Déli Hírlap, 1990. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-22 / 45. szám

Fanta lesz a neve Csendes üdítő a likőrgyárbóí Azok a vállalatok, ame­lyek évekkel ezelőtt hozzá­láttak a termékszerkezet­váltáshoz, sokkal biztonságo­sabb pozícióban vannak, mint azok. amelyeknek most a talponmaradás okoz napi gondokat. Szőkébb pátriánk­ban egyike az előbbieknek a Miskolci Likőrgyár. amely új termékekkel alapozta meg a jövőjét, s az elmúlt négy év alatt megduplázta vagyonát. Márkás ital lett a Milky, amely a jövedelmük felét adja. de termékeik számát is megháromszorozták, mió­ta önálló vállalat lettek ami a fejlesztők munkáját dicsé­ri A szeszes italok választé­kát mindinkább sikerült a fogyasztói igényekhez igazí­!XXII. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM 1990. FEBR. 22., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 3,50 FORINT A helyi idegenforgalom forintjai Hasznot hozhat a táj is A megye jelentős idegen- forgalmi vonzásértékekkel rendelkezik, az idegenforga­lomból való részesedése azonban mégis elmarad a lehetőségektől. A megye iránt kisebb az érdeklődés, mint amit természeti. törté­nelmi, és népművészeti ér­tékei indokolnának. Ezeket a megállapításokat a megyei tanács fogalmazta meg, amikor legutóbb meg­tárgyalta Borsod-Abaúj- Zemplén idegenforgalmának helyzetét. Hangsúlyozták: szűkebb pátriánkban az ide­genforgalom fejlesztése gaz­dasági érdek, szerves részét képezi a szerkezetátalakítási programnak. A cél az, hogy az'országos keresletből meg­felelő részarányt kapjon megyénk, amihez a közelgő világkiállítás ió alkalmat is adhat. A felkészülést erre már most meg kell kezdeni. Elsődleges feladatként ha­tározták meg a meglévő fo- gadó'oázisok kihasználtságá­nak javítását, a turizmusban eddig még nem hasznosított szálláshelyek és kulturális létesítmények fokozottabb bevonását, a létesítmények műszaki állapotának megőr­zését. színvonalának javítá­sát. Elsődlegességet kell kap­niuk az idegenforgalmi táj­egységeknek — a miskolc— bükki térségnek, Tokaj- Hegyaljának, a zempléni körzetnek. Aggteleknek és környékének —, amelyek már ma is a legnagyobb súlyt képviselik az idegen- forgalmunkban. Kiemelésük­kel azonban nem szorítha­tók háttérbe azok a terüle­tek sem. ahol helyi erőfor­rások mobilizálhatók, vagy önszerveződés, vállalkozás útján a vonzó értékek fel­tárhatók. és hasznosíthatók. Középtávon egyelőre a már kialakított fogadóbázi­sok teljessé tétele, vagy bő­vítése lehet reális cél, ám hosszabb távon újabb terü­letek bekapcsolásával, foga­dóképességük megteremtésé­vel kell számolni. Németül a környezetünkről A Zöld Párt miskolci cső- írtjának meghívására feb- iár 25-én délután 3 és 5 ■ától kezdődően Rózsa San- or, magyar származású örnvezetvédc tart előadás; z avasi gimnázium aulá­iban. A három órakor kez- ődő program német nyelvű >sz, — hogy a gimnázium­án tanuló német szakos iákok gyakorolhassanak, ll- >tve. akik tudnak németi)' s szívesen hallgatnak ezen a nyelven előadást, lehetősé get kapjanak erre — az 5 órától kezdődő magyar nyel­vű. — Ha nem Nagymaros akkor mi? — lesz az elő­adás címe, melyben szó esik arról, hogyan helyettesíthet iülí az ismert környezet- szennyező technológiákat mit választhatunk az egész ségünket veszélyeztető fo­gyasztási cikkek helyett, mi 'ven legyen egy karrtVezeté- hez alkalmazkodó város. Lábnyomok a bankban Akármennyi új bankkal gyarapodtunk az utóbbi időben, továbbra is az OTP és a posta a legforgalmasabb pénz­intézet. Ezekre a helyekre visszük a hó eleji adósságokat, megtakarításainkat, s ha megszorulunk, ugyanide vezet az utunk. Talán ennek a következménye, hogy mindkét he­lyen a nap minden szakában hosszú sor kígyózik a pénz­tárablakok előtt. Ezért persze aligha kárhoztathat juk a pos­tát, vagy az OTP-t. Egyetlen pénzintézet sem hibáztatható, hogy miközben a be-, vagy kifizetett bankókat átnyálaz- zuk, a mögöttünk sorakozók a nyakunkba lihegnek. Kíván­csian, árgus szemekkel lesik, hogy ki mit tesz be, vagy vesz ki a bankból. Aikalomadtán még az epés megjegyzé­sekkel sem fukarkodnak. Nagyobb pénzösszeg kivételekor népes érdeklődők gyűrűjében kell átszámolni a pénzt. S ami aggasztó: sosem tudhatjuk, a sorban állók közül ki, milyen szándékkal mustrálgatja a pénzzel távozókat. Tőlünk nyugatabbra már régen rájöttek, hogy a pénzke­zelés, a pénzforgalom olyan intim szféra, amely csak az ügyben érintett banki dolgozóra és az ügyfélre tartozik. Ezért egy rövidke korlátot raknak a pénztárablakok elé, amely elzárja a kíváncsiskodókat a leskelődéstöl, a hallga­tózástól. S hogy nagyobb nyomatékot adjanak a diszkré­ciónak, a pénztárablak előtt felfestett lábnyom mögött háromméteres szabad területet hagynak, s a következő ci- pőtalpnyomot ennek megfelelő távolságra rajzolják fel. Ám ahol hiányzik a korlát, vagy a stilizált lábnyom, ott sin­csenek híján a banki kultúrának. Vajon mit tehetünk mi hogy ehhez hasonló színvonalra ,,civilizáljuk” a hazai pénz intézetek működési rendjét? A korlátokkal és lábnyomot felfestésével meghonosíthatnák ugyanezt a banki diszk reeiót. Az ügyfelek bizalmát növelő apró befektetés lenne (szántó) milyen célt szolgál. Az alag­sorban az osztály dolgozói­nak öltözőgondjai oldódtak meg: végre kényelmesen ölt­hetik fel a kórházi unifor­mist. A földszinten kapott he­lyet az ambulancia, a sür­gősségi műtő, s a kontroli- vizsgálatokat biztosító beteg- gondozó. A felsőbb szinteken a krónikus csontsebészeti és az égési sérüléseket szenve­dett betegek külön műtő­blokkja, s természetesen a kényelmes, hotelszerű kis kórtermek sora helyezkedik el. Vannak kétágyas, négy­ágyas szobák, bizalomger­jesztő formájúnk bennük az ágyak is. Külön újdonság, hogy ezekhez a kis kórter­mekhez már zuhanyozófül­kék is tartoznak: itt meg­szűnik a közös fürdőszoba általános gondja. Az osztály vezető főorvo­sától, dr. Bárány Istvántól kérdeztük: mit jelent szak­mailag számukra az új szárny birtokbavétele ? — Olyan korszerű baleseti ambulancia- és gondozó- “Svüttest, amely félszer"!t.sé- CT<mél és nagyságánál fogva minőségileg tud többet nvúi fani betegeink fogadására M°m mennyiségi feilesztést f"hát. hanem a szakmának egy olvan színvonalát, amely megállja a helyét a nyugati világból ismert baleseti se­bészetek között is. Különö­sen fontos, hogy az égési es a krónikus csontsebészeti részlegünk kikerülhetett az osztály régi épületéből, s így izoláltan lehet e betegeket ellátni. A higiéniai követelmények itt önmagukban is sokatmon­dónk: a betegszobákhoz a látogatóknak is köpenyben és cipőre húzható vászon­csizmában lehet bejutni, zárt zsiliprendszeren keresztül. S hogy még véletlenül se ke­rüljenek az izolált részle­gekbe oda nem tartozók; a köpenyeket nekik különböző színű kelmékből biztosítot­ták. Az épület kész tehát, s bár hosszan tartott a megépítése, „belakni” remélhetőleg könv- nyű lesz már. Sokat várnak az osztály dolgozói, s orvosi kara az űi szárnytól, ám üröm is rontja örömüket: a megye nérizhiánva miatt egyelőre bizonytalan a sebé­szeti tömb további rekonst­rukcióiénak sorsa. Jóllehet — a hírek szerint —, a kór­ház megpróbál — csökken­tett igénnvel —. megoldást, keresni a halaszthatatlan munkák elvégzésre hogv a ^"bézzoti c7"Vmák míndegvi- ).m ctőní-tr'e 1 Anhessen (r) A MISKOLCIAK NAPILAPJA tani. és sikerült befolyásol­ni az ízlést is, hiszen az alacsonyabb alkoholtartalmú italok javára változott a ter­melés. A Miskolci Likőrgyárban mindezek ellenére nem a szeszes italok javára billen a mérleg. Mert az üdítőita­lokból évente 80 millió két- decis palack készül, s ennek több. mint fele az egyik legnépszerűbb üdítő, a Coca- Cola. A gyár pedig ebben az évben is az üdítőitalok gyártásának fejlesztésére koncentrál. A svéd Tetra- Pak céggel megkötött szer­ződés értelmében az év vé­gén várhatóan megjelen­nek a Fanta elnevezésű, úgy­nevezett csendes, szénsav- mentes, egyliteres, papírdo­bozos üdítőkkel, elsőként Északkelet-Magyarországon. A külföldi partnerrel az egyezség úgy szól, hogy amíg nem építtettik meg nálunk a papírgyárukat, ők biztosítják a csomagolóanya­got, amiért forintban kérik a fizetséget. Az új üzem beruházása 73 millió forintba kerül, s ehhez a munkahelyteremtés­re kiírt tanácsi pályázaton 15 millió forintot nyertek. Igaz, nem több száz dolgozót foglalkoztató üzemről van szó, hiszen teljesen auto­matizált lesz. De sok kicsi sokra megy alapon — hiszen a kisüzemek létesítését szor­galmazzuk — 30 embernek, főleg nőknek, biztos munka­helye lesz. A fejlesztés ez­zel nem áll meg. mert elő­ször hatféle ízesítésű — na­rancs, citrom, meggy, alma, fekete ribizli és ananász — készül, de a gyártás máso­dik, vagy harmadik évében zöldség alapanyagú üdítők is megjelennek ebben a cso­magolásban. O. E. Tanácstagok fogadóórái Hétfőn tartja tanácstagi fogadóóráját Spisák István, a Pázsit u. 33. szám alatti la­kásán, 17 órától. Kedden tartja tanácstagi fogadóóráját Kázár Judit, a Vörösmarty u. 76. sz. alatti általános iskolában, 18 órá­tól. Az új beteg gondozóban nincs tumultus: a kontrollvizsgálatra érkezőket nyugodt kö­rülmények között hallgatják meg. Kórház-hotel, műtőkkel Európai színvonalú az új traumatológia Sokáig kellett várni rá, míg végre beköltözhettek az új sebészeti szárnyba a megyei kórház traumatológiai osztá­lyának legkényesebb részle­gei. Aki a régi osztályt is­meri, annak olyan látványt mutat az új szárny, amely európai színvonalú. Nagy a kontraszt, s nemcsak azért, mert minden talpalatnyi he­lye a vadonatújdonságrói árulkodik, de legkivált azért, mert tágas, berendezésében kulturált, felszereltségében pedig korszerű, orvostech­nológiájában modern az épü­letrész. Tónikái Lászlóné főnővér- helyettes és Fónyad Tiborné, az ambulancia részlegvezető nővére kísért végig bennün­ket az új helyiségeken. Már a bejáratnál szokatlan a kép: mintha egy hotel halijába érkeznénk — fotelek, pál­mák, s információs pult fog­ják a pillantást. A fűzöld színre festett falborítások önmagukban is barátságos miliőt teremtenek. Egyelőre még labirintus­nak tűnik az egész, a dol­gozóknak is szokni kell a tájékozódást, igaz, minde­nütt eligazító táblák, felira­tok jelzik, hogy melyik he­lyiség vagy helyiségcsoport J/c A gipszelő is olyan, mint egy kis műtőhelyiség. Itt még képerősítös :öntgen is rendelkezésre áll... (Kerényi László felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom