Déli Hírlap, 1990. május (22. évfolyam, 99-124. szám)
1990-05-04 / 101. szám
A Tudomány és Technika Házában Sfieff-pfcvlráfolt Az 1920-as, ’30-as években a legjobb művészekkel terveztették meg plakátjaikat a nagyobb cégek. A Shell cég például olyan reklámkampányt szervezett, amelyben a legnagyobb szerepet a figyelemfelhívó plakátoknak szánta. Az angol mesterek azonban nem elsősorban a gépet, vagy az olajat reklámozták, hanem főként azt a tájat, Htkos kijáratok A bukaresti szörny Kilométeres sorokban tolong a nép — munkások, vidékről felhozott parasztok, szervezett diákcsoportok, ráérő nyugdíjasok, elképedt értelmiségiek —, hogy közelről megszemlélje, megtapintsa a román álmok netovábbját, Ceausescu szerint a Népházat. Az Europeo sierint a szörnyet. *A szörny teljesen fehér, észak-koreai stílusjegyeket hordoz, s emiatt nagyon tetszene Kim ír Szénnek, a Conducator legjobb barátjának. Tele van gipszfigurákkal, mint a Versailles-i kastély, de háromszor nagyobb annál, A Pentagonhoz méltó biztonságra tervezték, de a Pentagon elbújhat mellette. Dehát mire is jó ez a gigantikus szörny?” — Teszi föl a kérdést a termek egy részében engedéllyel bóklászó riporter. A választ azonban ő sem tudja. Mint ahogy senki sem tudja. Az építésznő sem, akit úgy mutat be a ]ap, mint a Kárpátok (egykori) géniuszának kegyeltjét, hiszen oly módon „nyerte el” ezt a pályázatot, hogy korábban semmi említésre méltó épületet sem csinált, az építészkar tanárainak szavával: „még csak egy tyúkólat, vagy portásfülkét sem”. Fantáziáját tehát szabadon engedhette, ám a kezét Ceausescu vezette. A pénz és az anyag nem számított. „A titkok palotájában legenda és valóság találkozik, a látható mellett ott a rejtett, mint a fáraó-sírokban. Ügy is épült, mint a piramisok. az emberi erő esztelen használásával — húszezren dolgoztaik rajta naponta —. s apokaliptikus költséggel, állítólag 20 milliárd lejbe került. Ami. ha egy fejlett országban épült volna, ennek a hatszorosát jelentette volna.” Az építésznő így kommentál: „Dehát az Escorial, Versailles, és a Louvre is a nép nagy erőfeszítésével épült...” A szörny kétségkívül tökéletesebb: három titkos kijárata is van, és a Vezér liften menekülhetett volna az atombiztos óvóhelyre. Az a szörny ment, ez itt maradt. És nem tudják, mit kezdjenek vele, tehát mutogatják; a fejétől a farkáig 100 méter a farkától a fejéig 130 méter... Elektronikus miiezzin A francia piacon megje- :nt egy óra, amely kizáró- ig mohamedán vevőknek sszült. A pontos időn kívül lutatja a muzulmánok szálára oly fontos imaidőket , naponta öt alkalommal, áadásul egy elektronikus mg naponta ötször fel is ívja az óra tulajdonosát nára. Most először sikerült úntetikusan előállítani arab yelvű mondatokat. A szer- azetbe iránytűt is beépítettek, amely mindig Mekka felé mutat. így az imádkozó azt is tudja, milyen irányba kell fordulnia. A beépített számítógép 1990-től kezdve 99 éven át teszi lehetővé az imaidők betartását. Az óraszerkezet ára német pénzre átszámítva 500 —700 márka. Az első 10 ezer darabot egyetlen hét leforgása alatt eladták; most színaranyból készülő luxusváltozat forgalomba hozatalát fontolgatják. Szex és koffein A kávét fogyasztó idősek sokkal aktívabb szexuális életet élnek, mint a koffeint nem fogyasztók — állítja egy amerikai orvos, aki 744 idős ember megkérdezése alapján számol be vizsgálatainak eredményéről. A hatvanévesnél idősebb hölgyek közül a kávét fogyasztók 62°/n-a közölte, hogy aktív nemi életet él. A nem kávézók közül csak 40% nyilatkozott így. A férfiaknál a rendszeres kávézók 36%-a panaszkodott potenciazavarokra, míg a koffeint nem fogyasztók közül 59%. ahol az autósok megfordulhattak. Hazai művészeinknél viszont az áru egzakt, konstruktívan megfogalmazott képe került előtérbe. A Shell cég megőrizte mecénás szerepét, és ma is szponzorálja a neves plakátművé- szeket. A ’30-as évek plakátjaiból rendezett kiállítást a budapesti közönség már januárban megtekinthette a Műcsarnok Dorottya utcai kiállítótermében. A bemutató most Miskolcra érkezett, s a Tudomány és Technika Házában május 22-ig láthatja a közönség, délelőtt tíz órától este hatig. Jövőről, keresetről, létbiztonságról Gyáriak véleménye Már a túlóra is kevesebb „Nemigen van időnk arra, hogy politizáljunk Védtelennek érzik magukat a nagy társadalmi, gazdasági átalakulás közepette, vajmi kevés segítséget remélhetnek a szakszervezettől, máshová pedig nem is igen fordulhatnak. A munkásság leginkább a statisztikákban jelenik meg manapság, még inkább arról szólnak a híradások, hogy hány embertől kíván megválni az éveken át biztos kenyeret adó nagyvállalat. Munkanélküli segély, átképzés, jó esetben átcsoportosítás vár sokakra, akik megyénk valamely nehézipari gyáróriásában dolgoznak. A December 4. Drótmű- vek éveken át a prosperáló vállalatok közé tartozott. Tükrözte ezt a fizikai dolgozók bére is. Hosszú éveken át rendszeres túlórákkal pótolhatták jövedelmüket a munkások. A nehezedő gazdasági viszonyok a drótgyárban is megváltoztatták az eddig megnyugtatónak tartott helyzetet. . A huzalmű—I. gyáregység viszonylag modem üzemcsarnokában a gépek többsége már cserére szorulna. Szabó Sándor, a dróthúzó üzem főművezetője: — Szerintem ketté kell választani a körülöttünk zajló politikai változásokat at- t<?l, ami a munkahelyeken történik. Igaz, hogy a folyamatok nem függetlenek egymástól, ám nekünk itt a gyárban elsősorban azzal kell törődnünk, hogy nálunk jobban menjenek a dolgok. Eddig még tudtunk megfelelő munkát adni az embereknek, és '»némi túlóra is akadt, bár kevesebb, mint korábban. Az embereket egyébként elsősorban az érdekli, hogy legyen elegendő munkájuk, és tisztességes bért kapjanak érte. Ismereteim szerint ma még nem terveznek nagyobb létszám- leépítést a vállalatnál, inkább átcsoportosítással igyekeznek enyhíteni a gondokon. Miután nem a tömeges elbocsátással számol — szerintem igen tisztességes módon — a vállalat vezetése, nemigen lehet remélni nagyobb bérfejlesztést sem. Kulcs Bertalan dróthúzó- gépmunkás tizennyolc éve dolgozik ebben a gyárban. Nem mondhatni, hogy rózsásan látja helyzetét, és a jövőt sem: — Nemigen van időnk arra, hogy politizáljunk. Egyébként is azt mondja mindenki, hogy majd meglátjuk, milyen lesz az új kormány, és mennyit tesz azért, hogy nekünk jobb legyen. Azzal törődünk, hogy teljesítsük a normát. Ha meg néha akad egy kevés túlóra, akkor egyszerre több gépen is dolgozunk, hogy jobb legyen a kereset. Pedig nem élünk nagy lábon, s a feleségemmel, négyünkre keKonténer-hegy a Kőporoson Nem tűrik tovább Elriasztó látvány a Kőporos utca környékén felhalmozott konténer-hegy. Ráadásul a közeli játszótér egyik oldalát zárja le ez a szabadtéri raktár, a gyerekeket egészségtelen, veszélyes játszadozásra csábítva. Egy ilyen hulladékgyűjtő konténer manapság már több mnit húszezer forintba kerül. Itt pedig tizenkettő is ' található belőle. Nem hiányoznak senkinek? Hosszas utánjárás után kiderítettük, hogy á konténerek gazdája az Alkotmány Lakás- és Garázsfenntartó Szövetkezet. Kovács József- né, a szövetkezet megbízott elnöke elmondta, hogy ősz óta kénytelenek a játszótér közelében raktározni a gyűjtőedényeket, s bár nem szívesen teszik, egyelőre nincs más megoldás. Ugyanis a szemétszállítás viszontagságai következtében sorra sérülnek meg a szövetkezet konténerei, melyek javításához az itt felhalmozott edényeket használják fel. Alkatrészeket szerelnök ki belőlük, így hasznosítják őket. Tudják azt is, hogy esztétikailag kifogásolható a jelenlegi megoldás, s a tanácstól kérték is, hogy néhány garázst adjanak a szövetkezetnek a tárolási gondok megoldása érdekében. Ám a kérésüket nem tudták teljesíteni, ezért közterület-foglalási engedélyt szereztek, s bekerítették a területet. Néhány garázs ismét épül a közelben. Remélhetőleg a szövetkezetnek sikerül megszerezni néhányat belőlük, hogy ne csúfítsa tovább a Kőporos utca környékét a konténer-hegy. A reménykedésen túl a Városgondnokság előírása a garancia arra, hogy mihamarabb megszűnik ez a probléma. Ugyanis kötelezték a szövetkezetét arra, hogy július 1-től másként oldja meg a szemétgyűjtők tárolását, s számolja fel a Kőporoson kialakított szabadtéri raktárát. N. Zs. Tizenkét konténer álldogál több mint fél éve a Kőporos Utcai játszótér egyik végében. Csúnyák, s a gyerekek számára sem veszélytelenek,,, _ 3? résünk 15—16 ezer forintot. Sajószentpéteren lakunk, így módunk van arra, hogy jószágot tartsunk. Ezzel is segítjük a család megélhetését. Így viszont még kevesebb idő jut a pihenésre..: Szabó Sándor főművezető szerint még egy jól felszerelt üzemben is tíz—tizenöt év alatt elavulnak a berendezések: — Eddig a drótgyár szép nyereségének jó része a nagy „közös kalapba” vándorolt—• mondja — s ebből vajmi kevés jutott saját fejlesztésre. Ha több önállóságot kapunk, akkor szerintem a nyereség nagyobb részének is itt kell maradnia, ebből aztán telik majd arra is, hogy kicseréljük a régi gépeket. A jövő útja mindenképpen az, hogy versenyképes termékekkel jelentkezzünk a külföldi piacokon. Ez pedig fejlesztés nélkül nem fog menni. A megoldás kulcsa egyébként a vállalatvezetés kezében van, nemigen kell várni arra, hogy központi programot adjanak. Nem a legjobb vállalatpolitikát vezették be ott, ahol a várakozás álláspontjára helyezkedtek. Nálunk szerencsére nem ez a jellemző, s gondjain maga próbál segíteni a vezetés. A művezető egyébként az a láncszem a termelés folyamatában, akin az múlik, hogy továbbítani tudja a vezetés elképzeléseit. Rajtunk keresztül jutnak el „felfelé” a munkások elvárásai is. Bizony mostanában nemigen tudunk biztos jövőképet festeni számukra,*« (vadas) Marsallbot a retikülben Zavarbaejtő döntést hozott a brit hadügyminisztérium: ezentúl nők is szolgálhatnak a legkülönfélébb hadihajókon. És ha a tengerészóletük úgy alakul, bármilyen rendfokozatot elérhetnek. A láz- bahozó hírt a hadügyminisz. tér-helyettes jelentette be az aisóházban. Archibald Hamilton nem titkolta, hogy szenvedélyes viták előzték meg szakmai körökben e lépést, ám példaként lebegett előttük, hogy a légierő már szélesre tárta a kapukat, akár vadászgépet is vezethetnek piiótanők. A haditen. gerészet azonban mindeddig csak szárazföld szolgálatosként foglalkoztatta a soraiba verbuvált lányokat-asszonyo. kát. Szóval elérkezett az idő, hogy bármely hölgy kive- hesse retiküljéből a marsall- botot is, ha úgy hozza sóra. A nőmozgalmak zajos ünnepléssel fogadták a bejelentést. Néhány honatya azonban sietett kifejezni a kétségét, hogy a világtengereket járó hadihajókon egyáltalán helyet kaphatnak a nők. Egy tory képviselő „fel. háborodott aggodalmának” adott hangot mondván, hogy hová jut az a flotta, amelynek biszexuális lesz a személyzete ? ! S, hogy menynyire nem volt egyedül e véleménnyel, azt tanúsíthatja, hogy az exporét kövwően tüntetés volt az Admiralitás előtt az egyenjogúság ellen. Méghozzá nők tüntettek. Igaz, ezek feleség és menyasszony szerepben léptek föl: „Gondoltak-e arra, hogy mi történik azokon a hadihajókon, amelyeken hosszú hónapokra összezártan utaznak férfiak és nők ? 1”
