Déli Hírlap, 1990. március (22. évfolyam, 51-75. szám)

1990-03-14 / 63. szám

1 Szereti meghökkenteni az embereket Laár, a bmdhhía humorista A vállalatok véleményét nem kérték — ' ■ Elhamarkodott volt Talán sokan nem tudják, hogy Laár András, a KFT együttes gitáros-énekese nemcsak mint zenész állja meg a helyét, de előadómű­vésznek is kiváló. Az Ifjú­sági Házban a minapi elő adásán — pontosabban: tár­sulatának előadásában még a csilláron is lógtak. Fellé­pés előtt beszélgettünk.- Az első önálló prog­ramod a Laár pour Laár volt. Hogyan jutottál arra az el­határozásra, hogy humoros esttel lépj a közönség elé? — A versek, amelyekre az első műsorom épült, már 18 —19 éves koromban meg­voltak. Soha nem volt szán­dékomban ezeket színpadon előadni. A baráti körnek készültek, viccelődés volt csupán. Gállá Miklós bará­tom állt elő a gondolattal hogy szerkesszünk közösen egy költői estet. Először nem volt hozzá kedvem, de ad- dig-addig szívta a vérem, amíg elkezdtünk dolgozni az összeállításon. Bár ő erre úgy emlékszik, hogy azon­nal igent mondtam. Aztán egyre élvezetesebb lett a dolog, és most már imádom «.siná.ni- Nemcsak versek, hanem jelenetek is szerepelnek a műsorban. Hogyan születnek az ötletek, a poénok? — Ez változó. A Laár pour Laár anyaga nagyjából készen állt, A második est úgy jött létre, hogy amikor az elsővel turnéztunk, na­gyon sokat voltunk együtt. A közösen eltöltött idő alatt állandóan hülyéskedtünk, egymást nevettettük. Ezekbői az ötletekből született meg a Farkassá ‘-vhsz&n. Nem is tudjuk melyik poén kitől származik. Teljesen közös munka volt. Most írjuk a harmadik előadást, amely­^ nek címe Rengeteg parittya, A vallás, amit gyakorolsz, V nem hétköznapi nálunk: a buddhizmus... — Egy buddhista sohasem kívülről, valami istenségtől vár segítséget, hanem önma­gában hisz, a belső erőkben. Tudja, hogy képes ezekhez hozzáférni. A gyakorlat iga­zolja, hogy ez így is van.- Hogyan fér meg ben­ned a vallás és az a sok­sok „malacság” a műsor­ban? — Jól megvannak egymás mellett. Megpróbálom a dol­Az egykori summásfalu, a most gazdag szövetkezeti nagyközség, Szentistván mél­tó módon emlékezik meg 1848—49-es forradalomról és szabadságharcról; szobrot avat és népdaltalálkozót rendez. A felújított első világhá­borús emlékműnél március 15-én, délután fél 4 órai kezdettel leplezik le miskol­ci alkotó, Pócsik István tu­rulszobrát. Avatóbeszédet a nagyközség elnöke, Baranyi Antal mond. Az emlékműnél a meghívott fúvószenekarok adnak ünnepi műsort. Ezt követően a helybeli művelő­dési házban minősítő nép­daltalálkozót tartanak, ame­lyen közreműködik Csapó Károly, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia népzeneku­tatója is. >)c A rhiskolci Farkas a mezőn adója: Laár András gok abszurd oldalát nézni. Nem vagyok agresszív, ká­romkodó ember, viszont na­gyon- mulatatt az agresszió. A bunkóság, már elnézést a kifejezésért, engem szóra­koztat. Persze olyan formá­ban, hogy néha szeretek bunkó módon viselkedni, és magamban mosolygók,“ hogy ez milyen furcsa állapot. Ezt a megdöbbentést szívesen alkalmazom a műsorokban is. Egyébként a buddhizmus egyik ágában a tanítók is használják a meghökkentést, mint nevelőelvet. — előadáson a társulat név- (Mocsári László felvétele) Laár András: Az én kis Pityukám — írta Laár And­rás verse.