Déli Hírlap, 1989. május (21. évfolyam, 99-124. szám)

1989-05-29 / 122. szám

A legutóbbi Miskolci Kocsonyában kezdtük meg annak a bá­tor memoárnak közlését, mely a 60-as évek Magyar Néphad­seregéről rántja le a leplet. A szerző most igen kényes részhez ért visszaemlékezésében: ezúttal az akkori katonai titkok biro­dalmába vezeti el az olvasót. A katonai titkok egy része még mai napig is sérthetetlen, Így nézzék el, hogy itt-ott kipontozott szavakat találnak a memoárban. (Meg lehet próbálni kiegészí­teni ezeket a szavakat: a helyesen megfejtők között 3—6 hónapi szabadságvesztést sorsolnak majd ki.) Azon a húsz évvel ezelőt­ti emlékezetes napon már jó ideje ácsorogtunk teljes felszerelésben a tűző napsü­tésben. Csurgott rólunk a víz, egyedül a lábamnak nem volt melege, ugyanis közvetlenül a térdig érő lak­tanyaépület mellett álltam, ami árnyékot vette vetett hosszú szárú (sztálini típu­sú) csizmámra. Kárász hon­véd még jobban járt: őt egészen a derekáig takarta egy őrtorony. Ne higgye a kedves Ol­vasó. hogy napszúrást kap­tunk: valóban így eltörpül- ; tek mellettünk az épületek. T= Legalábbis az „örmintakert” elnevezésű intézményben, ahol minden őrszolgálatot ." megelőzően, a szellemi ener- ..■« giákat kímélendő, minden­ki rádöbbenhetett, hogyan lehet körbejárni egy négy- j Msasögietes épületet. ^ Akinek íejtörtéet okozott taérdéís annak szívesen se­tett a készséges Németh armeeter: közvetlen közel- ‘ ről az illető fülébe ordítot­ta a tennivalókat. A me- » aebeli kis laktanyában Né­meth őrmester úgy nézett ki, , mint egy óriási, indulatos Mi- í kiegér a Dásneyland-ben. í Németh őrmester — . mgy-ancsak emelt hangon — T azt is a tudomásunkra hoz- I, ’ ta, hogy ő most egyszers- ; mind az eQenség fejével is gondolkodik (ilyen lenyűgö- | ró képességekkel rendelke- zett). Ezért aztán megpróbált toerm ünket, leendő őröket, 4 csalafinta kérdésekkel foly­tonosan zavarba hozni, ami ? nem ment könnyen, mert kívülről fújtuk „Az őr kötel­mei” című gyűjteményes munkát. A mű alaptétele az volt, hogv az ellenség nem «iszik, következésképpen az őr sem alhat. Ettől azonban az őr nemhogy álmos lenne, sőt ellenkezőleg, igen ében: karikás szemekkel fürkészi az éj sötét bársonyát. Ha valami rezdül, elkiáltja ma­gát: Állj! Ki vagy? A vá­lasz elmaradása esetén egy­értelmű, hogy az illető rosszban sántikál, de leg­alábbis ellenséges kém. Németh őrmesternek (aki az ellenség fejével is tu­dott gondolkodni) volt né­hány kedvenc kérdése, ame­lyekkel a legsötétebb két­ségbeesésbe tudta kergetni az őrjelölteket, akikre a Né- meth-féle szabadtéri előadás után még teljes 24 órás nemalvás várt. Az egyik ilyen vizsgatétel a . . . számú őrhely őrének tudnivalóit tartalmazta. Ez az őrhely egy ... raktár volt, ahol ... típusú fegyverhez tárol­tak ... mennyiségű lőszert. Azt még tudni kell, ha egy ilyen .. . raktár kigyullad, az — katonásan szólva — ki...- ott nagyot robban. A kérdés megválaszolására Németh őrmester ezúttal j Kárász honvédet szúrta ki, aki újonc létére máris fi­gyelemre méltó mennyiségű laktanyafogságot tudhatott maga mögött. Mi, többiek, kajánul figyeltük az esemé­nyeket, amelyek azonban nem várt fordulatot vettek. Kiderült ugyanis, hogy Ká­rász honvéd is képes az el­lenség fejével gondolkodni: ettől varázslatos módon, azonnal láthatatlan áramkör zárult rövidre kettejük gon­dolatai között. Németh őr­mester furfangos kérdéseire Kárász honvéd katonásan, pattogósán, ráadásul helye­sen válaszolt: nem. az őr tűz esetén nem menekül eL, hanem az oltóhomokkal, és mindenféle alkalmatossággal megkezdi az oltást, értesí­ti az őrszobát és így tovább. Egyre gyorsabban haladtak kérdésről kérdésre, a -szelle­mi párbaj mind nagyobb magasságokba emelte kette­jüket. Mi lélegzetvisszafojtva fi­gyeltük, mikor Németh őr­mester feltette a legnehe­zebb kérdést, mely így szólt: mit csinál az őr, mialatt az égő lőszerraktárt oltja? Ká­rász honvéd erre is fölényes félmosollyal felelt meg: az őr fokozza a figyelést! Né­meth őrmester befejezésül, a közös szárnyalástól kissé fáradtan, szinte meghatottan, majdnem barátságosan meg­kérdezte Kárásztól, miért kell az őrnek ilyen esetben fokozottan figyelni, mi kü­lönlegeset láthat az őr ilyen­kor? És ekkor történt a bal­eset. Illetve inkább meghi­básodás: a kettejüket össze­kötő láthatatlan áramkör fi­nom hálózatában (a Kárász honvéd fején áthaladó sza­kaszon) valószínű kiéghetett egy civil tranzisztor, nem bírván a feszültséget, ami az ellenség fejével való gon­dolkodással járt Kárász honvéd ugyanis — fejében a kiégett tranzisztorral — ha­miskásan rákacsintott Né­meth őrmesterre, és vigyo­rogva rávágta: ha a lőszer- raktár kigyullad, akkor az őr kis szerencsevei meglát­hatja jó magasról, úgymond madártávlatból, hogy is néz ki egy felrobbant laktanya Kárász honvéd szellemes­nek vélt válasza után elis­merésre várva nézett körűt Az elismerés nem is késett sokáig: hamarosan madár­távlat helyett az ülő ember szemmagasságából tanulmá­nyozhatta napokig, hogy te néz ki belülről egy fogda- épület. Ezalatt jött rá, hogy többet érne, ha az ellenség feje helyett Németh őrmes­ter fejével tudna gondolkod­Humorfórum Hz új évadra készülnek ♦ Már az új évadra készül­nek színházunkban. Glauber Oszkár első színműves szer­ző kétszemélyes kamarada­rabját, a Két pillangó több, mint egy lepke címűt pró­bálják. Rendező egyelőre még nincs, jelmeztervező nem is lesz, mert nincs szük­ség ruhára a darabban. Dísz­letül egy franciaágy és egy mereven álló lámpa szolgál. A képünkön látható szerep­lőket az utcáról toborozták, és előadás után oda is men­nek vissza. Szó van arról, hogy ezt közönség-művész találkozóval kötnék egybe, amennyiben van fizetőképes kereslet. (fi városi tanács Humorfőnrmunik gazdája — Bérezés József — nyitott kapukat döngetett, amikor azzai kopogott be a városi tanács ajtaján, hogy kérde­zésre bírja az ott dolgozó­kat. A magyar giasarvoszty (vagy peresztrojka?, ezt a kettőt mindig összekeverjük) jegyeben kérdezők nem ad­ták a nevüket a kérdések­hez, illetve egy főelőadonő dr. Kovács Lászlóként mu­tatkozott be. Íme a kérdések, és a bi­zonyára minden igényt ki­elégítő válaszok: — Mikor jut be a DVTK az NB I-be? Tatár György vállalná-e a szövetségi ka­pitányi megbízást az MLSZ- ben? A többi „miskolci” — vagyis akiket mi adtunk az ország fővárosának — va­jon hogyan fogadná? — A DVTK akkor jut be, ha visszalép a teljes NB 1. és az NB II. kétharmada Tatár Gyuri vállalná (ha bolond lenne). A miskolciak úgy fogadnák, mint egy új tatárjárást. * — Melyik a Nehézipari Műszaki Egyetemen a ma­gasabb rang: az exrektor, vagy az exminiszter? — Egyik sem! Legmaga­sabb az ex-kavátor! dolgozói kérdezik) — Mit lehetne termi, hogy a zörgő villamosok zaja ne hallatsszák be a színházba? — Meg kell kérni az MKV-t, hogy az előadások ideje alatt a villamosok csak a színháztól távolabb eső sínen közlekedjenek. * — Van-e lehetősége a Mis­kolci Nemzeti Színház fő­rendezőjének — Galgóczi Juditnak — a jövő évad­ban darabot rendezni a bu­dapesti Nemzeti Színházban? — Miért ne? Elvégre nemcsak politikusokat ex­portálunk a fővárosba! * — Mikor csatolják Mis­kolcot Felsőzsolcához? — Ha Miskolc behozza az infrastrukturális lemaradá­sát. * — Lesz-e Miskolcon nyil­vánosház? Ha igen, mikor? — Már most is van, több is, csak más a felirat raj­tuk. Mint ahogy nemcsak Vadasparkunk van, hanem számos állatkertünk is, csak éppen az utóbbiak nincsenek bekerítve. Képviselcsors, 1989 Jf Végre megismertem azokat, akiket képviselek, csak most nem a megbízóim, hanem a visszahívom. ROSSZ NAP — Felkeltem... Levertem... UTOLSÓ EGYUTTLÉT KISZöntötték az egykori tagokat RAGOZÁS-OK Én — Érted Te — Értem Ö — Értette a módját SZOBRÁSZDAL „Ez az arc lesz a végső?' MISKOLCI A mi városunkban eddig se volt baj a szórásszabadsággal! NYERESÉG UTÁN Milliomossák kezeiket — PLURALIZMUS Kezdjük már (sértegetni egymást... MAI KÖSZÖNÉS , Jó napot kivárok! NAPIPARANCS Hátra (h)are! * Folytatásos krimi, egyken I páncélszekrény titka Bermuda felügyelő eseteiből t Bermuda felügyelő író­asztalán megcsörrent a ké­szülék, aminek mindig el­felejtette a nevét Felvette a kagylót a. — Halló? — halottá. — Névtelen telefonáló vagyok. Bermuda megörült a hí­vásnak, mert erről eszébe jutott a névtelen készülék neve: a névtelen telefon. — Itt Bermuda — mond­ta. — De ha ön nem mu­tatkozik be, akikor arra ké­rem, az én nevemet is igye­kezzék elfelejteni . . Tehát: Bermuda. B, E, N, D, U, L, A __Az elején D-veL a. — Idefigyeljen! — hallat­szott a telefonból, — Azon­nal induljon a Mortimer - kastélyba! Vigyen magával egy minikalkulátort! — Mi célból? — kérdezte a felügyelő. — Hogy összeszámolja a hullákat. A Bermuda autóba vágta magát, a bal térdét, úgy, hogy a csillagokat látta. Go­lyóálló zsebszámológépét magamellé helyezte a go­lyóálló ülésre, és feltette mo­torosszemüvegét, mert a golyóálló szélvédőt nemrég betörték egy kockakővel. Hát igen, arra nem gondolt, hogy az üveg kockaálló is legyen. S. Koromsötét volt, amikor megérkezett a Mortimer-kas- télyhoz, a szomszédos temp­lom toronyórája éppen éj­félt ütött-kopott. Egy kis sértett kísértet kísérte a ka­putól a parkon át a hall­ba. 8. Az első, ami szemet szúrt Bermudának, egy nyílhegy volt. Szerencséjére nemcsak a zsebszámológépe, hanem a kontaktlencséje is golyóálló volt. És — mint kiderült — nyílhegyálló is. A felügye­lő mérges lett, amiből arra következtetett, hogy a nyíl­hegy mérgezett volt. 7. — Van itt valaki?— kér­dezte. Válaszul egy bumeráng zúgott el a feje fölött, majd szinte azonnal velőtrázó si­koly hasított a levegőbe. A bumeráng visszatért ahhoz, aki elhajította. 8. — Nézze, Mr. Bermuda! — szólalt meg a háta mö­gött Mary Mortimer. — Kérem, ne beszéljen a háta mögött! — mondta ne­ki a felügyelő. — Ez mo6t másodrendű kérdés. A legfontosabb, hogy ön sürgősen távozzék, és ami még lényegesebb: min­dent felejtsen el! 9. — Azt }s felejtsem el — kérdezte Bermuda —, hogy az ön édesapjának az arcá­ra fagyott a mosoly a hűtő­ládában? — Felejtse! — felelte Miss Mortimer. — És Jack Traumát is? Akinek vérdíjat tűztek ki a fejére? Egy szöggel... — Utána kapott egy teta­nuszoltást. — No, es az inas? — öt baleset érte. Beleful­ladt ... — A tóba? — Nem, egy hurokba. 10. — Ki örökli a vagyont? — tette fel a kérdést Bermuda, és titokban bekapcsolta rej­tett zsebmagnóját — szin­tén golyó- és nyílhegyálló —, mert tudta, hogy ha nem rögzíti a nevet, menthetetle­nül elfelejti. Mint azét * távbeszélő-készülékét. Tele.ű izé ... névtelen .., fon ... 11. — Én öröklöm, de a ne­vem nem mondom meg. Egy hölgytől nem illik ilyet kér­dezni, különösen ha az * hölgy Lord Mortimer lánya. És most újból arra kérem, hogy távozzék. 12. — Szeretném látni a pán­célszekrényt — nyilvánítot­ta ki óhaját a felügyelő. — Kívülről megmutathat tóm. — No, és belülről? — Ha nagyon akar ja. .i 13. Bermuda azt találta a széfben, amire számított. Pénzt, rengeteg pénzt, meg egy zsacskóban gyémánto­kat. No. és ott volt ő maga. Továbbá néhány korábban ottmaradt felügyelőkollégá­ja. De azok már nem any- nyira jó állapotban. Hosszan eltöprengett raj­ta. hogy miként fog kijutni a csukott páncélszekrény­ből. Ami nyilván golyóálló. Egyébként se volt nála go­lyó. csak a zsebszámológép, a zseb magnó, egy zsebóra éa egy kis zsebbenzin arra az esetre, ha pecsétes lenne a zsebe. Szerencséiére a széf belülről szép tiszta volt. A pecsét kívülről került a ba­zárt páncélszekrényre...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom