Déli Hírlap, 1989. július (21. évfolyam, 151-176. szám)
1989-07-12 / 160. szám
a^c A miskolci malomüzembe érkezett búza minőségét az ellenőrző laboratóriumban azonnal megvizsgálják. Ejjef-nappaS átveszik Mennyi pénz, készpénz birtokában vágnak bele manapság az emberek egy családi ház felépítésébe? Ez a kérdés igencsak foglalkoztatja a közvéleményt. Egyfelől sokan kíváncsiak arra, mikor egy-egy túlságosan hivalkodóra sikerült családi házat látnak: vajon miből tellett erre az illetőnek? Másrészt abban az értelemben is izgatja az embereket ez a kérdés: vajon miféle anyagi alapok birtokában lehet egyáltalán nekivágni manapság egy családi ház felépítésének? Jön a háza Az idei termés jó lesz Beérett a búza Borsod- Abaúj-Zemplén megye déli, melegebben fekvő területein. Az . aratást a mezőkövesdi, a mezőkeresztesi és szentistváni mezőgazdasági üzemekben az elmúlt hét végén, pénteken kezdték meg. A terménnyel megrakott teherautók már aznap a mezőkövesdi malomba vittek jó néhány tonna gabonái. A többi dél-borsodi gazdaság kombájnosai hétfőn reggel indultak a gabonatáblákra. Az első búzaszállítmány tegnap reggel 8 órakor érkezett a.héjőkeresztúri termelőszövetkezetből a miskolci malomba — tájékoztatóit Zupkó Mihály, a maHarmineöt éven aluli festőművészek számára tett 1 millió forintos alapítványt Katona Kiss Ferenc nyugalmazott műszaki egyetemi tanársegéd és neje, néhai Túri julia tanítónő. A pályázat ösztöndíját, amely a mindenkori tőke egyéves kamata, a Szentesen rendezendő pályázati kiállításon lehet elnyerni.Katona Kiss Ferenc, aki középiskolai rajztanár és festőművész is, a pályázókkal szemben bizonyos kikötéseket és követelményeket is állít. Pálvázni, csak olyan, 35 éven aluli festőművész pályázhat, aki diplomáját a Képzőművészeti Főiskolán, az Iparművészeti Főiskolán szerezte, illetve a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának tagja, és természetelvű, realista felfogású, szemléletű műveket alkot. Az Százezer baleset Hét esztendeig egyenletesen csökkent, tavaly ismét növekedett az üzemekben, illetve a munkahelyre jövetmenet hazánkban bekövetkezett balesetek száma; 1988- ban összesen 103 524 esetet Jelentették be. lomüzem vezetője. Megérkezett a sajóvámosi tsz 11 vagon gabonája is. A íelső- zsolcai Lenin Termelőszövetkezet betakarított termését mára várják. A tárolósiló garatjába tegnap délelőtt 10 óráig három pótkocsis • teherautószerelvény több. mint 431 mázsa gabonát borított be. Jónak ígérkezik a. termés, mert az időjárás kedvező'' volt a szemek fejlődéséhez. Tizenkét termelőszövetkezettől — Szirmáról. Nagycsécsről, Sa- jóhidvégről, Hejőkeresztúr- ról. Szirmabesenyőről, Sajó- vámosról. Felsőzsolcáról, Bőcsről, Hernádnémetiből, Szikszóról, Megyaszóról, Tak- taharkányról — és két, a szikszói, valamint a nyékilyen művekből legfeljebb bárom darabot lehet beküldeni a pályázatra a Budapesti Műcsarnok címére, vagy a Szentes, Tóth József u. 10—14. szám alá. A pályaművek beküldésének határideje 1989. októben 3. és 4-e, amikor a szentesi Művelődési Központ Kisgalériájában (Kossuth tér 5.), vagy a budapesti Műcsarnok raktárában 9—15 óráig személyesen is át lehet adni. Ezekből, október 20-án Szentesen, a Kossuth téri Galériában kiállítást is rendeznek. A kiállított munkák közül egy öttagú kuratórium jelöli ki a legjobbat, és ítéli oda az ösztöndíjat a festmény alkotójának. Az ösztöndíjat minden alkotó csak egyszer nyerheti el, s két éven belül Szentesen, a Kossuth téri Kisgalériában egyéni kiállításon kell bizonyítania, hogy milyen eredménnyel hasznosította. Egyéni kiállításának egy művét ugyanakkor Szentes városának kell felajánlania egy létrehozandó gyűjtemény céljára. Katona Kiss Ferenc és neje képzőművészeti alapítványa ily módon gyümölcsözik Szentes város javÉua. Az alapítvánnyal és az ösztöndíjjal kapcsolatban további felvilágosításokat a kuratórium titkárától Kruz- lies Páltól lehet, beszerezni, 6600 Szentes, Tóth József u. 10—14. sz. alatt, vagy a 79- es szentesi telefonszámon. Ládházi Hejőmenti Á. G.-tól vásárolják fel a kenyérnek- valót. összesen 34—35 ezer tonna búzát küldenek a a miskolci malomba. Az érkező terményt éjjel-nappal átveszik., A tárolóhelyiségek azonban csak 24 ezer tonna befogadására alkalmasak. Ezek körülbelül tíz, tizenkét nap alatt megtelnek. Ezt követően a napi őrlési, valamint a kiszállított export- mennyiség függvényében fogadhatják a gabonát. A felvásárolt búzát a következő aratásig őrlik meg. A lisztet a Sátoraljaújhelyi, a Ka-' zincbarcikai és a Miskolci Sütőipari Vállalatok és azok gyáregységei vásárolják meg. Búzából egyébként Borsod önellátó. Ha a miskolci malomnak nem sikerül felvásárolnia a tervezett gabona- mennyiséget. a megye többi malomüzeme pótolja a hiányt. Sz. P. Felmérésünk szerint az építkezők túlnyomó többsége a várható költségekhez képest csak nagyon szerény pénzeszközökkel bírt, sőt az építkezők 5 százaléka semmiféle indulótőkével nem rendelkezett. Az „indulópénz” nagysága a megvizsgált építkező családok átlagát tekintve 141 500 forint volt. Ez az összeg a bruttó építési költségeknek az egyötödét reprezentálta, a többit az építkezőknek tulajdonképpen az építkezés alatt kellett valahogyan összekaparni. © AZ INDULÓTŐKE Ezek az átlagértékek természetesen jelentős eltéréseket takarnak. Például a Miskolcon építkező vezető állásúak és értelmiségi családok a fenti összegnek a duplájával rendelkeztek, a fizikai munkások viszont a 70—80 százalékával. Lényegesen magasabb volt az indulótőke nagysága azok körében is, akik a városkörnyéki településeken építLomtalanítottak a pingyo- mi kertszövetkezetben. Elhatározták. hogy április végéig összegyűjtik a szemetet és a felesleges kacatot a buszmegálló végállomásánál, gyűjtik és elszállíttatják. A akció teljes sikerrel végződött, akik erről értesültek, szorgalmasan halomba rakták a kertben felhalmozódott limlomot. S ahogy előre megbeszélték, április vé. gén el ig szállították a szer méthegyet. Csakhát, minit mindenütt, itt is akadtak olyanok, akik késve értesültek az akcióról, s ők azok. akik úgy tudják. keztek, mint akik Miskolcon, stb. Nem is szólva arról, hogy az induló összeg az alsó és felső értékek között többszörös különbségeket mutat. Miből jön össze ez az indulótőke? Azok körében, akik saját jogcímen lakással rendelkeztek — ezek aránya 26 százalék volt a megvizsgált háztartások esetében — ennek az indulótőkének a döntő hányada a lakásingatlan eladásából vagy főbérleti lakás leadásából származott. Ez nem csekély összeg, átlagosan 263 ezer forintot jelentett. Amennyiben azonban a teljes mintát nézzük, akkor az mondható, hogy az indulótőke csaknem 40 százaléka saját megtakarításból, egyötöde szülői segítségből. 18 százaléka a saját ingatlan értékesítéséből származott, hogy csak a legfontosabb „forrásokat” említsük. A szülői segítség nagyságára csak akkor következtethetünk valójában, ha azt nézzük meg, hogy mekkora volt ennek az átlaga azok köréhogy a szemétgyűjtés a mai napig -tart. ök azok. akik feltételezik, hogy a busz végállomásán továbbra is felhalmozhatják a kacatot. Ennek következményeként hulladékteleppé vált a kertszövetkezet főbejárata, a pingyomi buszforduló. Az elmúlt hét végén már bűz- lött a hulladékhegy városunk kapujában. Jó lenne, ha az illetékesek tennének valamit: mielőtt teljesen el. lepné a buszvégállomást a sajátosan értelmezett, véget érni nem akairó lomtalanítási akció. ben, akik kaptak ilyen segítséget. Nos, ez az összeg valamivel 125 ezer forint felett volt. és ilyen segítséget a felkeresett családok 32 százaléka kapott még az építkezés megkezdése előtt ® A VALÓSÁGOS KÖLTSÉGEK Azt a kérdést, hogy végül is mibe került a ház azoknak az embereknek, akiket kérdezőbiztosaink felkerestek, többféle összefüggésben válaszolhatjuk meg, Megnéztük, hogy mekkora összeget tett ki az előzetes költségbecslés alapján számított építési költség, és mennyi volt a bruttó építési költség a valóságban. Megvizsgáltuk azt is. számlák és egyéb dokumentumok fel- használásával, hogy az építkezést a kérdezettek milyen- forrásokból finanszírozták, és ezek összege milyen nagyságrendet képviselt. Végül igyekeztünk feltárni, hogy az érintettek miként használták fel ezt a pénzt; Az előzetes költségbecslés alapján számított építési költség a megvizsgált és a nyolcvanas évek első felében építkező családok átlagában 675 ezer forint volt. Ezt az összesei az építkezés'1' tényleges költségei 46 ezer forinttal haladták meg, dea=; felkeresett családok mintegv 616 ezer forintról tudtak- „tét°lszerűen” elszámolni. Milyen forrásokból iött1 össze ez a nem csekély ősz- szeg? Azt már láttuk, hogy csaknem ötödé származik saját „indulótőkéből”. A legnyomatékosabb azonban aiz építési kölcsön és egvéh formákban realizálódó álla-,, mi támogatás. szubyepciŐ. Ezek együttes' összege áz al-'' tálunk felkeresett három- száz-valahány család költségvetésének mintegy 42 százalékát fedezte (a lakás- építési kölcsön egymagában a költségek 38 százalékát). A saját anyagiak és az állami szubvenció különböző formái mellett a harmadik alapvető a munkahelyi támogatás — a vissza nem térítendő és a visszatérítendő hitelek, kölcsönök. Ezek a hitelek a megvizsgált háztartásokban az építkezés költségeinek megközelítően 16 százalékát tudták fedezni. Ámde. ha ezeket a tételszerűen rögzített pénzforrásokat összeadjuk, akkor nem jön ki belőlük az építés tényleges költségének a végösszege. Ami a két érték között van — körülbelül 100 ezer forint —, az nem más, mint a. család havi jö-; védelméből rendszeresen az építkezésre fordított hányad. Ám, hogy ez miként jön össze az építkezés két-há- rom éve során, arra az érintettek sem tudtak kielégítő magyarázattal szolgálni. Végül, a saját munka „ára” a fentiekbe még’ pines is beszámítva, tekintettel arra, hogy ehelyütt, kizárólag a pénzbeni ráfordítások nagyságát vizsgáltuk. • CSÚSZÓPÉNZRE, AJÁNDÉKRA Azt tapasztaltuk, hogy ennek a tetemes nagyságú építési költségnek az 55 százalékát az anyagköltségek jelentik (beleértve természetesen a szerelvényeket is). A tényleges építési költség, az a pénz tehát, amit az építtetők munkadíj, bér, fizetség formájában kifizettek, a teljes bekerülési költségnek csupán egyötödét képezte. A szállítási költségek 6,5 százalékot, és hogy a felsorolás teljes legyen, a „tervezés” költségei 0,3 százalékot reprezentáltak. Marad végül mintegy 8 száza- . lék. Ez az a pénz. ami egyrészt — pontosabban másrészt — elment jattra, csú- szóoénzre, megvesztegetésre, ajándékra, illetve enni-inni- Valóra, egyebekre. , (Folytatjuk) Tóth Pál Egymilliós tőke kamata az ösztöndíj Pályái fiatal ísslíiéze« Viszi a szél a magvakat... Mikor Apuka elkezdte leverni a cölöpöket abba a mezsgyébe, amely a két szomszédos telek határát jelentette, jóanyánk felsikoltott, mintha tulajdon testébe vágtak volna — ne, nem, ezt nem engedem, ehhez nincs joga! Mi, gyerekek nem is értettük, mi ez az újabb iszonyú felnőtt-viszály, s csak igen lassan kezdtük felfogni, hogy mindez már végleg ellenünk irányul többé .már nem mehetünk szabadon egymáshoz, mert Apuka olyan kerítést épít, hogy se ki, se be! Miért? Miért csinálja ezt velünk Apuka? S pont velünk, akik szintén Apukának hívtuk őt, bár nem is volt az apukánk, ő a szomszéd gyereksereg apukája volt, akik istenként félték, tisztelték Apukát, de mi is, ha átmentünk, vagy aki éppen ott volt, annak Apukának kellett hívni Apukát. Hamar kitudtuk persze, ha hízelgünk neki, ha ráhagyunk minden rigolyát, nem űz, nem ordít annyira, néha még egy kis aszalt szilvát is ad az éléskamrából, ahová a saját gyerekeinek se volt bejárás... Egyszóval és tettel, Apuka erejének fölényes tudatában, kellő gúnnyal emelgette azt a bizonyos samukalapácsot, le-lesújtott vele, püfölte a cölöpöket, meg a kölyköket is riasztgatta, ha közelebb merészkedtek ... — Majd megmutatom — üvöltötte —, majd megmutatom én, hogy hol a határ?! Nem lesz itten csak úgy ki-bejárás, randalí- lírozás az én földemen! Maga meg a köly- kei! Azt hiszik, hogy itthon is otthon vannak?! Anyánk szomorúan nézett rá. — Mi baja magának, mondja?! Mért ellensége a saját gyerekeinek is? Hát nem látja, hogy élvezik a szabadságot, hogy jöhetnek, mehetnek, játszhatnak... — Tudom én, hogy mire megy ki a játék — ordította Apuka. — Maga el akarja bolonditani őket tőlem, hogy ellenem jöj- jentkl «... — Szerencsétlen! — szólt anyánk —, ha így folytatja, a gyerekeit is önmaga ellen fordítja. De hát maga olyan, amilyen, magán már úgyse lehet segíteni! Tűrtem, eltűrtem az állandó szekatúráit, de ezt nem tűröm, és éppen a gyerekeink érdekében nem tűröm, érti, bírósághoz fordulok... — Bírósághoz? Miféle bírósághoz? — nevetett Apuka. — Menjen, kit érdekel? A saját telkem köré azt építek, amit akarok! — Szögesdrótból, árammal?! — kiáltott rá jóanyánk. — Bármelyik gyerek azonnal szörnyethalhat!? — A magáéi, meg azok, akiket maga elbolondított, de azok meg is érdemlik — zárta le a vitát Apuka. Anyánk ettől az arcátlan kijelentéstől annyira felzaklatta magát, hogy „szörnyetegnek” nevezte Apukát, s zokogva szaladt be a Házba. Lestünk egymásra, gyerekek. Onnan ide. Innen oda. Ha mi nem mehetünk, áthal- lik-e a szó, a sóhaj, a szívdobogás? Anyánk mindig azt mondta, ha a kerítés szóba került: „Hozza-viszi a szél a magvakat. Ha tiszta mag, kölcsönös az öröm. Ha gyomé az, közös a gond, a bánat. Minek hát a kerítés? Egymás nélkül úgyse lehetünk.” Szegény anyánk. Ö nem gondolta, feltételezte soha, hogy mi néki tiszta növény, másnak gyom lehet, s hogy mit ő görnyedve gyomlált, más fölegyenesedve dédelgette azt. Nem játszhatunk immár szabadon, együtt, egy helyen. Talán csak úgy és any- nyira, hogy magvakat szórunk a szélbe, jó magvakat bízunk a szélre. De játék-e jó magvakat bízni a szélre? S lehet-e, szabad-e csak a szélre bízni a jó magvakat? Karost Imre Szeraftlíp a UÉIaii Családi házakr magéneröfÉködésJből 2Miből, s mennyiért?