- Eddig csak beszélget­tünk a verseidről. Búcsúzá­sul elmondanád poézised egyik gyöngyszemét az ol­vasóknak? „Csak az a kis sasszeg / meg a kis sajtdarab a meg­mondhatója, / hogy sírt lds szegényem, / az én kis Pi­tyukám, / mikor megszegel- tem / és a sajtot rája tűz­tem.” Horváth Szabolcs az export-stop? A vegyiparnak hiány isik a szovjet piac — Mindig felbosszant, ha cikket olvasok, vagy hallok a rubelelszámolású export­stopról. Mert a nyilatkoza­tok meglehet, hogy a való­dit mondják, csak nem az igazat — vélekedik Szőke Béla, az Észak-magyaror­szági Vegyi Művek vezér- igazgatója. — A gyár esetében mi az igaz? — A hatósági tiltás már nem is érintett bennünket, mert a korábbi szabályzók miatt kénytelenek voltunk drasztikusan csökkenteni a kisszállításainkat. Mert ha tovább folytatjuk, abszolút veszteséges a * tevékenysé­günk. — Ha már így leírták ezt a piacot, akkor miért berzenkedik a hatósági presszió miatt? — Mert népgazdaságelle- nes cselekedetnek tartom, hogy az úgynevezett szoci­alista piacról így ki kell vo­nulni. Éppen akkor amikor a nyugati cégek oda igye­keznek, s minden bizonnyal extra profit reményében. Hangsúlyozom, hogy a mos­tani rerdeletet nem kifogá­solom, sőt, a személetét he­lyeslem, csak a megoldást — hogy ugyanazt a kalapot húzták minden vállalat fe­jére — elhibázott döntésnek tartom. — ön hogyan alkotta volna meg est a rendele­tet? — Csak olyan vállalatok exportálhattak volna, ame­lyek áruikért ellentételként szintén terméket hoznak be. És itt már meg is álltam volna. így az intézkedés csak azokat bünteti, akik rosszul exportáltak, rossz üzletet kötöttek. De a mos­taniból az következik, hogj a jók is rosszak lesznek. — Az ÉMV-nek ezek szerint árnyalt intézkedés felelt volna meg? — Természetesen. Még ma is érvényben van az a szovjet—magvar agrokémiai egyezmény, ^melynek az a Jényege, hogy a magyar fél növényvédő szerekért, mű­trágyáért, és egyéb vegyipa­ri termékekért olyan anya­gokat kap, amelyeket a ha­zai piacon nem iehet besze­rezni. Ez egy zárc^Konstruk- ciós megállapodás.. . . Pél­dákkal tudjuk igazolni, hogy számunkra nem volt rossz üzlet. Tavaly 85 millió ru­bel értékben szállítottunk, s a Szovjetunióból 103 millió rubelért kaptunk árut. Évek óta bizonyítottuk, ha egy dollárnyi értékű terméket adtunk, az ellentétele négy dollárnyit ért, tehát a ha­zai devizamérleget is ja­vítottuk. Forintban is elő­nyös volt ez, hiszen termé­ket cserétünk termékre, te­hát az árnak, amiben meg­állapodtunk, abszolút érte­lemben nem volt jelentősé­ge, csak elszámoló ár volt... Ezentúl az onnan kapott termékeket csak nyugati piacról szerezhetjük be, és sokkal drágábban. Kiszámol­tam, hogy ezáltal az állam évente több, mint 2 milli­árd forint tiszta nyereség­hez jutott, ami végső soron a szállítókat illete volna meg. Fantasztikus vitáink voltak ez ügyben. Mert ha a miénk marad ez a pénz, adó formájában tovább részesed­hetett volna belőle az ál­lamkassza. De sajnos ilyen feltételek mellett ki kellett lépnünk. — Ezek szerint elvesz­tették ezt a piacot? — Sajnos. Pedig amikor az egyezménybe betársul­tunk. fejlesztettünk. Az ak­kori állami vezetés azt ígér­te, hogy garantálja: az így képződő nyereség a miénk lesz. Tíz-tizenkét évvel ez­előtt, amikor felmértük a piacot, azt mondtuk, óriási lesz, -s ezt ki kell használ­ni. Évekig nem is fizettünk rá, sőt. Most pedig itt van a nagy kiépített kapacitás, és sajnos olyan, hogy a termékeit más piacon el­adni szinte lehetetlen. — Akkor most hogyan tovább? — Lehet, hogy kénytele­nek leszünk üzemeket leállí­tani, de teljes egészében azért nem adtuk fel. Pró­bálunk olyan partnereket keresni, akikkel direkt üz­leteket köthetnénk. Az ef­fajta kereskedésre felkészül­tünk, ám nem így a másik fél, tehát nehéz lesz. (oláh) , MiskoSc-környéki címerek Hej&cseba Némelyik Miskolc-környéki település az elmúlt időkben a történelmi múltjára emlékező címerrel is rendelkezett, de meghatározó jellegzetessége mindegyiknek van. A Borsod Megyei Levéltár munkatársai a címertan törvényei szerint mpst megújították, megrajzolták a jelképeket. Ezekből mutatunk be néhányat. A település, amelyet 1945- ben egyesítettek Miskolccal, eredetileg Csaba nevet viselt, 1904-ben, az országos tele­pülésnév-rendezéskor, hogy az azonos nevű, más megyé­ben levő falvaktól megkü­lönböztessék, kapta a „Hejő” előnevet, a határában elfo­lyó Hejő pataktól, amely melegvizet jelent, azaz tükör- fordítása a szláv Tapolca helynévnek. Már 1067-ben említi egy oklevél a csabai utat, amely bizonyítja a falu meglétét. Több mint kilenc évszázados, írással dokumentált múlt! Kevés település dicsekedhet hasonlóval ezen a tájon! Sokáig a tapolcai apátság birtoka. Népes falu. Az első népszámláláskor (1787) csak­nem másfél ezer ember lak­ta. Aztán megállt a fejlődés: 1869-ben, tehát több mint nyolc évtized múltán, alig néhány tucattal több lelket számláltak össze. Az iparo­sítás időszakában, a gyors ütemben növő Miskolc mel­lett csöppet sem játszott ha­mupipőke-szerepet: száza­dunk első négy évtizedében lakossága megkétszereződött, s 1941-ben meghaladta az öt­ezer főt! Az egyesítés óta veszített önálló arculatából. A közösségi együvétartozás szép jelképeként ajánljuk az itt lakók figyelmébe szép, ré­gi címerüket, amelyet Tóth Péter tudományos főmunka­társ talált meg a levéltár egyik 18. századi iratán. A pecsét — felirata szerint — 1759-ben készült: szőlőmet­sző kést tartó behajlított kart ábrázol, hármashalom fölött. Tóth Péter ötlete alapján B. Balsai Jolán res­taurátor-művész tervezte meg az itt látható címert, amely híven követi a két évszáza­dos hagyományos jelképet: háromszögletű pajzs ezüst mezejében zöld hármasha­lom fölött vörös színű be­hajlított kar, a kézben félt­té színű szőlőmetsző kés. Dr. Csorba Csaba ORVOSI ÜGYELETEK Körzeti orvosi ügyeleti szol­gálat — sürgős esetek ellátására — a következő helyeken talál­ható Miskolcon: az I. és II. ke­rületben lakóknak a Csabai ka­pu 9—11. sz. alatt (bejárat a Bottyán János utcai oldalon), telefon: 63-333, 63-124. A III. ke­rületben lakóknak az Első u. 4, sz. alatt (telefon: 51-704). Csü­törtökön reggel 7 órától hétfőn reggel 7 óráig ügyeinek. Az El­ső utcai ügyelet hétvégeken es­te 7 órától másnap reggel 7 órá­ig a bükkszeutkereszti és ré­páshutai lakosokat is ellátja. .Tó tudni, hogy ezeken a helyeken hétköznapokon , déli 12 órától délután 3 óráig, valamint este 7 órától másnap reggel 7 óráig ügyelnek. Gyermekorvosi ügyelet. 14 éves korig, a város egész területére a Hunyadi u. 21. sz. alatt van. Telefon: 15-698. Csütörtökön reg­gel 7-től hétfőn reggel 7 óráig tartanak ügyeletet. A fogászati ügyelet szerdán es­tétől hétfőn reggelig tart a Csa­bai kapu 42. sz. alatti tüdőkór­ház szájsebészeti osztályán, te­lefon: 68-622. Az ideiglenesen Miskolcon tar­tózkodók a szállásuk szerint il­letékes ügyeleti szolgálathoz tar­toznak. Állatorvosi ügyelet Miskolc város területén már­cius 14-én (szerdán) 16.30-tól március 16-án (pénteken) reggel 7.30-ig dr. Puskás Gábor körze­ti állatorvos ügyel. Lakása: Nyékládháza, Rákóczi u. 1/a. Te­lefon: 41-385. Március 16-án (pén­teken) reggel 7.30-tól március 19-én (hétfőn) reggel 7.30-ig dr. Lupkovics Zoltán körzeti állat­orvos tart ügyeletet. Lakása: Miskolc. Bertalan u. 25. sz. Te­lefon: 72-148. A miskolci állatkórházban az ügyelet szombaton és munka­szüneti napokon 8—10 óra kö­zött van. GYÓGYSZERTÁRÁK Csütörtöktől vasárnapig reggel 8-tól 20 óráig tart nyitva a Szé­chenyi út 3—9. szám alatti (Pát­ria-ház) gyógyszertár (telefon: 35-951), és 8-tól 17 óráig az Avar utca 2. sz. alatti gyógyszertár (telefon: 51-697). Szombaton reg­gel 8-tól délután fél 5-ig tart nyitva a Kun Béla utcai pati­ka, 8-tól 14 óráig az Engels «. 44. sz. alatti gyógyszertár. A Pátria-házi és az Avar utcai ál­landóan, a Kun Béla utcai hét­közben látja el az éjszakai ügye­leti szolgálatot. SZERVIZEK • A Gelka televízió- és közpon- tiantenna-javító szervize csütör­tökön és pénteken 8-tól 13 órá­ig, szombaton 7-től 13 óráig, va­sárnap pedig 8-tól 13 óráig tart ügyeletet. Címük: Testvérváro­sok útjai szolgáltatóház, tele­fon: 66-666. 66-653. A Vilikész rádió- és televízió- javíó műhelye a Szűcs Sámuel u. 5. sz. alatti szervizében csü­törtökön, pénteken, szombaton és vasárnap 7-től 13 óráig ügyel­nek. Telefon: 13-601, 36-599. A négynapos ünnep alatt Rácz Tibor rádió- és televízió-szerelő (Miskolc. Mikes K. u. 19., tele­fon: 67-725), Újvárosi Gyula la­katos kisiparos (Miskolc, Musz- kástelep 11/A.), Heinlein Tiva­dar cserépkályha- és kandalló- készítő (Miskolc, Partos u. 2., tel.: 76-934), Pacher Károly fre- goliszerelő kisiparos (Miskolc. Régiposta 7., tel.: 15-502), Ba­logh János redőny-, reluxa- és harrnonikaajtó-készítő kisiparos Miskolc. Pallos u. 18., tel.: 11- 459), Vargáné Morvái Tünde szintén redőny- és reluxakészí­tő kisiparos (Mályi, Munkás u. 9., tel.: 41-262) tart ügyeletet. TEJ ÉS KENYÉR A következő vendéglátóhelye­ken kapható csütörtökön, pén­teken és vasárnap tej és kenyér, bolti áron: az Otthon étterem­ben, az Expressz étteremben, az Ifjúság étteremben. A Gyorsét­teremben 6-tól 10 óráig vásárol­hatunk tejet, kenyeret, péksü­teményt, tejterméket. NONSTOP-LELKISEGÉLY A miskolci telefonos lelkise- gély-szolgálat csütörtökön este 6 őrátó1 hétfőn reggel 6 óráig éjjel-nappal fogadja a híváso­kat. Telefonszáma: 88-884. A hí­vás díjtalan, a beszélgetés vé­geztével a nyilvános telefonál­lomások készülékei is visszaad­ják a bedobott pénzt. A lelki- segély-szolgálat hétköznapokon 12 órás ügyeletet tart: hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön 18 órától másnap reggel 6 órá­ig hívható. J \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom