Déli Hírlap, 1990. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-19 / 42. szám
3Ez a vízimalom ugyan nem a cikkünkben említett Vágómalom, hanem egy másik miskolci malom, amely a Kallószeren — o mai Vászonfehérítő utca környékén — működött. Valószínűleg hasonló lehetett a Vágó-malom is. A felvétel 1890-ben készült. Egykoron a belvárosban (16.) Ahol az hiránia mozgó ... A Szinva felett volt a vágóhíd Ki gondolná, hogy a Béke mozi és a Sötétkapu között álló kis ház helyén volt valaha a város mészárszéke. A Béke mozi helyén pedig még a századforduló előtt kékfestőműhely és szabóság működött. Ez a terület egyébként Miskolc életének igen fontos területe volt, hiszen körülötte működött a piac, de volt itt vízimalom, sóraktár, gyertyaöntő- és szappanfőzőműhely is. Talán még nyüzs- gőbb sokadalom volt itt egykoron, mint manapság __ • FELÉGETTÉK A TÖRÖKÖK A Rákóczi u. 3. számú ház — amelynek földszintjén ma bőrdíszműüzlet van — telkén 1702 és 1817 között már állott a vágóhíd és mészárszék. A piactér déli részén működő mészárszékek történetét a 16. század közepéig vezethetjük vissza. Miután Mehmed pasa 1544-ben felégette Miskolcot, a pusztítást számba vevő feljegyzésekben olvashatjuk, hogy ekkor felégették Literáti Deák János házát is, amely a Piac utcán Tánczos István szomszédságában és a piac mellett álló utca sarkán állott. Miután Literátit megölték, utódja nem lévén, a vagyon a koronára szállott. I. Ferdinánd a házat és a hozzá tartozó telket mészárszék alapítására a városnak adományozta. Ez volt a piac első mészárszéke, amely a 19. század végéig különböző átépítésekkel fennállt. A mészárszék 1755-ig volt a város tulajdonában. E területen volt a mészárosok áruló helye is, amelyre utal a város tanácsának jegyzőkönyve 1741-ben. „A csizmadiák színje alatt (ti. mellette) levő üres szék ... fa- épületű megavult Boltnak, kőrakással leendő megh [ építtetését Városunk hova j hamarább bizonyos alkal- ( matossággal Eperjesi Kőmíves Mesternek, aznak meg- építtetésének effectuatiója iránt és véhez is vitetni el nem mulattya.” 1755 után — amikor a diósgyőri uradalom Miskolcon levő- objektumait visszaszerezte — következett be változás az objektumok történetében. 1768ban az uradalom a fából lévő „megavult bolt” helyére négy bolthejyiségből álló épületet, és mellé vágóhelyet emelt a Szinva partján. \ © A MALOM IS VÁGÓ VOLT... Persze, ne gondoljunk valami, mai fogalmaink szerint módos intézményre, hiszen egy 1775-ös összeírás szerint mindössze négy helyiségből állt, nem számítva az oda tartozó lakást. 1781-ben, a miskolci tűzvészkor ez az épület is leég, de gyorsan újjáépítik. Az 1860-as évek végéig az uradalmi vágóhelyek voltak a Rákóczi út 3. szám telkén. A vágóhidat a Szinva- patakon építették fel, cölöpökre állítva. Akkor még minden bizonnyal patak volt a patak, és nem félig nyitott szennyvízcsatorna... Egyébként a majdnem vele szémben levő területen volt az a vízimalom, amely épp a mészárszékek szomszédsága miatt kapta nevét: Vágó-malom. © RÉGI NÉVVEL? 1895-ben már kocsma állt a hajdani mészárszék helyén, mellette pedig, a mai Béke mozi telkén kékfestő- műhely és szabóság volt. Századunk elején emeltek egy új házat a Rákóczi u. 3. szám alatt, amely a kezdetektől fogva lakóépület volt, földszintjén cipészműhely- lyel. Ma is ezt a házat láthatjuk itt., A Rákóczi u. 5. szám alatt pedig felépült — Árva Pál tervei alapján — Miskolc első mozgókép- színháza, az Uránia mozi. Az 1920-as években egy emeletet húzta., rá, és ettől kezdve, napjainkig, gyakorlatilag nem változott az épület külseje. A közelmúltban azonban felújították a mozit, amely ma jóval korszerűbb, mint néhány évvel ezelőtt volt. Talán nem ártana elgondolkodni azon, hogy érdemes lenne visszaállítani régi nevét, ezzel is őrizve a város múltját... (kiss) Kiváltság nélkül — egyenlő jogokat — egyenlő esélyt flz MSZDP áttoló bérreformot akar — A Magyarországi Szociáldemokrata Párt az ország legnagyobb történelmi múltra visszatekintő demokratikus pártja. Százéves története alatt következetesen védelmezte a dolgozó emberek, a kisemberek, az elesettek érdekeit, magasba tartotta a demokrácia, az igazságosság, a társadalmi szolidaritás zászlaját — így kezdi pártja választási bemutatását Liszkai Károly, az MSZDP megyei szervezetének titkára. — A szociáldemokrácia olyan társadalmi eszményt vall magáénak, amely ösz- szeegyezteti a szabadságot az egyenlőséggel, a hatékony gazdaságot az igazságossággal, a piaci versenyt a társadalmi szolidaritással. A szociális piacgazdaság révén megvalósuló jóléti állam hívei vagyunk. Gazdasági hatékonyságot és általános jólétet csak a piacelvű gazdaság tud biztosítani. Egy egészséges piacgazdaságban a magántulajdon lesz túlsúlyban. A szociáldemokrácia a fejlődés ilyen alakulását természetesnek tekinti és elfogadja. A gazdasági és szociális demokrácia kiépítendő intézményeinek kell biztosítania azt, hogy a magántulajdonos a haszonnak csak meghatározott részét sajátíthassa ki, továbbá, hagy a magántőke a társadalom javára működjék. Ezen intézmények feladata fellépni az állami és magántőkés kizsákmányolás ellen egyaránt. — Olyan Magyarországot akarunk, ahol a hatékony gazdaság általános jólétet teremt, ahol kiteljesedik az európai jellegű parlamenti demokrácia, kiépülnek a jog- államiság intézményei, megvalósul az állampolgárok önkormányzata, korlátozás nélkül érvényesülnek az emberi jogok. Mindehhez teljesen le kell bontani a kommunista pártállam teljes egészét, el kell választani egymástól a bírói, a kormányzati és a törvényhozói hatalmat, biztosítani kell a sajtó- és szólásszabadságot, le kell bonyolítani a szabad választásokat. — Olyan országban akarunk élni, amelyben mindenki egyenlő jogokkal és egyenlő eséllyel, szabadon dönthet sorsáról, ahol nem léteznek többé kiváltságok, ahol tiszteletben tartják az emberi méltóságot. Mi nem valljuk, hogy a mi elképzeléseink az egyedül üdvözítő- ek, de úgy érezzük, hogy ezzel az országgal, ezzel a néppel tovább kísérletezni nem szabad. Negyven évi kísérletezés után el kell indulni végre egy olyan úton, amelyet a nyugateurópai szociáldemokráciák már kitapostak előttünk. Az eddigi utunk zsákutcának bizonyult, harmadik utat pedig nem ismerünk. — Megyénk ipari régióiban fel kell számotoi a gazdaság fő veszteségforrásait. Azt akarjuk, hogy ez a lehető legtöbb munkahely megőrzésével menjen végbe. Támogatni kell az új, hatékonyan termelő beruházásokat. (Hogy ezek milyen beruházások lennének, nem a politikusok dolga megállapítani.) Aktív állami munkaerőpiaci politikát sürgetünk, amely átképzéssel, továbbképzéssel. végső esetben a más térségekbe való elköltözés támogatásával segítségére siet a munkavállalóknak. Támogatjuk a megyei átképzési központ azonnali felállítását. Állampolgári jogon kell mindenkinek biztosítani az emberhez méltó megélhetést. Átfogó bérreformot, a jelenlegi kormány által gerjesztett drágulás megfékezését, az adórendszer teljes átalakítását, a kamatadó eltörlését kívánjuk elérni. — Végre kell hajtani a tulajdonviszonyok radikális reformját, meg kell szüntetni az állami tulajdon nyomasztó túlsúlyát, de meg kell akadályozni annak elkótyavetyélését, átjátszását. Kényszeríteni keil a nagyüzemeket, vegyiműveket, kohászati vállalatokat, a cementművet környezetkímélő technológiák alkalmazására. — Szeretnénk elérni, hogy azoknak a megyéknek a lakossága, amely csak fizeti, de nem élvezi a világkiállítással kapcsolatos fejlesztéseket, építkezéseket, ne arra várjon, hogy majd az esetleges hasizomból — amire semmi garancia nincs —részesül, hanem már most általános vagy részleges adó- csökkentést kapjon. — Támogatjuk a parasztság füldmagántulajdonát. Elő kell segíteni életképes családi parasztgazdaságok létrejöttét, segíteni kell megerősödésüket. Szabad föld- tulajdon és földforgalom esetén szövetkezeti formák gazdag változatosságát lehetne létrehozni. A nyugateurópai parasztgazdaságok és kisszövetkezetek tapasztalatait szeretnénk továbbadni az érdekelteknek, előadásokat. tanfolyamokat szerveznénk, biztosítanánk, hogy közülük többen is 3—4 hónapig valamelyik fejlett mezőgazdaságú nyugat-európai ország parasztgazdaságában dolgozhassanak, ismerkedhessenek az ottani körülményekkel. A mezőgazdasági termékek piacát oly módon kell átalakítani, hogy az a közvetlen termelők, valamint a fogyasztók, ne pedig a közvetítők érdekeit szolgálja. Az árutőzsde kialakítása mellett Miskolcon és a megye városaiban, nagyközségeiben olyan üzleteket kellene létrehozni, ahol á közvetítői lánc kihagyásával találkozhat a vevő és a vásárló. — S hogy ezen változásokhoz tiszta alapot teremtsünk, választási győzelmünk esetén megyénk hajdani ki- zsákmányolóit, a „ladányi- ikat” szigorúan elszámoltatjuk, és „érdemeik” szerinti elbírálásban részesítjük. Miskolcon Indulnak Atucsák György (Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1. sz. választókerület, Miskolc) 1959. IX. 19-én születtem Szerencsen. Nős vagyok, 6 gyermek édesapja. Szüleim munkásemberek. Édesanyám betanított munkás, apám ács volt. Szüleim gyermekkoromban elváltak; majd édesanyám újra férjhez ment, és Miskolcra költöztünk. Nevelőapám, Kovács István szintén egyszerű ember, gépkocsivezető. De mondhatnám édesapámnak is, mert gyermekkoromtól ő nevelt és segített, hogy becsületes ember váljék belőlem. Talán sok gyermek nem kapja meg azt a szeretetet édesapjától, amit én a nevelőapámtól kaptam, és ezért köszönettel tartozom neki. Az általános iskola után jelentkeztem a 118. Számú Szakmunkásképző Intézet szobafestő-mázoló szakmára. 1977-ben fejeztem be tanulmányaimat. Azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal dolgozom a szakmában. Jelenleg a Szivárvány Ipari Szolgáltató Kisszövetkezetnél dolgozom, mint festő A pártnak 1989 februárja óta vagyok tagja, mint alapító tag. Dr. Rucskó Viktor (B.-A.-Z. megyei 2. sz. választókerület, Miskolc) Kijevben születtem 1954- ben, A lenini nemzetiségi politikának köszönhetően nem tudtam anyanyelvemet fejleszteni, mivel az iskoláikban oroszul kellett tanulnom. Ennek ellenére a tanulmányaimat kitűnő eredménnyel végeztem. Ezért 1977-ben a kitüntetéses orvos-doktori diploma megszerzése után kétéves ösztöndíjat nyertem el a gerontológiai klinikára.- A nemzetiségi kisebbségek ellen irányuló diszkriminációs politika miatt 1980-ban lemondtam az aspiránsi ösztöndíjról és végleg letelepültem az anyaországomba. 1986-ban kaptam meg a magyar állampolgárságot. Meggyőződésem, hogy a nép jóléte nem Marx szerint; — szocialista forradalom, proletárdiktatúra útján valósítandó meg —, hanem a szociáldemokrácián belül békés reformokkal, parlamenti demokráciával. És mi. vei karrierista, merkantilis megfontolásoktól mentes nevelést kaptam a görög katolikus édesanyámtól, sohasem léptem be sem az SZKP-ba, sem az MSZMP-be, kitart- va az elveim mellett. Két felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezem. Hobbim a sport és a politika. Jelenleg belgyógyász szakorvosként körzeti orvosi állást töltök be Miskolcon. Végh László (B.-A.-Z. megyei 3. sz. választókerület. Miskolc) Miskolcon születtem, 1951. április 25-én. Szüleim munkások. Általános iskolai tanulmányaimat a Palóczy utcai iskolában végeztem, 1966. bán. Ezt követően a 101. Sz. Szakmunkásképző Iskolában villanyszerelő szakra jelentkeztem. 1969-ben végeztem. Közben megszereztem a hívatásos gépjárművezetői engedélyt. Munkahelyeim Miskolcon voltak, az építőiparban, a BVM-ben, jelenleg az ÉPFU vállalatnál dolgozom, most is a szakmámban. 1980-ban mestervizsgáztam és 1985-ig, mint kisiparos tevékenykedtem. Jelenlegi munkahelyemen szákszervezeti bizalmiként és a karbantartó tagozat megyei képviselőjeként dolgozom. Családos vagyok, négy gyermek édesapja. Zoltay Zsolt András (B.-A.-Z. megye 4. sz. választókerület, Miskolc) 1959-ben születtem Miskolcon, és iskoláimat is itt végeztem. 1977-ben érettségiztem a Zrínyi Ilona Gimnáziumban. 1981-ig (bevonulásomig) az LKM-ben dolgoztam. Leszerelésem óta, 1983- tól pedig a MÁV-nál dolgozom. 1986-ban nősültem, s kislányom két év múlva született meg. A feleségem révén — mivel Kárpátaljáról, Munkácsról települt át — volt lehetőségem megfigyelni a nemzetiségi kisebbségben élők életkörülményeit. Éppen ezért úgy vélem, hogy különös gondot kell fordítani szűkebb pátriánkban is a nemzetiségiek gondjainak orvoslására. Ezt annál is inkább fontosnak tartom, mert minél jobban bánunk az itt élő nemzetiségiekkel, annál nagyobb hivatkozási alapunk lesz a határainkon kívül élő magyarság melletti kiállásra.
