Déli Hírlap, 1990. március (22. évfolyam, 51-75. szám)
1990-03-26 / 70. szám
Felvételi német tagozatra A 7. Sz. Általános Iskola igazgatója értesíti a tisztelt szülőket, hogy az 1990 91-es tanév első osztályban német nyelvből a részben kétnyelvű oktatást teszi lehetővé. Ez az oktatási lehetőség a Közoktatási Fejlesztési Alap és a Goethe Intézet (NSZK) támogatását élvezi. Előzetes jelentkezés: március 31-ig. (Telefonon is lehet: 86-806). Felvétel: április 2—3-án 9—16 óráig, az előzetes jelentkezés sorrendjében. Hangverseny A Református Egyházkerület Kossuth u. 17. szám alatti székházában ma este 7 órakor rendezik meg a kamarabérlet C-sorozatának következő koncertjét. Fábián Márta és Szakály Ágnes kétcimhalmos hangversenyén közreműködik Gyön- gyössy Zoltán (fuvola) és Faragó Laura (ének). Olcsóbb és fényesebb A XV11I. századi vitorlás kereskedelmi hajótól a korszerű torpedórombolóig sok szép és különleges hajó kicsinyített mását készítette el Vreba László nyugdíjas Székesfehérvárott, akinek már több mint húsz éve a hajómodellezés a hobbija. Egy-egy hajómodell összeállítása fél évig is eltart, hiszen a modell minden darabját maga készíti. A környezetszennyezés nem tiszteli az országhatárokat Javán új, aki Miskolcra kíváncsi Városunkban alakult meg az első zöld szervezet Ken Takeuchi, a Japánban megjelenő 13 milliós példányszámú, második legjelentősebb napilap munkatársa. A Felkelő Nap az újság címének magyar fordítása, és tudósítójukat azzal a céllal küldték Európába, hogy több hetes körútja során tanulmányozza a közép-európai országokban működő környezet- és természetvédelmi mozgalmak történetét, és jelenlegi helyzetüket. Miskolci látogatása alkalmával, az elmúlt hét csütörtökjén a Magyarországi Zöld Párt helyi csoportjának képviselőit kereste meg. Ennek oka, hogy tudomására jutott, miszerint Közép-Eu- rópában itt alakult meg az első állampolgári kezdeményezésű, zöld elveket valló csoport, azaz az 1977-ben megalakult Bükki Nemzeti Park Baráti Köre, majd az ebből továbbfejlődő Holo- cén Természetvédelmi Egyesület. ugyebár nem áll meg az országhatároknál. Ezért fontos számunkra a pontos helyzetkép. Sokat jelenthet az itteni mzogalrnak módszereinek megismerése is, ugyanis bármily különös, Japánban igen kevesen csatlakoznak hasonló szervezetekhez. Talán a tanulmány- utam végeztével megjelenő cikkekkel segíteni, erősíteni tudom őket. Külön környezetvédő párt sem alakult még Japánban, helyette általában az ellenzéki pártok építik be a zöld elveket, követeléseket programjaikba. Éppen ezért ezek hatása is jóval kisebb a kelleténél. Ezt szerencsére ellensúlyozza, hogy kormányunk nagy figyelmet fordít a környezet- védelemre. Hogy az ellenzék hatására intézkedik, azt nem ismeri be, ám szinte észrevétlenül, egy-egy konfliktus kiéleződése előtt már megteszi a kellő intézkedéseket. tok is megerősödtek, és sorra vezették be a környezet- védelmi technológiákat az üzemekben. Szerencsére még volt tíz évünk az olajválság kezdetéig, így e felfutó időszakban megfelelő tőke állt rendelkezésünkre. Mindez most Közép-Európa országairól nem mondható el, helyzetük igen nehéz. Ám véleményem szerint reménynyel kecsegtet, hogy kialakult az a világszemlélet, miszerint a fejlett országoknak segíteniük kell a fejletleneket. mert ma már csak globálisan szemlélhetjük a környezetvédelmet. Mára az is világos, hogy nem pénzt, és kölcsönöket kell adni Európa e részének, hanem a gazdasági szerkezetváltásban kell technológiai, szakmai segítséget nyújtani. — Mi volt. s mi jelenleg Japánban a legnagyobb környezeti gond? Korszerűsítik a közvilágítást Tapolcán — Arra törekszünk, hogy az idegenforgalmi szezon kezdetére, úgy május közepére elkészüljön Miskolctapolcán a közvilágítás korszerűsítése. Az étkező vendégeket „díszkivilágítással” várjuk. Ezért a korábban a villanyoszlopokon levő „60 wattos pilácsok” helyett Védett madarak a Hér Tölgyében A Dél-Bükk bizonyára legszebb, egyben legérdekesebb része a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó Hór völgye, annak is az oszlai kutatóbázisa és Ödorvár környéke. Ez a vidék nemcsak a növénytani ritkaságokról ismert és híres, amelyben bővelkedik, de arról is, hogy számos ritkaság- számba menő madárfajta él ezen a vidéken. A fokozottan védett ragadozók közé tartozik például a kerecsensólyom, amely méltóságteljes körzéssel kering, s villámgyorsan lecsapva ragadja meg áldozatát. Ugyancsak ezen a vidéken él a parlagi sas és a nemkevésbé ritkaságnak számító törpesas. Elsősorban Ódorvár környékén figyelhetők meg magasban köröző példányai. Már gyakrabban feltűnnek, s nagyobb számban is találhatók az egerészölyvek, és a hozzá hasonló darázsölyvek. Ezek is mint a többiek a nagyobb kiterjedésű, turisták által ritkábban járt erdőkben tanyáznak, s készülnek a költésre. Táplálékukat viszont a nyílt területeken szerzik be — így nyílik alkalom megfigyelésükre. a főbb útvonalakon 70, míg a mellékutcákon 35 wattos, sárga fényt adó nátriumlámpákat szerelünk fel — tájékoztatott Barth László, az ÉMASZ üzemigazgató-he- lyettese. Közléséből azt is megtudtuk, hogy több ezer lámpatestet cserélnek ki a közvilágítás korszerűsítése során, amely Tapolca egész belterületére kiterjed. Csak a külterületi, kertes részek ösvényei maradnak ki. Különösen jelentősnek minősítette az üzemigazgató-helyeltes a Zója utcai közvilágítás korszerűsítését. A tapolcai korszerűsítésre mintegy 20 millió forintot költenek. Ennek Némelyik Miskolc-környé- ki település az elmúlt időkben a történelmi múltjára emlékező címerrel is rendelkezett, de meghatározó jellegzetessége mindegyiknek van. A Borsod Megyei Levéltár munkatársai a címertan törvényei szerint most megújították, megrajzolták a jelképeket. Ezekből mutatunk be néhányat. A Hernádmente német eredetű településeinek egyike Hernádnémeti — amire neve is utal. 1254-ben említi először oklevél. Az alapító németek réges-rég elma- gyarosodtak, a háborús pusztítások miatt egyébként is többször kicserélődött a lakosság a századok folyamán. Mint Rákóczi-birtok 1711-ig hajdúváros, amelyet sánc és palánkfal övezett Ónod és Szerencs felé nyíló kapukkal. Áz első hivatalos népszámláláskor (1787) ezernél több lakójának 10 százaléka nemes. 1869-re csaknem megkétszereződött a lélekszáma. 1960-ban már közel három és félezren lakták, majd megindult az elvándorlás és csak az 1980-as évek második felétől érezhető gyarapodás; 1988-ban 3402-en éltek itt. ősi címere a katonáskodó hajdú-nemesi ősök emlékét felét az ÉMÁSZ, a másik felét pedig a Városgondnokság állja. Barth Lászlótól tudtuk meg azt is, hogy a városban a közvilágítás korszerűsítését 1988-ban kezdték meg. Ennek része a most folyó munka. Az idén még többfelé végeznek hasonló munkát, így gyakorlatilag mintegy 95 százalékban elkészülnek a korszerűsítéssel.. Erre a célra így három év alatt mintegy 60 millió forintot fordítanak. A lámpacserékkel nemcsak fényesebbek lesznek az utcák, de a kisebb fogyasztás miatt az üzemeltetés költsége is csökken. így a városnak igencsak megéri ez a befektetés. idézi: csücsköstalpú pajzs kék mezejében zöld földön ezüstszínű ruhás magyar vitéz áll, balját csípőre téve, jobbjával szablyát emel a magasba. Miután a japán újságíró tájékozódott a miskolci zöldektől, az alkalmat kihasználva, lapunk a Japánban folyó hivatalos és kevésbé hivatalos környezetvédelmi irányzatokról, a környezet ottani állapotáról érdeklődött tőle. — Hosszú útja során — hiszen hazánkon kívül még hat közép-európai országba is ellátogat — miért épp itt keresi és kutatja a zöldek szervezeteit, miért nem a jóval előttünk haladó nyugati zöldeket keresi? — Lapomat elsősorban az érdekli, hogyan fejlődött az egypártrendszer keretein belül az állami és mozgalmi környezetvédelem. Ennek oka, hogy mi globálisan igyekszünk szemlélni ezt a problémát, s tudjuk, hogy a volt kommunista országok környezetszennyezése a legnagyobb manapság, s ez A régi pecsét alapján a címert tervezte és rajzolta B. Balsai Jolán restaurátorművész. Dr, Csorba Csaba Miskolc-környéki címerek Hernédnémeíi — Sokan úgy vélik hazánkban, hogy szinte reménytelen környezetvédelemről beszéíniv amíg ekkora a tőkehiány gazdaságunkban. Önöknél hol kezdődött a környezetvédelem „története”? ;— A második világháború elvesztését követően Japán igen rossz gazdasági helyzetbe került. 1950-ben azonban a Koreának gyártott és szállított fegyverek kereskedelme jócskán fellendítette az ipart. A gyors fejlődésben sem a kormány, sem az ipar nem törődött ennek hátrányaival. 1960-ra azonban a környezet állapota az ország ipari vidékein olyannyira leromlott, hogy sorozatos tiltakozások kezdődtek. Lapunk ekkor csatlakozott a kampányhoz, ám az illetékesek válasza mindig az volt: nem ők tehetnek a különböző betegségekről, a természet pusztulásáról. Kampányhadjáratunk miatt ekkor még azt a bélyeget is rásütötték lapunkra, hogy kommunista uszító! Ára a hetvenes évek elejére felismerték a lakosság érveinek jogosságát, az önkormányza— 1958-tól vált világszerte ismertté a minamata-be- tegség. A Minamata tengerparti öbölben ugyanis azt figyelték meg ekkoriban, hogy a macskák maguk körül forognak egész nap, vagy éppen hatalmasakat ugrálnak minden ok nélkül. Idegrendszeri károsodást mutattak ki náluk, melyet hamarosan gyerekeken és idős embereken is tapasztaltak. Egész testük rángatózott. Több százan meghaltak ekkor, s máig is ezrével folynak a biztosítási perek azzal az ipari céggel, amely elképesztő mennyiségű higanyt bocsátott szennyvizén vei a tengerbe, s a kifogott halakat, kagylókat fogyasztották a környéken élők. Manapság már beépítik az üzemekbe a szükséges technológiákat, igy inkább a biotechnológia, a génsebészet lehetséges következményei aggasztják a közvéleményt. Emellett sokan, így lapunk is, amiatt emelik fel hangjukat, hogy a kormány egyre több ipari létesítményt telepít át más országokba. importálva ezzel a környezetszennyezést. Nagy Zsuzsanna Állami diadém Hercegi lánykérd Az eljegyzési szertartáson a cipő jelentette a legnagyobb akadályt. Viselhetik, vagy levessék a lánykérők? Japánban ugyanis lábbeli nélkül lep be a vendég a lakásba. A császári család azonban viselheti a cipőjét. A fényképek szerint a cipő fennmaradt, és kezdődhetett az eljegyzési ceremónia, amelynek során Akihito császár másodszülött gyermeke, Aya herceg megkérette a kezét jövendőbelijének, Kiko Kawashima kisasz- szonynak. Január 12-én, pontosan 11 órakor kopogott a Kawashima-ház ajtaján a császári kamarás, és átnyújtotta azt az ajándéklistát, amellyel a császári ház érvényesítette az eljegyzés tényét. Nevezetesen: két tengeri halat (fogast), hat üveg szakét, három vég selymet (fehéret, zöldet és kármin- pirosat). Ezt követően a kamarás megjegyezte, hogy az időjárás kellemesebbre fordult. Hozzátette, hogy Aya herceg nőül kívánja venni a ház kisasszonyát. Mire a jövendő hercegnő megköszönte az ajándékokat. A ceremónia 11 óra 5 perckor befejeződött. Néhány órával később a menyasszony és családja a palotába volt hivatalos, a császári családhoz. Itt, csak itt volt ünneplés, de — mint a lapok megírták — diszkrét módon: a parlament elnöke gratulált a fiataloknak. Semmi tánc, semmi felhajtás. Erre esetleg június 29- én kerülhet sor, az esküvő napján; az 1990. évi költségvetés 136 millió yent biztosít az esemény megrendezésére. És itt viselheti a hercegnő azt a diadémot is, amely ez alkalomra készül, s marad is állami tulajdonban. Addig is tanul az ifjú ara, aki foglalkozására nézve pszichológus. Februártól nyolc tárgyban kell képeznie magát: a császári ház vallási szokásaiban, az ünnepekben, a szertartásokban, a ház történetében, az alkotmányban, Japán történelmében, szépírásban és a nemzeti költészetben kell jártasságot szereznie. Kiko hercegnő ugyanis polgárlány. Vőlegénye Ox- fordban tanul zoológiát, s azon belül is a törpeharcsa érdekli elsősorban.
