Déli Hírlap, 1988. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1988-11-08 / 263. szám
Január 1-én yyűj élet99 kezdődik a Digépben Négy gyár a kilenc gyáregység helyett Főosztályokat, osztályokat szüntetnek meg Yárostmk többszörösen ki- J ráló vállalata, a Diósgyőri Gépgyár, is a veszteségesek listájára került az idén, mini több más hazai nagy eég. Ennek rajtuk kívülálló okai is vannak, de a belső ! visszahúzó erő sem kevés. | Az ntóbbiakon önerőből le- 1 bet és kell segíteni, hiszen a • helyzet tarthatatlansága be- j igazolódott: a hitelező bankok folyamatosan vonják ki tőkéjüket és kilátásba helyezték a hitelezés teljes megszüntetését. A vállalati termelési-gazdálkodási eredmény és a vizsgálatok alátámasztották, hogy a jelenlegi szervezet nem alkalmas a rugalmas, a piaci igényekhez 'gazodó eredményes működésre. A folyamatok bonyolultak, a reagálás lassú, az ösztönzési es érdekeltségi rendszer nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. A lényeg: radikális változtatás szükséges a gyár életében. Ezért a vállalat vezérigazgatója a szakigazgatókkal és a társadalmi vezetőkkel egyetértésben augusztusban megbízott egy kilenc tagú csoportot, dolgozza ki javaslatait a jövő évi megújulásra. A korábbi munkájuktól a lehetőség szerint függetlenített szakemberek elvonultak, s nem titkolják, hogy nagy »»csatározások színhelye Jett a külön munkaszobájuk. A megbízásuk a következőképpen szólt: dolgozzanak ki egy nyereségcentrikus, vállalkozó jellegű szervezetet, olyan tervezési, elszámoltatási és ösztönzési feltételek mellett, ameiy biztosítja a vállalat eredményes működését. Október végén „felszállt a füst”, és a többféle variációból a munkabizottság előterjesztett egyet, de nem a legkönnyebben megvalósítható javaslatot. Elöljáróban a csoport vezetője elmondta, hogy nem hagyatkoztak csupán saját kútfőjükre. A vállalatvezetők kérésének sokan eleget tettek: 18-an írásbeli javaslatot adtak át a munkabizottságnak. s ezen túl több szóbeli ötlettel is gazdagították a tervet a dolgozók. A szakirodalom alapos áttanulmányozásán túl más cégektől és intézményektől is kértek szakvéleményt. Tanulmányozták többek között a Szerszámgépfpari Művek, a Medicor, a Taurus, valamint a Magyar Hajó- és Da- rűgyár szervezeti, fejlesztési koncepcióit. Többször konzultáltak menet közben is a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem ipargazdaságtani tanszékének szakembereivel. Amikor pedig elkészültek a programjukkal, meginvitáltak maguk közé a gyárból egy művezetőt, egy technológust és egy konstruktőrt — akinek a véleményére adtak, s arról tudakozódtak tőlük, hogy jónak tartják-e és érthető-e az általuk vázolt változás. Ezek után az arra illetékes vállalati testületek vitatták meg s fogadták el végül az előterjesztést, október ‘20-án pedig a vállalat igazgatótanácsa is megszavazta. A munkabizottság szerint a jövő évre kidolgozott változtatások célja nem lehet a veszteséges gazdálkodás megszüntetése vagy egy szolid nyereség elérése. Az ehhez szükséges lépéseket tételesen is kimunkálták. De nézzük a további részleteket, hiszen ilyen mélységű és nagyságú szervezeti átalakításra mér nem volt példa a Digép történetében! A terv egyik követelménye: a vállalati felsővezetés az irányítást minimális létszámmal végezze. Az új szervezeti séma szerint főosztályokat és osztályokat