Déli Hírlap, 1990. május (22. évfolyam, 99-124. szám)

1990-05-04 / 101. szám

f' '> Székelyföld történetéből iá. Menüitek a bíboros fejedelmet „Bartók a \ Móder Rezső mobil acélszobrai i9 Bőthory Zsigmond erdélyi fejedelem magára haragítot­ta a törököket. Szövetkezve Pdihály román vajdával, 1595- ben a Havasalföldön a szé­kely haderővel támadást inté­zett ellenük. 1596. október 23 -26. között pedig erdélyi ha­dával Mezőkeresztesnél har­colt a törökök ellen, szövetség­ben a császári sereggel. Magára haragította a köz­székelyeket is. Amikor szük­sége volt rájuk a havasal­földi hadjárathoz, akikor ki­adta részükre a szabadság­levelet. amelyben mentesí­tette őket a jobbágyi teher­viselés alól. A hadjárat győztes befejezése után azonban visszavonta ezt a kedvezményt. A szabadság­levél sértette az erdélyi rendek és nemesek kiváltsá­gait. amiért az érintettek tiltakoztak. Ez utóbbinak következménye volt 1596 elején a „véres farsang”, a nemesség fegyveres összeüt­közése a közszékelyekkel. Mihály vajda, értesülve a székelyek közötti vérengző megtorlásról. alkalmasnak találta a helyzetet azon ter­vének elkezdésére, hogy a Havasalföldet, Erdélyt és Moldvát egyesítse román vezetés alatt. Rudolf császár pedig megbízta Mihály vaj­dát, hogy Báthory Zsigmond elűzése céljából kezdjen tár­gyalást az elégedetlen köz­székelyekkel. Báthory Zsigmond. félve a törökök bosszújától és a kö­rülményektől, átadta a fe­jedelemséget bátyjának, a bíborosi papi rangban levő Báthory Endrének. Mihály Heüó Barátom..: Sajnos, nekem jutott az a szerep, hogy ily módon em­lékezzek rád, és búcsúzzak tőled. Mikor megismertelek, még kamasz voltál, tele energiával. tenniakarással. Ott voltam az első színpadi fellépéseden, Colosseum Ró­ma. ha jól emlékszem a csapat nevére. Innen indul­tál. egyre följebb és egyre gyorsabban. 1985, Tenessee — emlék­szel? Remó, Toka. Te meg én. A többiek cserélődtek, kerestük a megfelelő társa­kat. Aztán én bevonultam katonának. Te pedig felköl­töztél Pestre. Slamó hívott. Később jött Tátrai, énekes kellett a lemezre, vállalkoz­tál, felénekelted a dalokat. Jöttek a sorozatos fellépé­sek, tv-szereplések. Ott vol­tál az első vonalban, nagy­lemezes voltál 19 évesen. Tudtad, mit akarsz, és, hogy mit kell ezért tenned. Rockénekes akartál lenni, csupa nagy betűvel ROCK­ÉNEKES. Emlékszem, mikor együtt csatangoltunk estén­ként. Te énekeltél, buszmeg­állóban, az utcán, minde­nütt ... Sokan furcsán néz­tek rád, de nem törődtél ezzel. összehoztad a Griffet, on­nan kitúrtak. Nem sokáig tétlenkedtél, szervezted az új csapatot, az Excaliburt. Mikor utoljára egy hónapja beszélgettünk, büszkén mu­a székelyek megnyerése cél­jából a zsöldjában álló Ma­kó Györgyöt. Tamásfalvi Já­nost. Haraly Istvánt és Dö- mös Istvánt a Székelyföldre küldte. Ök megígérték a közszékelyeknek a császár és a vajda nevében, hogy ősi szabadságukat visszaállítják, biztonságban élhetnetk, és nagy jutalmat kapnak, ha fegyveresen csatlakoznak Mihály vajda hadseregéhez. A csíki és gyergyói széke­lyek eleinte vonakodtak és kikötötték, ha Mihály vajda aláírja azt a feltételt, hogy leromboltatja az ellenőrzé­sükre emelt Várhegy várát, a ..Székelybánját”, akkor ők sem késlekednek felsorakoz­ni hozzá. Mihály ünnepélyes oklevélben tett eleget kéré­süknek. és felszabadításukat a jobbágyi kötöttségből sza­vatolta még a hadrakelés előtt. 