Déli Hírlap, 1991. október (23. évfolyam, 228-253. szám)
1991-10-30 / 252. szám
mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik Beszéljünk a hálapénzről 2. Magas szintű, ingyenes ellátás? Fizet előre, és fizet utólag A magánrendelők elsorvasztásával. a biztosítás ki- terjesztésével soha nem látott tömeg zúdult az egészségügyre. Azonnal előállt a hiány, megszülte a maga hiánygazdaságát, s ennek ellensúlyozására a hálapénzt. Az egészségügyet nem termelő ágazattá nyilvánították, és a költségvetésből mindig csak a maradékot kapta, miközben a befizetett járulék nagyságát tekintve egészen máshol kellene tartania. A TB-járulék olyan magas, mint Európában Olaszországon kívül sehol. A munkavállaló 10 százalékot fizet, míg a munkaadó 43 százalékot. Ez nagyon szépen hangzik, de a befizetés évtizedeken át folyt be az államkasszába, ahonnan csak csurrant-csepp^nt az egészségügynek. • ALACSONY BEREK Az 63 százalék egyébként úgy oszlana meg, hogy ebből 10 százalék megy a nyugdíjalapra, és 43 százalék megoszlik az egészségügy finanszírozása és a szociális kiadások között: gyes, gyed, családi pótlék. A baj csak az, hogy ez a szétválasztás a valóságban soha nem történt meg. A befizetések nagy részét pedig elnyelték a „fontosabb” kiadások. Így a TB-nek nincs tartaléka, sőt többet fizet ki, mint amennyi az éves bevétele. A legmagasabb szintű, ingyenes orvosi ellátás jelszava hazugságnak bizonyult. Az ingyenesség csupaszitot- ta le az egészségügyet, és tette cinikussá és fásulttá a harmincezer orvos egy részét. Az orvosi hivatás lényegesen különbözik a többitől. Az orvosok besorolása nálunk mégis egv jobb segédmunkás átlagfizetésével egyezik. Egy harminc- éve dolgozó körzeti orvos bruttó bére 25 000 forint, egy klinikai tanársegédé 20 000 forint, még az egyetemi professzorok közül is kevesen kapják meg havonta a 45 000 bruttót. Tény, hogy a kormányok mindig úgy igazították a béreket, hogy az orvos, mint közalkalmazott ne keressen sokkal többet, mint a többi közalkalmazott. • A BETEG RENDELHET ★ Végtisztesség, tíz év után... (Bujdos Tibor felvételei) Elhárították az elfelejtett holtak hamvait Százegyszeres végtisztessé Csuha Tamás: flcm voltak politikai alkuk! Szakmailag válogatott vezetők Béke poraikra ... A temetésen a városházát Halász Jő- ' zseftié alpolgármester képviselte. Akár lányos politikai vádnak is tekinthetnénk, hogy az SZDSZ miskolci frakcióvezetője, Szabó Tamás a miskolci köigyűlés első évét értékelve kijelentette: meg kellene akadályozni, hogy a vezetők kinevezésénél politikai szempontok érvényesüljenek. Nem a botrányt kerestük, amikor megkérdeztük a képviselőt, mit is ért ezen, hanem úgy gondoltuk, a nyilvánosság segíthet tisztázni az ilyen eseteket, illetve közreműködhet abban, hogy valóban ne fordulhasson elő hasonló eset. Szabó Tamás ezt felelte m unka társunknak: — Megítélésünk szerint volt néhány olyan döntése a közgyűlésnek, ahol nem kifejezetten a szakmai szempontok voltak a mérvadóak, hanem a háttérben politikai indíttatást véltünk fölfedezni. — Mondana erre példát? — Nem akarok példát mondani rá. Az SZDSZ frakcióvezetője annyit azért elárult, hogy az intézményvezetőkről, azok, kinevezéséről van szó. De osztja-e a véleményét, illetve az aggodalmát Csoba To- más, Miskolc polgármestere? ö ezt nyilatkozta: — Megítélésem szerint nem történt olyan, hogy valamelyik vezető kinevezésénél politikai alku született volna. Akkor tudnék igazán mit kezdeni az SZDSZ frakcióvezetőjének véleményével, ha a beszédében konkrétan megnevezte volna, milyen esetekre, vagy kikre gondol. De így ez csak egy általános felvetés, amire csupán általános választ adhatok: nem fordulhat elő, hogy bárkit politikai szempontok alapján nevezzünk ka, a jövőben sem. Minden döntésnél a szakmai rátermettséget mérlegeljük. (bujdos) Az orvostól eközben elvárták, hogy legyen más. Képezze magát, járjon jó kocsin, ne legyen fáradt, tájékozatlan. Természetesen az államszocialista rendszer pártvezérei nagyon jól tudták, hogy ezt nem a fizetésükből finanszírozzák. Azok a pártvezérek, akik megcsinálták maguknak a Központi Állami Kórházat, és a színes televíziós, egyszemélyes szobák lakói, nem tudták, hogy a közkórházak plafonjai - leszakadnak, és nincs pénz hvpóra a takarításhoz. A magyar egészségügyet ma hovatovább a hálapénz tartja össze. A beteg kideríti, mi a baja. fizet, megkeresi a neki tetsző kórházat, megkéri a professzort, műtse meg, fizet. Fizet előre és utólag, tizet a jobb kórházért, az altatásért... Gyakorlatilag pénzért úgy rendelhető az orvosi ellátás, mint a rostélyos a vendéglőben. Seszták Ágnes (Folytatjuk) Eddig temetetlen urnákat hántolták el tegnap Miskolcon. Négy koporsóba zárva közös sírba temették a százegy urnát. Ezzel gyakorlatilag lezárult az a kegyeletsértő ügy, amelyik augusztusban robbant ki a Déli Hírlap cikke nyomán. Az újság akkor megírta, hogy a borsodi megyeszékhely köztemetőjének egyik raktáoában, .£5A,a sima - található -egymásra: halmozva. - Közt«» olyanok »is, ^amelyeket tíz évnél régebben „felejtettek el” eltemetni. Az esetről értesülve Csoba Tamás miskolci polgármester haladéktalan vizsgálatot rendelt el. Azt hamar sikerült megállapítani, hogy olyanoknak a hamvairól van szó akik a szociális otthonban, vagy Miskolcon, illetve a megye más településein hozzátartozó nélkül hunytak el. illetve ha volt is hozzátartozójuk, az vagy nem tudott, vagy nem akart gondoskodni az eltemettetésükről. A hamvasztást minden esetben megrendelték, ám a sírig tartó utolsó útra már senki sem kísérte el a holtakat. A polgármester úgy döntött, hogy az ügyet mihamarabb megnyugtatóan rendezni kell. Ezért rendezték tegnap a tíz évnél régebbről elhunytak hamvainak temetéséi. A végtisztességet • öko- , menikus istentisztelettel ad-, ta meg Kovács Endre címzetes katolikus. Mészáros István református püspök,, Mosolygó Marcell görög katolikus főesperes és Sárkány Tibor evangélikus esperes.- A négy koporsót befogadó sírhanton kopjafa őrzi áz elhunytak emlékét és nevét. A költségek jelentős részét a miskolci önkormányzat magára vállalta, de hozzájárult a kegyeletes aktushoz a A nyugat nem akarja észrevenni Andersen él s nemcsak mesél Tűzbe akartak menni királynőjükért Nem kevesebb, mint hat tűzoltóautó robogott a balmorali kastély felé, amikor valaki bejelentette: füstfelhöt lát az angol királynő nyári rezidenciájául szolgáló ősi épület fölött. Az autókon 30 tűzoltó. A park bejáratánál a biztonsági emberek sem tudták útjukat állni. Hiába mondták a hősies bevetésre kész tűzoltóknak, hogy grillpartit rendez II. Erzsébet, nincs tűz, csak parázs, onnan a füst, nem voltak hajlandók visszafordulni. Csupán akkor nyugodtak meg, amikor II. Erzsébet királynő, Anna főhercegnő és Fülöp főherceg személyesen biztosították őket, hogy nincs mit eloltani. örülhet az az uralkodó, akinek alattvalói mindenáron tűzbe akarnak menni érte... Fassbinder és Greenaway a Moll Sikolyban Üjra indul a Fordított Sikoly Filmklub a Miskolci Egyetem I-es előadójában október 30-án. A programot ezúttal Fassbinder és Greenaway alkotásaiból állították össze a szervezők. Ezek a művek Miskolcon először lesznek láthatóak. Valamennyi vetítés szerdánként este 9-kor kezdődik. Bérletek a helyszínen válthatóak. Hogyan értelmezhető Hans Christian Andersen életműve? Nagyszerű gyermekmeseiró volt ő csupán, vagy müvei mélyebb tartalmakat is érintenek? - tette lel a kérdést az a nemzetközi konferencia, amit dán akadémikusok szerveztek a minap Odenseben. A legtöbb olvasó, aki szeretettel gondol vissza a gyermekkorban olvasott, hallgatott szomorkás mesékre, A rút kiskacsára, A gyufaárus kislányra, Andersent gyermekeknek író szerzőnek tekinti, de ez inkább a nyugat-európai emberekre jellemző. Kelet-európai, orosz és távol-keleti akadémikusok intellektuálisabb rétegeket is felfedeztek a tündérmesékben. „Dániában ugyan elfogadjuk, hogy Andersent a felnőttek is olvassák, de egészében a nyugat ezt nem nagyon akarja észrevenni” — mondja Johan de Mylius, az Odense Egyetem Nemzetközi H. C. Andersen Kutatási és Tanulmányi Központjának vezetője. A konferencia megmutatta, hogy: „Oroszországban és Kelet- Európábán más a helyzet, ott Andersent tradicionálisan irodalmi személyiségnek tekintik, filozofikus írónak.” Az egy hétig tartó konferencián bebizonyították, hogy Andersen olyan komoly kérdéseket is felvetett, mint az ember és a természet kapcsolata. A kis hableány című mesében például a sellő túléli azt, hogy a természetből bekerül az emberek világába, ez azt sugallja, hogy Andersen hite szerint a két világ kibékíthető, véli Mylius. A művészi inspirációról vallott nézetei, korát megelőző pszichológiai tudatosságra utalnak. Mylius szerint Andersen: „Romantikus volt, hitt az isteni ihletben, de úgy gondolta, a költészet nemcsak ebből születik, eredetét a tudattalan és a szexualitás is befolyásolja. A Fogfájós Anyó című meséjében például egv diák történetét beszéli el, aki költő szeretne lenni. A fiú nagynénje bátorítja őt a költészetre, de éjszakánként egy sátáni figura képében jelenik meg előtte, és azt mondogatja neki , a költészet ára szenvedés, ami fogfájás formájában üldözi. Az álom a tudattalan megjelenésére utal, a fogak pedig Freud szexuális szimbolikájában is helyet kaptak. Mylius szerint a nagynénit elfojtott szexualitása vezérli a műben. A nyugati tudósok mást mpndanak. ’■ „A diákjaim imádják Andersent, de ezeket a morális és filozófiai interpretációkat erőltetett- nek találják” — mondja egy dán—amerikai tudós. Maga Andersen elutasította a feltételezést, hogy csak gyermekek számára írta meséit. Mikor megtudta, hogy szobrot akarnak állítani, amely őt ábrázolná gyermekek társaságában, mérgesen ezt írta: „Az a célom, hogy minden életkorban olvassanak. A naiv elem csak része a mesének...” Borsod megyei Temetkezési Vállalat is. A többi 430 ur-. nát szombaton reggel helye-' zik el méltó körülmények között a miskolci Mindszenti templom alatti kriptában. B. A. Bródv János J Miskolcon Bródy János lép fel októ-, bér 31-én, csütörtökön este hét órakor Miskolcon az Ifjúsági és Szabad időházban. Új önálló estjét mutatja be,. amely legutóbbi nagylemezé» nek anyagára épül, de természetesen felcsendülnek a régi nagy sikerek is. Az érdekesnek. ígérkező koncerten minden érdeklődőt-, szívesen látnak.
