Déli Hírlap, 1989. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-06 / 31. szám
Grósz Károly is elismeréssel szólt a Technika Házáról miskolci látogatása alkalmával. Van aki vitatja Kell-e Miskolcon a Tudomány és Technika Háza? Amióta a Tudomány és Technika Házát átadták, többféle véleményt hallottak a város központjában épalt létesítményről. Nem- riflcáa adtak hangot annak — ac országos sajtóorgánumok nyilvánosságán keresztéi is —, hogy jelenlegi gazdasági helyzetünkben talán nem erre az épületre kellett volna fordítani a vállalatok pénzét. Csakhogy e véleményekben általában az épület tétével foglalkoznak, s annak rendeltetéséről már ritkábban beszélnek. Többen kérdezik például, hogy miért van az épület egyik részében az Émász kirendeltsége? — erről beszélgettünk Valas- ka Lászlóval, a MTESZ Borzod Megyei Szervezetének titkárával. — Akik ma vitatják az épület létének fontosságát, nem tudják, hogy 1976-ban megkezdődött a beruházás előkészítése. Több tervvariá- eió készült, míg végül a 12. tervet most megvalósíthatva láthatja Bodonyi Csaba Ybl- díjas építész. A ház felépítését pénzügyi gondok is nehezítették, ezért az Émász egy jelentősebb összeggel, az első szakaszban 30 millió forinttal beszállt a vállalkozásba, hogy egy új kirendeltségének felépítésével együtt, megépülhessen a Tudomány és Technika Háza M. — Cj<tbb Émász-irodákra volt szükség Miskolcon? — Már régóta hiányzott a belvárosból a város energiaszolgáltatásában fontos szerepet játszó kirendeltségünk. Ide tartozik például 38 ezer fogyasztónk, s innen indulnak hibaelhárító munkatársaink is. A későbbiekben az épület tetőterében kívánunk egy országos viszonylatban is újnak számító energia-gazdálkodási tanácsadó szolgáltatást kialakítani. Ingyenes tanfolyamokat rendezünk majd, szakmai útmutatást adunk ahhoz, hogy milyen készüléket érdemes a fogyasztóknak vásárolniuk. Ugyanakkor itt működik majd a vállalat munkaalkalmassági vizsgálója is. — Ennyit az Émász kirendeltségéről. Kevesen tudják viszont azt, hogy az új MTESZ-székház önfenntartó... — Létrejött ?tt egy tíztagú menedzser-társaság. Az ő feladatuk, hogy olyan műszaki témák feldolgozását, menedzselését vállalják, amelyek jövedelmet hoznak számunkra. Amikor szerződést kötöttünk ezekkel a munkatársainkkal, feltételként szabtuk meg számukra, hogy amennyiben fél éven belül nem hoznak nyereséget munkájukkal, nem tartunk tovább igényt rájuk. Az új székházban májusban tartjuk először a műszaki hetek rendezvény- sorozatát, ahová külföldi cégek képviselőit is meghívtuk, méghozzá az eddigi szállítók konkurenciáját is. Vagyis szeretnénk kialakítani a szállítók versenyét, mert így jöhet létre valódi áralku. — Néhány hónapos működése alatt a Tudoom'ány és Technika Háza több ünnepélyes aláírásnak adott helyet. Csak a „pro- tokollé” lesz a ház? — Semmiképpen sem csupán az ünnepi eseményeknek kívánunk helyet adni, noha szívesen viszünk ide vendégeket, hiszen nívós környezetben fogadhatjuk Művészetbarátok Köre A festészet műfajaival ismerkednek a miskolci Művészetbarátok Körének tagjai. Az idei első fél évet arra szánják, hogy megismerjék a tájkép, a csendélet, az életkép, a portré, valamint az aktfestészet műfaji sajátosságait, kiemelkedő alkotásait mind a hazai, mind a külföldi piktúrában és annak történelmi fejlődése foelőadásokat — minden hónap második szombatján a Miskolci Galéria klubtermében — dr. Végvári Lajos művészettörténész tart j a: gazdag illusztrációs anyaggal színesíti előadásait,. A legközelebbi összejövetelre február 11-én kerül sor, amikor is a csendélet műfajával ismerkednek az érdeklődők. A művészetbaráti összejövetelek rendszerint délután őket. Viszont a MTESZ 28 egyesületének, tizenkétezer tagja van megyénkben, közülük nyolcezren Miskolcon élnek. Tehát azt, hogy a műszaki értelmiségnek olyan otthon kell, ahol lehetőség van az új ismeretek megszerzésére, az már ennek a számadatnak a tükrében sem lehet kétséges. Egyébként éppen ezért, szereltük fel a mai viszonyok között korszerűnek számító berendezéseket. Hamarosan olyan műszaki központot hozunk létre. ami lehetővé teszi, hogy — a NEDIX-számítógéprend- szeren keresztül — a világ nagyobb adatbázisával kapcsolódhassunk össze. Ez azt jelenti majd, hogy nem kell mindent újra kutatniuk mérnökeinknek amit már esetleg másutt kitaláltak, hanem a legújabb eredményekről kérhetnek a témával kapcsolatban referenciát. A technikai lehetőségeken túl, minél előbb szeretnénk elérni, hogy a Tudomány és Technika Háza valóban otthonává váljék a műszaki értelmiségnek, és délutánonként akár egy kis beszélgetésre is szívesen betérjenek a házba. (Vadast A Vas- és Acélipari Egyesülés 20 tagvállalata között a legjobban prosperáló borsodi cég a December 4. Drótművek. Az elmúlt évet a gyár történetének legeredményesebb esztendejeként jegyzik. Kifejeződik-e ez a jó pozíció, a nyereséges gazdálkodás a dolgozók fizetésében is? Az egyesülés 1988 első félévi adatainak birtokában nem billent a javukra a mérleg, már ami a fizikai dolgozók bérlistáját illeti. Akkor a tizedik helyen szerepeltek. (Az LKM-ben akkor 8929, Özdon 8256, a drótművekben pedig 8191 forint volt havonta a fizikaiak átlagkeresete.) A szjellemi dolgozók körében J viszont a drótgyáriak dobogós helyet foglaltak el, a harmadikat. Az elmúlt évben átlagosan 13,7 százalékkal fejleszthették a béreket a drótgyárban. • ADHATNAK, HA VAN MIBŐL — Hogyan emelkedhettek a bérek ilyen mértékben, amikor a bértömeggazdálkodás 2,5 százalékos növekedést engedélyezett? A kérdésre dr. Iglay Mariann gazdasági igazgatóhelyettes válaszol. — Ez a korrekció lényegében semmiféle javulást nem eredményezett volna. Két forrásból volt lehetőségünk a bérek emelésére. Az egyik: az újfelvételes dolgozók munkába állítására bérfedezetet kaptunk az ÁBMH-tól. Ez viszonylag szerény összeget jelentett, 1 200 000 forintot. Erre azért volt szükség, mert különben csak az állományban lévők kárára vehettünk volna fel munkára jelentkezőket. A legjelentősebb bérpreferenciát a tőkés export- termelés után kaptunk. A terv teljesítése, illetve túlteljesítése 24 millió forint bértöbbletet hozott. — Az idén ismét új bérszabályozás lépett életbe, amit bérliberalizációként ismerünk. (A latin liberális szó jelentése: szabadelvű, átvitt értelemben engedékeny, nagyvonalú, apróságokkal nem törődő.) Mit jelent itt és most a drótgyárban ez az engedékenység, netán nagyvonalúság? — Sokat és egyben keveset is — válaszol sommásan az igazgatóhelyettes, majd inkodolja is —, mert bért liberalizálni, vagyis többet és engedékenyebben adni akkor lehet, ha van miből. TeSzót kértek m vendégek Szokatlan incidens történt a városi tanács legutóbbi ülésén. Az ez évi költségvetés vitájáhöz hozzá kívánt szólni a Miskolc Városi Diáktanács képviselője. Első kézfelnyúj- tására nem adták meg neki a szót, mondván, hogy ő meghívott, és itt csak a tanácstagoknak van joguk felszólalni. A diáktanács képviselője azonban a szünetben a 2/1985. sz. tanácsrendelet 27. paragrafusának 3 d pontjára hivatkozott, amelyik így szól: „A tanács a vita folyamán megadhatja a felszólalási jogot olyan személyeknek is, akiknek egyébként nincs tanácskozási joguk”. A szünetet követően az elnökség kérdésére a tisztelt tanács igennel válaszolt, és megadta a szót a diákok képviselőjének. Mindezt azért tartottuk lényegesnek leír/ii, mert a jövőben egyre többször keli hasonló esetekkel számolni. Igaz, hogy a tanácsülések eddig is nyilvánosak voltak, ám a látszatvitákhoz kívülállóként, érdeklődőként, nem nagyon óhajtottak hozzászólni az állampolgárok, alternatív szervezetek pedig nem léteztek. Most azonban, hogy átalakulóban van közéletünk, fordult a kocka. A legutóbbi tanácsülésen például az idei költségvetésről vitatkoztak, de nem egy kész tervezetre kellett rábólintani, hanem ott, az ülésteremben alakult ki a majdan jóváhagyandó terv sok lényeges vonása. A valódi viták iránti érdeklődés fokozódását az is jelezte, hogy a vendégek nem fértek el az ülésteremben, külön helyiségben hallgatták hangszórón a történteket. Ügy tűnik, hogy a jövőben a tanácsülések is viharosabban zajlanak majd le, mint eddig. A parlamenti vitákba már betekinthet az ország; mi pedig azon leszünk, hogy ami a tanácsüléseken elhangzott, arról mindenki értesüljön, aki kézbe Veszi a Déli Hírlapot. hát, elő kell teremteni a fedezetét. Ennek feltételei pedig nem könnyebbednek meg. Az idei változás ránk nézve a következő: ha az 1988. évi tőkésexport-telje- sítményt sikerül megismételni. vagy túlteljesíteni az idén akkor a vállalat adómentesen fejlesztgeti a .béreket. Ha nem. nyilván az ellenkezője igaz. • NEM LEHET FELÉLNI A TARTALÉKOT — Minden dolgozó azt kérdezné először, hogy ez mennyit jelent pénzben? — Ez az, amit eiőre nem lehet meghatározni. Javaslataink vannak ezzel kapcsolatban, amit majd az illetékes fórumoknak meg kell vitatni. A felelősség óriási, hiszen két dolgot kell mérlegelni ; a képződő nyereségből mennyit fordítunk bérfejlesztésre és mennyi maradion meg belőle vállalati fejlesztésre. — Tehát a jelen gondja és a jövő perspektívája ütközik. — Valóban. Nem lehet maradéktalanul felélni a tartalékokat. S egy vállalatnak nem is feladata felvázolni, nem is tudja automatikusan kompenzálni az | inflációt. Óvatosságra tehát szükség van. Január elsejei hatály- lyal 5 százalékos alapbér- fejlesztést tervezünk, és amikor a tőkés exporttermelés kilátásai év közben biztonságosabbá válnak, újra kezdjük a számításokat. A béreket viszont mindenképpen fejleszteni kell, s számtalan példa van arra, hogy a környező üzemek többet ígérnek, s akkor már kevés a hűségre apellálni. Az viszont lényeges alapgondolata a vállalat bérpolitikájának, hogy csak kiérdemelt teljesítményért járjon több pénz. • MIKOR MEHET A PÉNZTÁRHOZ? — Ehhez viszont nemcsak az alapbéreket kell fejleszteni. hanem az ösztönzőket is. A dolgozók már korábban is szóvá tették, hogy a belső érdekeltségi rendszer korszerűsítésre szorul. — Ezt a vállalat vezetőségé is így látja. A tervünk ezért az. hogy nem osztjuk fel minden lehetséges forintunkat alapbérfejlesztésre. Ez egyébként is azt jelentené. hogy a vállalat jövőre, vagy az elkövetkezendő évekre elkötelezné magát a bizonytalanra. Most dolgozunk egy jobb ösztönzőrendszer tervein — amit majd szintén vitára bocsátunk dölgozóink körében —, s melynek lényege, hogy a mostaninál sokkal több olyan feladatot jelölnénk meg, amire nem egy osztály vagy egy üzem, hanem egy szélé lemi team vagy gyári kollektíva vállalkozhat. Ezek teljesítése esetén azonnal fizetendő lenne az érte járó összeg, .tehát erre is tartalékolni kell. Ez nagyobb lehetőséget nyitna a bérarányok korrigálására és a hatékonyabb differenciálásra. A» eddigieknél több pénzük és nagyobb lehetőségük lenne a közvetlen munkahelyi vezetőknek, hogy a teljesítmények közötti különbségei méltóbban elismerjék. Mit» ★ A Búza téri virágipac az egyébként is trílzsúfolt piacnak talán az egyik legnehezebben járható, legszűkebb része. Már elkészültek a tervek, mely szerint a virágpiac a Búza tér másik sarkába költözik. Az új pavilonok júniusi átadásáig természetsen árulnak a Gyors étterem melletti standon. r l'j könyvesbolt Püski Sándor 1945 előtt a népi írók legjelentősebb kiadója volt. A ’70-es évek óta az Egyesült Államokban él, itt alapította meg magyar könyvterjesztő vállalkozását, mely mára a legnagyobb lett a hasonló cégek között nyugaton. Tavaly amerikai—magyar vegyesvállalat alakult, azdéki könyvesboltjaik is: Miskolcon éppen e hónap első napján. A könyvesbolt a Bajcsy-Zsilinszky út 18. szám alatt — a Tallózó helyén — nyílt meg, mint a Püsiki és az Eötvös Kiadó könyvesboltja. A könyvesboltban ma délután 2 órakor bemutatót tartanak a kínálatból: köszöntőt az alapító fia, Püski Bérliberalisáció a drótgyárban A fizetség fedezete lyamán. A sorozatot képező 5 órakor kezdődnek. (kiss) óta sorra nyílnak meg viLászló cégvezető mond.
