Déli Hírlap, 1988. augusztus (20. évfolyam, 180-205. szám)

1988-08-16 / 193. szám

Előadások, játék, sport kínét aCsan ünnepelünk Az idén is a Csanyikban ünnepelnek a miskolciak és a városkörnyékiek augusz­tus húszadikán. Az alkot­mánynapi eseménysorozatot reggel hét órakor fúvószene­karok nyitják meg zenés ébresztővel a város nagyobb lakótelepein. Megemlékezést szervez fél tíztől a Hazafias Népfront Miskolc Városi Bizottsága és a Római Katolikus Egyház Hámorban, a Palota utcai Szent István-szobornál az államalapító király halálá­nak 950. évfordulója alkal­mából. A Csanyikban fél tizen­egytől a Vasas Fúvószenekar hívja a résztvevőket az alsó színpadhoz. A 11-kor kezdő­dő alkotmánynapi ünnepsé­gen prof. dr. Velkey László országgyűlési képviselő, a miskolci Gyermekegészség­ügyi Központ igazgatója mond beszédet. A kulturális és sportprog­ram fél tizenkettőtől szóra­koztatja a közönséget. Az alsó színpadon először a Kis- bojtár néptáncegyüttes lép fel, egy óra múlva pedig a Vénusz revüműsor látható. A Mai Dalos Klub műsora fél kettőkor kezdődik. Zenés gyermekműsor lesz délután kettőtől, majd 3 órától dzsessztánc-bemutatóval folytatódik a kulturális program. A kicsik fél négy­től a Csodamalom Bábszín­ház „A kíváncsi elefántkö- lyök” című produkcióján iz­gulhatnak. Végül fél Öttől zenés nyári vidámságokkal zárul az alsó színpad prog­ramja. A felső színpadon csel- gáncsozók, talajtornázók, bir­kózók, vívók, testépítők, ka- ratésok és ökölvívók bemu­tatóit nézheti meg a közön­ség. A sportpályákra verse­nyeket szerveznek tizenkét órától. Lesz körhinta és céllövöl­de is. A mozisátorban me­sefilmeket vetítenek a gye­rekeknek, a park központjá­ban népművészek árulják portékáikat. Az ünneplők ellátására jól felkészültek a kitelepülő vendéglátó vállalatok; az áraik narmadosztályúak lesz­nek. A Miskolci Közlekedési Vállalat céljáratokat indít a Búza és a Marx térről, va­lamint az avasi kilátó vég­állomástól a Majális-parkba. A Csanyikba csak a megkü­lönböztetett jelzéssel ellátott gépkocsik hajthatnak fel, ezért érdemesebb autóbusz- szal utazni. 100 000,— Ft-ot megkaptam Budapest,1985. de­cember i. UNIÓM A váltó aaonotító Mim* U pénzInUtct tóJU ki*. F.« m —Fí M*a o Budapest A klálllUi helye W. Iprltls I. ’ idtj«""* teilt Mimmel Elütik « váltó alapján ____!-/H!9tí.í:.*.9.. va«r rendeletére fáríi3 Budapest A futtái beire ,-nak Közyéleménykulatás j brigádoknál A szocialista brigádmozga­lom megújításának lehetősé­f eről kívánt tájékozódni az iszakmagyarországi Vegyi­művek munkaverseny-irodá- ja, ezért körlevelet intézett a gyári kollektívákhoz: vé­leményük szerint, mit kel­lene tenni e cél érdekében. A körlevél nyomán szánté valamennyi munkaközösség összefoglalta elképzeléseit, a döntő többség első helyen jelölte még: meg kell terem­teni a szocialista brigádok vállalkozói érdekeltségét. Az ukrán szakmai napon Megkötötték az első üzleteket Az Ukrán Köztársaság ki­állító vendégei már első al­kalommal gazdag áruválasz­tékkal érkeztek a miskolci ipari kiállításra és vásárra. A több. mint 30 vállalati és kereskedelmi szakember jó néhány megállapodással a poggyászában tér majd ha­za- Olyanokkal, amelyeket tegnap kötöttek, illetve még az ezt követő napokon köt­nek magyar vállalati és ke­reskedelmi partnerekkel. A vásáron tegnap rendez­ték meg az Ukrán Köztár­saság szakmai napját, s eb­ből az ai kálómból délelőtt több, mint száz résztvevővel plenáris ülést tartottak a Megyei Könyvtárban. Ezen a tanácskozáson az Ukrán Köztársaság gazdasági éle­tét. A. Szkripcsenko, az Uk­rán SZSZK Kereskedelmi és Iparkamarája elnökségének első elnökhelyettese mutat­ta be. Borsod megye tervei­ről, a szerkezetátalakítási elképzelésekről, a kölcsönös együttműködési lehetőségek­ről pedig Szűcs Erika, a megyei pártbizottság titká­ra tartott előadást. Á vásár operatív szerve­zőbizottsága a Magyar Gaz­dasági Kamara. Észak-ma­gyarországi .Bizottságával karöltve gondoskodott arról, hogy a plenáris ülés után már konkrét, kétoldalú tár­gyalások is létrejöjjenek. Drótos László, a kamara észak-magyarországi bizott­ságának elnöke elmondta, hogy az ukrán testvérszer­vezettel már áprilisban meg­kötöttek egy megállapo­dást, amelyben gazdasági,' műszaki fejlesztést, a keres­kedelmi együttműködést és a kooperációs tevékenységet segítik eiö egészen a ve- gyesvállaiatok létrehozásá­ig. A vásári találkozótól pedig azt varja, hogy a ko­rábbi megállapodásokat fel­gyorsítsa, hiszen az önállóság révén az Ukrán Köztársaság­ban is sok újszerű gazdasá­gi és kereskedelmi kapcso­latra nyílik lehetőség, és sok jó ötlettel érkeztek. A két szekcióülés tanács­kozásán a kereskedelmi és a vállalati szakemberek az árucsere lehetőségeiről, il­letve a kooperációról cse­réltek eszmét. G. A. Mihaj- lov az Ukrimpex igazgató­ja elmondta, hogy 24 millió árucikkel kereskednek. Ami neki, személy szerint a ma­gyar kiállítók pavilonjából megnyerte a tetszését azok a cipőipar és a kerámiagyá­rak termékei, de leginkább bútorokat vásárolna szíve­sen. Gressai Sándor a Sal­gótarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyár igazgatója zománc alapanyag vásárlásának le­hetőségeiről érdeklődött. A Vasvill képviselői vas és műszaki cikkek árucseréjé­re ajánlottak fel együttmű­ködést. Az Észak-Szövker Skála Gt. élelmiszerek és vegyesiparcikkekkel keres­kedne. A Salgótarjáni Öb­lösüveggyár képviselője víl- lamosipari termékek koope­rációs gyártását ajánlotta fel, a Lenin Kohászati Mű­vek szakembere pedig a to­vábbi együttműködés lehe­tőségeit ismertette. A tár­gyalások végül is ezen a na­pon nem fejeződtek be. a vásár ideje alatt tovább tartanak, de a jó előkészü­letek már sikerrel kecseg­tetnek. Ezen a napon mutatkozott be a szakmai napján a Miskolci Innovációs Cent­rum Park Rt. Nagy sikere van vásári bemutatójuknak, hiszen a műszaki cikkek iránt rendkívül nagy az ér­deklődés. Egy NSZK és egy magyar műholdas adások vételére alkalmas antenna- rendszert mutatnak be, amelyre, a Parabola Kisszö­vetkezet készülékére és az NSZK gyártmányúra is elő­jegyzéseket vesznek fel. Ez a fővárosba való utazgatás­tól kíméli meg a vevőket, ugyanis az engedély beszer­zésétől kezdve a szerelésig, a kulcsrakész átadásig min­dent felvállalnak. Az érdek­lődés a rendszerek iránt óriási, alig győzik máseltat- ni az árajánlatukat és a műszaki leírást. tuui twtavti _______........................................... ~ Ja aödébaM* mitKWMM PeíMdékl lpwv4U«l*t "7c^«i'í0 «Vííris/ A kUlUU tiil/Ut te péiúfargaial JtUAilm« le tgy néz ki a saját váltó, amelynek a kiállítója a saját fizetését ígéri. A váltókellé­kek szigorú formai előírások. A hiányos vábló érvénytelen. Simulékony értékpapír 1• Ha forgatják, értékesebb jjc Részlet az ukrán pavilonból (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Hitel Bank Borsod Megyei Igazgatóságá­nak élelmiszer-gazdasági osz­tályvezetőjét, Zombori Ist­vánt kerestük fel a kérdés­sel: véleménye szerint miért éppen az élelmiszer-gazda­ságban, s a kenyérgabona- betakarítás idején robbant be pénzvilágunkba a váltó? — A mezőgazdaságba n es az élelmiszeriparban a hi­teligényesség termelési cik­lusokhoz kötött. Szezonálisan tehát az átlagosnál nagyobb. A mezőgazdasági termelési költségek ugyanis a betaka­rításkor terülnek meg. míg az élelmiszeriparban a ter­mékek felvásárlásaivá in­vesztált pénz csak az érté­kesítés után. A kenyérgabo­na példája jól illusztrál: a búza egy évben egyszer te­rem, de kenyeret aa. év 385- ik napján is sütni kell be­lőle. Akinek tehát készlete­zésre keii felvásárolnia, an­nak rövid idő alatt, nagy tömegű árut kell beszerez­nie, hogy „spájzolhasson-! Hitel nélkül pedig ez nem megy. Közismert viszont, hogy a rövid lejáratú ke­reskedelmi hitelekre szánt pénzmennyiséget a jegybank csökkentette, s ennek meg­felelően a kereskedelmi bankoknak is mérsékelniük kellett a vállalatok és szö­vetkezetek szamara nyújtha­tó készipénzhiiteit. A helyzet áthidalásához hitelkíméló eszközre van tehát szükség, hogy a felvásárlásban ne okozzon fennakadást a bank­hitelhiány. Ez a hitelkímélő