Déli Hírlap, 1990. március (22. évfolyam, 51-75. szám)

1990-03-26 / 70. szám

Egyra nehezebb az élet Ami kevés pénz összegyűlik, azt a legjobb felté­telekkel szeretnénk gyarapítani. A POSTATAKARÉKJEGY kamata 26%. Ez idén a lehetséges legma­gasabb. De ez még nem minden!- Az, hogy o POSTATAKARÉKJE- GYET 3200 postahivatalban megvásá­rolhatja, az már nem újdonság.- Gondoltunk azonban azokra is, akik a mai nehéz gazdasági körülmé­nyek között Is szeretnének takarékos­kodni. Ezért bocsátottuk ki ezt az értékpa- pírt 5000 Ft-os címletben. De termé­szetesen léteznek nagyobb - 10 000, 50 000. 100 000 és 1 000 000 Ft-os - címletek is.- A POSTATAKARÉKJEGY anonim, váltásához semmilyen adatra nincs szükség. A visszafizetésért a Postabank ga- ranciát vállal. A legfőbb Indokot a vásárlásra azonban mégiscsak a 20% kamat je­lenti. így például az 50 000 Ft-os címlet 1 év múlva 63 000 Ft-ot fog ér­ni. A Bank, amely igazán közel áll Önhöz-­a miskolciaké a szó Postacím: Déli Hírlap. Miskolc 3501. Pí.; 39. — Telefon: 18-225. — Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel héttőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra között keressenek tel bennünket. Kulcscsomót találtak már­cius 18-án, vasárnap a fe- hérkőlápai turistaház után, a kék jelzés mellett, egy tisztáson. Olvasónk leadta a tetemes mennyiségű kulcsot szerkesztőségünkbe, ahol jo­gos tulajdonosa A miskol­ciaké a szó rovatnál átvehe­ti. POSTATAKARÉKJEGY Kulcscsomót találtak jjc Szerelmes gólyapár Herwijnen hollandiai kisváros egyik házának kéményén. Az 6 gyermeküket is a gólya hozza majd? Megjöttek a gólyák 1.1 Miskolc A hűvös reggelek után délre lekívánkoznak a ka­bátok, olykor még a pulóve­rek is, beköszöntött a ta­vasz. Az idei tél kegyes volt hozzánk, nem hozott kemény mínuszokat: éppen ezért ne­hezen hisszük, hogy a ku­tya megette volna a telet. Élvezzük a tavasz melegét, de kételkedünk is. Talán azért is, mert hirtelen tört ránk a márciusi nyárelő, jöhetnek még hűvös-hideg napok is. Kételyeim a minap gyor­san szertefoszlottak. Alsózsol- cán, az Ady Endre utcában jártam. Már az utca végén észrevettem; valahogy meg­változott az utcakép. Az egyik villanyoszlopon gólya­pár tollászkodott. Hosszú út­ról tértek haza. S mindjárt neki is láttak fészkük rend­betételéhez, csinosításához. Sokáig néztem kedves, szor­goskodásukat. Most már egészen biztos, itt a tavasz. Visszavonhatatlanul. Hiszen megjöttek a kikelet hírnökei. Higgyünk nekik ___ H.-né Álljon meg a 101 B-s buszjárat a Marx térnél A Marx tér ma már való­ságos városközponttá lett. Bevásárlóközpontként kiala­kult a teljes üzlethálózata. A térről a legkülönfélébb irányba indulnak az autóbu­szok, villamosok. Ezért ma jogos igény, hogy a 101/B-s gyorsjárat megálljon a Marx téren. Tudom, a kérés nem új. Már többször kérték má­sok is, de mindig elutasítot­ták a kérésünket, azzal, hogy ez a járat a gyors utazás cél­ját szolgálja, s nincs a téren megfelelő megállóhely. Csakhogy a körülmények időközben megváltoztak. A Marx tér ideális és közeli be­vásárlóhelye lett a Diósgyőr­ben lakóknak is. A 101/B-* járatra váltott vonalbérlet azonban ma már nem érvé­nyes az 1-es és a 101-es já­ratokra. Ezért akinek 101/B-g vonalbérletre van szüksége _ bár átutazik a téren —, nem szállhat le még a közelében sem; csak a Chinoinnál, vagy a Bulgárföldön van megálló. S hogy mégis eljusson a be­vásárlóközpontba, még egy 8 forintos jegyet kell vennie. De a 101/B-s bérietek tulaj­donosai meg vannak fosztva attól is, hogy a Marx térről kiinduló buszjáratokra köz­vetlenül is átszállhassanak. Szerintem a menetidő leg­feljebb egy-egy perccel ho«z- szabbodna meg. A megálló­helyek is megvolnának: kife­lé a Vasas Művelődési Köz­pont előtt, befelé a Marx téri autóbusz-pályaudvar mellett már korábban kialakított szükségmegállók. Ügy gondolom, hogy ma, amikor ezernyi kiadás apasztja sovány pénztárcán­kat, a lehetséges könnyítése­ket meg kellene adni. Biztos vagyok benne; senki sem marasztalná el a közlekedési vállalatot, ha a 101/B-s járat menetideje pár perccel meg­hosszabbodna. Másnapos újság Régi olvasója va­gyok a II. Rákóczi Fe­renc Megyei Könyv­tárnak. Szinte minden­napos vendégként tar­tom számon magam. Az utóbbi egy-két hó­napban azonban saj­nálkozva állapítom meg, hogy a második emeleti olvasórészen a sajtótermékeknél egyre rendezetlenebb állapotok vannak. A napilapok, folyóiratok mesés összevisszaság­ban hevernek az asz­talokon és polcokon. Érdekes könyvtári ku­tatómunkát lehet foly­tatni egy-egy példány elökerítése érdekében. Pedig tavaly még be­kötött szemmel is oda­találtam a Magyar Nők Lapja, az Élet és Tudomány vagy a Vi­lágosság polcához. Egyes napilapok sok­szor még délutánra sem kerülnek a he­lyükre. A Mai Nap pedig csak kétnapos késéssel olvasható. A hírek pedig nem iga­zán érdekesek másna­posán ... Nosztalgiával gondolok a „régi szép időkre’’, amikor méa rend volt az amúgy kulturált könyvtárban. Márkus László Miskolc Miért nem mértek negyed kilót? K. T. miskolci olvasónk telefonon kereste meg szerkesz­tőségünket. Március 19-cn, hétfőn, a délelőtti órákban a Búza téri 903-as ABC-áruházból vásárlás nélkül távozott. Az történt ugyanis, hogy negyed kiló kenyeret kért, mire olyan választ kapott, hogy vagy egy felet, vagy egészet ad­hatnak. Felháborodva kereste meg a bolt egyik vezetőjét, aki olyan magyarázattal szolgált — olvasónk szerint—, hogy ők darabáruként kapják a kenyeret, így nincs lehetőségük a méricskélésrc. Olvasónk visszautasítja ezt, és azt is, hogy a kereskedelemben ilyen módszert vezessenek be. Miért akarnak fél kiló kenyeret megetetni azzal, akinek csak ne­gyedre van szüksége? Arról már nem is szólva, hogy ha fél­be lehet vágni a kenyeret, miért nem lehet negyedbe? — háborgott K. T. Olvasónk panaszával megkerestük az üzlet vezetőjét. Moezkó Árpádné elmondta, hogy a vevő a 90 dekás, úgy­nevezett Erzsébet-kenyérből kért negyed kilót. Ebből való­ban nem tudnak negyed kilót kimérni. Ugyanis ők darab­áruként kapják, az árát is darabra szabták meg. A 90 dekás kenyeret pedig úgy vagdalni negyedkilósra, hogy sem a ve­vő, sem a kereskedő ne károsodjon, aligha lehet. Hiszen, ha három vevőnek kimérnek egyenként háromszor negyed ki­lót. a megmaradó negyedik rész már csak 15 deka lenne. Az ilyen méricskélésnél az árat sem lehet pontosan kiszá­mítani. A vevők megkárosítását elkerülendő, vágják csupán ketté ezt a kenyeret. De vonatkozik ez a 10 dekás burgo­nyás kenyérre is. A különböző cipókat, zsúrkenyeret pedig csak egészben árusítják. Elmondta még az üzlet vezetője: felajánlották a vevőnek, hogy kilós kenyérből tetszése szerint adnak negyedkilót. Majd amikor vásárlási szándékától eltért, kérték, írja be panaszát a vásárlók könyvébe. Miután nem élt ezzel a jo­gával, elhagyta az üzletet azzal, hogy majd másutt mond­ja el. Kíváncsiak voltunk az üzemeltető, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat álláspontjára is ez ügyben. Kiss János, a vállalat értékesítési osztályának vezetője, az üzlet vezetőjéhez hasonlóan nyilatkozott. A 90 dekás kenyeret ketté lehet vágni, de negyedkilósra nem. A 70 dekással is hasonló a helyzet. A kilós kenyerekből viszont kötelesek negyed kilót kimérni az üzletekben. A cipókat és zsúrke­nyeret felvágatlanul kell árusítani. S ez nemcsak ebben az üzletben van így, hanem általános. Az üzlet vezetője sajnálja a történteket, valamint azt, hogy a vásárló kenyér nélkül távozott boltjukból, ahol bő választékkal állnak a vásárlók rendelkezésére. Ezt mondja a jogszabály Az egyéni vállalkozásról (2) Az egyéni vállalkozásról szá­ló 1990. évi V. törvényt ismer­tető sorozatunk előző részében tett Ígéretünkhöz híven ezúttal ezt ismertetjük, kiket zár ki a törvény az egyéni vállalkozók sorából. Nem kaphat vállalkozói Igazolványt az, — akit gaz­dasági, vagyon elleni, vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerő­sen végrehajtandó szabadság- vesztésre ítéltek; akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadság- vesztésre ítéltek; akit vala­mely foglalkozástól eltiltot­tak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenység­re; aki egyéb jogszabályban meghatározott, a tevékeny­ségre előírt foglalkoztatási ti­lalom alá esik; aki gazdasá­gi társaságnak korlátlanul felelős tagja (ez ugyanis a korlátlan felelősségek hal­mozódását jelentené); akinek a korábban kiadott vállalko­zói igazolványát azért von­ták vissza, mert saját hibá­jából egy évi befizetési köte­lezettséget meghaladó ösz- szegű — saját maga, alkal­mazottai, illetve segítő csa­ládtagjai után járó — társa­dalombiztosítási és nyugdíj­járulékát, vagy adóhátralé­kát felszólítás ellenére nem fizette meg (ez a tilalom azonban csak a tartozás ki- egyenlítéséig áll fenn). Ha valakivel szemben az első két pontban írt bűncse­lekmény miatt történt elíté­lése folytán áll fenn kizáró ok, azt addig kell figyelem­be venni, amíg az elítélt nem mentesül a büntetőíté­let hátrányos jogkövetkezmé­nyei alól. A következőkben néhány eljárási szabályról szólunk röviden: a törvény 6. parag­rafus (1) bekezdése tartal­mazza azokat az adatokat, amelyeket a vállalkozói iga­zolványban fel kell tüntetni. Ezen adatok megváltoztatá­sát a vállalkozó köteles 30 napon belül bejelenteni a szakigazgatási szervnek. Az igazgatási eljárás a vállalko­zó székhelye, ennek hiányá­ban telephelye szerint illeté­kes helyi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási fel­adatokat ellátó szakigazgatá­si szerve hatáskörébe tarto­zik. E szerv ellenőrzi a tör­vényben meghatározott fel­tételek meglétét, s azt is, hogy a vállalkozó tevékeny­sége megfelel-e az igazol­ványban foglaltaknak. Sorozatunk következő ré­szében az egyéni vállalkozás működési szabályait ismer­tetjük. Dr. J. E. Szerdán: díjtalan jogtanácsadás Legközelebb március 28- án, szerdán délután 4-től 6 óráig lesz díjtalan jogtanács­adás szerkesztőségünkben, A miskolciaké a szó rovat szobájában, a sajtóház III. emeletén. Tanácsot ad: Jám- borné dr. Kóth Erika.

Next

/
Oldalképek
Tartalom