Déli Hírlap, 1988. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1988-09-12 / 215. szám
Kincsek a mélyben — ötletek a felszínen Farkast, hiiist is láttak Jó pénzt hoz a rakacai márvány Másfél év múlva kapható A márványról minden bizonnyal elsőként nem a rakacai lelőhely jut eszünkbe, hanem az olasz és görög föld kincsére gondolunk. Hiszen talán kevesen tudják, hogy a Bükk ilyen finom- szemcsés, kristályos mészkövet, azaz márványt rejt. A Borsodi Ércelőkészitő Mii — a Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalattal közösen — úgy döntött: felhasználja ezeket a tömböket. Ahhoz, hogy nyereségesen zárja az évet, a BÉM-nek szüksége volt erre a szerkezetátalakításra. De vajon egy ércelőkészítőmű, melynek fő tevékenységi köre a borsodi kohászati üzemek kiszolgálása, a vasérczsugorít vány gyártása, miért éppen márványlapokkal akar betörni a piacra? Erről beszélgettünk Lippai Istvánnal, a BÉM innovációs főmérnökével. — Természetesen, hiszen a szerkezetátalakítással egyik célunk az, hogy a bányákban munkát adjunk a környéken élőknek. Maga a csiszolás, darabolás pedig a mi dolgozóinknak biztosít megélhetést. — Hogyan használhatjuk fel a márványlapokat? — Mindenekelőtt középületek és magánházak burkolására ajánljuk. De belső terek díszítésére is alkalmasak. (fázold) ♦ A márványlapokat a Tüzép forqalmazza majd (Herényi László felvételei) * A kínálat 1990-re teljes lesz. Másfél év múlva nemcsak a borsodi rózsaszín, fehér, szürke, barnásvörös, kékesszürke és zöld márványlapokat vehetjük meg. A BÉM és a BÁÉV ugyanis megegyezett a Dunakeszi Bányászati Építő GT-vel, hogy a dunántúli barnás tömböket is árulják megyénkben. — Az Aggteleki Nemzeti Park közvetlen szomszédságában húzódó bányák márványtömbjeit a hagyományos mészkővel együtt hosszú esztendőkön át feldarabolták és zúzalékként a burkolatba építették. Ügy gondoltuk, hogy a finomszemcsés, kristályos mészkő másként is felhasználható: már- ványlajjokat csiszolhatunk, vághatunk ezekből. Sőt az apró darabokat az agrume- látba, azaz a műmárvány lapokba keverhetjük. Ez a gyártási ötlet összekapcsolódott a megyei tanácsnak az edelényi körzet fejlesztésére kiírt pályázatával. Hiszen ebben a térségben, a perkupái bányaterületen, van egy őrlőüzem, mely évekig kihasználatlanul állt, most azonban a márványlapkészítéssel újra beindíthatnánk és fellendíthetnénk. Ez év elején a Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalattal közös beruházás keretében megvettük a bányaterületet az Országos Érc- és Ásványbányák Vállalattól. A BÁÉV tizenhétmillió forinttal, a BÉM pedig húszmillió forinttal segíti a gyártást, A megyei tanács tizenhárommillió forinttal támogatta az ötletet. — Az első mintadarabokkal milyen sikerük volt a tavaszi BNV-n és a XII. Miskolci Ipari Kiállításon és Vásáron? — Tulajdonkéjspen mi ezeken a kiállításokon nem konkrét vevőkre vártunk. Egyszerűen arra voltunk kíváncsiak: hogy tetszik-e a vásárlóknak a márványlap. A bemutatkozás olyan jól sikerült, hogy külföldi és hazai vállalatok, intézmények, magánszemélyek rendeltek. Már most körülbelül huszonötezer négyzetméternek lenne gazdája. — Az utolsó mondat feltételes módja azt jelenti, hogy egyelőre csak a mintadarabok készültek el? — Amikor a megrendelések érkeztek, még valóban csak az első lapok voltak készen. Most már azonban dolgozunk a perkupái bányaterület felújított részle geiben, valamint a BÁÉV Házgyárban, hogy fedezni tudjuk a vásárokon jelentkezők megrendelését. Ahhoz azonban még másfél év kell, hogy teljes kínálattal megtudjunk jelenni a piacon. Mindenekelőtt teljesen fel kell újítani a perkupái gyárat, valamint újra teljes üzembe kell állítani azt a hat bányát, ahonnét a köveket kapjuk. Azt azonban már most el kell mondanom, hogy ezek a márványok természetesen nem hasonlíthatók össze például a híres carraraival. Gyengébb minőségűek, és természetesen jóval olcsóbbak. Egy négyzetméter két-háromezer forintba kerül. A hétféle színű és mintázatú lapok teljes választékával 1990 második felében tudunk megjelenni. — A hányák újbóli üzembe állítása, a perkupái gyár átadása a BÉM és a BÁÉV bevételét növeli. a vásárlók pedig .jó minőségű burkoló, díszítő anyaghoz jutnak. De örülnek ennek a hányák környéken élők is, hiszen így a helyükbe megy a munka... Megkezdőd ott a vadászati idény Az ősz csalhatatlan jele, hogy megkezdődik a szarvas- bőgés, s ezzel együtt a vadászati idény. Megérkeznek az első külföldi vendégek a bükki vadászliázakba is. Hogyan készültek fel az idei vadászszezonra? — kérdeztük Cserép Jánost, a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgatóját. — Az idei szezon szeptember 10-én kezdődött, s egészen január végéig tart. Addig minden helyet lefoglaltak a külföldi vendégek a vadászházakban. Több helyütt most fejeztük be a házak felújítását, karbantartását. Szelcepusztán s a Zemplénben lévő volt Károíyi-bir- tokon épült Senyői "vendégházban is kisebb felújításokat végeztünk. Ennek eredményeként jobb körülmények között fogadhatjuk a vendégeket. Az igényes külföldi vadászoknak igyekszünk mindenütt első osztályú elhelyezést nyújtani, annál is inkább, mivel valutával fizetnek. Új házat építünk Pénzpatakon, de ez csak jövőre lesz kész. Addig még a régiben fogadjuk az ide érkezőket. — Milyen bevételt jelent a külföldiek vadásztatása? — A váTlátet 20 miTTlo forintos összárbevételén belül a devizáért történő vadásztatás mintegy kétmillió tisz • ta nyereséget hoz. Ennyi nyereségünk még akkor is Tájértekedet a Volánnál A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetinek táj értekezletét rendezik meg szeptember 13-án, délelőtt tíz órától a Borsod Volán központjában. A tájértekezleten az autójavító vállalatok, a város közlekedési dolgozó' és az Autóközlekedési Tanintézet képviselői időszerű feladataikról tanácskoznak. van ebből, ha évente átlagosan 4 millió forint vadkárt is ki kell fizetnünk. A vadak ugyanis kárt tesznek a környező szántókban, amit a mezőőrökkel közösen igyekszünk kivédeni. Az erdőgazdaság területén sem kímélik a fiatal facsemetéket, így ezeket a helyeket körül kell kerítenünk. — Az erdőgazdaság a Bükk egész területen felel az itt élő vadakért? — Nem, mert a mintegy 122 ezer hektárból, csupán Az avasiak a napokban egy „Engedményező nyilatkozat” feliratú nyomtatványt találhattak a postaládájukban. Az üresen hagyott részeket kitöltve vissza keli küldeniük a papírt a városi televíziónak. Aki aláírja az ívet, egyben vállai ja, hogy előfizetője lesz a VTV új szolgáltatásának, a mozicsator- nának. Többek nem egészen értették a nyilatkozat szövegét. Addig világos, hogy az aláíró vállalja havonta 40 forint befizetését Ezért cserébe mozifilmeket nézhet saját otthonában. Az előfizető ahhoz is hozzájárulj hogy ha a megadott határidőig — minden hónap tőéig — nem adja föl az ősz- szeget csekken, levonhatják azt a munkabéréből. Arra viszont semmiféle atalás sincs, hogy jxmtosan mi jár cserébe a 40 forintokért Szó szerint a következőket olvashatjuk: „a díj befizetése ellenében a városi televízió a nézők többsége által kedvelt, népszerű filmeket sugározza”. De, hogy hányszor teszi ezt, s 53 ezer az erdőgazdaság területe. Itt — adataink szerint — ezer szarvas, ötszáz vaddisznó, háromszáz muflon és ugyanennyi őz gondozását végezzük. Figyelemmel kísérjük fejlődésüket, s egész évben gondoskodunk az etetésükről. Érdekességként említem meg, hogy Aggtelek környékén mostanában sok farkas fordult elő,' s még hiúzt is láttak. De ezek természetesen nem vadászhatok, védett állatok. V. Zs. mennyi film vetítése jár * négy tízesért, erre nem találni a választ. Az sem derül ki, hogy az előfizető közben lemondhatja-e aa előfizetést, ha például úgy véli, hogy a többség által kedvelt filmek nem felelnek meg az ő ízlésének. Az ts kérdéses, hogy mi történik, ha az ember eladja a lakását. örokli-e a fizetés kötelezettségét az új tulajdonos? Az ügyben Kecskés Sándort, a VTV vezetőjét kérdeztük meg. Megtudtuk, hogy az engedményező nyilatkozatban valóban nem szerepel, hogy hány mozifilm vetítésére vállalkoznak. Erre azért’ nem volt szükség, mert amikor a stúdió vezetője a VTV adásában az új szolgáltatást ismertette, bejelentette azt is, hogy havonta háromszori ismétlésben 6 játékfilmet vetítenek majd. Ami a kilépés lehetőségét illeti, erre nincs mód. Technikai akadálya van: nem lehet leválasztani az egyes lakásokat a rendszerről. így, aki néhány hónap múlva már nem akar tovább előfizetni, annak a lakásából nem tudják kikapcsolni a mozicsatornát. Tehát hiába szűnne meg az előfizetés, a szolgáltatás előnyeit azután is élvezné az illető. Volna egyébként megoldás: úgynevezett dekódert kellene beépíteni az előfizetők lakásába. Ám a szerkezetet valutáért árulják, meglehetősen drágán. Ha mégis megvennék a berendezéseket, már nem érné meg a mozicsatorna üzemeltetése, gazdaságtalanná válna. Nem számíthatnának annyi bevételre, ami fedezné a dekóde- rek borsos árát. A lakáscserével, illetve -eladással kapcsolatban azt a választ kaptuk, hogy az előfizetés természetesen nem öröklődik. Ha az új tulajdonos szeretne befizetni, megteheti. A régi lakót pedig nem lehet arra kötelezni, hogyha egyszer már elköltözött, s így nem is nézheti a mozicsatornát, még mindig fizessen. * Valószínű lesznek, akik a technikai bizonytalanságok miatt nem lépnek be az előfizetők közé. De sajnálatosnak tartanánk, ha ez az új szolgáltatás — ami Európa számos nagyvárosában a kábeltelevíziózás természetes része — azért f eneklene meg, mert az emberek egymásra mutogatva szeretnének megspórolni havi 40 forintot. Amennyiért egyébként manapság már egy jobb moziba sem lehet beülni... B. A. A KISZ Borsod-Abaúj-Zempfén Megyei Bizottsága a szep- tembei 7-i ülésén az alábbi nyílt levéllel fordult a fiatalokhoz, s egyben javasolta városi bizottságainak, hogy az országos KISZ-értekezlet küldötteit nyilvános választógyűléseken válasszák ki. Tudatjuk: még létezünk! — bár azt nem mondhatjuk, hogy jói vagyunk. Gondjaink vannak — ezt tudjátok, látjátok. Már nem tudunk a régi módon megjelenni életetekben, tapasztaljuk, hogy mást vártok tőlünk. Nem, nem vadoiva, ostorozva tudatjátok ezt, mégis tájóbban: látnunk kell, mennyien fordítotok hátat. Pedig nekünk, fiataloknak szükségünk van egymásra: beszélni a nűndannyiunkat érintő kérdésekről, szavunkat hallatni, véleményünket elmondani. S másokban is: közösségeket, társakat, partnereket találni. Ezt nem mindig találtátok meg. De nézzünk a dolgok mélyére - mindenért a szervezet a hibás? Önkritikusan nézve magunkat elismerjük: a szervezet is. Próbáltunk megújulni — nem találkozott az elképzeléseitekkel. Szeretnénk elétek állni: mondjátok meg Ti hibáinkat, mondjátok meg, mit csináljunk másként. Létezésünket nem öncél vezérli, értetek s általatok kell működni. Készek vagyunk a változásra, de a véleményetekre vagyunk kiváncsiak. Milyen legyen a párt ifjúsági szervezete? Hogyan működjön, mit csináljon? Tudjuk, ezt már sokszor kérdeztük, de a körülmények, a lehetőségek folyamatosan változnak, s lám, most is élő a kérdés. Párbeszédet szeretnénk folytatni: levélben, telefonon vagy személyesen, akár négyszemközt, akár nyilvánosan. A vélemények összecsaphatnak a novemberi országos KlSZ-értekez- letei:. és a várható jövő évi kongresszuson születik meg a döntés. Mind a két fórumra küldhették képviselőket, akik elmondják gondolataitokat. De kik legyenek ők? Kik képviselnének leginkább? Osszátok meg velünk véleményeteket! A városi KlSZ-bizottsá- gok és a megyei bizottság (Miskolc, MSZB tér 1. Tel.: 37-141) várják válaszaitokat, ötleteiteket, küldöttekre szóló javaslataitokat. Még létezünk, de érdemben tenni csak veletek tudunk! Szükségünk van egymásra! A KISZ Borsod Megyei Bizottsága Drága a dekóder Nem öröklődik a mozicsatorna
