Déli Hírlap, 1989. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-28 / 24. szám

Vita a miskolci művészeti gimnáziumról A csoportos pszichoterápián egyetlen cél: kibeszélni a nyomasztó családi, munkahelyi gondokat, hátha igy megszabadulhatnak ezeknek a következményeitől. Ezek a foglalko­zások bizonyultak a leghasznosabbnak. (Kerényi László felvétele) Ősszel is szanatórium? Gyógyító hetek Tapolcán Műveltség, iskola, gazdaság Mi lesz négy és lél ezer gyerekkel? Különös betegség a neuró­zis. Képes olyan tüneteket produkálni, amelyek valami­lyen szervi bajra emlékez tetnek. Kísérő jelensége a mindennapos rosszullét, szé­dülés és hányinger. S mind­ez általában a fokozódó stresszhatás, a családi, 1/un­kahelyi gondok, a sokasodó problémák következménye, tehát aligha gyógyítható bármilyen tablettával. Meg­szüntethető viszont csoportos pszichoterápiával, pihenéssel, kikapcsolódással. S mivel sokunkat kínoz ez a betegség, óriási volt az érdeklődés a megyei kórház közelmúltban megszervezett tapolcai idegszanatóriuma iránt. Mint arról már beszámol­tunk, január első három he­tében 34 betegnek teremtet­tek ideális környezetet, kom­fortos kényelmet a gyógyu­láshoz a Lenin Kohászati Művek Enyedi utcai üdülő­jében. A beutaltaknak mm volt más tennivalójuk, mint a sétálás, tomázás, fürdőzés, úszás, s az alkalmankénti csoportfoglalkozások látoga­tása. Ezzel kapcsolatban kér­dezték többen is: mikor szerveznek újabb turnust, és hogyan lehet jelentkezni er­re? Dr. Sági Ilona, a megyei kórház II. idegosztály, a toxikológia főorvosa. — Valószínű, hogy a neu­rózisban szenvedők már csak az őszi szezonban ve­hetnek részt a szanatóriumi kezelésen. Dr. Katona Zol­tán, a kórház főigazgatója Gazdaság­Most van a legnagyobb j szükség arra. hogy a párt 1 tagságának legyen bizalma a vezetés iránt, ezért erősí­teni kell a pártegységet — hangsúlyozta Szűcs Erika, a 1 megyei pártbizottság titkára a megyei hadkiegészítési és ' területvédelmi parancsnok­ságon megtartott aktívaérte­kezleten. Előadásában arról is szólt, hogy a vezetőváltás felfrissülése minden terüle­ten feltétele a megújulásnak. Elmondta többek között, hogy a szerkezetátalakítás­hoz politikai stabilitásra van szükség. Beszélt továbbá a megye eredményeiről, gondjairól, maid válaszolt a feltett kérdésekre. A sokoldalú tájékoztató megtartásáért Tunya Sán­dor őrnagy, a parancsnokság pártvezetőségének titkára mondott köszönetét. javaslatára folyamatosan szervezzük a szanatóriumi kezeléseket, de háromheten­ként más-más betegeknek. Kezdtük a szívbetegekkel, majd őket követték a neu­rózisban szenvedők és most az érbetegeké a szanatóri­um. Az utolsó turnusban a vesebetegeket fogadjuk. A legutolsó turnus résztvevői­ről, megnyilatkozásaikról vi­deofelvétel is készült, ame­lyet nemcsak szakmai szem­pontból, hanem gyógyító te­rápiaként is hasznosítottunk. Ezeken is elmondották a be­tegek, hogy milyen jól érez­ték magukat, elégedettek Rubel helyett dollárért A KGST-n belül kereske­delmi kapcsolatok megújí­tásáról egyre többször be­szélünk. A minap Beck Ta­más kereskedelmi miniszter többek között a fizetési esz­közt megváltoztatásáról szólt, ami lehetővé tenné, hogy eredményesebb legyen a szo­cialista országok közötti kereskedelem. Szükségét érzik a válto­zásnak a Miskolci Háziipari Szövetkezetben is, hisz’ az itt dolgozó lányok, asszo­nyok jelentős mennyiséget termeltek szocialista export­ra. Csakhogy termékeiket ál­talában a világpiaci ár alatt tudták ezen a csatornán ér­tékesíteni, ami egyaránt kedvezőtlen a szövstkezet- nek és a népgazdaságnak is. Miután a szocialista expor­ton egyre nagyobb a ráfi­zetésük, ezért kevesebb munkát tudnak adni a mintegy 1200 bedolgozónak. A főként vidéken élő asszonyok évtizedek óta szí­vesen dolgoznak a szövet­kezetnek — hallottuk Dti- kát Ferencné ügyvezető igaz­gatótól — ám szakképzett­ségük és gépparkjuk csu­pán az egyszerűbb munkák vállalását teszi lehetővé. Ezeknek a feladatoknak jó része a ruhák összeállításá­ból. megvarrásából áll. Bé­bi- és lányka-, valamint női fehérnemű és ruha készíté­sével foglalatoskodnak, vi­szont ezekből manapság sok­kal kevesebbet gyárt a szö­vetkezet. Miután egyetlen voltak az ellátással, és há­lásan gondolnak vissza az orvosok, az ápolók önzetlen segítségére. Érdemes hang­súlyozni, hogy ez a fajta kórházi szanatóriumi ellátás teljesen ingyenes. Annak el­lenére, hogy egy-egy beteg után 127 forintot fizet a kórház naponta az üdülő fenntartójának. És akkor még nem is számoltuk az orvosok, az ápolók többlet­bérét, a gyógyszerek árát. Igazán sajnáljuk, hogy nem ‘ehetjük folyamatossá ezeket a gyógyító turnusokat bedolgozót sem szeretnének elveszíteni, ahol erre lehe­tőségük van. továbbképzik a varrónőket. Sajókazán pél­dául átverték a termelőszö­vetkezet varrodáját, s a kö­zeljövőben korszerűbb gé­peket szállítanak ide. A Miskolci Háziipari Szö­vetkezet a jövőben lényege­sen több tőkés bérmunkát vállal. A diósgyőri üzemben lízingbérleti szerződéssel dolgozó gépeken ma is ha­vonta tízezer darab ruhát és blúzt készítenek NSZK és svéd cégeknek. A hozott anyagból világszínvonalú, Vajon kell-e Miskolcnak művészeti gimnázium? Most, hogy az ez évi tanácsi költ­ségvetésről vitatkoznak a tanácstagok, van aki azt mondja: ebben a gazdasági helyzetben, miközben jó né­hány fejlesztési célt kell ki­húzni a tervezetből, nincs szükség efféle iskolára. Ami­kor dr. Környey László, a városi tanács művelődési osztályvezetőjét felkerestük, és megkérdeztük, mi a vé­leménye erről az álláspont­ról, kiderült, hogy többek között némi félreértésről is szó van a készülő létesít­mény funkcióit illetően. Az intézmény pontos ne­ve többet elárul: miskolci gimnázium és művészeti szakközépiskola. Ez a közép­fokú oktatási intézmény olyan komplexum lesz, amelyben nyolc osztályban 280-an ál­talános gimnáziumba jár­nak majd, a művészeti szak­képzésen pedig 180-an vesz­nek részt. A tervek szerint 1991-re lenne kész a 16 tan­termes tanulmányi szárny, a 600 adagos konyha és a tornaterem. Egy évvel ké­sőbb adnák át a művészeti szárnyat. Hogy miért fontos ez az ütemezés, erről így beszélt dr. Környey László: — Mire elkészül ez a 16 tanterem, a városban és környékén több, mint négy divatos holmit tudnak elő­állítani, ám az igazi az lesz — tartják a szövetkezet ve­zetői —, ha hazánkban is kiváló minőségű szöveteke' gyárt maid az a vegves vá! lalat, amibe tőkéjükkel a há ziipariakkal betársultak. Ad dig kifogástalan munkájuk kai igvekeznek megtartan' külföldi vevőiket, hogy ide hozzák megvarrni a jó anya­gokat. A kevés hasznot ho­zó dolgozóit átképzik női szabóvá, s így több munkás lesz a korszerű varrógépek mellett. (vadas) és fél ezer gyerek végez az általános iskolában, és még akkor nem is számoltunk a többi településsel, pedig Mis­kolcnak egy egész régiót el­látó szerepe is van. Ponto­san látható, hogy a demog­ráfiai hullám hogyan csú­csosodik középfokon. Ezért muszáj fejleszteni a közép­fokú oktatás intézmény- rendszerét. S hogy miért éppen egy gimnáziummal? Ma a városban a középfokú oktatási intézményekben ta­nuló gyerekek 22 százaléka jár gimnáziumba. Az arányt a gimnáziumi oktatás javára kell módosítani. Ennek több­féle indoka is van. A jövő­ben nő azon szakmáknak a száma, amely magasabb ál­talános műveltséget, vagy éppen érettségit követelnek és a gazdaság változásai is azt igénylik, hogy alapos ál­talános felkészültséggel ren­delkező fiatalságot lehessen sok irányban tovább ké­pezni. — Ha eleinte teljes mér­tékben, később pedig rész­ben gimnáziumként mű­ködik majd az iskola, ak­kor a művészeti képzés feltételeinek megteremtése másodrangú cél? — Nem. Miskolcon na­gyon régen foglalkozunk már azzal a gondolattal, hogy szükség van a humán műveltséget erősítő intéz­ményekre, oktatásra. A mű­vészeti képzés nem szakad él a környező valóságtól, hiszen a négy szak — ahol alkalmazott grafikus, kera­mikus, textil- és fémműves szakembereket képeznek —, amely a képző- és iparmű­vészeti részlegben működik majd, olyan képzettségű szakembereket bocsát ki. akik munkájukkal kapcso­lódhatnak a város üzemei­nek, gvárainak tevékenysé­géhez. De ez a gimnázium és szakközépiskola nemcsak a képzésben nyújthat sokat. Konyhája elláthatja a kö­zelben lévő többi intéz­ményt is — ez is régi terve már a városépítőiknek. Ez­zel a létesítménnyel kiegé­szül a belváros iskolai ne­Kevesehb szerelvénnyel, kisebb utaslétszámmal, de folyamatosan közlekedik napjainkban is a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság lillafüredi kisvonata. Mint Kiss Attila, a LÁEV üzemvezetője tájékoztatójá­ból megtudtuk, munkanaDO- kon három, míg hét végén, a munkaszüneti napokon 4 szerelvényt indítanak a ki- liáni végállomásról, amelyek Lillafüredig, illetve Garad- náig közlekednek. Egy. il- 'etve a szombat-vasárnapi szerelvényeken két fűtött, zárt kocsit használhatnak az utasok. Elsősorban a havas tájat szerető kirándulók ve­szik igénybe a szerelvénye- I két, hét végén pedig a síe­lők is. A téli hónapok pihenője után. a nyári 1 utasforgalom­ra készülve gondoskodnak a másik, farkasgödöri szárny­vonal üzembe helyezéséről is. Ezen á részen már csak gyede. Végre a megépüli tornaterem és a sportudvar a közelben lévő, sem egyik­kel, sem másikkal nem ren­delkező iskolák rendelkezé­sére állhat. Az egész város hasznára nyílhat pedig meg a központi kiállítótér és a 200 férőhelyes előadóterem, a színpaddal. S még vala­mi, ami nagyon fontos: az intézmény felépítésével meg­újulhat a belváros egyik legelhanyagoltabb, de talán legszebb adottságokkal ren­delkező tömbje Is __ Megtudtuk, hogy a létesít­mény költségeinek 60 száza­lékát a megyei tanács állja. Ha nem épül meg a gim­názium, ez a pénz — több, mint 200 millió forint — mivel céltámogatósról van szó, a város számára elvész. * Nagyon sajnálatos, hogy a kultúra terjesztői, megte­remtői mostanában védeke­ző állásba szorulnak az egész országban. Pedig Széchenyi óta ismételgetjük, hogy gaz­dasági felemelkedésünk egyik gátja épp általános kulturá- latlanságunk, amely az egy­szerű iskolázatlanságtól a nyelvek nem tudásán át a művészetek iránti közöm­bösségig terjed. Tévedés azt hinni, hogy könyveket nem olvasó, színházba nem járó, a művészeteket nem ismerő emberekkel a korszerű gaz­daságot meg lehet valósíta­ni. Miskolcot sokak igyeke­zete ellenére amúgy is úgy ítélte meg eddig az ország, mint ahol nem lobogtatják fennen a kultúra zászlaját- Most már azt sem mondhat­juk, hogy a gazdasági sike­rek sokat nyomnak a mér­leg másik serpenyőjében. Országrészünk felemelkedé­séhez, a gazdasági szerkezet átalakításához azonban nem­csak pénz kell, hanem a kultúrával kapcsolatos gon­dolkodásmód megváltozása is. Ehhez pedig erősíteni kell a humán műveltséget, ha úgy tetszik, tanulnunk kell, de ahhoz hogy tanít­hassunk tér is szükséges ... (kiss) egy kilométeres szakasz fel- úiító karbantartása van hát­ra. hogy a pálya teljes hosszában, tehát Farkasgö- dörig tudják szállítani a csodálatos Szépségű, alpesi jellegű vidékre a kiránduló­kat. A befejező szakasz munkálataihoz. ahogy az időjárás engedi. azonnal hozzáfognak, s így talán a nyáron lehetőség nyílik ar­ra. hogy a munka befejez­tével az egész vonalat üzem­szerűen működtessék. ParanesRoki leeÉ'nap Macselc Antal méi'nök ez­redes, parancsnok január 30-án. hétfőn 13-tól 17 órá­ig fogadónapot tart a B.-A.-Z. Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnok­ságon. Miskolc, Álmos u. 26. szám alatt. (szántó) Hozott anyagból, világszínvonalon + naponta legalább tízezer ruhát varrnak tőkés exportra a diósgyőri üzemben. A nyáron már Farkasgödörig jár Téli kirándulók az erdei kisvasúton

Next

/
Oldalképek
Tartalom