szüntetnek meg, az alkalmazotti állományt átcsoportosítják, illetve létszámukat jelentős mértékben csökkentik. Vállalati központi irányításban marad a szervezetfenntartási és -fejlesztési tevékenység, a stratégiai fejlődéshez feltétlenül szükséges marketing munka és minőségellenőrzés, valamint a tervezési, pénzügyi, számviteli és számítástechnikai teendők a központi anyagellátással és gazdálkodással együtt. Az eddigi kilenc gyáregység helyett négy_, úgynevezett nyereségtermelő központot alakítanak ki. Ezek a szerszámgépgyár, az általános gépgyár, valamint a szivattyú- és melegalakító gyár. Két szolgáltatóközpont: a szerszámellátó és az üzem- fenníartó gyáregység segíti munkájukat. Az új gyárak teljes önállóságot kapnak vállalkozási lehetőséggel. Gk határozzák meg, mit és mennyiért gyártsanak, és önállóan szervezik meg a maguk piacát. ■ ■ A tendencia szerint a fogyás éve lesz az 1989-es esztendő a Digép-ben, de ezt egy olyan folyamat kezdetének tartják, amely megalapozhatja a növekedést. Egy ilyen nagyságú szervezeti átalakulás, a dolgozókkal való egyezkedés nem megy egyik napról a másikra. Túlságosan rövidnek tűnik az idő január 1-ig. Elkészült azonban a javaslat alapján egy részletes intézkedési terv, amely határidőkkel együtt tartalmazza a teendőket, a vezetők kinevezésétől kezdve az iroda- helyiségek szétosztásán és leltározásán át a létszámátcsoportosításig. A bizottság véleménye: az apró lépések taktikája nem vezethetett volna eredményre. Január 1-jén természetesen nem megy majd minden zökkenő nélkül. Ezért sürgősségi sorrendet is felállítottak, s lesznek olyan változások, amelyek csak a jövő év első, illetve második negyedévében lépnek érvénybe. A „kilences bizottság” tag- ! jai azt sem hallgathatták el, hogy a szervezeti változás nem egyetlen gyógyír, a vállalat helyzetének stabilizálására, a nyereséges gazdálkodás megteremtésére. Ez csupán alapul szolgálhat, hiszen az eredmény nagyobbrészt a piacképes termékek kifejlesztésén múlik. Javaslatukban egyébként azt is előrebocsátottak, hogy a most javasolt szervezeti forma tovább korszerűsíthető és rugalmasan alakítható. Ennek okán már meg is hosszabbították megbízásukat. a Digép hosszú távú stratégiai programjának kidolgozására. (oláh) jfc Ha mi, előfizetők leszünk a telefonkészülékek tulajdonosai, akkor megválogatjuk majd, milyen típust veszünk meg Drága a „szaladgálós” telefon A posta eladja a készülékeket Drágább lesz s telefon- előfizetői díj — jelentették be az elmúlt napokban. Ezzel kapcsolatos hír. bőgj- a jövőben mindenki megvásárolhatja a postától kapott telefonkészüléket. Mi a helyzet most? Minden új állomás bekötésekor 3(Hi forintért kapunk egy valójában 1100 forintot érő színes telefont. Mivel bérleti díjat fizetünk a készülékért, az a posta tulajdonában marad, s gondoskodnak a javításáról. Ez a megoldás meglehetősen kedvező a telefontulajdonosoknak. Kiss László, a Miskolci Távközlési Üzem vezetője: — A készülékek eladási rendjét, a tervezett változtatást még nem ismerjük. Az bizonyos, hogy már régóta nem tekintjük a készülékforgalmazást a posta monopóliumának. Csupán ahhoz ragaszkodunk, hogy minden egyes új állomás bekötésekor egy alapkészüléket tőlünk vegyenek át. Ennek a karbantartását díjmentesen vállaljuk, ha az rendeltetés- szerű használat közben, természetes kopás következtében meghibásodik. Ma már a műszaki boltokban is kínálnak különböző nyomógombos készülékeket, rádióval, üzenetrögzítővel kombinált távbeszélőket. Magánimport keretében rengeteg olcsó hong-kongi falitelefont hoztak be az országba. Ezekhez semmi alkatrészünk nincs, így nem vállalhatjuk a javításukat. Ha a készülékek típustól, gyártmánytól függetlenül egységesen az előfizetők birtokába kerülnek, a posta biztosan nem vállalhatja továbbra is az ingyenes karbantartást. A postának viszont nem közönbös, hogy a vonalak végén milyen készülékek üzemelnek. Ezért szerkesztenek majd egy listát, amelyben fölsorolják az ajánlott gyártmányokat. Ezen a jövőben sem szerepelnek majd a nyugaton, úgynevezett exportkészülékeknek reklámozott olcsó cordless vezeték -nélküli telefonok. Ennek az «z egyszerű oka, hogy ha szélesebb köroen terjednének el, zavarnák egymást. Előfordulna, hogy az azonos hullámsávon üzemelő készülékek tulajdonosai rábeszélnének egymás „telefonszámlájára”. Egyébként ezeknek a hordozható telefonoknak a hullámsávja — bár a ható- távolságuk csupán nehány- száz méter — zavarhatják a televízióadások vételét is. A nyugaton forgalomba kerülő, postai engedéllyel árusított Siemens típusú hordozható telefonok már a 900 mega- herzes tartományban működnek. Ezeket nálunk is engedélyezi a posta: kérdés, hogy kinek ér meg mintegy 50 ezer forintot a „szaladga- lós” kagyló, amellyel beszélgetés közben föl-alá sétálhatunk a szobában? (szántó) 60f 40, 19 esztendeje Miskolcról irlók, írtuk Iparfejlesztés REGGELI HÍRLAP, 1928. OKTÓBER 4. Hodobay polgármester: ... Felsorolta ezután azokat a számadatokat, amelyekkel Hoványi Kornél adatait cáfolta. — Utalt arra is Halmos Géza dr. felszólalásával kapcsolatban, hogy a színházra szubvenció, világítás és fűtés beleszámítva, évenként 32 ezer pengőt fordít a város, a többi dologi kiadásokból áll. Hoványinak arra az állítására, hogy a költségvetésből egy-két tétel hiányzik, felelt ezután a polgármester. Majd kijelentette, hogy az iparcsarnok létesítésének és az. idegenforgalom fejlesztésének a gondolatával egyetért, aminthogy igen is támogatni kezdi a múzeumot és a zeneiskolai fúvóhangszerek beszerzését is lehetővé kell tenni. A népfürdő gondolatát is a magáévá teszi, abból kiindulva, hogy a szegény népet ingyen fürdőhöz kell juttatni. Szívesen egyetért Neumann Adolffal abban a törekvésében, hogy fel kell lendíteni a miskolci ipari és kereskedelmi életet. Ennek kapcsán azonban arra mutatott rá a polgármester. hogy Miskolc a jelek szerint mostohagyermeke a kormánynak. Össze kell tehát fogni abban az irányban, hogy a kormány Miskolcot megkedvelje, szeresse és ne lásson benne egy olyan várost, mint amely a maga lábán is meg tud élni, tehát nem támogatja. Igaz az is, hogy Miskolcnak szüksége volna egy hatalmas postapalotára. Tapolca-fürdővel kapcsolatban az volt a polgármester megállapítása, hogy az Miskolc aranybányája lehetne és ezt a lehetőséget a városnak ki is kell használni. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG, 1948. OKTÓBER 31. Tervgazdálkodásunk, iparfejlődésünk gerincében a nehézipar fejlesztése áll. A szocialista építömunka alapja a nagy kapacitású, fejlett nehézipar, amely kielégítően el tudja látni gépekkel, szerszámokkal, gyári berendezésekkel az ipari termelés minden szektorát. Szoros összefüggésben áll vele a falu kizsák- mányolói ellen folyó harc eredményessége is, hiszen dolgozó parasztságunk megerősítése elképzelhetetlen a mezőgazdasági termelés gépesítése nélkül. Érthető, ha a szocializmus építésének útjára lépett magyar népi demokrácia egyre nagyobb erővel, gonddal fejleszti nehéziparát. Az erre irányuló beruházási programban jelentékeny szerepet játszik Diósgyőr-vasgyár, a magyar nehézipar egyik fellegvára. A 3 éves terv eredeti elgondolásai ezen a téren akképp módosulnak, hogy a diósgyőri vasgyár kiszélesítésére irányuló építkezések a korábban kijelölt időpontnál lényegesen hamarabb fejeződnek be. Meggyorsul a munka. A gyár területén mindenféle új, hatalmas épületek falai emelkednek. 1949-ben befejeződik a Martin-csarnok bővítésé. DÉLI HÍRLAP, 1989. DECEMBER 30. Az ország legrégibb papírgyárát az utóbbi két évben felújították, aminek eredményeként ma már nemcsak papírgyártással foglalkoznak. A papírfeldolgozó üzemrészlegükben cukrászíálakat, parafinált gyógyszeres papírkorongokat, tejespaiaek-zárókupakokat. kerek sajtosdobozokat és még sok más használati cikket kész: ienek. A gyár vezetői azt tervezik, hogy a közeljövőben a kártyagyártással is megpróbálkoznak. Ismeretes, hogy a bankjegypapír is itt készül. E termékük a többi speciális papír minden jó tulajdonságát — például a nagy szakítószilárdságot, nedvességtűrést, a sokszorosan gyűrhetőséget — egyesíti magában. Kevesebb a hazai megbízás Éleződik a fuvarozók versenye A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szállítási Bizottság a legutóbbi ülésén megvitatta a vasúti és a közúti áru- fuvarozás helyzetét, különös tekintettel az exportszállításokra. A MÁV Miskolci Igazgatóságának írásos jelentéséhez Hernádi István igazgató fűzött szóbeli kiegészítést. Elemezte a fuvarhiányból és a vasút nem megfelelő eszközállományából eredő káros következményeket, ezek negatív költségkihatásait. A közúti áruszállításról dr. Juhász György, a Borsod Volán igazgatója számolt be. Kiemelte, hogy a belföldi távolsági fuvarozásban éleződő verseny hátrányosan érinti a nagy szállítóvállalatokat, mivel a közületi, illetve magánfuvarozók kedvezőbb helyzetben vannak. így a Volán sem tudja megfeLj felüljáró A Martintelepen, a vasúti átjáró után készül az új híd. Az építők a KÉV-Met- ró szakemberei már túl vannak a munkák nehezén. Hetek óta állnak a pillérek, helyükre kerültek a vasbeton tartógerendák is. Töltik a rézsüket és rakják a szegélyköveket. A kétsávos. 32 méter hosszú felüljárót jóval a kiírt határidő előtt, november közepén adják át lelően kihasználni járműállományát. Csökken a tömegárus ieladatok aránya, és az elszállított sűíy mennyisége. A vállalat járműállományának egy részét kénytelen a Dunántúlon, illetve külföldön foglalkoztatni. Szerencsére a nemzetközi fuvarozásban emelkednek az igények. Azonban, ha a Borsod Volán, mint a megye legnagyobb közúti fuvarozó vállalata, nem tesz eleget a nyugati szigorú környezetvédelmi előírásoknak, nemzetközi lehetőségei is csökkennek. A bizottság jóváhagyólag tudomásul vette a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának tájékoztatóját a mezőgazdasági betakarítással összefüggő szállítások helyzetéről. A megye gépjármű-állományának műszaki állapotáról, ennek a közlekedésbiztonságra tett hatásáról a megyei közlekedési felügyelet igazgatója, Truppolai József adott átfogó képet.
