Déli Hírlap, 1991. október (23. évfolyam, 228-253. szám)
1991-10-30 / 252. szám
Barát, vagy ellenség? (2) Betegséget is gyógyíthat a radon Az emberi kultúra kialakulása óta körülvesz bennünket a radon nevű nemesgáz, a kutatók azonban még nem tartják egyértelműnek, hogy bizonyos koncentrációi milyen hatással vannak az emberi szervezetre. Tegnapi számunkban olvashattak arról, hogy az urántartalmú kőzetek közelében, valamint bizonyos házgyári lakásokban élőknek a kelleténél jobban feldúsuló radon, akár az egészségét is veszélyeztetheti. Most azonban inkább kedvező hatásáról ejtünk szót. A barlangi gyógyterápiában például bizonyos mennyiségben nélkülözhetetlen a radon jelenléte, igazolja ezt például dr. Lénárt László, a Miskolci Egyetem hidrogeológiai tanszékének adjunktusa: — A bükki barlangokban 1983 óta folyamatosan vizsgáljuk a radon jelenlétét. A lillafüredi Anna- és Szent István-barlangban, a tapolcai gyógybarlangban, 25 bükki forrásban vannak elhelyezve a radon mérésére szolgáló detektorok. Legrégebben azonban a Létrási— Vizes-barlangban folyik a mérés, az elmúlt hét szombatján századik alkalommal jártuk be e célból. Már a medikust így képezik Kártyával választunk háziorvost A Borsodi Orvosi Kamara úgynevezett kamarai napot rendezett tegnap délután a megyei kórházban, ahol tisztségüknél fogva avatott szakemberek foglalták össze, hogy milyen változások várhatók 1992-től az egészségügyben. A rendezvényen részt vevő nagyszámú kamarai tagokat dr. Szabó István, a megyei kamara elnöke köszöntötte, majd dr. Orosz Gábor, a köztársasági megbízott B.-A.-Z. megyei hivatalának vezetője mondott megnyitó beszédet. Mellbevágóan fogalmazott: a jövőben nem lesz állampolgári jogon alapuló egészségügyi ellátás. Az állam a biztosításhoz való jogot garantálja. Ezt pedig egyebek mellett a kétpólusú egészségügyi struktúra szolgálja ki. Hogy mindennapjainkban mit jelent ez, azt már dr. Andréka Bertalan, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára részletezte. Az elképzelések szerint — amelyet egy cselekvési programban fogalmazott meg a különböző speciális bizottságokban a szakemberek köre —, egészségügyünknek alapellátás-centrikusnak kell lennie. Hogy azonban ideálisan működhessen az alapellátás, ahhoz az ott foglalkoztatott orvosok szakmai alkalmasságát kell olyan színvonalra emelni, amely a háziorvoslással járó rendkívül felelősségteljes és sokrétű feladat megoldására képesít. Ez természetesen nem megy egyik napról a másikra. Ám bíznak benne, hogy orvostudományi egyetemek között is lesz olyan, amely tanszéket alapít a háziorvosképzésre is. Míg azonban onnan kikerülnek a korszerűen képzett háziorvosok, a meglévők átképzésére, továbbképzésére van szükség. Ahhoz, hogy ezt az alapellátásban dolgozó orvosok, vagy az alapellátás felé orientálódók elfogadják, kellő finanszírozással is ösztönözni szükséges. Ezért teljesítményarányos finanszírozási rendszert dolgoztak ki számukra. Ebben a rendszerben az egyik főszereplő — ha nem a legfőbb szereplő! — a lakosság lesz. A közeljövőben ugyanis a lakosság kap egy úgynevezett biztosítási kártyát, amellyel ki-ki orvost választhat magának. Ilyen kártyához azonban csakis azok juthatnak, akik társadalombiztosítást fizetnek. vagy azt fizettek — például a nyugdíjasok és a .munkanélküliek — és akik után fizettek ilyet — például a gyermekek. Becslések szerint a lakosságnak 1—2,5 százaléka soha nem dolgozott, értük soha senki nem fizetett társadalombiztosítást. Nekik tehát a jövőben meg kell fizetniük az egészség- ügyi ellátást a saját zsebükből. Azok azonban, atkik kártyával rendelkeznek, s megválasztják saját orvosukat, már az első fordulóban eldönthetik, hogy a háziorvosok közül ki mekkora anyagi javadalmazásban részesüljön. Ugyanakkor az orvos joga lesz, hogy elfogadja-e, vagy visszautasítja az őt választó, beteget. S nyilván az a háziorvos kap magasabb fizetséget, akiben több beteg bízik. Lényeges momentuma az új rendszernek, hogy az egészségügyi alapellátás az önkormányzatok kötelessége lesz. Az orvos tehát az önkormányzatokkal köt szerződést, velük alkuszik, s az önkormányzataik dolgozzák ki azt az alapellátási formát, amely településük népességi összetételének, s anyagi erejének a legjobban megfelel. R. É. — Mire tudnak következtetni a méréssorozat alapján? — A barlangokban a felszínihez képest, körülbelül ezerszer magasabb a radon szintje, azonban ez bizonyos okok miatt változik. Az ingadozás megfigyelhető napszakonként is, de lényegesebb, hogy míg télen alacsony,. addig nyáron igen megugorhat ez az érték. Ennek magyarázata, hogy tavasztól kezdődően, a hóolvadás, az esőzések következtében a feiszín alatti vizek a kőzetekből jóval nagyobb mennyiségben szállítják a radonionokat. Miulán a bükki karszt több százezer ember számára szolgáltat ivóvizet, ennek vizsgálata célszerű, hiszen egyes források radonszintjei között 20 —1000-es nagyságrendbeli különbségeik is mutatkoznak. — Mi az oka ennek? — Nagymértékben befolyásolja ezt az értéket, hogy milyen kőzeteken vezet el a felszín alatt ■ folyó patak útja. A Létrási—Vizes-barlangban példáid az átlagosnál magasabb a radonszint, ugyanis jelentősebb radon- tartalmú agyagpalás kőzeten folyik keresztül a karsztvíz. A geológusok számára rendkívül jó nyomjelző is — utal a föld alatti járatok még fel nem tárt szakaszainak kiterjedésére, — az orvosokat pedig a légzésterápia szempontjából foglalkoztatja egyre inkább. A tapolcai barlangban, valamint a Szent István-bar- langban a. gyógy hatás egyik összetevője a radon. Az asztmatikus bántalmakban szenvedő betegek száma egyre no a levegőszennyezés és más Okok miatt, s régóta tudott, hogy az egyik leghatásosabb kezelés a barlang- terápia. Amennyiben ismerjük, kutatjuik, mérjük ezeket a föld alatti üregeket, hatásukat az emberi szervezetre, megsokszorozhatnánk az erre kiépített barlangok számát. i ■ • . (Vége) Nagy Zsuzsanna II Hajnali Hírlap Sátoraljaújhelyen Adalékok egy képviselő pályarajzához Sosem készült politikusnak. Mégis, már fiatalember korában belecsöppent — mint KISZ-tag — a közéletbe. Mezőgazdasági főiskolát végzett, üzemgazdász, üzemmérnök lett, s mint ilyet, beválasztották a KISZ megyei bizottságába, sőt az országos szerv mezőgazdasági bizottságába is. Ám apja kántor volt szülőfalujában, Mikóházán, maga is templomjáró ember, szóba sem kerülhetett, hogy esküvőjét ne templomban tartsa. Akkor a megye KISZ első titkára (aki az MSZMP első titkára is lett Miskolcon, majd a megyében is) 200 ember előtt szégyenítet- te meg. Ilyen emberre nem volt szüksége a mozgalomnak, s így Rusznák Miklóst 1970-ben kizárták a KISZ- böl. ő akkor megtartotta templomi esküvőjét, de ma sem érti, miért nem volt szüksége a társadalomnak egy jószándékú, segíteni akaró emberre csak azért, mert hívő? Előbb egy téeszben, majd — immár 20 éve — a Hungária Biztosító mezőgazda- sági szakértőjeként dolgozik Sátoraljaújhelyen, megbecsültén. Sosem gondolta volna, hogy még visszatér a közéletbe, de az ő életében is változást hozott, hogy 1989-ben zászlót bontott az ellenzék. Sem az MDF-be, sem az SZDSZ-be nem kívánkozott, mindkét pártba kerültek „régi ismerősök”, akik korábban egészen másképp vélekedtek. Legkésőbb a Kereszténydemokrata Párt alakult; meg, és Pestről őt és Katona Rezsőt, Sátoraljaúhely jelenlegi polgármesterét kérték fel a szervezőmunkára. Nem tagadja, félve látott a feladathoz, de ismerte a német, holland, olasz kereszténydemokráciát, így tudta, mit vállal. • FELNÖVÜNK A FELADATOKHOZ — Tisztességes emberek, tisztességes eszközökkel — ennyi kell „csak” az ország 4 diák is ember... Koholda, koholmányok nélkül 4 vadcseresznye nem fó Ami azt illeti, kevés olyan dolog képzelhető el, amin a mai, edzett újságolvasó meg- hökkenne: annyiféle színű, méretű és színvonalú újság, létezik manapság. Ennek ellenére csak megakad az ember az olvasásban, ha ilyesféle mondatokhoz ér: „A román stílre jellemző, hogy púpos”. Meg ilyenhez: „Kölcsey azt kívánta az országgyűléstől, hogy szidjanak szembe a haladó szellemekkel.” Az idézett mondatok a Koholda című újságból származnak. Az újság címe nem u szerkesztőság fejlett önkritikái érzékét jelzi (azazhogy koholmánynak minősítenék írásaikat), hanem azt, hogy a a Gábor Áron Műszaki Középiskola lapja, azaz a kohászoké. A hatoldalas diákújság szerkesztési módjában itt-ott némi stílusbeli bizonytalanság érezhető: „Vezércikk” címmel például tudósítás olvasható az első oldalon az idei tanévinyitóról. De ez igazán bocsánatos bűn egy középiskolai diákújságnál, melynek elsődleges célja az, hogy éreztesse a gyerekekkel, az iskola mégiscsak több, mint egy oktatási intézmény: alma mater. A Koholdát diákok írják és szerkesztik, Kis Árpádné és Boros Zsolt Györgyné tanárok segítségével. Az egyszemélyes nyomda egyfő- nyi személyzete Kravijánsz- ki Endréből áll, aki számítógépes szakember lévén, számítógép segítségével tördeli, önti formába és nyomtatja ki a lapot. Mint minden igazi újságban, a Koholdában is vannak olvasói levelek, többek között egy bizonyos Tamás így számol be nyári táborozásáról: „Később ettem vadcseresznyét és szamócát. Az előbbi rossz, az utóbbi viszont nagyon finom volt. Egy idegen madár tollát felvettem a földről, ami akkor még meleg volt. Azóta is féltve őrzöm, a szobám legszebb részén kapott helyet.’’ Hasonlóan órdekfeszítő beszámolót olvashatunk a „Virágzó” termelőszövetkezetben lezajlott nyári termelési gyakorlatról, ahol a helyiek ..Egyáltalán nem diákként kezeltek, hanem emberként, és ez egy megnyugtató érzés volt.” Az irodahelyiségből, ahol a termelési gyakorlat folyt, szép kilátás nyílt: „Ha balra néztem, akkor falusi házakat láttam sok fával körülvéve. Ha jobbra tekintettem, akkor egy rétet csodálhattam két tehénnel, pár báránnyal és 2—3 vérszomjas fajtiszta korcs kutyával...” A Koholdában továbbá terjedelmes ismertető olvasható az iskolai házirendről s teljes oldalt szentelnek a számítógépes tudománynak is (ezúttal éppen a számítógép-nyelveknek). A közlemények között tehetségkutató szavalóversenyre is invitálja a szerkesztőség az olvasókat. Kedvcsinálóként — mintegy a szavai óverseny illusztrációja gyanánt — a felhívás mellett egy papagájt ábrázoló grafika látható... Kájé Szent Flórián szobra idén augusztus 20-án került visz- sza eredeti helyére. A sátoraljaújhelyi önkéntes tűzoltó- egyletet — Flórián az ő védőszentjük — még az ifjú fiskális Kossuth Lajos alapította. talpraáilításához — mondja. — Ez, volt a programunk; alapja, s a választások előtt ehhez próbáltunk embereket találni, ám a keresztény szó akkor még többeket visszatartott. Így végül ő is vállalta a megmérettetést. Maga ás meglepődött, hogy — bár a választókörzetben mindösz- sze 80 tagja volt a pártnak; — Nagy-Bozsoky József mögött második lett a képviselő-választáson. Ezután egy hétre meghívta a holland testvérpárt, itt rengeteget tanult, tapasztalt, s újult erővel látott neki a környék KDNP-szervezetei megszervezéséhez. Zemplén ma a kereszténydemokrácia egyik erős vára, s talán az sem csoda, hogy Rusznák Miklós a helyhatósági választásokon nagy fölénnyel lett tagja a városi, később a megyei önkormányzatnak is. — Tanácsi hivatalban sohasem dolgoztam, a közigazgatást sem ismertem, a „zsargont” sem tudtam, de beletanultunk és felnövünk a feladatokhoz. Pedig nagyon sok az ellendrukker. A költségvetés nehezen jött össze, az iskolák, az intézmények fenntartása is gondot okoz. Sokan „megjósolták”, hogy az iskolákat az ősz végén bezárjuk majd, mert nem leszünk képesek üzemeltetni őket. Nem így történt. — Ha akartam valamit, sokszor falba ütköztem, de vannak eredményeim. Négy hónapot kellett várni, hogy a helyi téesz vezetői ráóll- janak javaslatomra, s áruljanak olcsó kannás tejet a városban. Ma már több száz litert adnak el naponta, 16 forintjával. A hús-diszlkont- áruház beindítását js én javasoltam, de a diszkont raktáráruház létrehozása már nem skierült. Pedig lett volna épület is hozzá, és a város 23 millió forint segélyt oszt el évente. Ügy gondoltam, ha ebből 4—5 milliót elveszünk, lenne diszkont- áruház, s az hosszú távon többet érne minden segélynél. • VASÚTVONAL, GÁZVEZETÉK Rusznák Miklós idealista politikus — mondanám, hiszen képviselői tiszteletdíját nem veszi fel, szegény szülők gyermekeinek iskoláztatására, egy alapítványba utaltatja. Rusznák Miklós realista politikus, mondom, mert pontosan tudja, mire van lehetősége városának, s a megye, Zemplén településeinek. Szívügye a falugondnoki rendszer, a megnyomorított, kisemmizett falvak sorsa. Dolgozik a Bodrogköz, a Hegyköz megmentéséért," a bodrogközi vasútért. Nem/ nem a kisvasút, egy normál nyomtávú vonal építése az álma, amely bekapcsolhatná ismét ezt a vidéket az ország vérkeringésébe. A határtól mindössze négy kilométerre, a szlovák oldalon húzódik egy nemzetközi gázvezeték. Ha sikerülne államközi megegyezésre jutni ,egv leágazó vezetékkel Sátoraljaújhely. Sárospatak és a környező falvak is gázhoz jutnának. Ha ez megvalósulna, mennyi mindent hozhatna ennek a vidéknek. Nemcsak kényelmet, új lehetőségeket is. Gróf Lajos Természetvédelmi fórum A Holocén Természetvédelmi Egyesület kezdeményezésére ma délután (október 30-án) három órától kezdődően a Miskolci Egyetem könyvtárában találkoznak a természetvédelemben érdekelt hivatalos és társadalmi szervezetek képviselői, hogy érdekegyeztető fórum keretében vitassák meg azokat a lehetőségeket, melyeket a jelenlegi hiányos szabályozás felkínál, s hogy információcserével közelítsenek egymáshoz ezek a szervezetek. Pozsgay Imre Ozdon és Miskolcon A magára maradt rendszerváltás, magára maradt nemzet címmel rendez fórumot barátaival, illetve tart előadást Miskolcon október 30-án, 18 órakor a Technika Házában Pozsgay Imre. Mint szerkesztőségünkbe is eljuttatott levelében írja: „Az elégtelen társadalmi, politikai és gazdasági válaszokat kiváltó hamis páto- szú kérdések időszaka lejárt. Ideje viszont, hogy a nemzet igazi feladatainak megfogalmazásában és a megoldásokra megbízottak megválasztásában, ellenőrzésében végre azok is valódi részesek legyenek, akik rendről rendre sorsszerűén viselik az átalakulások nagyobb terheit, gyötrelmeit.” Ugyanezen a napon Özdon a Technika Háza tükörtermében 14 órától egy politikai gyűlés és fórum vendége lesz Pozsgay Imre. ff« 1 Dr. Szádeczki Zoltán, Miskolc város jegyzője fogadóórát tart október 30-án (szerdán), 14 és 19 óra között a városházán (Miskolc, Tanácsház tér 8. sz.).
