Déli Hírlap, 1990. december (22. évfolyam, 279-300. szám)
1990-12-19 / 294. szám
Ötezer mázsa bükki faszén Kialudt a szénégető boksák egy része a bükki erdőségekben. Dióskútról, Nagy- délsárról elvonultak a szénégetők. akik nyugdíjasként izzították a fát. Az erdőgazdaság dolgozói azonban még most is a boksákat ügyelik. Mert amíg le nem hull a hó, azaz nem kell kioltani a tüzet, továbbra is izzítják a faszenet Háromkúton és a Ga- radna völgyében. Szegő Lajosnak, a lillafüredi igazgatóság vezetőjének közlése szerint az előre tervezett íaszénmennyiség készen van, összesen 5000 má- zsányi faszén égett ki a bükki boksákban. Ebből mintegy 4000 mázsányit szállítottak előre csomagolva exportra. A bükki faszenet nemcsak a hazai piacon, hanem a nyugati országokban is kedvelik. Igaz, szigorú szabvány szerint, meghatározott faféleségekből lehet égetni. XXII. ÉVFOLYAM, 294. SZÁM I ÁRU: 5.20 1990. DECEMBER 19., SZERDA | FOR INT Mi less Miskolc állami bérlakásaival? 3. A belváros sorsáról külön döntenek Egyelőre „lehúzták a rolót” az állami bérlakások eladásánál Miskolcon. Ez azt jelenti, hogy a város közgyűlésének határozata értelmében az új lakástörvény megjelenéséig, illetve legkésőbb a következő év első negyedévének végéig nem lesz további kijelölés, azaz nem adnak el több tanácsi bérlakást a benne lakóknak. Ezen az ominózus „rolóhúzó” közgyűlésen még 1818 és plusz, nagyjábói 800 lakás eladását engedélyezte a testület, mert úgy vélték: ezekben az esetekben részint jogszabályi kötöttségek miatt, részint a városlakókkal szembeni méltányosság okán így kell határozniuk. A döntést nagy vita előzte meg. és a több órás polémia summa, zata az is lehet: a lakáseladások ügyét így vagy úgy. de meg kell oldani, és ez a megoldás bármilyen lesz is. számos feszültséggel, elégedetlenséggel jár majd. • FIZETÉSKÉPTELENSÉG FENYEGET Eddig Miskolcon a tanácsi bérlakásokat a forgalmi érték 25 százalékáért, illetve 40 százalékáért — a garázsok esetében pedig 80 százalékáért — vehették meg lakóik. A Városháza szakemberei megkísérelték azt megjósolni, milyen következményekkel jár, ha jelentősen változna a bérlakások vételára. Ügy vélték, hogy egy esetleges áremelés minden valószínűség szerint az önkormányzat lakáseladásból származó bevételeinek csők- , K«ggytagériekezleí Holnap, azaz csütörtök délután 4 órakor tartja a miskolci egyetemisták diákszövetkezeti csoportja, a Meggv évzáró tagértekezletét. A helyszín: a Miskolci Egyetem 3. sz. előadóterme. Itt fizetik ki az év végi jövedelemkiegészítést is! kenését idézné elő, mert kevesebben vennék meg otthonukat. Azzal is kalkulálni kell, hogy egy ilyen lépés mellett helyi adókat is bevezetni szinte kilátástalannak tűnik, mert ha az egyéb életszínvonal-rontó intézkedéseket összegezzük, akkor kiderül: sokan fizetésképtelen helyzetbe kerülnek majd. • KÜLSŐ TÖKE KELLENE Sokan azt vallják, hogy a lakáseladással az önkormányzatoknak nem is kellene jelentős bevételre szert tenniük, hiszen elegendő haszon az, hogy megszabadulnak a lakásfenntartás terheitől. Az a tény, hogy a miskolci közgyűlés annak a gondolatával is foglalkozik: támogatást ad a lakóknak, hogy megvásárolhassák a piaci árú lakásaikat, inkább a fenti nézetet erősíti, és nem azt, ameiyik rövid távon akar mindenáron bevételre szert tenni. Külön gondot jelent Miskolcon a belvárosi lakások ügye. Jelenleg az a döntés van érvényben, hogy a belvárosi rehabilitáció területén ■évö 1548 lakást nem adják e.. Ezt tartalmazta a rég: tanácsrendelet is - de volt egy kiskapu is, amelynél a tanácsi testület indokolt esetben kivételt tehetett. En- ' nck a léte már akKor is azt jelezte: a belvárosban is ei kell adni a lakásokat, mert aligha lesz önkormányzati, vagy állami forrásból arra pénz hogy a belvárosi házakat külső, magántőke bevonása nélkül megmentsék. $ LAKÓK NÉLKÜL ... Városunk közgyűlésének jövő év első negyedéig érvényben lévő döntése szerint a belváros rehabilitációs területén továbbra is marad a tilalom. Ezzel együtt azonban megfogalmazták azt a kitételt, hogy a belvárosi rehabilitáció új koncepciójának kidolgozásáig maradhat a tiltás. Ez nyilvánvalóan azt jelzi, hogy valamilyen módon meg kell teremteni a magántőke beáramlásának lehetőségét a belvárosi házak megújításánál, különben Miskolc szíve menthetetlen állapotba kerül. Az is nyilvánvaló azonban, hogy ez aligha jelentheti a belvárosban élők valódi lakásvásárlási lehetőségének javulását. Képzeljük csak el, hogy hogyan lenne képes egy átlag Széchenyi úti lakos felvállalni a romházának lakására eső felújítási költségeit. Itt akkora összegekről van szó, amelyeket az utóbbi időkben már az állami költség- vetés is alig tudott elviselni. Újra és újra vizsgálat tárgya volt, hogy miként lehetségesek a riasztó méretű felújítási költségek. Mindebből az következne logikusan, hogy a miskolci belvárosban vállalkozók, vállalkozások jöhetnek csak szóba, mint tőkeerős épületvásárlók. Csakhogy ez azzal járna, hogy jócskán csökkenne a lakások száma a belvárosban, hiszen fizetőképes kereslet aligha lesz a lakosság körében a jókora pénzért korszerűsített belvárosi otthonokra. Az azonban nem biztos, hogy szerencsés dolog, ha egy belváros teljes mértékben üzleti, hivatali negyeddé válik, lakók nélkül — erre nézve számos rossz tapasztalattal rendelkeznek a nyugati városok. Ezekre a kérdésekre kell választ adnia majd a belváros rehabilitációja új koncepciójának, melynek érzésünk szerint nem építészeti, hanem szervezési, üzleti programnak kellene lennie.,. (Vége) (kiss) Kiket vár Jevtusenko7 (CIKK AZ 5. OLDALON) Miskolci évszázadok Tegnap mutatták be az újságíróknak a Herman Ottó Múzeum Papszeren levő épületében ezen a héten megnyíló új, állandó kiállítást. Az egész emeletet betöltő óriási tárlat ritkaságszámba megy. Azért, mert áliandó kiállításokat 10-15 évenként rendeznek a múzeumok, és azért is, mert a mintegy 50D négyzetméternyi területen azokat a kincseket mutatják be, amelyek közül sok most kerül először a közönség elé. Valójában nem is egy, hanem két állandó kiállítás nyílik; a Miskolci évszázadok várostörténeti, a Széo tárgyak dicsérete pedig népművészeti bemutató. Előbbi a honfoglalástól a város két világháború közötti életének bemutatásáig követi az időrendet (képeink innen valók), és a történelmi emlékek, a használati tárgyak segitségével plasztikusan ábrázolja a várossá váíás folyamatát, az itt élők mindennapjait. A másik a vidék népművészetének reprezentatív felmutatása. Az állandó kiállítás december 21-én, pénteken délután 2 órakor nyílik. Megnyitót dr. Bodó Sándor, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Közgyűjteményi Főosztályának vezetője mond. (Cikk a 2. oldalon.) Számítógépes adatvesztés, környezetszennyezés JMra: új festési firaák Az Állami Biztosító befejezte azt a munkát, miszerint a régi lakásbiztosításokat átdolgozták az ügyfelekkel történt megállapodás alapján az új Családi otthon biztosításokra. A kampányt eredményesnek ítélik — mondta el Berezeli Gyula, az Állami Biztosító Borsod megyei igazgatója, hiszen a korábbi ügyfeleik 72 százalékával kötötték meg az új szerződést. A kampány befejezése természetesen nem jelenti azt, hogy az ezután jelentkezőknek nem biztosítják ugyanezt a lehetőséget. 1991-ben új feladatokra, új biztosítási formák bevezetésére készül az Állami Biztosító, amelyek elősorban a gazdálkodó szervezetek, társaságok, szövetkezetek számára jelentenek majd korszerűbb, nagvobb biztonságot nyújtó formákat. A mezőgazdasági nagyüzemeknél már meg is kezdődött az új biztosítási módozatokra való felkészülés; 34-féle biztosítási lehetőséggel állnak < rendelkezésre. Ugyancsak folyamatos feladatot jelent a kis-, a közép- és a nagybani vállalkozók részére a modul rendszerű vagyonbiztosítások megkötése, amely 10- féle alapmódozatra és 7-féle járulékos kockázatra köthető. Ezek közös jellemzője, hogy szektorsemlegesek, ami azt jelenti, hogy megszűnt az a régi elhatárolás, ami az úgynevezett szocialista és a lakossági szektorra vonatkozott. A korábban monopolhelyzetben lévő Állami Biztosító mellett már egy sor biztosítótársaság kínálja szolgáltatásait, és az száll versenybe a megbízók megnyeréséért. Arra a kérdésre, hogy milyen piaci részesedéssel számol az Állami Biztosító. Berezeli Gyula elmondta. hogv a lakásbiztosítás tekintetében a már említett 7 százalékkal, az élet- és balesetbiztosítás tekintetében 70—75, a vállalkozói megbízásból körből pedig 30—40 százalékos részesedéssel számolnak. E piaci pozíciót úgy akarják megtartani, hogy a szolgáltatásaik színvonala fokozatosan emelkedjen, s az ügyfélfogadás, a forgalom lebonyolítása minél kulturáltabb legyen. Néhány újdonság a most bevezetendő biztosítási formák közül, hogy az agrárvállalkozók például megköthetik a hobbi- és a haszonlovak biztosítási fedezetét. Korszerű forma a termékfelelősségbiztosítás, de a számítógépek információvesztési és adathordozó biztosítása, vagy ami véletlen, környezetszennyezési károkozás esetén nyújt segítséget. Bevezetik a nyugati országokban szinte általánossá vált felelősségbiztosítást orvosoknak és egészségügyi dolgozóknak, amely véletlen műhibák esetén fedezheti az alkalmasint tetemes összegű kártérítést. O. E.