1599 nyarán Mihály beje­lentette, hogy bármilyen kockázat árán egyesíteni fogja Erdélyt a Havasalföld­del „még akkor is. ha ott kellene hagynia testét és életét”. Báthory Endre, értesülve Mihály vajda szándékáról, megkezdte a hadi készülő­dést. A vajda elleni hábo­rújához. a havasalföldi had­viseléshez számított a szé­kelyekre. Parancsot adott, hogy minden ötödik székely férfi vonuljon hadseregébe. A közszékelyek azonban ezt nem teljesítették, a paran­csot megtagadták azzal, hogy szabadságukat Báthory Zsigmond fejedelem meg­vonta, és ezzel hadkötele­zettségük megszűnt. Hiába ta+tad as új felvételeket. Két dal— s talán a legjob­bak az eddigiek közül. Ké­sőbb tudtam meg, a baleset­kor éppen a stúdióból haj­tottál hazafelé. A zeneanyag kész volt, már csak a rá- éneklés lett volna hátra ... Mindig vidám voltál, ne­vettél. együtt hallgattuk az új lemezeket, „számítottad” a friss híreket. Hallottad már? — kérdezgetted. Szin­te minden budapesti kon­certen találkoztunk, beszél­gettünk, elmond tad, ml van veled. Mikor hozzám Is eljutott a tragikus hír a balesetről, órákon át kóvályogtam a lakásban, napokig csak a Te lemezeid hallgattam. Ilyen­kor úgy éreztem, még Itt vagy köztünk. Egy este át­futott fejemben az egész életút, kezdettől az utolsó találkozásunkig. Nem sokéig voltál köztünk. 23 év a föl­dön. Megújult erővel láttál hozzá az újabb munkákhoz, zenekarokhoz, egyre jobbat akartál, és egyre jobb is voltál. Tehetségedből mindig újabb célokért áldoztál. Legutolsó beszélgetésünk­kor a vallás és Isten léte is szóba került, mint megtud­tam, a baleset előtti napon „tértél meg” ... Isten veled! „Valahogy fáj minden szó, Vállamon szűk a kabát Köztünk ma zárt ajtók, Nincs tovább. Nem érzem már ugyanúgy, mint rég És egy könnybelábadt szempár ó nem elég. Indulj végre hát, Köszönöm a szép finálét. Indulj várnak rád, Rendezhetsz egy új parádét. Néha rám talál a szíved, Almaidban még. Indulj meg ne állj, Belőlünk csak ennyi volt szép. Tudod jól... Valahogy fáj minden sző, Vállamon szűk a kabát Köztünk ma zárt ajtók, Nincs tovább.” (Griff) Hímer Bertalan (PAYA) * (Vertig Józsefet ma délután, fél 2-kor temetik a Szent- péteri kapui temetőben.) hordozták ősi szokás szerint a véres kardot, a bíboros fejedelem csak az erdélyi hadra számíthatott. 1599 szeptemberében Mi­hály sürgette Giorgio Basta császári generálist, hogy se­regével induljon Báthory Endre ellen. Mihály román hadseregé­hez a Székelyföldre küldött kapitányok húszezer közszé­kelyt csatlakoztattak. 1599 októberében két hadsereg indult, hogy megütközzön Báthory Endre hadával a Nagyszeben tői délre levő Sellenberknél. 1599. október 28-án a küzdelem a Mihály vajdához csatlakozott több­ségi székelyek győzelmével végződött. Báthory Endre fejedelem a csatavesztés után a székelyudvarhelyi várba menekült, és ott pi­hent meg. Onnan folytatta útját a Hargitán át Moldva felé. Útközben a csíki szé­kelyek felismerték, elfogták, és a bosszútól fűtve a bíbo­ros fejedelmet megölték. A sellenberki csatából győzte­sen visszatérő székelység pe­dig a győzelem mámorában, és áthatva a Báthoryak iránti gyűlölettől, megtá­madták a nemességet. El­pusztítottak sok magán- és közvagyont. Az elnyomás irányításának központiát, az udvarhelyi „Szókelytámadt” várat pedig felgyújtották és jelentős mértékben lerom­bolták. (balázs) és festményei a Miskolci Galériában Fazekastábor A B.-A.-Z. Megyei Köz- művelődési Módszertani Köz­pont és az Ernőd! Művelő­dési Ház fazekastébort szer­vei •« emődl skanzenben, 12 napos turnusokban, június 18-tól augusztus 10-ig. A tá­bor bentlakásos, 4 személyes sátrakban, teljes ellátással. A részvételi díj fejenként 2500 forint. Általános és kö­zépiskolások jelentkezését várják a következő címre: Miskolc, Széchenyi út 35. Érdeklődni lehet dr. Szűcs Lászlónénál a 88-644, 88-437 és 88-829 telefonszámon. Je­lentkezési határidő: június 5. A kiállítás látogatóit külön­leges élmény fogadja a ter­mekben. A kiállított szobrokat ugyanis nemcsak nézni lehet, hanem megszólaltatni is. So­kakat meglep a vas- és acél­tömbök gyönyörű hangokat magában rejtő tulajdonsága. Móder lerombolja a múzeu­mok negativ, passzív beideg­ződéseit, az ő szobrai igazán akkor kezdenek élni, amikor a látogatók megérintik, püfölik, hangokat csiholnak ki belő­lük. így a passzív látogatóból egyből aktiv befogadó lesz, és ez a szemléletbeli változás kö­zelebb visz alkotásainak meg­értéséhez, megérzéséhez. Móder művészetének ereje az anyagban van. Vas- és acélszobrait az anyagszerű­ség törvényeinek érvényesí­tésével alkotja meg. „A vas és acél országa” helyett ő a vas és acél „világát” kíván­ja létrehozni, megismerni. A vas és acél kemény, nehezen alakítható, külső hatásoknak ellenálló, sok munkát, erő­feszítést igénylő, ugyanakkor hálás anyag. Nehéz velük technikai trükköket végre­hajtani, bár lemezbe henge­relve könnyebben alakítha­tó, légiesebb formák is lét­rehozhatók belőlük (Ember körüli lenyomat I—III.), iga­zán jól mégis az öntött, ko­vácsolt, kevésbé megmun­kált tömbökben érzi magát, anyagszerűségének egyik legfőbb jellemzője — a sú­lya — ebben az esetben ér­vényesül a legjobban. Móder azonban ezeket a tömböket megkönnyíti, kü­lönböző formákat, alakzato­kat fűrészel beléjük, ková­csol belőlük. Ezzel egy para­doxont hoz létre. A rideg és hideg anyag a keze nyomán átlényegül, ás esetleges, esendő, törékeny, poetikus formák keletkeznek. A pozi­tív-negatív formák sokszor geometriai alapokból indul­nak ki, mégsem nevezem meg a kubizmust és a konstruktivizmust, mint Mó­der alapvető kiindulóélmé­nyét. A művész éppen azt a pluszt, a líraiságot, az ér­zelmeket tudja becsempész­ni formáiba, amelyek ezek­ből a stílusokból sokszor hiányoznak. if Móder Rezső is egyik mobilja Formái a vágott pozitív- negatívak és kisplasztikái is antropomorfak. Valami — Módért mindig foglalkozta­tó — ősi világ hírhordozói; a világmindenség, a koz­mosz, valamint a Föld ki­alakulásának, az őstörténet misztikumának ismerői és megtestesítői. Nemcsak az alapanyag lényegül át alko­tásain, hanem a vas meg­munkálásához használt szer­számok Is. Ezek nem tár­gyak, objektek lesznek, ha­nem funkciójukat, szerepü­ket elvesztve, plasztikai je­lek, részesei és alkotói a plasztikai viszonyoknak. Móder festményein is ha­sonló tendencia érvényesül. A nagyméretű vásznakon szín­Igazi, ínyenceknek való ame­rikai krimi látható a mozik­ban, amely úgy viszonyítható a szokványos tengerentúli filmkí­nálathoz, mint egy Adidas sza­badidőnadrág a klottgatyához. Mert - a nadrágok esetében - mindkettő az altest védel­mét és elfedését szolgálja, és meg is felel annak, csak ép­pen mégsem ugyanúgy. A Bűntény a támaszpon­ton is csak filmre írt krimi, azonban a cselekmény nem kizárólag autóból ki- és au­tóba beszállásra, halálhör­gésre, villogó rendőr lámpák, ra, fegyverek megtöltéséire és elsütésére, autós hajszák­ra korlátozódik, hanem a szereplők például beszélget­nek is, sőt különféleképpen viszonyulnak egymáshoz, emiatt aztán lassan valami­féle élő figura lesz belőlük a film végére. Ennek nyo­mon követése legalább olyan izgalmas a nézőnek, mint a tulajdonképpeni bűnügy fed. göngyölitése. Maga a történet Is Jól ki van találva. Gyilkosság tör­ténik egy katonai támasz­ponton, ahol az ügyben nyo. mozó rendőrtiszt nemrégi­ben még katonaként szolgált, azonban egy fegyelmi ügy kapcsán leszerelt. Most is­mét szembekerül a régi ügy­ben alaposan érintett tiszt­tel, sőt kiújul ellentéte a tá­maszpont parancsnokával is, akii annak idején, az emlí­tett fegyelmi ügyben inkább a szolgálati szabályzatot se­gítette győzelemre, mint az igazságot. Mindehhez jön még a parancsnok csinos szőke lánya, aki pillanatok alatt beleszeret az obsitosból lett rendőrtisztbe, és viszont. A történethez jó színésze­ket kerítettek. A parancs­nok az ex-James Bond Sean Connery, aki valaha igazi filmekben is játszott, talán emlékeznek még a nagysze­rű, A domb című filmre. Lányát Meg Ryan játssza, akiért a világ bármelyik rendőrtisztje túllépné ha­táskörét, sőt még új nyak­kendőt is vásárolna. Austin nyomozót a jóképű Mark Harmon alakítja, aki a for­gatókönyvírónak hála, körül­belül olyan lehet, mint egy jóképű, fiatal rendőrtiszt, akinek a mosolya olykor ve­szedelmesebb fegyver, mint te eltörpülnek az egymással viszonyrendszert alkotó me­chanikus szerkezetek. „Mo­bil” — mondja a művész szobrai jellemzésekor. „Álló­mobil” — használom én ezt a képzavarnak tűnő kifeje­zést. Hiszen az alkotó nem mechanikai szerkezetekkel, árammal mozgatott, csillogó« villogó, fény- és hangjeleket kibocsátó formákat hoz lét­re. A mobilság megvalósítá­sához szobrai esetében min­dig az ember közvetlen fizi­kai erejének beavatkozása szükséges. Azaz a mobilság csak akkor érvényesül, ha mi is részesei lehetünk a műalkotásnak, erőfeszíté­sünkkel, izmaink mozgaté* sával. Ami szobrain lehetsé­ges, az nem kivitelezhető festményein. Az ezeken sze­replő, kicsi szerkezetek őröli mozdulatlanságra ítéltettek. A nagyméretű vászon és a kis elemek szintén ezeknek a szerkezeteknek az elesett- ségét, esendőségét erősítik, tehát ezek is antropomorfak lesznek. Móder alkotásai szűkszavúak. Ahol didakti­kus próbál lenni (Égigérő levegő létra), mesélni, ma­gyarázni, akkor érzünk hiányt, ezt az alkotását nyugodtan kihagyhatta vol­na az anyagból. Végül fel akarom hívni a figyelmet egy fejre, amely az előtérben kiállított szob­rokon (Bartók a Vasgyár­ban II.) és a préselt plaszti­kákon is megjelenik. Bartók Béla profilját láthatjuk eze­ken. Miért ilyen fontos Bar­tók személye Móder szá­mára? Bartók a tiszta for­rást kereste a zenében, és ezt a népzenében vélte fel­fedezni. Ugyanakkor ennek alapjai még mélyebben, a munkadalokban gyökerez­nek. A megnyitón előadott Móder-zenedarabban is visz- szatérő motívum volt az ül­lő és kalapács ütemes zaja. Ahogy Bartók a népzenében, úgy Móder a vasban kívánja ■megtalálni az ősi, alapvető formát. Közben mindketten tudják, hogy a tiszta forrás igazán csak a művész ön­törvényű belső világa lehet, amelynek kivetítésekor jön létre az alkotás. Kérem a Galériába látoga­tókat, hogy nyugodtan me­rítsenek ebből a tiszta for­rásból, ugyanis állítom, hogy Móder Rezsőnek saját, ön­törvényű világot sikerült íjc A jóképű nyomozó (Mark Harmon) esete az ezredes lá­a revolvere. felépítenie. nyával (Meg Ryan), ez a Bűntény a támaszponton. Kiss Józtel Juietftko Líutlú V In memóriáin Vertig isti Bűntény a támaszponton

Next

/
Oldalképek
Tartalom