so­rán áttéved a Nagy-Horto- bágyra is. De azért a tavaszi költés idején ismét visszatér a fészeklőhelyére. Vándorlá­sa ellenére megyénkben álta­lában félszázra becsülik a számát. Az araszos hóval borított pusztaságban a csenderesek­be, erdősávokba húzódó, s a fehér pusztaság fölé emelke­dő fejekből lehet megállapí­tani, hol tanyázik csapatuk. Ez a nagy testű, lomha repü- lésű madár igen óvatos. Éoe- ren figyel, hogy a leselkedő veszedelmet elkerülje. Vadá­szok nem lövik ki, ám a kó­bor ebek zsákmányuknak te­kintik. így aztán elsősorban azok támadása ellen védik. Táplálják is, hogy „helyhez szoktassák”, s a tavaszi köl­tés idejére is ittmarasszák. Mert bár kilövése szigorúan tilos, megyénk vadállományá­nak igen értékes egyede a túzok, melynek védelmét a vadászok elsőrendű köteles­ségüknek tartják. __ Egy szép őszi délután kollégám autóján az Eger­től nem messzi Csernelybe utaztunk, hogy megmutassa nekem azt a takaros kis kú­riát, mely ősei egykori bir­tokán áll, s amit ’45 után „természetesen’ államosítot­tak. Homlokzatán ma Is ép a címer, rajta sziklák előtt álló, jobbjában kalapácsot tartó páncélos-sisakos vitéz. Pincétől a padlásig beba­rangoltuk a házat, közben kollégám érdekes története­ket mesélt őseiről. Megemlí­tette azt is, hogy az egyik tiszteletre méltó őse: bizo­nyos Sturmán Márton — Cházár Andrással együtt — a hazai siketoktatás megin­dítója, lelkes szervezője volt. Eddig a hallássérült embe­rek és a gyógypedagógusok úgy tudták, hogy Cházár András volt az a humánu­san gondolkodó, kezdemé­nyező kedvű ember, aki az addig szinte emberszámba se vett siketek oktatásának a feltételeit hazánkban megte­remtette. Arról szó se esett, hogy az iskolaalapításhoz szükséges pénzek előteremté­sében milyen komoly segítő­je akadt az ózdi Sturmán Márton személyében. Csodálkozásomat látva, kollégám két féltve őrzött családi dokumentumot nyo­mott a kezembe. Az egyik egy bordó selyembe kötött könyv, gróf Vay Sándor „Ősökről unokáknak” című, 1909-es keltezésű munkája. Ebben a következők olvasha­tók: „71. József ... Párizsban tanulmányozta először a si- ketnémaoktatást. Abbéé de l’Epée utasítása szerint ezt aztán Bécsben is meghono­Putnok az 1940-es évek végéig Gömör vármegye egyik legnagyobb járási székhelye volt, rendelkezett az ehhez szükséges intéz­ményhálózattal; járásbíró­sággal, rendőrkapitányság­gal, s iskola- és kereskedel­mi központként tartották számon a kis mezővárost. Az '50-es évek elején meg­fosztották városi rangjától, előbb községként, majd nagyközségként vegetált az egykor jobb napokat megélt település. 1989-ben kapta vissza a városi címet. Vál­tozott-e ettől valami a nyolc­ezer lakosú településen? Ho­gyan vélekedik a jelenről, Putnok jövőjéről Antal László, a városka polgár- mestere? — Nem a régi rangot, csupán a városi címet kap­tuk vissza 1989-ben — mondja bevezetőként a pol­gármester. — Városunk rangját, patinás hírnevét az elkövetkezendő években sze­retnénk visszaszerezni, ki­harcolni magunknak. A két szomszédvár, Kazincbarcika és Ózd szorításában Putnok az elmúlt negyven év alatt szándékosan elsorvasztásra, visszafejlesztésre volt ítélve, megszüntették itt azt a nagy múltú intézményhálózatot, melyek nélkül az említett városok kiszolgáltatottjává vált településünk. — A cél ezek szerint világos: visszaszerezni a város régi rangját. Mit tett ennek érdekében az elmúlt esztendőben az ön- kormányzat? — Nagyon terhes volt az i örökség, amit a tanácsrend- | sította. Innen került ez a nagy fontosságú vívmány ha­zánkba. Előharcosai nálunk jólészi Cházár András és óz­di Sturmán voltak. Utóbbi dúsgazdag nemes úr tete­mes pénzáldozatokat is ho­zott az eszme megvalósításá­ra.” „Ózdi Sturmán Márton, a Rimái Coalitió és a Murányi Fúzió megalapítójának élete és története” címet viseli a másik családi dokumentum, amelyet Markó Miklós hír­lapíró szerkesztett 1924-ben. Ez az irás már több infor­mációval szolgált. Sturmán Márton cs. kir. tanácsos, svéd eredetű csa­ládból származott. (A Stur­mán név „kormányost” je­lent.) Ősei a harmincéves há­ború alatt szakadtak Magyar- országra, s Gömör vármegyé­ben telepedtek le. Ott két Sturmán család is nemessé­get szerzett a XVII. század­ban. Az egyik család a kato­náskodás mellett főképpen vas,ércbányászattal foglalko­zott. (Erre utal az említett címer is!) Magyarországon a legelső család volt, amely valódi bányászattal és kohá­szattal foglalkozott ebben az időben! Ózdi Sturmán Márton 1757. szeptember 15-én született. Már 21 évesen Gömör vár­megye aljegyzője, 24 évesen ugyanott főszolgabíró, majd főadószedő. Közéleti tevé­kenysége és érdemei elisme­réséül élete 37. évében II. József cs. kir. tanácsosnak nevezi ki. Az írás tanúsága szerint: „Már fiatalkorában nagy emberbarátnak bizo­nyult, s mint vallásos, ne­mes szívű férfiú, számos ár­vát és szegényt — minden nemzetiség- és valláskülönb­szer hátrahagyott. Tavaly 45 millió forint adósság terhel­te a költségvetésünket, a két középiskola és a szociá­lis foglalkoztató megyei ke­zelésbe kerülése után 210 millióból kellett gazdálkod­nunk. Legfontosabb felada­tunknak intézményeink za­vartalan működtetését te­kintettük, amit szigorú költ­séggazdálkodással sikerült biztosítanunk. Elkészítettük a város belső beépítési ter­vét, szeretnénk megkezdeni a városmag rehabilitációját, sétálóutcákkal, parkokkal, új üzletközponttal olyan város­képet kialakítani, amely az egykori mezővárosi hangula­tot idézi. A terület kisajátí­tási eljárása már elkezdő­dött a város főutcáján, az új egészségház környékén. — Honnan lesz anyagi fedezet a tervek megvaló­sításához? — Ebben az esztendőben is mintegy 210 millió fo­rintból gazdálkodhatunk, ez nem teszi lehetővé, hogy nagyobb beruházásokról ál­modjunk. A vállalkozók szá­mára szeretnénk olyan kör­nyezetet biztosítani, ami vonzó a tőkebefektetésekhez. Például versenytárgyalás alapján a Borsodi ABC Nemzetközi Kereskedelmi Rt. nyerte el s már megkezdte 60—70 milliós beruházással egy új áruház építését. Mi ehhez a területet biztosítot­tuk. Az üzletház várhatóan karácsonyra elkészül, az al­só szinten élelmiszer-cseme­ge, az emeleti részen ruhá­zati és vegyesiparcikk-rész- leg lesz. A legfontosabb fel­adatnak a közeljövőben az infrastruktúra javítását te­ség nélkül — segített, gyá­molított és jó hazafinak ne­velte.” S hogy valójában hogyan került kapcsolatba a siketek ügyével, az is megtudható a Rimái Társulat levéltára szá­mára készített, gondosan szerkesztett anyagból. Íme: „Nemes, emberbaráti szívé­nek fényes tanújelét adta akkor is, midőn 1799 őszén Gömör vármegye egykori táblabírája — jólészi Cházár A. — megindította a ,Nyo­morékok iskolája’ mellett lel­kes agitációját. Cházár And­rás legelőször szűkebb hazá­jában, a hazafias és minden emberbaráti irányú mozgal­mat melegen fölkaroló gö- möri urak közt kívánt moz­galmának híveket szerezni. Minden szépért, nemesért hevülő keblekre talált ott Cházár András, de különösen nagy segítségére volt a már nagy befolyású ózdi Sturmán Márton cs. kir. tanácsos, ugyancsak táblabírája Gö­mör vármegyének. Megértve Cházár szándékát, kért tőle aláírási ívet, s azt a legköze­lebbi congregatió alkalmával 'magával vitte. A gyűlésen annyira fanatizálta Sturmán a nemes urakat, hogy az el­ső óra alatt 10 000 forint gyűlt össze. Szatmáry-Király Miklós írt először alá, s 200 forintot jegyezve, foghegyröl ejtette ki: ,Eb, aki kevesebbet ád!’ Nem is mert senki keveseb­bet aláírni, s a két lelkes férfiú — Cházár és Sturmán — oly buzgósággal folytatták a propagandát, hogy már 1802-ben meg is nyílt a nyo­morékok első iskolája, a má­ig is virágzó váczi süketní- mák intézete.” Ilosvai Ferenc kintiük. Ebből a szempont­ból mérföldkőnek számít az idén a kétéves gázprogram megkezdése. Az első ütem­ben. 120 milliós beruházás­sal elkészül a gázfogadó át- adóállomás, valamint a ge­rincvezeték, amelyre Serény­fai va. Hét, Bánréve, Sájóve- lezd és Dubicsány községek is „rákapcsolódhatnak”. A beruházási költségek 43 szá­zalékát állami támogatásból fedezzük, amit pályázat út­ján nyertünk el. Tíz cég is ajánlkozott már a munka kivitelezésére. Sajnos, á te­lefongond orvoslása .koránt­sem ilyen biztató. Putnok még nincs bekapcsolva az országos távhívóhálózatba, s ez a tény önmagában sok vállalkozót elriaszt a tőke- befektetéstől. Ígéretet már kaptunk ennek megoldására, reménykedünk, hogy nem kell rá sokáig várnunk. A környező településekkel tár­sulást hoztunk létre a sze­métszállítás, -tárolás megol­dására. A múlt évben rend­őrőrs és polgárőrség alakult városunkban, ez lett a köz­pontja, örömünkre, a közle­kedési alosztálynak is. Ka­zincbarcikától 400 bérlakást visszavettünk saját kezelés­be. városgondnokságot hoz­tunk létre, amelynek fel­adata az épületek ' karban­tartása mellett a közterüle­tek és a temető rendbéntar- tása is. A szénnyvízcsator­na-hálózat bővítése, a belte­rület további közművesítése, a gyermekintézmények fel­újítása szerepék még az idei terveinkben. Mindez talán jelzi, hogy sikerült elmoz­dulnunk a holtpontról, s Putnok is elindult az urba­nizáció útján. — Lesz-e munkájuk a putnokiaknak? Milyen fog­lalkoztatottság prognoszti­zálható? — Városunknak sincs megfelelő népességeltartó ké­pessége. Évek óta az ózdi gyár, a kazincbarcikai vegy­ipar és főleg a környező bányák biztosítottak megél­hetést az itt élők nagy ré­szének. Az említett üzemek gondjai nálunk is lecsapód­tak, tavaly 600—700 főne nőtt a munkanélküliek szá­ma. A helyi kisüzemek, szö­vetkezetek ebben az évben kisebb létszámleépítést; je­leztek, de a döntő kérdés számunkra, hogy mi lesz a Királd—mocsolyási Bánya­üzem sorsa. Legutóbbi in­formációink szerint 1995-ig elhalasztották a bánya be­zárását. Ha mésis előbb, esetleg még az idén bezár­nák a bányaüzemet, mint­egy 1900 ember munkahe­lye szűnne meg. Az önkor- mánvzatnak nincs pénze új munkahelyek létesítésére, s ilyen mértékű munkanélkü­liség kezelése meghaladná az önkormányzat erejét, le­hetőségeit. — Milyen jövőt jósol-a városnak? — Bízom abban, hogy Putnok az elkövetkezendő években újra területi, ide­genforgalmi központtá válik. Földrajzi elhelyezkedése, a gömöri táj nevezetességei alkalmassá teszik erre. Sze­retnénk idegenforgalmi cél­ra felhasználni a városunk­ban levő. műemlék jellegű Serénví-kastélvt is. Évek óta áll kihasználatlanul, kértük, hogy adták önkiink a keze­lési iogát. Pályázatot hir­detnénk a hasznősítására. Több külföldi tőkebefektető >s érdeklődött, már. de je_ 'enleg nincs gazdáia a kas- télvnak senkivel sem tud­nak érdemben tárgvalni ró­la. Terveink és gondiamk ’“hát bővpn vannak. De bf- -nink abban hogv Putnok városi címéhez hamarosan a megfelelő rangot is vissza­szerezhetjük. Tóth István , A vállalatok 50 százaléka? Csctdhullám Magy nr@F§rafoii ........ . *9. ... Január elsejével életbe lé­pett az 1991-ben elfogadott csődtörvény, amely előírja, hogy ha a gazdálkodó szer­vezet bármely tartozását az esedékességet követő 90 na­pon belül nem tudja ki­egyenlíteni, köteles csődöt jelenteni. Mivel a törvény szerint a gazdálkodó szer­vezetek vezetői a bejelentés elmulasztásáért a polgári jog általános szabályai szerint (vagyonukkal) felelnek, a csődöt be is fogják jelen­teni. Vita folyik a jogászok kö­zött a bejelentés dátumáról. Egyesek, azt állítják hogy a törvény életbe lépése utáni 90 napos kiegyenlítetlen tar­tozásra kell kimondani a csődöt, míg mások azt mond­ják, hogy a törvény hatály­ba lépésének pillanatában, tehát korábban keletkezett, fizetetten adósságokra is vo­natkozik a törvény. A jogi vita vagy eldől há­rom hónapon belül, vagy nem. Az bizonyos, hogy 1992 a csődök éve lesz, s valószínűleg még 1993 is. A várható csődhullám mére­teiről is megoszlanak a vé­lemények. Nem ritka az olyan, mely szerint ilyen vagy olyan okból, saját adós­ság vagy behajthatatlan kintlévőség miatt a hazai vállalatok 50 százaléka is csődbe mehet a következő két évben ... Könnyebben kiszámítha­tók a lakosságra háruló kö­vetkezmények. A munkaké­pes, nyugdíj előtt álló nők és férfiak körében (beleért­ve a pályakezdőket is), csak­nem 1 millió munkanélküli lesz a felszámolások után. Ez áttételesen 4 millió em­bert, közte 2—2,5 millió sza­vazópolgárt érint. A jöve­delemkiesés miatt arra is számítani kell, hogy egyelő­re tovább nőnek a társadal­mi feszültségek, növekszik a bűnözés, emelkedik áz alul­táplált gyermekek száma, Ugyanakkor csökken a szó­rakozásra, kultúrára, tan.u­- ? ■ i lás-ra . fordítható . pénz, meny- nyíségé. 'Á fokozódó 'családi feszültségek miatt valószí­nűleg tovább romlik a vá­lási és az öngyilkossági sta­tisztika is! A felszökött munkanél­küliséget az új, idegen vagy hazai tőkével rendelkező gazdálkodó szervezetek nem tudják gyorsan felszívni. Ezeknél ugyanis az oly áhí­tott technika nagyon kis lét­számot követei meg. Eköz­ben a megállíthatatlanul be­áramló menekültek olcsó munkája leszorítja a fekete­piaci, munkabéreket, tehát a munkanélküli «lakosság ott is. egyre 'kevesebb jövedel­met szerezhet. • Mit jelenthet a várható csőd- (és felszámolási) hul­lám a költségvetésnek? El­ső közelítésben a követke­zők eshetnek ki a bevételi oldalon: — a leszámolandó vállala­tok, szövetkezetek adója (ha volt ilyen), — a munkanélkülivé váló tömegek személyi jövedelem­adója, — a csődeljárásoknál szü­letett kényszermegállapodás­ban (a névérték alatti kö­veteléskiegyenlítés) miatti jövedelemkiesés — a „jól működő” vállalatoknál, szö­vetkezeteiknél, és ami a leg­fontosabb, a bankoknál, — a kintlévőségüket el­veszítő, „jól gazdálkodó”, de mások hibája miatt csődbe menő szervezetek adója. És most nézzük, milyen többletveszteségek várhatók a kiadási oldalon: — a munkanélkülivé vált tömegek munikanélküli-segé- lye, — a bűnözés visszaszorí­tására irányuló többletkölt­ségek, — a várható sztrájk- és elégedetlenség! akciók, le­küzdésének költségei. Mi lesz két év múlva? Ne­héz megjósolni. Vérátöm­lesztés után a beteg vagy meggyógyul, vagy meghal. Süveges Károly Ózdi Sturmán Márton A siketek jótevője

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom