Déli Hírlap, 1989. június (21. évfolyam, 125-150. szám)
1989-06-05 / 128. szám
★ Egy részlet Dósa Károly és Nagy József András pálya- művéből. A tervpályázat művei — sorozatban Milyen templom épüljön az avast városrészben? „Dr. Káló József lesz az új főkapitány, 99 Rendőrség jogállamiság keretei között Beszélgetés dr. Túrós András rendőr vezérőrnaggyal, miniszter helyettessel a Templom épül az avasdéli városrészben. A hír néhány évvel ezelőtt hírlapi kacsának tűnt volna, ma azonban nemcsak egyszerű ötletről van szó: a templom tervezésére kiírt pályázatra beérkezett terveket már a nagyközönség is láthatja a Felszabadítók útján, a Kós-ház kiállítótermében. Nemcsak megnézhetik a városlakók a terveket, hanem szavazhatnak is, hogy melyik változat tetszik a legjobban. A szakmai zsűri a szavazatok alapján közönségdíjat is kioszt. Az alkotások nyolcadikéig láthatók a Kős-házban, délelőtt 10-től délután 6-ig. A szavazólapon arra is van hely, hogy a templomépítéssel, -tervezéssel kapcsolatos megjegyzéseit bárki leírhassa. Ezeket tehát a végleges terveket készítők figyelembe vehetik. összesen 11 pályamunka érkezett a nyilvános, meghívásos pályázatra. Azzal szeretnénk segíteni ezt a vállalkozást, hogy lapunkban sorozatban leközöljük mind a 11 pályaművet, pontosabban a pályaművek egy- egy legjellemzőbb részletét ábrázoló fotót. Elsőként Dósa Károly és Nagy József András pályaművéről, a rajz egyik részéről közlünk reprodukciót. Az előzményekhez annyit hozzá kell fűznünk, hogy a templomépítés ötletéről dr. Velkey László országgyűlési képviselőtől hallottunk először, aki a vállalkozás kezdeményezője volt. Eredetileg ökumenikus, azaz több egyház céljait szolgáló templom épült volna, de végül is a görög és a római katolikus felekezetek tudták előteremteni a szükséges anyagiakat. Időköaben tárgyalások kezdődtek arról is, hogy bencés gimnáziumot létesítenének, ugyancsak az Avasdélen. A tervezők a templom, valamint a hozzá tartozó parókiák és más létesítmények terveit ezen a pályázaton már úgy készítették efl, hogy figyelembe vették a gimnáziumépítés lehetőségét is. (k—ó) A Minisztertanács 1909. május 1-jei ha'áliyal belügyminiszter-helyettessé nevezte ki dr. Túrós András rendőr vezérőrnagyot, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjét. Egy hónappal kinevezése után kértünk interjút a miniszterhelyettestől. — önt 1989. május 1-jei hatállyal nevezték ki belügyminiszter-helyettesnek. Néhány nappal később napvilágot látott a hír, miszerint a Borsod Megyei Rendőr-főkapitányság vezetését — megbízott főkapitányként — Korózs András rendőr ezredes, fökapitány-he- helyettes veszi át. Mikor lesz új főkapitánya a megyének, s miért nem nevezték ki az ön távozása után az új vezetőt? — Kinevezésem elég váratlanul érte a megyei pártbizottságot, s személy szerint engem is. Ezért nem voltunk eléggé felkészülve, hogy utódomat kinevezzék. Megvolt az a személyi kör, akik közül lehetett választani. Mint ismeretes, Szabó Pál, az Edelényi Pártbizottság első titkára és dr. Káló József rendőr ezredes, a Miskolci Rendőrkapitányság vezetője volt a két jelölt. Bizonyos nézetkülönbség támadt még a Belügyminisztérium vezetésében is, hogy politikai pályáról hozzanak-e új vezetőt, avagy szakembert nevezzünk-e ki. Ez a vita május elsejéig nem rendeződött, ezért napolta el a minisztérium vezetése a kinevezést. A május 29-i miniszteri értekezlet tárgyalta a személyi kérdések között e témát is, s döntött róla: dr. Káló József lesz az új főkapitány. Kinevezésére június 1-jével sor került, ám a beiktatás a minisztérium vezetésének más irányú elfoglaltsága miatt pár napot késik. Ez a kinevezés egy láncolatot in fonákja Boldog, boldog emberek Régi igazság, hogy csak akkor vesz a kezébe papírt, tollat a nyájas olvasó, ha valami gondja-baja van. Természetesen minden levélnek örül a szerkesztő, mégis üdítő színfolt a napi postában az a küldemény, amely ezzel a mondattal kezdődik: „Minden rosszban van valami jó.” Arról ír a kedves olvasó, hogy egy fiatal házaspár végre sajaí otthonhoz jutott. Ez bizony, önmagában is jó hír, nagy hír manapság, ám még fokozni is tudja a levélíró. Négyemeletes az épület, és a fiatalok a legfelső szintre költözhettek. Igaz, hogy nincs lift, de ez is hasznukra válik, mert a lépcsőmászás köztudottan javítja 3 kondíciót. Sőt: a külsőnek is előnyére válik. Néhány évvel ezelőtt egy idős postás nyert lábszépségversenyt valahol Nyugaton, és mint a tévének nyilatkozta, azért tudta megelőzni a karcsú bokájú hölgyeket, mert sokat gyalogol emeletről emeletre. A rövid sztori után így ecseteli tovább a liftnélküliség áldásait: biztonságosabb a lét, nem félnek az áramszünettől, fittyet hánynak a vandál rongá- lókra, és végül, de nem utolsósorban a szerkezet zaja sem zavarja otthonuk csendjét. Ha azt hiszik, hogy ezzel kimerítette a jó hírek pixi- sét levelezőnk, akkor nagyon tévednek. Azzal folytatta, hogy a sok évi spórolás árán megvásárolt lakásba beleülték összes pénzüket, a kamatok miatt már- már éheznek a fiatalok, és ez nagyon-nagyon jó dolog. Hegy miért? Azért, mert nem telik nekik bútorra, szobájuk összes berendezése egyetlen heverő. Ha pedig még tévé sincs — mert nincs — és a heverőr. csakis összebújva lehet feküdni, ak.-.or... szóval akkor rövidesen megszülethet a kicsi. A háromtagúra növekedett család költségeit még nehezebben bírják majd fedezni, és ez igazán pompás, hiszen semmi esélyük sincs a méregdrága bútorok vásárlására. Ily módon üresen marad a szoba — kivéve a heverőt —. és az apróság vígan totyoghat a csupasz falak mentén. Sokat gyakorolja, így gyorsan meg _ is tanulja a járást, és élénk, fejlett izomzatú gyerkőccé növekedik. Ha pedig felnő. 6 is ide költözhet a feleségével együtt az egyetlen szobából, teakonyhából, fürdőszobából, vécéből álló tagas, pompás otthonba. Ráadásul saját ízlése szerint rendezheti be a valószínűleg még akkor is üresen álló szobát. Feltéve persze, hogy lesz rá pénze. De lesz, miért ne lenne két székre, egy asztalra, na meg mondjuk még szekrényre is. Így élnek majd együtt, boldogan, és ha jól beosztják az egy heverőt (egyik héten az öregek, másikon a fiatalok alszanak otthon), akkor jön a kisunoka, és bár valamivel kisebb hely jut már neki a totyogásra, majd fufckározásra, ő is gyorsan megtanul járni, és mert sehol sem talál leráncigálni valót, csipkéket, drága vázákat, kevés bosszúságot okoz szüleinek. Ö, milyen boldog emberek! Nos. ennyi jó hír fér egy levélbe, mely üdítő színfolt a panaszáradatban. örül a szerkesztő szíve, hogy megoszthatta Önökkel a vidámságát. Kérdése is csak költői — hisz’ tudja rá a választ maga is: lehet, hogy csak azért látszik szomorúnak a világ, mert sötét szemüveggel nézzük? (békés) dít el, a Miskolci Rendőr- kapitányság élére dr. Tuza László rendőr alezredes kerül, akinek helyét a Mezőkövesdi Rendőrkapitányság vezetőjeként Hallai Imre rendőr alezredes foglalja el. A megyei főkapitányság pénzügyi osztályvezetője Varga Valéria rendőr főhadnagy lesz. — Az ország demokratizálódási folyani-Uában szinte divattá vált foglalkozni a rendőrséggel, a rendőrök által elkövetett jogsértésekkel. Szerencsére Borsod az ilyen „ügyekből” kimaradt, de annak idején nagy felzúdulást ketteu, amikor lapunkban megjelent egy cikk a főkapitányság személyi állományának fegyelmi helyzetéről. Minek tulajdonítja az említetteket? — Rendkívül sejnálatos- nak tartom a kialakult helyzetet. Tulajdonképpen 6—8 olyan ügy került az utóbbi időben reflektorfényDe a rendőrök által elkövetett törvénysértések közül, amelyek joggal irritálják a közvéleményt. Szeretném hangsúlyozni: nem több ügyről, nem valamiféle újdonságról van szó. Rendkívül egyszerű a magyarázat is: országosan a rendőri vezetek nem készítették fel az állományt a jogállamiságból fakadó nyilvánosságra.. Ugyanakkor ez a fajta nyitottság —, hogy tudniillik a rendőrség belső ügyei, visszaélései a sajtóban megjelennek — sokkot okozott a magyar társadalomban is. Nincs itt másról szó, mint arról: a hatalom védőernyője, s a rendőrség „cenzúrája” korábban megvédte se állományt az ilyen nyilvánosságtól. Ez most megszűnt Mi tagadás, emiatt dilemmába is került a rendőri vezetés, ugyanis rendőreink félnek az intézkedésektől, attól, hogy provokáció áldozatai lesznek, s belekeverednek valamilyen törvénysértésbe. Az. hogy Borsodban ilyen ügyek nem voltak, így nem igaz. A megyében is előfordultak visszaélések a rendőrök részéről, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják a testület megítélését. Ám aranyiban előnyben volt a megye az ország többi rendőri szervéhez képest, hogy folyamatosan neveltük az állományt a nyilvánosságra, az őszinteségre, a sajtóval való jó kapcsolattartásra, s ez minket igazolt. Semmiféle titka nem lehet a rendőrségnek a lakosság előtt, mert ha komolyan vesszük, hogy „a dolgozó népet szolgáljuk”, s ha az állampolgárok pénzéből — ha úey tetszik, adójából — tartják fenn a rendőrséget, akkor kötelességünk a sajtó útján mintegy társ® dalmi ellenőrzést biztosítaná — Mint minlsrlerhelyettes és 37 Orsisáííos Reitdör-fökapi- tánysáj vezetője, képet tud alkotni a 19 megyei rendőr- főkapitányságról. Milyennek ítéli meg a borsodiak tevékenységét annak tükrében is, hogy ez a terület az ország bünügyUeg legfertőzöttebb megyéje? — Erre a kérdésre még korai lenne részletesen válaszolnom, hiszen éppen egy hónapja vagyok miniszter- helyettes. Az tény és való, hogy ez alatt az egy hónap alatt Borsod megye nem okozott nekem semmiféle problémát. Már látom, hogy a legtöbbet Budapesttel kell majd foglalkoznom, a munkaidőm java részét a Budapesti Rendőr-főkapitányság munkájával, a főváros köz- biztonságával kapcsolatos tennivalók töltik majd ki, de természetesen más megyék gondjaival is törődnöm kell. Országos főkapitányt ként, a kialakult rendőrellenes hangulat megváltoztatása érdekében is tennem kell lépéseket. Ami országos tapasztalataimat illeti: példa nélkül való, mennyire romlik a bűnügyi helyzet. A minap tekintettük át az év eddig eltelt időszakát, s 54 százalékos emelkedést tapasztaltunk. Ha ez így folytatódik, az idén átlépjük a bűvös 200 ezres számot, ami az elkövetett bűncselekményeket illeti, — Egyre többen szorgalmaznák; bogy a párt vonuljon ki a fegyveres testületekből, a honvédség, a rendőrség ne legyen. ne lehessen politikai csatározások színtere. Mi erről az ön véleménye? — Én rs tapasztalom, hogy különböző alternatív szervezetek, más pártok részéről erőteljesen fogalmazódik meg az igény, hogy az MSZMP vonuljon ki a fegyveres testületekből. Ez most — legalábbis a közeli jövőben — véleményem szerint nem oldható meg. Abból indulok ki, hogy a rendőrség személyi állománya a szocializmus védelmére tette le az esküt. A hivatásos állomány jelentős része — egyes területeken 70—80, máshol 55—60 százaléka — tagja az MSZMP- nek. Ez kötődést jelent a párthoz, s kisugárzása van a párton kívüliekre is. Ezért az a véleményem, hogy az MSZMP-nek bent kel! maradnia a fegyveres testületekben. ugyanakkor lehetőséget kell biztosítani más pártoknak is, hogy szer-1 vezeteket alakítsanak, azzal a megszigorítással, hogy csak munkaidő után, illetve szolgálati időn túl politizálhatnak, élhetik szervezeti életüket. Azzal messzemenően egyetértek, hogy a fegyveres testületek nem lehetnek a politikai csatározások színterei, mert ennek beláthatatlan következményei lennének! — Átszervezés elfltt áll a rendőrség, a Belügyminisztérium. ön szerint mi képezi a rendőrség feladatait a jogállamiság keretei között? — Jelentős szervezeti változásokról van szó, amelyek még a nyáron megtörténnek. Érintik a Belügyminisztériumot és a megyei fő- kapitányságokat is. Az átszervezés lényege, hogy szeretnénk létrehozni egy miniszteriális irányítóközpontot, megtisztítva minden olyan jellegű hatáskörtől, amelyeket le lehet adni a főkapitányságoknak. Irányító, felügyelő, ellenőrző szerepet szánunk a minisztériumnak. Hogy a rendőrség szerepe a jogállamiságban hogyan változik? Ügy gondolom, most elsősorban az a feladatunk, hogy a klasz- szikus bűnüldöző munkát erősítsük. Lehet, hogy sokan nem értenek velem egyet, mégis azt tartom a legfon- tosaobnak, hogy a rendőrségnek a politikai életűén betöltött szerepe jelentősen csökkent, s várhatóan tovább fog csökkenni. Nem is beszélve arról, hogy most oiyan átmeneti időszakban élünk, amikor a bűnözés napról napra növekszik. Feltétlenül indokolt hát, hogy a rendőri állomány ne a politikai kérdésekkel, hanem kifejezetten a bűnüldözéssel, a közbiztonság védelmével foglalkozzon. Indokolja ezt az a tény is, hogy a bűnözök felismerték: bizonyos konjunktúra van számukra ebben az időszakban, s lehetőséget látnak sorozat- bűncselekmények elkövetésére is. Ezért kell nagyon erőteljes intézkedéseket foganatosítanunk a megelőzésre. a felderítésre. Ezen túlmenően a rendőri szerveknek számo’ni kell azzal is, hogy megjelent az utcai politizálás, gyakoribbak lesz-t nek a tömegdemonstrációk, s a jogállamiság keretei köe. zött a rendőri szerveknek ezt megfelelő toleranciával kell kezelni. Jelentős változásokat képzelünk el a rendőri munka más területein is. Szeretnénk mielőbb megszüntetni a statisztikai szemléletet, ugyanis az intézkedő rendőröket a statisztika időnként „belekényszerítej;- te” bizonyos helyzetekbe, ezért fordulhattak elő jogszerűtlen intézkedések isj Elképzelésem —, amely rövid idő múltán kihirdetésre! kerül —, hogy elsősorban a bűnelkövetők üldözése lesa a fő feladat, s az utca rendőre először, másodszor, s akár tizedszer is figyelmeztessen; a feljelentés, a bírságolás csak végső eszköz legyen! Ez a lakosság közérzetét is javítja majd, hiszen nagyon sokan vannak, akik nehéz körülmények között élnek, s a ki- sebb-nagyobb szabálysértésekért kirótt büntetések csak növelik nehézségeiket. — ön szinte példátlan karriert futott be, hiszen a legfiatalabb a magyar tábornoki karban, s 22 éves rendőri pályafutással a háta mögött már miniszterhelyettes. Sokan felteszik a kérdést: ki áll az Gn hála mögött? — Én is sokszor hallottam már, hogy valaki „egyengeti” az utamat, valaki patronálja a Túrós-fiút! Sem keresztapám, sem nagybátyám nincs, aki ezt tenné! Egyszerű emberek gyermeke vagyok, egy borsodi kistelepülésen születtem. Előrehaladásomat semmi másnak, mint azoknak a rendőri kollektíváknak köszönhetem, amelyeket én vezettem. Szerencsémre — vagy szerencsétlenségemre — mindig élen járó kollektívákhoz kerültem, így volt ez a forradalmi rendőri zászlóaljnál, a szerencsi, majd a7 ózdi kapitányságon is. S bár az országos átlagnál nehezebb körülmények között dolgoztunk a Borsod Megyei Rendőr-főkapitányságon, ez a kitűnő kollektíva felküzdötte magát az ország első öt legjobb megyéje közé. Rendkívül nehéz gazdasági, társadalmi körülmények közepette, a bűnügyileg legfertőzöttebb területen értünk el kiemelkedő ered m én vesséfii mutatókat. Egységes rendőrség, kipróbált, kitűnő vezetők segítették az előreha-' ladásom. Persze, korántsem örömmámor az, hogy én miniszterhelyettes lettem. Rendkívül sok gonddal kell megküzdenem nap mint nap ahhoz, hogy helytálljak ebben a beosztásban. ,i Tóth Zoltán 1