eszköz a váltó. — Ha jól értem: a váltó pénzként viselkedik, s ki­bocsátóját függetleníti a bankhitel korlátáitól? — Pontosan. De nem ilyen egyszerű módon. A váltó hitelkímélő hatása ugyanis csak akkor jelenik meg, ha forgatják. Egy példa erre: a váltó kibocsátója — mond­juk a malomipar — nem pénzátutalással teljesíti fi­zetési kötelezettségét a me­zőgazdasági téessze! szem­ben, hanem váltót ad, ami­ben ígéretet tesz a rajta feltüntetett összeg meghatá­rozott. későbbi időpontban történő fizetésére. A téesz ezzel a váltóval egy éppen esedékes számláját egyenlíti ki, mondjuk a repülőgépes növényvédő szolgálatnál, amely ezt a váltót fizetség­képpen el is fogadja, s ma­ga is tovább fizet vele. ö is forgatja. Ebben az eset­ben már ugyanaz a pénzösz- szeg három gazdasági ese­mény kiegyenlítésit teszi le­hetővé. — Igényel ez valami bo­nyolult pénzügytechnikai megoldást? — Egyáltalán nem, kivi­telezése roppant egyszerű. Semmi mást nem kell ten­ni, csupán a váltó hátolda­lán cégszerűen aláírni, le­bélyegezni és továbbadni. Szállítója rávezeti az így ki­egyenlített számlájára, fi­zetve váltóval. Ezzel az ügy- j let a váltó elfogadója szá­mára tulajdonképpen le iß I zárul. I — fis hogyan válik kész- j pénzzé a váltó? — Ügy, hogy valamelyik vállótuiajdonos beviszi a számlavezető bankjához, úgynevezett leszámítolásra. A számláját vezető bank a váltón feltüntetett összegből levonja az éppen aktuális leszámítolási kamatlábnak megfelelő kamatot, s így fi- | zeni ki a váltón feltüntetett összeget. — Miérí nevezik akkor kamatkímcíonek is ezt az értékpapírt? — Azért, mert a bankhi­tel mindig drágább kamat­terhet jelent, mint a leszá­mítolási kamat mértéke. — De ez csupán a vál­té kibocsátójának hajt É hasznot, ám nekem, mint elfogadónak, legfeljebb ká­rom származik, hiszen a bank az én számlám vég­összegét rövidíti meg a leszámítolással. Hol az én hasznom? — Egy külön megállapo­dásban. A váltó kibocsátója és elfogadója ugyanis külön megállapodásban rögzítheti, hogy a fizetés esedékessége­kor milyen leszámítolási ka­mat illeti meg az elfogadót. Ám nem ez a legnagyobb előnye: a váltót rugalmassá­ga, simulékonysága tette a hitelgazdaság főszereplőjé­vé szerte a világon. Még a csőd szélén álló olyan gaz­dasági szervezet is haszon­nal forgathatja, amelyik * egyébként rövid lejáratú bankhitelhez hozzá semjut­hat Ráadásul rugalmassá te­szi, .a ..piaci. kapcsolatokat, 9 jói használható új termékek piaci bevezetésére is. Túlse­gíthet az átmeneti pénzügyi: hiányon a folyamatos szál­lítóval szemben, s végül is: a többször forgatott váltó bármikor készpénzzé tehető. — Akkor hát miért ide­genkednek tőle a gazda­sági szervezetek nálunk?* — Véleményem szerint legkivált azért, mert egy új fizetési konstrukcióról van szó. Nálunk alig kétéves múltja van, s viszonylag szűk vállalati körben alkal­mazták eddig. A vállalati szakemberek kényelmesek, » félnek tőle, hogy ha elvétik a kezelését, akkor pénzügyi gondot okoz. Ráadásul a monopolhelyzefiben levő vál­lalatok nem, vagy nem szí­vesen fogadják el. Ám azok a vállalatok, amelyek már megismerkedtek az előnyei­vel. folyamatosan használ­ják, és jelentős hitelkamat­megtakarításhoz jutnak ál­tala. (Folytatjuk) Az SIMI felhívása a terme lökhöz A fogyasztók érdekében A Szakszervezetek Borsod Megyei Tanácsa, amikor legutóbb tájékozódott a fo­gyasztók érdekvédelmének helyzetéről, felhívással for­dult a termelő és forgalma­zó vállalatokhoz. A felhí­vásban egyebek mellett megfogalmazták: a terme­lők törekedjenek a jó minő­ségű áruk előállítására, a forgalmazók pedig tartóz­kodjanak az indokolt ár­emelésektől. Áraikat ne fik­tív haszonkulcs szerint ala­kítsák, hanem a piaci sza­bályoknak megfelelően. Az SZMT ugyanakkor kéri a megye valamennyi szerveze­ti dolgozóját: ha vásárlása­ik alkalmával szabálytalan­ságot észlelnek, jegyezzék be a vásárlók könyvébe. A fogyasztók érdekvédelmét ugyanis csak a fogyasztói* segítségével lebet erősíteni. ­Yalta—amt ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom