Déli Hírlap, 1990. március (22. évfolyam, 51-75. szám)

1990-03-14 / 63. szám

Miskolcon és a megyében A Föld Napjára készülnek az Avason Hétfőn: interjú a szerzővel Í9S6 Misk lönböző hazai intézmények, szervezetek. Néhány szerve­zet önállóan is hozzálátott, hogy városának, falujának összes lakóját megmozgassa ezen a napon. így például Győrben autómentes napot hirdetnek, Vácon egész napos majálisszerű rendezvény lesz többek között egy 4 méter átmérőjű a városban végig­gurított és bemocskolódott földgömböt mosnak le jelkép- szerűen. Országosan több, szakmai tanácskozás, kon­ferencia, fórum és találko­zó foglalkozik majd e napon azzal a gondolattal, hogyan akadályozható meg az öko­lógiai katasztrófa. A megyében a Zöld Párt miskolci csoportja vállalta a különböző események ko­ordinálását, Már több köz­ségből, városból érkeztek hí­rek, hogy az ottani emberek is szeretnék ezt a napot em­lékezetessé tenni. Ehhez nyújt segítséget — egyének­nek, iskolának, lakóközös­ségeknek stb. — a párt vá­lasztási irodája Miskolcon a Hunyadi utca 2. szám alatt (telefon: 87-861). Miskolcon a város lakói mozgalmas napnak néznek elébe ápri­lis 22-én. A tervezett nagy­szabású demonstráció egyik akciójaként élőláncba kap­csolódott emberek adják kézről kézre azt az — egy közeli erdőből káemeit —• egyetlen fácskát, melyet a belváros valamelyik központi helyén ültetnek majd el, „az erdő üzeneteként”. Ugyan­csak ültetni fognak Miskolc egyik legelhanyagoltabb la­kótelepén, az Avason, egy most kialakítandó Föld Nap­ja Ligetben, ahová minden avasi lakó, család elültetheti majd saját fáját. A belvá­rosban látványos felvonulás keretében hordozzák végig hordágyon „a beteg, hal­dokló Földet”, azaz annak egy nagy méretű mását, me­lyet gyógyításra átadnak. A város több pontján elhelye­zik azt a zöld ládikót mely­be be lehet dobni az üzenetet, hogy ki milyen környezetet veszélyeztető jelenségről, problémáról tud, miben vár segítséget, s miben tud se­gíteni ő maga is. Ez a láda egyébként a Zöld Párt iro­dájában már ma is megta­lálható bárki betérhet ide, hogy megossza aggodalmait a lakó- és munkahelyén ta­pasztaltak miatt. n. zs. Néhány napon belül könyv jelenik meg arról, hogy — szerzője ismeretei szerint — hogyan zajlott le az ’56-os for­radalom Miskolcon. Dr. Balás István — mint írja a kötet­ben —' a kezdő lépéseket a hagyományostól eltérően úgy választotta meg az anyaggyűjtésben: felkutatta az esemé­nyek legaktívabb résztvevőit, interjúsorozatokat készített velük, s az így nyert adatokat vetette össze a korra vonat­kozó újságcikkekkel, vádiratokkal, ítéletekkel stb. Erre el­sősorban azért volt szükség, mert a kor dokumentumait a Kádár-rendszer módszeresen begyűjtötte, illetve a megma­radók nagyobb részét az „izgatás” vádjától tartó lakosság megsemmisítette. A könyvről, megszületésének körülményeiről, ’56-ról kér­deztük dr. Balás Istvánt. A vele készített interjút március 19-i — hétfői — számunkban olvashatják. fje Ásványok és drágakövek vására, cseréje és ingyenes ás­ványhatározás lesz szombaton és vasárnap a Nehézipari Mű­szaki Egyetem aulájában. A nyolcadik alkalommal megren­dezett kiállítást ezúttal Nemzetközi Ásványfesztiválnak ne­vezték el, amely a törzsközönség és az ásványgyűjtők köré­ben nem aratott nagy tetszést. Sokan inkább a régi. már jól bevált ásványbörzét tartják megfelelőnek. A rendezők ennek ellenére bíznak a sikerben. Több ezer látogatóra szá­mítanak március 17-én és 18-án, s már most nagy érdek­lődés kíséri a szakmai előadásokat, a különböző rendezvé­nyeket is. Márcsak azért is, mert most először láthatnak a bemutatón erdélyi ásványritkaságokat. Kárpátaljai művészek Kárpátaljai művészeket is­merhetnek meg mindazok, akik pénteken délután fél 4-re a Hermán Ottó Múzeum előadótermébe (Felszabadítók útja 28.) látogatnak. Tóth Lajos és Kolozsvári László festőművész, Dupka György és Vári Fábián László költő, Turőczy Ágnes, Bassa Sán­dor és Iváskovics József ze­neművész lesz a közönség, illetve a Megyei Múzeumi Igazgatóság, a TIT, az Iro­dalomtörténeti Társaság és az Irócsoport vendége. Á rendezvény házigazdái: Miié Lajos, Mankovits Tamás és Pető János. fk Simon Éva az ünnep előtt helyezte el koszorúit Butykay József tüzér főhadnagy és Szemere Bertalan síremlékén. (Kerényi László felvételei) Simon Éva sírkerteket ápol Nemcsak az ünnepen... „Kedves Simon Éva7 Nagyon köszönöm jókívánságait és beszámolóját, meg a mellékelt fényképet a Szemere-sírról. Férjemmel együtt na­gyon örülünk, hogy van, aki a család e régi tagját úgy ve­szi pártfogása alá, mintha hozzátartozója volna. Engedje meg, hogy olyan kedves családtagnak tekintsük, aki ben­nünket képvisel ott a fekete gránitoszlopra tett virágaival és szeretetével.. Egy ükunoka, a fiam most van éppen ük- q,pja nyomába lépendő, azon fáradozva, hogy ez az ország boldog és virágzó legyen. 0 —• Magyar Bálint — a Szabad Demokraták Szövetsége egyik vezető embere, gondolom, a választások előtt eljut Miskolcra is. Ha másként nem, hogy tiszteletét lerója ükapja sírjánál,,, őszinte tisztelettel és szeretettel üdvözli, és minden jót kíván Siklós Olga" A levél címzettje a Mű­szaki és Idegennyelvű Köny­vesbolt eladója, a Miskolci Városszépítő Egyesület veze­tőségének tagja, Simon Éva. írója Siklós Olga dramaturg­író, akinek A legnagyobb magyar című monodrámáját a miskolciak is láthatták- hallhatták, Bánffy György előadásában. 1 mindennapokból és az iroda­lomból : Marjalaki Kiss Lajos helytörténeti munkáiból, a Halmay—Leszih-féle mono­gráfiából, a Szendreyből, le­véltári olvasmányaiból. Az avasi temető, a Mind­szenti és a Hámor — ezeket járja hetente, de van úgy, hogy egy héten többször is Simon Éva. Védi-óvja, szépíti Butykay József 48-as tüzér főhadnagy sírját, a Szemere-oszlopot, a Tompa-család síremlékét, gondozza Benke József sír­ját, Tóth Istvánét (és két lá­nyáét), aki az első „óvóbá- osi” volt Miskolcon, a Mun­kácsy-szülőkét, Hermán Ottó­ét, Fazola Tekláét, Benke Józsefét. Segíti őt a Város­szépítő Egyesület, az egyház, a múzeum, a Kertészeti Vál­lalat, Tarcsi Lajos. Március 15-ét Aradon és Temesváron ünnepli Simon Éva. És — gondolatban — Miskolcon, ahol elutazása előtt elhelyezte virágait a HOZZÁNKTARTOZÓK sír­jainál. Sz— , Előlánc a belvárosban, liget Húsz évvel ezelőtt, április 22-én kezdeményezték elő­ször, hogy ezen a napon hagyományosan rendezzék meg a Föld Napját. Ekkor 25 millió amerikai emelte fel a hangját a természetért. Az idén április 22-én már nagy hatású, világméretű megmozdulás lesz. A célja, hogy azoknak is szívügyük­ké váljon a természet rend­jébe illeszkedő emberi élet­forma kialakítása, akik ezt eddig nem tartották fontos­nak. A részvétel legjobb módját mindenkinek a saját lakóhelyén kell megtalálnia. A Föld Napja Nemzetközi Központ Kaliforniában kül­di és várja a híreket, rádió- és tévéállomások koncentrál­nak — már most — az áp­rilisi rendezvényre. Hazánkban a Magyaror­szági Zöld Párt aktív rész­vételével indult meg a szer­vezés, egy helyen, a hírköz­pontban futnak össze az in­formációk (Illés Zoltán, 1024 Budapest, Kisrókus utca 1. Telefon 111-2086). A külön­böző programok, kiadványok anyagi fedezetének előterem­tése érdekében bejegyzés alatt áll a Föld Napja Ala­pítvány, melynek céljaira már több, mint egymillió forintot ajánlottak fel kü­Augol—magyar vegyes vállalat alakul Mérnökiroda a környezetvédelemért Nemrégiben az Észak-ma­gyarországi Gazdasági Ka­marában járt egy neves ko­reai kereskedőház vezetője, s a térségben lévő újabb vállalkozások iránt érdeklő­dött. A rendezvényre meghí­vót kapott többek között az Energiagazdálkodási Intézet miskolei Mérnökirodája Is, melynek képviselői — a résztvevők nem kis meglepe­tésére — arról számoltak be. hogy egy sor külföldi cég magyarországi képviseletét látják el. Hozzák-e a meleget? Még csak március idusa közeledik, de az időjárás április szeszé­lyességét idézi. Ha ki­süt a nap, még a ta­vaszikabát is lekí­vánkozik az emberek­ről, de a Hámori-ta­von még mint csillám­ló kristálylepel szik­rázik az olvadóban lé­vő jég; csak a part­menti sáv jégmentes. A szél által a tóba sodrott haraszt mutat­ja, hol tört meg a jég­mező, hol volt a ria­nás. Bármilyen erejű is a böjti szél, a természet már tavaszi színbe öl­tözött. Egyre hango­sabb az erdő a fészke­ikbe visszatérő dalos madaraktól, a város szomszédságában, Sa- jószentpéteren az egyik kémény tetején gólya kémleli a határt. Szorgoskodnak o kiskertekben, a hétvé­gi hobbitelkeken is a, tulajdonosok. A dolgo- sabbja már elvetette a zöldborsót, elduggat- ta a hagymát, s földbe került a gyökérzöldség is. Most aztán minden­ki az időjárást lesi; hogy a Sándorok, Jó­zsefek és Benedekek meghozzák-e a mele­get? Gergely nem volt olyan mord, amilyen lenni szokott, lehet, hogy neves társaiban is csalódunk? Az élet, a nedvke­ringés már megindult a gyümölcsfákban, szőlőkben. Tolakod­nak a rügyek, a levál­ás virágkezdemé­nyek. Reméljük, hogy a márciusi fagy nem tesz majd kárt ben­nük. Meglehetősen keveset hal­lat magáról a miskolci mér­nökiroda, ha az üzletembe­rek közül többen most hal­lották ezt az információt elő­ször. Csendben, zárt ajtók mögött dolgoznak? — kér­deztük Dobó Józsefet, a mis­kolci mérnökiroda vezetőjét. — Ezt azért nem monda­nám, igaz nem tartozik a munkastílusunkhoz a har- sányság — válaszolta —, mert a hazai cégek, akikkel kapcsolatban állunk, jól is­merik a miskolci mérnökiro­dát. Ennek oka, hogy nem most léptünk a menedzser vállalkozók sorába, mert az iroda már öt éve foglalkozik ezzel a tevékenységgel. Az Energiagazdálkodási Inté­zetnek ez az egyetlen ilyen jellegű vállalkozása, s meg­lehetősen önállóan végezzük munkánkat. Igaz, a mi nye­reségünk ma még a nagy ka­lapba vándorol, ég aztán osztják vissza az irodának. — Mennyi volt ez a nye­reség, és melyik tevékeny­ségük hozza a legtöbb hasznot? — Hat mérnökünknek fe­jenként legalább egymillió forintos eredményt kell pro­dukálnia, s ezt az elmúlt év­ben is sikerült elérnünk. A legtöbb hasznot a külföldi cégek képviselete hozza, mert ők devizában fizetnek nekünk. Svéd, finn és NSZK társaságok számára dolgo­zunk úgy, hogy a hazai igé­nyekkel összehozzuk a leg- konszerűbb technológiai megoldásokat. A külföldi cé­gek szerződést kötöttek en­nek érdekében irodánkkal, s mérnökeinknek az a dolga, hogy az energiatakarékosság, a környezetvédelem érdeké­ben, csúcstechnológiával váltsák fel az elavult beren­dezéseket. Ez pedig nemcsak egyszerű kereskedői tevé­kenység. Egyik legnagyobb hazai partnerünk a Dimag Rt., mert cégünk több neves európai kohászati vállalattal áll kapcsolatban. — Milyen környezetvé­delmi vállalkozásra készül­nek? — Többéves eredményes üzleti kapcsolat alakult ki a miskolci mérnökiroda és az angol Dávid Wilson Group között. Tárgyalásaink hama­rosan befejeződnek egy an­gol-magyar vegyes vállalat létrehozásával, amely ebben a térségben környezetvédel­mi beruházásokkal foglalko­zik. Ezzel újabb munkalehe­tőséget teremtünk, s a leg­égetőbb környezetvédelmi gondok megoldását keressük. (vadas) Nemcsak a Szemere-sírt ápolja-gondozza Simon Éva. Amikor 1988. június 3-ról 4- re virradóra vandálok le- döntötték a Tompa-család síremlékét, a Városgondnok­sággal és az Avasi Reformá­tus Egyházközséggel együtt ő is aktív részese volt az új síremlék felállításának. Ha kell, maga festi az arannyal írt szöveget, gyomlál, taka­rít, virágokat ültet, ünnepe­ken — mint most is — fel­díszíti a sírt. Miskolc ismerete két for­rásból táplálkozik: a megélt

Next

/
Oldalképek
Tartalom