Déli Hírlap, 1992. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-08 / 6. szám
® Manapság alig készülnek gyermekfilmek, a tévé gazdasági és szellemi legatyásodása folytán pedig ott sincs túl sok (alkalmas) néznivaló a legifjabb közönség számára. Már csak ezek miatt is nagy öröm - szülőnek, gyermeknek, pedagógusnak egyaránt -, hogy a város önkormányzata a napokban úgy döntött: bábszínházát alapít. Mielőtt bárki felhördülne, hogy elment a képviselők józan esze, ilyen szűkös időben efféle nagylelkű döntést hozni: a társulat is megvolt már eddig, és színházat sem kell építeni. Hogy miképpen lehetséges mindez, elolvashatják az 5. oldalon. (Kerényi László felvétele) Megfojtotta édesanyját (Fekete sarok című rovatunk a 8. oldalon) Tizenegyen társultak, Miskolccal együtt Alacsonyabb vízdíjak? • Sokunk kedvelt időtöltése volt annak idején a sárkány- eresztés. Valószínűleg kevesen tudják, hogy sok egyéb mellett ez is Kínából származik. Sok mindenre használták ezeket a repülő szerkezeteket, volt, ahol csak egyszerű szórakozásnak számított ezek útnak indítása, máshol azonban csatákat nyertek velük. A jövő héten az Ifjúsági és Szabadidőházban nyilik az a kiállítás, amelynek keretében a sárkányok mellett az érdeklődök megismerkedhetnek Kínával és kultúrájával. (Cikk az 5. oldalon.) A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 1992. JANUAR 8., SZERDA ks 5,80 FORINT Tulajdont és döntési jogkört akarnak A közgyűlés támogatta Szövetkezeti törvény Három jogszabály rendezi Miskolc még örülhet is, hogy mindössze 33 forintról 40 forint 40 fillérre emelkedett a víz- és csatornadíj, hiszen ezzel a vízszolgáltatás szempontjából legolcsóbb települések kategóriájába került. Az más kérdés, hogy ez a díj is tetemes, ha a családi költségvetéseket terhelő sokadik tételként vesz- sziik számba. Az önkormányzat szeretné elérni, hogy a vízdíjakat ne felülről, központi utasításként határozzák meg számára, hanem itt helyben dőljön el, mennyit kell fizetni. Ahhoz azonban, hogy valóban meg lehessen fékezni a vízárak növekedését, először a vízellátó rendszereket kell önkormányzati tulajdonba venni. Ennek első lépését meg is tette a miskolci közgyűlés a legutóbbi ülésén. • KÉT IRÁNYBÓL JÓN Nemrég közöltük a Miskolci Vízművek igazgatójának nyilatkozatát, amelyben egyértelműen amellett foglalt állást: Miskolc és környéke számára az a legelőnyösebb megoldás, ha az összesen tizenegy települést magába foglaló kis térség a maga kezébe veszi vízellátását. Ehhez minden technikai és természeti feltétel adott: sőt ez a megoldás szolgálja leginkább a vízbázisok védelmét, a karsztvizek kíméletes használatát, a legjobb ivóvízminőséget. Az önkormányzati törvény lehetővé teszi, hogy több ön- kormányzat megállapodjon és közös tulajdonba vegyen olyan közüzemi vagyont, amely a települések ellátását szolgálja. Miskolcot két irányból látják el vízzel ma: részint a karsztforrásokból, részint a Sajó—Hernád kavicsteraszára telepített három kútból. Ezek a vízforrások együtt, j összefüggő műszaki rendszerben a leggazdaságosabb ■ módon, és legnagyobb biz- ; tonsággal képesek a tizenegy települést ellátni ivóvízzel. Ráadásul ebben a térségben a várható vízigények és a most is rendelkezésre álló víztermelő kapacitások hosszú távon is egyensúlyban vannak, nincs szükség bővítésre. $ KÖLCSÖNÖS ÉRDEK Az önkormányzatok társulása a kölcsönös érdekeken alapul, s ezen érdekek között talán az egyik leghangsúlyosabb az árak kérdése. Ha az önkormányzatok birtokolhatják a vízellátó rendszert, akkor döntési jogot nyerhetnek az árképzésben is. A városházi szakemberek megítélése szerint a társulás keretei között megszabható ár alacsonyabb lesz, mint a jelenlegi vízdíj, ugyanis itt csak a 11 települést érintő rendszer költségeivel kell számolni, és nem rakódnak rá egyéb költségek. A fentiek értelmében a miskolci önkormányzat támogatásával a polgármester bejelentette a Vagyonátadó Bizottságnak, hogy közös tulajdonba kívánja venni több település az alsózsolcai, a hernádmenti és a sajóládi vízműveket, valamint a településeket összekötő elosztó hálózatokat. ® AZ ELSŐ LÉPÉS Azt ma nehéz lenne pontosan megjósolni, mikor következik be az az állapot, amikor valóban a polgár- mesterek és a közgyűlések döntenek a vízdíjakról. Hallottunk arról is, hogy az idén még nem adnak át vonalas vízi közműveket, csak jövőre, de az a változat is közismert szakmai körökben, hogy a tulajdonjogot ugyan átadják, de nem lehet az idén üzemeltetőt és árat változtatni. Mindenesetre az önkormányzat, amit megtehetett, azt megtette — addig is pedig nekünk, polgároknak aligha van más választásunk, mint hogy fizetjük az új vízdíjakat. Persze ameddig bírjuk. (kiss) A jugoszláv államelnökség sürgős vizsgálatot rendelt el az öt európai közösségi megfigyelő életét követelő tragikus esemény kivizsgálására. A testület, miután meghallgatta a tájékoztatót a helikopterek elleni támadásról, felfüggesztette tisztségéből a légierő és a légvédelem parancsnokát. Az esemény nagy nemzetközi megdöbbenést váltott ki. A Biztonsági Tanács az esemény miatt a tervezettnél egy nappal korábban összeült és várhatóan arról fognak határozni, hogy kiküld- jenek 50 ENSZ-megfigyelőt Jugoszláviába. A többi tízAz Országgyűlés tegnap döntött a hétfőn meghozott szövetkezeti törvény hatályba lépéséről és az átmeneti szabályokról. A törvény egy évig érvényes. Ez idő alatt a régi és az új szövetkezeti törvény, valamint a csatlakozó jogszabályok együttesen igyekeznek az összhangot megteremteni. Június 30-ig tehát három jogszabály együtt rendelkezik a szövetezret csak akkor, ha a várt tűzszünet tartós lesz. A jelek szerint az európai megfigyelők tragikus halála nem akadályozza meg a megfigyelők kiküldését. A tűzszünetet , egyébként tegnap több helyen is megsértették, Eszéket például aknákkal és automata fegyverekkel lőtték. Holnap Pécsett kezdődnek meg a jugoszláv tűzszünet feltételeit rögzítő tárgyalások, a horváti kormány, a szövetségi hadsereg, és az Európai Közösség missziójának részvételével. Erre az Európai Közösség kérte fel a magyar kormányt. kezetek működéséről. Addig minden szövetkezetnek el kell készíteni az új alapszabályát és legkésőbb július 31-ig be kell mutatni a cégbíróságnak. Mezőgazda- sági és ipari szövetkezetek esetében a határidő 1993. január 31. A bejelentés elmulasztásával a szövetkezet automatikusan megszűnik. Az átmeneti jogszabály a vagyoni viszonyokat is újra rendezi. A vagyonnevesítés értelmében a szövetkezetek vagyonát különféle formákban vissza kell juttatni azoknak, akik azt létrehozták. A mezőgazdasági és ipari szövetkezetek vagyonát teljes egészében feloszthatják. míg a fogyasztási szövetkezetekben a vagvon 30 százaléka marad fel nem osztható alapként. Közgyűlési határozat nélkül is a tulajdonával együtt kiválhat bármelyik szövetkezeti tag. hogy vállalkozóként vagy más szövetkezetben boldoguljon. Képviselői fogadóóra Kohold Tamás önkormányzati képviselő (alpolgármester) fogadóórát tart január 9-én (csütörtökön) 16 és 18 óra között a Gábor Áron Kohóipari Szakközép- iskolában (Miskolc, Bolyai Farkas u. 10. szám alatt). Minden érdeklődőt szeretettel vár. A bányászat jovojerol Egyeztető tárgyalások kezdődnek ma a szénbányászat jövőjéről az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban. A minisztériumban arra számítanak, hogy meg tudnak egyezni az erőművi szén átvétele ügyében, de a tárca ragaszkodik a gazdaságtalan bányák bezárásához, amit a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége határozottan ellenez. A minisztérium olyan tervet fog előterjeszteni, amely javítja a nehéz helyzetbe került bányavidékek szociális ellátását. Az ország nagy részén kora tavaszias, enyhe lesz az idő, több, helyen napsütéssel. Délután 5—10 fokra is felemelkedik a hőmérséklet. Az északkeleti országrészben tartósan megmarad a köd, it{ a hőmérséklet sem emelkedik 0 fok fölé. Ma Gyöngyvér napja van. A Nap kél 7.31, nyugszik 16.10 órakor. Holdkelte 9.00, holdnyugta 19.57 órakor. Tárgyalások kezdődnek Pécseit Nem volt tartós a tűzszünet Jugoszláviában
