Déli Hírlap, 1990. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-19 / 42. szám

Két konténer közé 3 a miskolciaké a szó Postacím: Déli Hírlap. Miskolc, 3501, Pf.: 39. — Telefon: 18-225. — Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra között keressenek fel bennünket. Kijavították a közkutat Január 25-i róvatösszeállí- tósunkban olvasói levelet közöltünk „Majd ha fagy” címmel. Lapis Józsefné azt panaszolta, hogy a József Attila-telep 39. számú ház előtt évek óta elfolyik la víz a közkútból. Cikkünkre Nyí­ri Istvántól, a Miskolci In­gatlankezelő Vállalat igazga­tójától az alábbi tájékozta­tást kaptuk: Keserédes erdei séta „A kivizsgálás során a hi­babejelentések nyilvántartá­sából megállapítható, hogy a közkúton jelentkező vízfo­lyást az ingatlankezelő vál­lalatnak sem 1989-ben, sem ez évben nem jelentették. A megjelent panasz alapján a közkút javítását a vállalat hibaelhárítási üzeme január 30-án elvégezte.’’ >|c A Szemere utcában, a virágbolt előtt volt egyszer egy telefonfülke ... Ma már csak az ottfelejtett kábelcsomó em­lékeztet hajdani beszélgetéseinkre, Sz. G. Miskolc Vasárnap a városi televízió „Jó reggelt, Miskolc!” adását nézve, két jó ötletet is kapott a néző, szabadidejének eltöl­téséhez: lehet lovagolni, óránként 100 forintért, vagy — mi­vel remek időjárás ígérkezik — érdemes kirándulni a Blikk­be. Mivel pénztárcám — és mostanában azt hiszem, nem­csak az enyém — szűkösen rejtegeti a forintokat, a kirán­dulással egybekötött lovaglást választottam. Bár az apostolok lován tett gyalogtúrát nem nagyon lehet annak nevezni. Gyorsan elemózsiát és térképet készítettem válltáskámba, majd elindultam Lillafüredre. Bevált a jóslat. Az egész utat szikrázó napsütésben tettem meg Lillafüredről Bükkszent- keresztig. A Kis-Dél lábánál számos család élvezte a pom­pás téli verőfényt, a Lófő-tisztás felől nyugdíjas korú ter­mészetjárók népes csoportja érkezett, magukba szívták az ózondús levegőt. Zavarta azonban szememet az a sok szemét, építési tör­melék, flakonok tömege, amely a településről kivezető út mentén felhalmozódott. Jó fél kilométer hosszan pedig be- hordta a szél az erdei fák közé a tejes- és különféle zacs­kókat, fóliamaradványokat. Késó'bb ugyanez fogadott Bükk- szentlászló határában is. Lefelé indulva az erdőszélről, lárma zaját sodorta felém a szél. Három fiú és egy lány nagy ricsajjal próbálta meg- gyújíanj az erdőtisztításnál összegyűjtött gallyakat. Már messziről figyelmeztettem őket: ilyenkor és főként ilyen he­lyen tilos tüzet rakni. Intő szavaimra nyomdafestéket nem tűrő hangnemben válaszoltak. S ahogy közeledtem hozzá­juk, jobbnak látták elszaladni. A tetthelyre érve különféle italos üvegeket találtam papírdarabok és egy doboz gyufa társaságában. Nem mondom, ahhoz képest életkorukat 14—15 évre becsültem —, hogy gyerekek, elég tekintélyes mennyiségű alkoholt fogyasztottak. Azt hiszem, nekünk, felnőtteknek jobban kellene figyelni, és megtanítani gyermekeinket arra, hogy ne csak otthon, az iskolában, társaságban, de az erdőben sem szabad van­dál módon viselkedni. Hiszen abban a csapadékszegény idő­szakban az erdő lángralobbantásával milliós károk kelet­kezhettek. Nem beszélve arról, hogy a mértéktelen alkohol- fogyasztás milyen károkat okozhat a fejlődésben levő szer­vezetben. Márkus László Miskolc Elegünk van a hitegetésből Í989. augusztus 23-én vá­sároltunk egy szovjet gyárt­mányú mosógépet. A gép november elején elromlott. A hibát jelentettük a ka­zincbarcikai Márka szerviz­nek. Kijött egy szerelő, megnézte, és türelmünket kérte: két-hórom hét múl­va éekezik meg az alkatrész Budapestről. Ebből sajnos hat hét lett. Akkor is csak úgy, hogy mindennap érdek, lődtünk. Amikor a szerelő az új alkatrésszel összerakta a mosógépet, kiderült, hogy a dobból is folyik a víz. Ak­kor felhívta a szervizt, van-e dob raktáron. A válasz: „igen” volt. így hált elvitte a gépet, hogy másnap kija­vítva visszahozza. Azóta is várjuk. Sokszori érdeklődésünkre azt is megtudtuk a szerviz­től, hogy más baja is van a gépnek, újabb alkatrésze­ket kellett hozzá megrendel­ni. Megjegyezni kívánom, hogy december 21-én felhí­vott a szerviz vezetője, és felajánlotta a cserére jogo­sító utalványt. De Kérdem én, hogy december 21-én hol lehet bármilyen importból származó gépet kapni? Ezt tőle is megkérdeztem, mire a válasz az volt: nézzek jól szét. S amikor tudtukra ad­tam, hogy sajnos sehol nincs ilyen masina (ezt a szerviz vezetője is tudhatta), újra csak felajánlotta a csereutal­ványt. Többször érdeklőd­tünk az üzletekben és a szervizben, de sehol nem volt szerencsénk. S amikor már türelmemet veszítettem, a szervizvezetőtől olyan vá­laszt kaptam, hogy mi bele­nyúltunk (szándékosan!) a gépbe. Kérdem én, miért csi­náltam volna magamnak kárt? Nincs újabb tízezer forintom még egy mosó­gépre. Közben az is kiderült, hogy mindeddig hozzá sem nyúl­tak a géphez, sőt alkatrészt sem rendeltek hozzá. Azóta nagy a csend. Én pedig hiá­ba járom a boltokat, még ígérni sem tudják, hogy kap. nának ilyen fajta mosógé­pet. A hazai pedig jóval drá­gább. így hát fölösleges a csereutalvány. Tudomásom szerint viszont ha a háztar­tási gépeknek a javítása 30 napnál több időt vesz igény­be, cseregépet kell adnia a szerviznek, hogy pótolja a hiányzót. Sajnos, erről szó sem esett. Szeretném, ha végre meg­oldódna ez a probléma. Hi­szen három gyermekre min­dennap mosni kell, és be­tegségem meggátol a nehéz fizikai munka végzésében. Egyébként sem azért vettem az automata mosógépet, hogy a szervizben álljon, hanem, hogy megkönnyítse a mun­kámat. Türelmetlenül várom a gyors intézkedést. Lapis Lászlőné Kazincbarcika, Bajcsy-Zsilinszky u. 7., fszt. 2. A Vándor Sándor utcai já tszótér mellett készült ez a szépnek egyáltalán nem nevez­hető ,,csendélet”. Nem kutatj uk. mióta állnak üresen a tárolók, és azt sem, miért mellé­jük került a sok-sok szemét. Egy biztos: a hulladéknak a tárolóban lenne a helye, kü­lönösen ott, ahol gyermekeink töltik szabadidejüket. A lakáscélú támogatásról (1) is igénybe veheti a támoga­tást, akinek magának, há­zastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, együtt költöző családtagjai­nak tulajdonában együtte­sen legfeljebb egy lakás fe­le van, vagy a tulajdoná­ban levő lakás lebontását az arra illetékes és hatáskör­rel rendelkező tanácsi szak- igazgatási szerv elrendelte, vagy engedélyezte, vagy 1988. december 31-e előtt ha­szonélvezettel terhelten ke­rült tulajdonába, vagy ha­szonélvezettel terhelten örökli és a haszonélvező a lakásban lakik. A kedvezmény csak új la­kás építésére (vásárlására) vehető igénybe közvetlenül, vagy a használt lakás eladó­ja útján közvetetten. Ez alól kivételt is megállapít a ren­delet, nevezetesen kedvez­mény nyújtható akkor is, ha valaki — az országos jelen­tőségű üdülőterületen levőt kivéve — a nem városi te­lepülésen üresen álló csalá­di házat a tanács kijelölése alapján tanácsi alapítású, vagy legalább 50 százalékos arányban a tanács tulajdo­nában levő ingatlanközvetí­tő szervezettől vásárol, ha a vevő nem áll egyenesági ro­koni, továbbá testvéri kap­csolatban a volt tulajdonos­sal. Ugyancsak kaphat ked­vezményt az, aki a tanács kijelölése alapján a tanácsi ingatlanközvetítő szervezet­től olyan lakást vásárol, amelyrfek tulajdonosát nyug­díjasok házában helyezték el. Dr. J. K. * Meghosszabbították a jegyek csereidejét Meglepődve tapasztaltam, hogy a Szemere utcai jegy­árusítóhelyen a korábban érvényben levő vilamos- és autóbuszjegyeket nem cseré­lik ki, hanem közük az uta­zóközönséggel, hogy menje­nek a Búza térre, ott kizá­rólag ezzel foglalkozik egy alkalmazott. Ez az intézke­dés — bárki adta is ki — úgy gondolom, semmivel sem indokolható. Mert miért kényszerítik az utasokat ar­ra, hogy a város különbö­ző helyeiről a Búza térre „zarándokoljanak”? Kérem a Miskolci Közlekedési Vál­lalatot, vizsgálja felül ezt, és tegye meg a szükséges, elfogadható intézkedését — írja levelében dr. Horváth Béla miskolci olvasónk. Zimmermann Ferenc, a Miskolci Közlekedési Válla­lat igazgatója az alábbi tá­jékoztatást adta levélírónk panaszával kapcsolatban: „A helyi közlekedési dí­jak 1990. február 1-jétől ha­tályos változtatása átlagolt felüli adminisztrációs több­letmunkát rótt pénztáro­sainkra a régi címletű je­gyek, bérletek kézi átárazá­sa miatt. Ezért a februári bérletváltás csúcsforgalmi időszakában — éppen a pénztárak előtti sorban állás mérséklése érdekében — nem tehettük pénztárosaink általános feladatává az ap­rólékos, számolgatást igény­lő és időt rabló jegycsere elvégzését. E célra külön pénztárost állítottunk be a Búza téri jegypénztárban. Sajnálom, hogy erre vonat­kozó közérdekű saj j- és rá­dióközleményeink, valamint tájékoztató felhívásaink el­kerülték figyelmét. Tekintettel arra, hogy aa 5—6 forintos címletű vonal­jegyek cseréje február 7-től június 30-ig már valameny- nyi pénztárunkban elvégez­hető, remélem, jegycsere­igényét az önnek legmeg­felelőbb helyen teljesíthet­jük.” Alighogy befejeztük a la­kásgazdálkodás reformjának vezérelveit tartalmazó ország­gyűlési határozat ismertetését, a Magyar Közlöny 1990. évi 8. számában már kihirdették a lakáscélú támogatásról szóló 106/1988. (XII. 26.) Mt. rende­letet e szellemben módosító 16/1990. (I. 23.) MT rendeletet, mely 1990. február 1. napjá­val hatályba lépett. Ennek rendelkezéseiről tájékoztatjuk az olvasókat most induló soro­zatunkban. Ezután a saját méltányol­ható lakásigénye kielégítése céljából a lakás építéséhez, vásárlásához, lakásszövetke­zet tulajdonában levő lak­rész állandó használati jo­gának megszerzéséhez a nagykorú, valamint a 16. életévét betöltött állami ne­velt kiskorú magyar állam­polgár akkor vehet igénybe támogatást, ha magának, há­zastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, együtt­költöző családtagjainak la­kástulajdona, állandó haszná­lati joga, vagy bérleti jog­viszonya nincs. Külföldi ál­lampolgár, vagy hontalan esetében a támogatás igény- bevételét továbbra is a Pénzügyminisztérium enge­délyéhez köti a rendelet. Az hagyták Az enyém szétgurul Elbűvölve nézem a televízió Postabank hirdetését, Azt, aho­gyan az áttetsző cso­daszép üveggolyócská­kat tereli pálcájával egy láthatatlan kéz. Bűvöletem azonban csak addig tart, míg meg nem szólal a sej­telmes hang, hogy: __a bank, amely kö­zel áll önhöz. Ilyenkor aztán elfog a düh. Mert akárhogy is pró­bálom közeibe hozni, elérhetetlennek bizo­nyul. Még ha az ut­cámban lenne, akkor is nagyon messze esne tőlem. Ugyanis ne­kem nem sikerül olyan ügyesen össze­terelgetni forintjai­mat, hogy elvigyem a hozzám olyan közel álló bankba; ugyan­csak szétgurulnak. Egyik a kenyér, másik a tej, harmadik a ci­pő, és sorolhatnám hosszasan még mi minden után. De az is lehet, hogy hiányzik az a varázs­pálca, amivel a rek­lámban olyan szépen terelik össze a golyó­kat. Vajon melyik Óperenciás-tengeren túl szerezhetnék ma­gamnak ilyet? H.-né Szerdán: díjtalan j ogtauácsadás Legközelebb február 21-én, szerdán, délután 4-től 6 óráig lesz díjtalan jogta­nácsadás lapunknál, a Saj­tóház III. emeletén. A mis­kolciaké a szó rovat szobá­jában. Tanácsot ad: Jám- borné dr. Róth Erika. Emlékül Gépszerelő és vasszerkezeti lakatosokat, minősített ívhegesztőt változó munkahelyre, liemel! fizetéssé! állatai! GÉPSZER Kisszövetkezet, Miskolc, József A. u. 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom