Déli Hírlap, 1989. augusztus (21. évfolyam, 177-203. szám)

1989-08-12 / 187. szám

Gibárt úrnője volt A némafilmek maoyar sztárja oy6oyszkrtAr „ARANY SZflHVASHOZ" MISKOLCION RsktAroa tart k«t- 4* bvKtitdi W*lf»*wr*k SWMtfnedHégrkci KÖTSZEREKET Orvosi műtéti eszktfzffket I lASONSZBNfl • ItamUfStlt i gyógjuertári fclurreléseket OTÓOTBOROKAT fr«iw!liés sog«) IlUUnrtkrt, pipere és (jigjsuppiMkit M Ulla« haUaaaak blwm.ult, tolbpoa MaaraH u|«l •p«oialitAsokaL Nemcsak gyógyszerészeti emlék Íz Hmm Fájdalmak között születik... Kín és partitúra Í Csendes kis község Abaúj- kan, a Hernád bal partján Mnrö Gibárt. Nevének hallatá- i «a legfeljebb a Harkányi bá- I lé által a század elején épi- I tett, ma már szinte csak ipar- j történeti emléknek számító vi­zi erőmű jut eszünkbe. De hogy Gibártnak valamelyes kapcso­lata lett volna a magyar, sőt a világ filmművészetével, arról napjainkban csak az időseb­beknek vannak még halvány i amié kei. Ezek az emlékek az első világháború előtti és közvet­len utáni időkbe nyúlnak , vissza. Gibárton élt ugyan- . is a négyesi Szepessy nevű földbirtokos család, s annak férfi tagja: Szepessy Zoltán főszolgabíró. Egy farsangi mulatságon megismerkedett egy gyönyörűszép diáklány­nyal, Putty Liábal, akit ké­sőbb — a némafilmek ma­gyar sztárjaként — Lia de Putty néven ismert a világ. , ' Putty Lia a felső-zemplé­ni Vécse községben szüle­tett 1897-ben. Egy olasz szár­mazású ulánus tiszt lánya volt. A sátoraljaújhelyi apá­cák Caroiineum intézetében végezte középfokú tanulmá­nyait. Már diákkorában is kitűnően táncolt és gyakran szerepelt az iskolai színelő­adásokon. Az is előfordult, hogy ha vándorszíntársulat érkezett a városba, vagy ha cirkuszosok verték fel mu­tatványos sátrukat az újhe­lyi Hecskén. Lia mit sem tö­rődve a szigorú zárdái fe­gyelemmel, nemegyszer ki- I szökött az előadást megnéz­ni. A Szepessy Zoltánnal va­ló megismerkedésnek házas­ság lett a „következménye”, bár a Szepessyek és a velük rokon, még vagyonosabb Szent-Imrey család tagja: ellenezték, rangon alulinak 1 tartották az olasz ulánus f tiszt lányával kötött házas­ságot. Szepessy Zoltán azon- , ban nagyon szerette a szin- I te bakfis fővel asszoilnyá lett Putty Liát. Boldogan él­tek a gibárti kastélyban, ahol két lányuk születeti A gibárti öregek ma is emlegetik még, hogy amikor az ifjú asszony felpattant a lovára és férjével végig­vágtattak a faluban, és a Hernád-hídon át az Encs fe­lé vivő úton, az egész falu kitódult a kapuba, s úgy gyönyörködött az ébenfeke­te hajú, szépséges Putty Liá- ban. Az anyós—meny harag azon­ban évek múltával sem csil­lapodott, sőt inkább elmér­gesedett. A fiatalasszony el­viselhetetlennek érezvén helyzetét a Szepessy család­ban, a gibártiak szerint 1917- ben szabályszerűen meg is szökött a faluból. Először Budapesten a Royal Orfeum táncosnője lett, majd Nagy­váradon fellépett Molnár Fe­renc A farkas című színmű­vében. Azután Bukarestbe szerződött egy revütársulat- hoz. Innen Berlinbe került, ahol eleinte kisebb filmsze­repeket' kapott, mígnem Joe May rendező felfigyelt a te­hetségére. és 1921-ben rá osztotta A hindu síremlék című film táncosnőjének sze­repét. A filmnek s Putty Liának kirobbanó sikere lett. Ettől kezdve művészi pályá­ja gyorsan ívelt mind ma­gasabbra. Előbb Berlinben, Bábelőadások A mai tapolcai vízikarne­válon fellép a miskolci Cso­damalom Bábszínház társu­lata is. Előadásaik a Sziget Presszóban fél 5-kor, fél 6-kor és fél 7-kor kezdőd­nek. A kíváncsi elefántkö- lyök, a Foltos és a Füle- nagy és Az ellopott BMX j kerékpár című bábdarabo- ' ta. mutatják be. azután Hollywoodban több híres némafilm főszerepét játszotta el. Kilenc év alatt 32 német, angol, amerikai gyártású filmben szerepelt. Aztán jött a hangosfilm, amelyben — mint oly sok híres pályatársa — már nem tudott érvényesülni. Kevés­sel ezután, 1931. november 27-én, 34 éves korában New Yorkban meghalt. Az újsá­gok vérmérgezésről írtak, de a gibártiak között az a hír járta, hogy csirkecsont akadt meg a torkán, és attól ful­ladt meg falujuk hajdani úrnője. Azt is beszélik, hogy Szepessy Zoltán sírhalmot emelt a kastély kertben fele­sége emlékére. Ma is él Gibárton az a legenda, hogy amikor a film­csillag művészi pályájának a csúcsára emelkedett, egyszer egy sötét autó porzott végig a falun. Putty Lia ült volna benne, és marokszám szór­ta a pengőket a kocsi után szaladó gyerekeknek. Egy másik legenda arról szól, hogy Formosa-szigetről, mai nevén Tajvanról egy milliomos érkezett Gibártra, aki olyan nagy hódolója volt Putty Liának. hogy pusztán az anyjuk világhíre alapján bármelyik lányát hajlandó lett volna feleségül venni. Ebből azonban nem lett sem­mi. A húszas-harmincas évek­ben valahányszor egy-egy Putty Lia-filmet mutattak be a járás székhelyén, Abaúj- szántón a moziban. Gibárt- ról és a környékbeli közsé­gekből a dzsentrik szinte ki­vétel nélkül mindnyájan be- kocsikáztak Szántóra, hogy láthassák a vetítővásznon Gibárt világhírűvé lett úr­nőjét. Maga a Szepessy-kastély — hatalmas fenyők, hársfák, gesztenyefák között — ma is jó állapotban van. Alsótago­zatos iskolának és óvodának rendezték be. így a jó fél évszázaddal ezelőtt elhunyt világhírű magyar filmsztár egykori kastélyában kisdiá­kok sajátítják el napjaink­ban az irás, olvasás, számo­lás tudományát. Hegyi József Miskolc főutcájának ismét részévé vált az évekkel ez­előtt visszahelyezett, bár azóta megfakult, kecses aranyszarvas, a hivatalos nyilvántartás szerinti 19/38. sz. „Aranyszarvas” Gyógy­szertár (Szabadság tér Z.) cégére. Múltidéző, mint az a le­vél, amely a Miskolci Ke­reskedelmi és Iparkamara régi iratainak rendezése-se- lejtezése során került elő a Megyei Levéltárban. Rácz Jenő gyógyszerész küldte a kamarának. A díszes, repre­zentatív levélpapír önmagá­ban is érdekes látvány, s mellette egy kis mintafcasak védjeggyel, s elöl-hátul rek­lámszövegekkel a miskolci gyógyszerészet érdekes, rit­ka emléke (hiszen ugyan ki is őrzi meg a régi gyógy- szertasakokat). A levél egyébként éppen a védjegy központi oltalomba vétele végett íródott. 1903-ban. Az ügyintézés lassúsága nem új Horváth Kálmán fazekas népi iparművésznek é* Lu­kács László vászonszövőnek, a népművészet ifjú meste­rének nyílik kiállítása 17- én, a Rónai Sándor Műve­lődési Központban. Horváth Kálmán tizenöt éve műveli mesterségét, Lukács László találmány, hiszen már ötö­dik éve rágódott az illetékes hivatal a kérésen. A levélpapír négy bélyeg­nagyságú fotója hűen mu­tatja be a századfordulón a gyógyszertár épületét, annak környezetét és a reprezen­tatív előadó teret. De a régi patikák, fűszerkereskedések meghittsége hiányzik. Hiány­zik az, hogy nincs az üzle­teknek saját egyéniségük, mással össze nem téveszthe­tő miliőjük, amit kifejez a védjegy, a reklám, a saját csomagolóanyag is. Talán mindez nem merül el végleg a múltban, talán ez Is megújítható. Addig is őrizzük meg, s tegyük köz­kinccsé az értékeket. A ré­gi. díszes céges levélpapí­rok, reklámcédulák, plaká­tok gyűjtése nemes szóra­kozás. A miskolci ipar és kereskedelem értékes relik­viáit szívesen közreadjuk. Dr. Csorba Csaba a vászon szövéssel csaknem húsz éve foglalkozik. Leg­szebb munkáikból válogat­ták a kiállítás anyagát. A tárlat —, amelyet Zódi Im­re, a HNF megyei titkára nyit meg 17TÓn, fél 5-kor — a hónap végéig tekinthető Beethoven, Schumann, Cho­pin, Paganini, Heifetz, Richter, Menuhin. Valamely zenei fesz­tivál biztos kasszasikert és mű­vészi élményt ígérő program­ja? Ezúttal nem. Csupán kór­lap. Beethoven süket volt, Schu­mann háborodott elméjű, Chopin tüdőbajos, Paganini kötőszövet-rendellenesség­ben, Heifetz hajlítóizom­gyulladásban szenvedett, Richter tarkófájdalmakra, Menuhin karbántalmakra pa­naszkodott. Lealábbis így bizonyítja az USA egyik szakfolyóirata azt a követ­keztetést, miszerint a testi fájdalom szinte állandó kí­sérője a halhatatlan zenének. A kínt azonban nem jelöli a partitúra. És ha a zenész egyhónapos nyári kollégi­um Sárospatakon, ahol csak­nem 100 magyar származá­sú diák ismerkedett nyel­vünkkel, szokásainkkal. Ma Debrecenbe látogatnak a fia­talok, hétfőn pedig Aggte­lekre utaznak. Az egyhó­is beteg? Nos, Amerikában 48 nagyzenekar tagjait kér­ték fel, hogy írásban vála­szoljanak testi bajaikról. Ki­derült: a zenészek 78 száza­léka szenved olyan beteg­ségben, amely kapcsolatba hozható hangszerével. A leg­több panasz a vonósoktól ér­kezett, a legkevesebb az ütő­hangszerek kezelőitől. Ki­tűnt viszont, hogy a nők ke­vésbé szenvednek, mint a férfiak. Az amerikai szaklap té­nyeket sorakoztat fel. A kö­vetkeztetés az olvasóé, azaz­hogy a hallgatóé. Például az, hogy a megnyugtató és a na­pi gondokból-bajokból kisza­badító zene fájdalmak kö­zött születik. napos együttlét alatt sokat gyarapodott a szókincsük, és annyira jól érezték magukat itt, hogy többen megígérték, jövőre visszajönnek. Kedden hazautaznak. (Herényi László felvélele) meg. Hol a pénz? Ha a pénzügyi tárca képviselőinek nyi­latkozatait hallgatjuk, ez iszonyatosan ne­héz kérdés. Többnyire annyit tudnak mon­dani, hogy valahonnan mindig hiányzik. Nemcsak a pénzügynél, az egészségügynél, az oktatásügynél, a művelődésnél, de a bankoknál, sőt az OTP-nél is, ahova pedig takarékosabb kedvű embertársainknak be kellene vinniük pénzüket. Csakhogy nem viszik, inkább kiveszik. így onnan is hiány­zik. Nemcsak valutában Gorenjére, meg videóra, de forintban is. Friss hir, hogy az OTP ezen úgy próbált segíteni, hogy a gépkocsi-beiétkönyvck kamatait akarta nö­velni a mostani hatról tizenhat, később ti­zennyolc százalékra. Balga társaság! Hát ilyen emberekre bízzuk mi a pénzünket? Fizethetnének abszolút törvényesen hatot és tizenhatot, netán tizennyolcat akarnak négy-öt évre, amíg gépkocsira szánt pén­zünket őrizhetik? Hát normálisak ezek? Szerencsére a pénzügyi kormányzat résen volt, megakadályozta ezt a sötét, a lakos­ságnak kedvező pénzügyi panamát, felki­áltva, hogy nem oda Buda. Ez nem megol­dás! A megoldás az lenne, ha a gépkocsi­ellátás lenne olyan, hogy ne kelljen évekig várni a kiválasztott járműre. Meg aztán az egész csalafinta ügyletet, hogy az OTP ma­gasabb kamatot fizessen, egy bank találta ki, amelynek közvetlenül nincs is betétje a takarékban. így könnyű ilyesmiket java­solni. Még hogy olyasmi álljon elő, hogy a Magyar Hitel Bank a végén több kiadása miatt, kevesebbet fizessen be a költségve­tésbe, amelynek amilgy is erősen félrebil­lent az egyensúlya. Na hát, ez egyszerűen nevetséges. Mi szorítjuk a költségvetést, ti szorítsátok a kamatokat. Ez a dolgunk. Különben is a Minisztertanács egyedül a gépkocsibetétek kamatát nem liberalizálta — ő tudja miért —, ehhez tartsátok maga­tokat. Fizessétek csak szépen tovább — mondták a hitelbanknak, meg az ótépének — a bentmaradó kamattöbbletért is az adót u költségvetésnek, ét punktum. Viszont igy « költségvetésben kellene le­gyen pénz, de nincs. Nem én mondom, a költségvetésért felelős illetékesek mondják — nincs. Nem is nekem mondják, hanem mindenkinek, aki csak kér tőlük. De hát akkor hol van? Mert ezt viszont mi mond­juk — adózó polgárok —, hogy egy idő óta nálunk sincs. Mi befizetjük adó formájában a költségvetésbe, meg a boltokba, meg a kórházakba, meg mindenhová, ahova a költ­ségvetésből kellene jutnia, de nem jut. Ak­kor? En, megmondom őszintén, már-már arra gyanakodtam, azért nincs pénz, mert a költségvetés fenntartása kerül a legtöbbe és egyszerűen felemészti a bevételeit. De nem igy van. Sokba kerül, igaz, mégsem ráfizetéses, csak mindig hiányos. A pénz egészen máshol van. Az ember nem is sej­tené, hogy hol. — Na, hol? Nos, hát a postán! Onnan jöttem rá, hogy az egyik budapesti kerület MDF-szervezete elfogadta a megalázóan? megszégyenítően? kevés „párttámogatási összeget’’, amit most visszaadna, de aki adta, nem akarja vissza­venni. Most agt találták ki, hogy feladják postán, ha pedig aki adta, nem venné át, akkor ők sem fogják a postától visszaven­ni. Ebben az esetben hol marad a pénz? Hát a postán. Meg aztán azt is hallottam, hogy egyes alapszervezetek bankban zárolják tagdíjai­kat, amíg ki nem derül, hogy hova lett az a rengeteg pénz, amit eddig befizettek. — No, melyik a legközelebbi bank? Hát a Postabank. Hova kerülnek hát a bizalmatlan alap­szervezetek letétbe helyezett tagdíjai? Ab­ba a bankba, amely a legközelebb van hozzánk. A postára. Kár tehát össze-vissza keresgélni a hi­ányzó pénzeket. Valószínűleg a postán van­nak. Valahogy oda kerültek.., Gyöngyösi Gábor CENTRUM-HÉTFŐ AJÁNLATUNK 30%-os engedménnyel! ISKOLATÁSKÁK, ROZSDAMENTES, NYELES SERPENYŐ FEDŐVEL (742, 682, 624 Ft-os) GÁZGYÚJTÖ 170 Ft-os (Háztartási osztályon) MINDEN FROTTIRTORULKOZÖ ÉS FÜRDŐLEPEDŐ 4 MÉTER SZÉLES IMPORT PADLÓSZÖNYEGEK EGYES KOTÖFONALAK NE FELEJTSE ÉL MAGÁVAL VINNI TÖRZSVÁSÁRLÓ KÖNYVÉT! A VÁSÁRLÁS LEHETŐSÉG f. NYERÉSHEZ! Várja Ont a CENTRUM MISKOLCI ÁRUHÁZA Fazekasmunkák, szőttesek Magyarul tanultak Patakon A régéhez közeledik az

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom