Déli Hírlap, 1989. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-28 / 24. szám
Sebesvíz '88 és alkotótábor Az oktatási, kutatást, a fiatalokat támogatják Alapítványok, egyetemünk javára Tárlat A Molnár Béla Ifjúsági és Ottöröház Fotógalériájában Se- besviz ’88 címmel fotókiállítás látható február 3-ig. A kiállítás annak a nemzetközi fotó- művészeti alkotótábornak legjobb munkáit mutatja be, amely 1988 nyarán a Blikkben, a Oigép Sebesvizen lévő üdülőjében működött. A fotóművészeti alkotótábor 5 éve jött létre a Városi Művelődési Központ égisze alatt, a tábor vezetését a fotóművész-páros. Jung Zseni és Eifert János vállalták A tematika azóta is az ákt és a természet, vagv pontosabban: akt a természetben A kezdetétől sikeres tábornak mára már múltja és ezáltal vonzereje, nimbusza van: ennek (is) köszönhetően mindinkább nemzetközivé válik. Az idén Ausztriából. Csehszlovákiából. a Szovjetunióból és az NSZK- ból érkeztek résztvevők. Az NSZK-ban, egy fotóújságban részletes beszámoló jelent meg a tábort munkájáról, amelynek hatására még inkább megnőtt az érdeklődés. Jelezték: annyian szeretnének jönni, hogy valószínű, külön csoportot kell számukra indítani, tehát az idén könnyen lehet., hogy két tábor is lesz a Bükkbem. Az alkotótáborban készült képeken jól követhető, hogyan hatottak a magyar fotósok a külföldiekre, és viszont. Eltekintve a kötelező udvariasságtól: a színvonalat a hazaiak „hozzák”, viszont az is igaz, számos — például felszereltségi — okból a nyugatiak technikája jobb. Az is érdekes, hogy az első napokban azt mondták a külföldiek, hogy sokkal direktebb — iskolá3^ A kettős akt Ancsin Mihály sabb — irányításra, oktatásra számítottak. Hamarosan ráéreztek azonban a szabad alkotás „gyönyörűségére”, amely nem jelent szabadosságot, hiszen egymás munkáját, elképzeléseit rendszeresen kritizálták, bírálták, ez is része a tábor mindennapjainak. A két vezető művész is gyakran hallatta véleményét, ami azonban — szerencsére munkája — nem jelenti azt, hogy a táborban Jung Zseni és Eifert János modorában kellene képeket készíteni. Amiben „nincs pardon”, az egy elfogadott esztétikai szint i ezen belül aztán mindenki a saját eszközeivel és elképzelése szerint alkothat. Maga a fotókiállítás is őt éve ismétlődik már: háromtagú zsűri dönti el, mi kerül a falra a nyári munkákból. A Sebesvíz’ ... címet viselő kiállítások megnyitói alkalmával fotósfarsangot is rendeznek minden évben, amely réméig alkalom a találkozásra, beszélgetésre. egyszóval esemény- nyé nőtte ki magát. Az évente falra kerülő képekről — ha olykor nehéz szívvel is — le kell mondaniuk az alkotóknak, ez is benne van a tábor játékszabályaiban: a képek a Hermán Ottó Múzeum gyűjteményébe kerülnek, ahol feldolgozzák, archiválják azokat. Gazdaságunk hatékony működését nehezítő veszélyes jelenségek a szabályozatlan munkaerő- piac, a túlzottan kiépített állami felügyeleti funkció, a vállalatokon való könnyítések, támogatósok, a dotációk rendszere, egyéb. Ilyen körülmények között „,A vállalatok arra a következtetésekre jutnak, hogy nem a műszaki eszközök, (a) dolgozók megfelelő szervezése és (az) igazgatás képezik a vállalati siker alapját, hanem a rendeletek és előírások felhasználásának képessége mindenféle kedvezmények megszerzésére, ami többnyire ellentétes azzal, hogy önköltség- csökkentéssel érjenek el nyereségnövelést.” Ezeket a mi fülünkben is ismerősen csengő megállapításokat Doc. Dr. Tadeusz Buják, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság (TNOIK) krakkói szervezetének elnöke tette Az ésszerű szervezés bevezetésének korlátái a lengyel vállalatoknál című előadásában, amelyet a borsodi műszaki hetek ’88 egyik rendezvényén mondott el, s amelyet A Magyar Hitelbank Rt. a műszaki felsőoktatás fejlesztése és a műszaki haladás elősegítése érdekében alapítványt tett - adtuk hírül nemrég. Az alapítványból a Nehézipari Műszaki Egyetem kimagasló teljesitményt nyújtó hallgatói és oktatói részesülhetnek, támogatásukra a bank évi minimum másfél millió forintot biztosít. Évente maximum húsz hallgató részesülhet jutalmazásban a fenti összegből, a fennmaradó pénzt egyéb kutatói, oktatói támogatásokra fordítják. A legjobb hallgatók pályázat útján részesülhetnek jutalomban az alapitványból csak a harmad-, negyed- és ötödévesek), legfeljebb 60 ezer forintot kaphat egy pályázó egy évben. Évente maximum húsz hallgatót jutalmazhatnak ily módon. A fennmaradó összeget egyéb kutatói, oktatói támogatásra fordítják, szintén pályázat útján. Az alapítványhoz természetes és jogi személyek is csatlakozhatnak. Nem kis pénz, eléggé nem becsülhető tett a bank részéről, szüksége van az ilyen támogatásra a műszaki felsőoktatásnak, benne egyetemünknek, talán ezáltal is növekedhet vonzereje. Nem árt szólni néhány korábbi alapítványról, csöppet sem csökkentve ezzel a Dem- ján Sándor-téle bank érdemeit, egyszerűen tudtul adva, hogy más intézmények és magánszemélyek is áldoztak — áldoznak — forintokat, és nem is keveset hasonló célra. Dr. Kapolyi László okleveles bányamérnök 1978-ban Szeptember 6. elnevezéssel alapított jutalomdíjat, a rendelkezésre álló adomány több mint egymillió forint, tőkésített kamata 109 ezer forint. A Hágai Nemzetközi Bíróság tagja, az MTA levelező tagja volt dr. Szászy István. özvegye 1983-ban alapította a Szászy István-ösztöndíjat, jelenleg ennek tőkésített kamata 6 és fél ezer forint. Hasonló összegű dr. Névay Lászlóné adománya, aki szina Borsodi Műszaki-Gazdasági Élet idei első szama közöl. Kiemelni a lapból azért tartjuk érdemesnek, mert hasonló tényezők merülnek' fel a magyar gazdaság megújulási folyamatában is. Dr. Barta Imre, a közgazdasági tudományok kandidátusa a vagyonérde- keltségről beszélve kissé bonyolultabb összefüggésben például ezeket mondja a vagyonérd ekel tség anomáliáival kapcsolatban: „A vagyonér- dekeltség kialakítására irányuló törekvéseket (...) a rövid távú jelleg, bázisszemlélet, az alkupozíciók erősségének a piaci versenynél is erősebb szerepe a támogatáspolitika az ár és érték- rendszer torzító szerepe a hosszú távú döntések orientálására és a gazdaságosság megítélésére való alkalmatlanságra” befolyásolják. A magyar közgazdász mintha lengyel kollégája állításait ismételné meg. egészen más témájú dolgozatában. A gazdaság stagnálásának okai tehát hasonlíthatók általános és helyi gondok keresése közben is, és nemcsak tén volt férjéről — aki jogászként dolgozott — nevezte el a jutalomdíjat. Dr. Bíró Attila 1975-ben adományozott 180 ezer forintot. ma több, mint 250 ezer forint kamatozik, 25 ezer forint áll rendelkezésre. Egyetemünk volt professzorának, Diószegi Dánielnek állított emléket az alapítvánnyal. A Takács Páí-jutalomdíjat a névadó özvegye alapította. (Takács Pál okleveles gépészmérnök volt. Miskolcon óraadó, a Magyar Szabvány- ügyi Hivatal elnöke, aki a KGST szabványügyeivel is foglalkozott.) A tőkésített kamat valamivel kevesebb, mint 7 ezer forint. Hegedűs Zoltán okleveles vegyészmérnök 1986-ban tett alapítványából ma csaknem 9 ezer forint ösztöndíj adható; Széki Jánosról nevezte el adományát. Ugyancsak Hegedűs Zoltán volt az, aki tavaly — 100 ezer forint kezdő tőkével — megalapította a Géléi Sán- dor-ösztöndíjat. Zenei A Művészeti és Propaganda Iroda kiadásában jeleni meg az az ízléses, jól szerkesz. tett füzet, amely a Miskolci Nyár zenei üstjeinek programjáról nyújt tájékoztatást. A külföldi vendégekre is számítva, a változatos programot o magyaron kívül német és angol nyelven is ismertetik. A programban szereplő Zenei estéket a Belvárosi Szabadtéri Színpadon tartják. A sorozat a miskolci Bartók Kórus és a 6. Számú Általános Iskola énekkarának hangversenyével kezdődik. A zene ünnepén az iparban de a mezőgazdaságban is. Erre bőséges lehetőséget kínál a folyóirat Encs bemutatkozik Miskolcon című dolgozatcsokrában, amelyben dr. Dorgai László, dr. Fehér Lajos, Tóth István és Siska András véleményét közli egy szűkebb tájegység, a Cserehát eredményeinek és gondjainak tükrében. A szerzők az agrártermelés kilátásaitól az idegenforgalom fejlesztési lehetőségéig járják körül a témát, és figyelemre méltó következtetéseket vonnak le az említett tájegység fejlődési lehetőségeivel kapcsolatban. A folyóirat ekképpen is súlypontosított számát néhány más témájú cikk, egy vitaanyag — Á műszaki értelmiség társadalmi presztízse Balogh Sándornak, a DIGÉP osztályvezetőiének tollából — valamint Egyesületi hírek, s egy felhívás egészíti ki, amellyel a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság elnöksége a hazai szervezés és vezetés történetének feldolgozására buzdítja a tudományos terűiéi- ken tevékenykedőket. Gy. G. Műszaki haladásért elnevezéssel az Ózdi Kohászati Üzemek a múlt év őszén tett alapítványt. 5 millió forint kamata kerülhet felosztásra. Ipari Fejlesztési Bank Rt. elnevezéssel szintén 1988-ban létesített alapítványt a névadó bank, az alapítvány vagyona 50 ezer forint kiosztható összeget biztosít. Ugyanez a bank arra is kötelezettséget vállalt hogy évente 60 ezer forintot bocsát az MNB rendelkezésére, közérdekű célra. Tizennégy, többségében számítástechnikai cég hozta létre a microCAD-Valete elnevezésű alapítványt — 1988- ban —. a kezdő tőke 1 millió 200 ezer forint volt. (Az alapítók között ott van a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács, annak ifjúsági és sporthivatala, a Nehézipari Műszaki Egyetem, az egyetem KISZ-bizottsága, valamint a Miskolci Egyetemi Kisszövetkezet.) S*— esték pedig Bizet Carmenjét mo- tatják be, hangversenyszerű előadásban. Az idén 25. alkalommal rendezik meg a népszerű Collegium Musicum orgona- estjeit a kitűnő akusztikájú avasi műemléki templomban. Az Országos Filharmóniával közösen tartott sorozatot Lehotka Gábor operaestje nyitja meg, majd még öt alkalommal szólal meg a hangszer a zárókoncertig. Közkedveltté váltak a város zeneértő közönségének körében a görögkeleti műemléktemplomban tartott barokkestek. Az idén két alkalommal, augusztusban válthat erre jegyet a közönség. A Miskolci Nyár zenei programjához tartoznak az immár hagyományos diósgyőri várkoncertek. A négy- tornyú vár zárt udvarán az idén két alkalommal szólal meg a zenekar, mégpedig júliusban. A Művészeti és Propaganda Iroda tervezi, hogy a nyáron ismét megtartják a közkedvelt térzenéket a tapolcai Anna Szálló, a Pannónia Szálló előtt, illetve a Dísz téren. A Fortuna Galériában (a Széchenyi út 26. szám alatti totózóban) december 22. és január 21. között kiállítást rendeztek, tombolajátékkal egybekötve. Aki a kiállítói ideje alatt a totózóban száz forint feletti értékben vásárolt totó-, vagy lottószelvényt, tombolajegyet kapott. Ennek nyereményeként ajánlották fel Mazsaroff Miklós Munkácsy-díjas festőművész Füzesben című alkotását. A sorshúzás megtörtént: az S 896679 számú tombolaszelvényt húzták ki. Tulajdonosa a nyereményt az OTP megyei igazgatóságának hálózati osztályán, a Szemere u. 5. szám alatt v*** heti át. ífc A kiállításon a tábort vezető művészek alkotásai is szerepelnek, például Jung Zsenié. A MISKOLCI VÍZMÜVEK, FÜRDŐK ÉS CSATORNÁZÁSI VÁLLALAT felvételt hirdet külkereskedelmi előadói munkakörbe. ALKALMAZÁSI FELTÉTEL: külkereskedelmi, vagy pénzügyi főiskolai végzettség, német és angol felsőfokú nyelvvizsga, idegen nyelvi levelezői gyakorlat. BÉREZÉS: a vonatkozó jogszabályok szerint. JELENTKEZÉS: személyesen, vagy írásban, a személyzeti vezetőnél. CÍM: Miskolc, József Attila u. 78. Kájé Mitől hatékony a vállalat? Borsodi Műszaki- Gazdasági Elet Előzetes a Miskolci Nyárról
