Déli Hírlap, 1988. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1988-11-08 / 263. szám

r Szaktudást, kemény valutáért Jó üzleí Perzsiából Az országos KISZ-érlekezletrc Tavasszal ültetik el Gazdag makkfermés a Bükkben korszerűbb szervezeti forma adta üzleti lehetőségeket. Ehhez tartozik a rugalma­sabb piackeresés, a külkap- csolatok közvetlen építése, hasznosítása is. A Hámor vezetői azért jártak kinn Iránban, hogy megnézzenek egy vasúti ke­rékabroncsgyártó berende­zést. Ezt az NSZK szállítot­ta az irániaknak, de a szá­mítógép vezérelte, igen kor­szerű berendezés két és fél éve áll, megfelelő vezérlés, számítógépes program és irá­nyító emberi szaktudás hiá­nyában. A Hámor azt vál­választanak szesen 23 fiatalt tartottak alkalmasnak, hogy a Székes­fehérvárott megrendezendő országos értekezleten az ifjú­sági szövetség miskolci tag­jait képviselhessék. A ma délutáni rendezvényen vala­mennyi jelölt rövid prog­rambeszédben foglalja össze, hogy megválasztása esetén miről beszélne Székesfehér­várott. A jelenlevők e nyi­latkozatok ismeretében vá­lasztják ki azt a hat KISZ- est, aki elutazhat az OKÉ- nak is becézett országos KISZ-értekezletre. A Tulipán-tömb az első olyan terület a városban, ahol teljes rehabilitációt hajta­nak végre. A homlokzatok már újra a régi szépségükben láthatók. Uj iroda9 új szemlélet II belváros nácsi biztosa Ahogy elhallgattak a fegy- veiek, a katonák átadták a helyüket az üzletemberek­nek: Irán ma a világ szá­mára potenciális piac. hi­szen a háború után törvény­szerűen az újjáépítés követ­kezik. Az irániaknak rá­adásul pénzük is van ehhez. Miskolcról is jártak ott üz­letet kötni: mégpedig egy frissiben alakult kohászati leányvállalattól, a Hámortól. Nemrég írtunk lapunkban a Hámor leányvállalat eddi­gi pályafutásáról, terveiről. Az LKM leánya azért jött létre, hogy kihasználják a Küldötteket Városi küldöttválasztó ér­tekezletet tartanak ma dél­után 1 órától a megyei párt- bizottság székházában a miskolci KISZ-esek. Az elmúlt napokban ren­dezték meg azokat a jelölő­gyűléseket, ahol kiválasztot­ták, kik között dől el ma délután a „verseny”, kik utazhatnak az országos KISZ-értekezletre. A város értelmiségi és ifjúmunkás fiataljai, középiskolás diák­jai és a lakóhelyi KISZ- szervezetek képviselői ősz­it ét évtized bizonyára leggazdagabb bükk-makk- t érmés ét hozták az idén a hegység őshonos, névadó fái a bükki erdőkben. Gyűj­tötték is szorgalmasan a Borsodi Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaság lillafüredi igazgatóságának dolgozói, és a hegyi falvak iskolás gyermekei. Ennek eredmé­nye, hogy 120 mázsányi bükk-makk vár ültetésre. A befejeződött gyűjtés jő mellékkeresetet jelentett, a makk mázsáját 200 forintért vásárolta meg az erdésze l Ha számba vesszük, hogy sok helyen olyan mennyi­ségben borította a fák alját, hogy szinte csak gereblyéz­ni kellett, nem megvetendő zsebpénzt hozott az iskolá­soknak. Különösen jelentős ! mennyiséget gyűjtöttek a Bükkszentkereszt, Répéshu- ta környéki bükkösökben, valamint Dorongoson. A bükk-rnakkot tavasszal ültetik el a csemetekertek- ben, majd például Novajid- rányban gyorsított mód­szerrel, fóliasátor alatt ne­velik a csemetéket. A ter­mőhely közelében, Jávorkú- ton és a Rostallón lévő cse- metésekben pedig szabad­földbe vetik el a magot. Bármilyen gazdag volt is a makktermés, az ősi ser­téshizlalási módra, a mak- koltatásra napjainkban már csak igen kivételesen van példa. A Kisgyőr környéki erdőségekben azonban a megtermett makkot nem Tanácstagok fogadóórái Szerdán tartja tanácstagi fogadóóráját Lenkey Balázs, a MÁV-telepi kisegítő isko­lában, 15.30—16.30 óra kö­zött; Kovács L ajosné és Gyöngyösi Dániel, a Marx Károly u. 94. szám alatti pártalapszervezetben, 17 órá­tól. gyűjtötték össze, hanem a kondát hajtották ki rá. Így viszont olyan jelentős bevé­teltől estek el, amelyért csaknem háromszoros mennyiségű kukoricát vásá­rolhattak volna. lalta, hogy beindítja a csúcstechnológiát képviselő gépeket, és átadnak egy ab­roncsgyártási technológiát. Magyarán: szellemi kapaci­tást, szaktudást adnak el ke­mény valutáért. Iránban tárgyaltak az ot­tani államvasutakkal is: már régebben vásárlói a diósgyő­ri kerékabroncsoknak. Most több, mint húszezer abron­csot rendeltek meg, s ez ak­kora mennyiség, hogy leköti a Hámor majd’ háromne­gyed évi gyártókapacitását. Az NSZK államvasutainak megbízottai viszont a Há­mornál jártak. Egy tenderre (versenypályázati felhívásra) jelentkezett a diósgyőri cég, és most a felkínált gyárt­mány minőségét jöttek el­lenőrizni a német partnerek. Ez alighanem a tartós üzlet­kötés biztató előjele. A lapunkban nemrég meg­jelent interjúban írtunk ar­ról, hogy a Hámor leány- vállalat szeretné fejleszteni a technikai színvonalát, mert az bizony hagy maga után kívánnivalót. Most vásárol­nak a saját maguk megter­melte valutából két NSZK- fűrészgépet, amelyek igen pontosak, és ezáltal anyag­takarékosak. A távolabbi tervek között szerepel, hogy olyan kapcsolatot építenek ki egy nyugatnémet keres­kedőházzal, amelynek kere­tében áruért korszerű be­rendezéseket szeretnének kapni. így gyorsítani lehet­ne a technológiai korszerű­sítést, amely létfeltétele a piaci versenyképességnek is. Csak a tisztánlátás keélvé­ért jegyezzük meg, hogy egy teányvállalat sikerei csupán látszólag mondana k elleni a kohászat általános bajainak. A szerkezetátalakítás fo­galomkörébe ugyanis a kor­szerű szervezeti formák el­terjesztése is beletartozik ... Miniszteri biztos, kormány- biztos — ezekkel a fogalmak­kal a közelmúltban ismer­kedhetett meg alaposabban a közvélemény. Az avasi gim­názium megcsúszott tornater­mének helyreállítási munká­latait pedig tanácsi biztos szervezi, vezeti. De vajon rnit csinál, hogyan dolgozik, milyen hatalommal rendel­kezik az a tanácsi biztos, aki­re nem egy híd vagy egy megroggyant építmény meg­mentését, hanem az egész belváros rehabilitációját bízták? Kcurabínszky Tibort nem­rég nevezte ki a városi ta­nács végrehajtó bizottsága a belváros tanácsi biztosává, pontosabban az újonnan ala­pított Miskolc Belváros Épí­tési és RenabilHácios Iroda i vezetőjévé. A hivatalos in­doklás szerint a belváros megújításának egyre bonyo­lultabb feladatait az eddigi szervezeti rendben már nem lehetett ellátni. A tanácsi biztos — aki egyébként ed­dig is a belvár osi rehabilitá­cióval foglalkozott a főépí­tész munkatársaként — így érvelt: — A belváros megújítá­sának eddigi gyakorlata be­bizonyította, hogy szükség van egy irányító, konzultat tív és operatív egységre, amelyik a sok közreműködő szakterületet áttekinti, össze­fogja. Egyetlen belvárosi tömb rehabilitációjánál is számos szervezetnek, szak­mának, kell összefognia, és a vállalkozás sikere nagy­mértékben a kapcsolatok működőképességén múlik. Ez természetesen nem lehet egy ember feladata: az iroda öt főből áll majd. Még nincs meg a teljes csapat, de az év végére összeáll. ♦ Mi az értelme egy iroda létrehozásának, ami­kor eddig is létezett egy bizottság, amelyik a reha­bilitációs feladatokat han­golta össze? — A hangsúly azon van, hogy a változó feltételek között új felfogásban kell dolgoznunk. Elég ha csak ar­ra utalok, hogy várhatóan a jövő évben, új szervezetek sora jön létre, új pénzügyi konstrukciókat lehet felállí­tani egy-egy vállalkozáshoz. Ehhez kell rugalmasan alkal­mazkodnunk, teret teremtve a tőkemozgásnak. De rend­kívül lényeges, hogy hiába van nagymértékben szüksé­günk a külső vállalkozók fo­rintjaira, nem rendeljük alá a tőkéstársak szempontjainak a belvárosi rehabilitáció cél­jait, alápeiveit... __ ♦ Egy cím, vagy egy iroda csak akkor ér vala­mit, ha a titulusokhoz ha­talom, jogkör is társul... — A belváros szerepkö­rét meghatározó főbb keres­kedelmi, intézményi, funk­A városi népfront'oizottság «közjogi tevékenységéről lesz szó a Hazafias Népfront Miskolc városi elnöksége mellett működő közjogi munkabizottság holnap dél­után 3 órakor kezdődő ülé­sén. A testület tagjai azt is megvizsgálják, hogyan segít­hetik munkájukkal a lakó­ciók elhelyezése, beilleszté­se a meglevő rendezési ter­vekre támaszkodva tovább­ra is testületi, azaz végrehaj­tó bizottsági jogkör. Ugyan­akkor az iroda munkatársai megállapodásokat is köthet­nek, tárgyalnak a vállalko­zókkal, résztvevőkkel, és szervezik az átfogó döntéseié megvalósítását. ♦ Ez azt jelenti, hogy véget ér az a procedura, amit sok vállalkozó pana­szolt, azaz nem kell az en­gedélyek sokaságát gyűjtö­getni ezután? — Arra törekszünk, hogy ez így legyen. Reméljük, hogy gyorsul a munka. Egyébként az ingatlankeze­lő vállalat is nyit egy bel­városi rehabilitációs irodát. Ok velünk együttműködve a bérlői jogviszonyban álló, belvárosi rehabilitáció ügyé­ben érintett állampolgárok, intézmények, ügyeivel fog­lalkoznak majd. ♦ Lesz a tanácsi iroda működésének kézzel fogha­tó eredménye is a városla­kók számára? — Az a célunk, hogy a belváros rehabilitációja gör­dülékenyen haladjon, a vál­tozó és egyre nehezedő kö­rülmények között is. De ez hosszú távú munka — mai becsléseink szerint a város­mag rehabilitációja az ezred­fordulón túlnyúló feladat — amit teljesen lezártnak so­hasem lehet tekinteni. / * Megjegyzésként annyi kí­nálkozik mindehhez, hogy ma már bizonyos: csak ál­lami forintokból sohasem jut elegendő a belváros meg­újítására. Reméljük, hogy az iroda a társasági törvényben megfogalmazott lehetőségek­kel élni tud akkor is, ami­kor a város építését szerve­zi. (kiss) helyi demokrácia továbbfej­lesztését. A rendezvény to­vábbi részében arról rendez­nek vitát dr. Juhász József­nek, a városi tanács végre­hajtó bizottsága titkárának irányításával, hogy milyen­nek kellene lennie az új tanácstörvénynek. (k—o> Aranybetüs badarság Már' ismerősként köszön vissza a lap­ból az olvasóra a Szemere u. 8. szám alatti épület. Először azt írtuk meg róla — ké­pekkel is illusztrálva —, milyen szépen helyreállították ezt a múlt század végén épült lakóházat. Örömünkbe valamivel ké­sőbb üröm vegyült: kapujára kiakasztoiiak egy primitív táblát, mely azt hirdette, hogy itt olcsó ruhavásár van. Városszépítő és -védő buzgalmunkban azonnal felemeltük szavunkat a nem is olcsó, hanem egyenesen ócska megoldás ellen. Sajnos, csak annyit értünk el vele, hogy a kapu fölötti táblát újabbak követték, most már az emeleti ab­lakokba függesztve. Sőt, alighanem azoknak a kedvéért, akik nem tudják elképzelni, mi­lyen is egy olcsó ruha, szoknyákat, egyebe­ket lógattak — függöny helyett — az abla­kokba. Itt tartottunk a csatározásban, amikor egyik olvasónk felhívta rá a figyelmünket; ne csupán az ideiglenes jellegű reklámtáb­lákkal foglalkozzunk, hisz’ van ott egy kő­ből készült is a kapuoszlopon, melyre arany betűkkel vagyon írva: „1881-ben épült, elektikus stílusú lakóház.” Egy pillanatig azt hitte, hogy rosszul lát. Aztán, hogy egy új — számára ismeretlen — építészeti stí­lusról van szó. Végül azonban ama felté­telezés mellett maradt, hogy az eklektikus szót írta át elektikusra a kőfaragó, talán mert ennek legalább az első része értel­mesnek tűnt neki, hiszen erősen emlékez­tet az ismert férfinévre. No, de tévedni em­beri dolog, és a kőfaragó is ember, ugye­bár. Csakhogy mielőtt a faira illesztik a táblát, valakinek vagy valakiknek illik el­olvasni! Vagy legalábbis: illene! A Szemere utca. 8. számú épület tehát — ami a reklám- és egyéb táblákat illeti — hasonlatossá vált az Állatorvosi Egyetem sokat emlegetett lovához, ahhoz, amin az összes betegséget szemléltetik. Mert vannak szemrontó kirakatok, portálok, cégérek. ;ie;íer I va;'í%írERur-Tinr '{1 SZAKIÉRA TERVEI SXESÍKT «> % reklámtáblák, feliratok szép számmal végig a Széchenyi úton, csúfítván a drága pénzen helyreállított homlokzatokat. Belvárosunk épületeinek elsöprő többsége eklektikus, azaz több építészeti stílus je­gyeit viseli magán. Ettől még lehetnek szé­pek, és szívünknek kedvesek ezek a régi házak. Az üzleti reklámban azonban nem szabadna megtűrni az olyan „eklektikát”, melynek jellemzője, hogy az ízléstelen ke­veredik a csúnyával, és mindkettő a még csúnyábbal! (békés) Közjog és tanácstörvény

Next

/
Oldalképek
Tartalom