Déli Hírlap, 1988. augusztus (20. évfolyam, 180-205. szám)
1988-08-04 / 183. szám
vállalkozók (Folytatás az 1. oldalról) A licrnad németiek kalászosai inár biztos helyen vannak. Zsuga József elnök, rekord-terméseredményekről ad számot Gulyik Zsoltnak, a városi pártbizottság titkárának: — Tavaly 57, az idén ül mázsa bűzauk termett hektáronként. Az István malom már meglelt, ezért 150 vagonnal a saját tárolónkba tettünk. A sikértartalmával nem vagyunk ugyan elégedettek. Egyelőre nem tudjuk, hogy .mi az oka, de a kérdést majd rábízzuk a kutatókra. A sörnek való árpából viszont mennyiségben és minőségben is kiváló eredményeket értünk el, s ezért felárat is kaptunk a sörgyártól. A jó borsótermés lehet, hogy nem hoz akkora hasznot, mint amennyire számítottunk, mert az export- eladás mellett döntöttünk, ám ennek többletköltségei lesznek, amikor az iNSZK-ba küldjük, hiszen gondosabban keli csomagolni a vagonokba. Jó bevételt várunk a napraforgótól, ám a cukorrépa és a kukorica kezdi megérezni az aszályt. i Az öntözés! lehetőségekről I elmondja az elnök, hogy va- | lóban a szomszédságukban karnyújtásnyira lenne á Hernád, de a -magasságkülönbség miatt horribilis ösz- szegbe kerülne egy átemelő megépítése. Egy kiadós eső még segíthetne. De nem kellene természetfeletti erő ahhoz, hogy ne okozzon ekkora gondokat a Rába gépek alkatrészellátása. Gulyik Zsolt egy olyan közös vállalkozásban látná a helyzet megoldását, amelyben egy társulásnak abból származna haszna, hogy a gazdaságok a kért időben megkaphassák a szükséges szerkezeteket. Mert most is kimutatható, hogy ilyen okok miatt az elmaradt haszon is mekkora veszteség. Az elnöknek egyelőre nincsenek jó tapasztalatai a mostanában szorgalmazott társulási formákról. Ügy látja, hogy mindenki a legnagyobbat akarja kaparintani magának a haszonból, lehetőleg kevés munkával. így prosperál jó eredménnyel a gazdaságtalanná vált baromfitelep helyén a Siegling nevű ipari kisüzemük. NSZK alapanyagból különböző erőátviteli gépekhez iaposszíjakat végteieníte- nek. azaz speciális kisgépekkel méretre hegesztik. 500 céget láthak el ezekkel az országban, szervizvállalkozással együtt Az alapanyagot valutáért kapják, ezért néznek most újabb pénzforrás után. Munkatársaik Dániába utaztak, hogy egy vegyes vailalat létesítéséről tárgyaljanak. A gép szalmából és kukoricaszárból biobrikettet készítene, amit a nyugati cég majd visszavásárolna. Másik nagyszabású tervüket a lakatosüzemben mutatják be. Kovács Attila üzemvezető: A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem szabadalma alapján kizárólagos gyártási jogot élveznek majd a hidraulikus sugárkotrógép gyártására. Ennek a kis hajónak a halastavak iszaptalanítása a feladata. Az anyagbeszerzést is beleértve egy hónap alatt készültek el vele. Június 9-én Szarvason a Halászati Kutatóintézet bemutatóján megismertették a szakemberekkel. Néhány finomítás még hátra van.de utána piacképes lesz, és szerintük nemcsak itthon, hanem külföldön is. — A téesz tagjai türelmesen kivárták, hogy megteremtődjön a béremelés alapja — mondja Kiss Dezső, a tsz párttitkára, amikor a pénzre terelődik a szó. — Eredménye lett, hogy az idén önállóan gazdálkodhattak az ágazatók. A prémiumrendszert is megújítottuk, s mindenütt az eredményességtől függ a kifizetett ösz- szeg. O. E. Ünnepséget tartanak 20-án király szókra on A kirándulók, a Palotaszállóban üdülők a Hámoiban tett sétáik során meg-inegálinak a Palota utcában, a Központi Kohászati Múzeum szomszéd: á- gában lévő tér előtt, ahol Szent István király szobra látható Ez az egyetlen István király-szobor, amely megyénkben található. A szobrot a király halálának 900. évfordulójára. 1938ban állították. Az idősek emlékezete szerint az akkor meg önálló közigazgatású Hámor községben a katolikus egyházközség kezdemé- nyezésére és elhatározása alapián helyezték el egv mellvéd előtt. A ‘ 'rméskő- ből kialakított félköri vés támfalon ólombetűkből feltüntették azok nevét, akik Hámor és Ömassa településekről az első világháborúban hősi halált haltak. Az emlékműre az i950-es években kevés gondot fordítottak. Olyannyira, hogy a király kettős keresztet tartó jobbját letörték, s az ólombetűket is lelkes fémgyűjtők a MÉH-nél értékesítették. Majd csak később, az 1960- as években javították ki első királyunk jobbját, s helyezték vissza „kőkezébe” a kettős keresztet. Most. a király halálának 950. évfordulójára, társadalmi munkában felújitják a szobor környékét, s augusztus 20-án ünnepséget tartanak itt. Újítások haszna Egy év alatt 236 újítási javaslatot nyújtottak be az Északmagyarországi Vegyiművekben. Ennek több mint 90 százalékát szocialista brigádok dolgozták ki. Az ész- szerűsitő iava latokból származó vállalati haszon megközelíti a 66 millió forintot. — Valóban vitatkoztunk az egyesületben a Petőfi tér terveiről és a helyszínen is kinn voltunk. A vitatkozók két pártra szakadtak, voltak akik azt mondták, ne épüljön a tér nyugati oldalára ház, mások pedig — javarészt építészek, de szakmán kívüliek is — azt erősíthették, hogy szükség van a házra. Végezetül egy olyan kompromisszumos egyességre jutottunk, miszerint kell a ház a tér nyuguti oldalára, de az nem lehet magasabb, mint a Petőfi szobor háta mögött lévő ódon épület. A Deszka-templomra való rálátás miatt változtattunk a ház kontúrjain is. — Nagy Gábor Is említette, hogy ez a tér bizony ma zajos, füstős közlekedési csomópont, és a jövőben még inkább azzá válik az északi tehermentesítő út esetleges szélesítésével. Lehet itt egyáltalán így teret teremteni? — Ha nem épül meg a 26-os üt új átkötő szakasza, amelyről mostanában vitáznak a lakók az illetékesekkel, akkor valóban nem lehet Petőfi térről beszélni. Teljesen mindegy, hogy épül-e ház a nyugati oldalra vagy sem, ha a kis terecske mellett zúdul át továbbra is a 26-os út teljes forgalma. . Ha megépül az átkötősza kasz, akkor viszont valóDan érdemes megteremteni újra a teret, többek között azzal, hogy felépül a nyugai oldalon a ház és a keleti oldalon az út másik oldalára is tervez, ónk épületet. Azért mondom, hogy újra, mert a tér nyugati oldalán a most vj tatott területen, valaha volt ház. Csak azt olyan régen lebontották már, hogy szinte nem is emlékszünk rá. Az általunk javasolt épület egyébként 15 méterrel hátrébb épülne föl, mint ahol a régi ház állt, hogy bővülhessen az utóbbi időben egyre kisebbre fogyott Petőfi tér. Egyébként az északi tehermentesítő út bővítésének a lehetősége így is megmarad — természetesen ezt figyelembe vették a tervezők. Lebontják a régi hidat Hogyan alakult a vállalkozói készség, a kivitelezők vállalkozói szervezete, továbbá a szerződéskötési és teljesítési fegyelme a verseny- tárgyalások bevezetését előr író rendeletek életbe lépése óta? Négy év tapasztalatait vizsgálja meg a Miskolc Városi Népi Ellenőrzési Bizottság a helyi kivitelező és tervezővállalatoknál ezekben a hetekben. A vizsgálat célja annak megállapítása is. hogy a miskolci székhelyű kivitelezők hogyan módosították vállalkozói szervezeteiket az új piaci körülményeknek megfelelően. É ni* r 0 A Martinlclep felé autózók ezekben a napokban a Vö- rösmarty-felüljáró utáni vasúti híd mellett építőkkel találkozhatnak. Most azonban nem az úttesten, hanem a pillérek mellett dolgoznak a szakemberek. Ezek szerint nem a régi felüljárót újítják fel, hanem másikat építenek? A régi vasúti híd acélszerkezete. felett már eljárt az idő — tudtuk meg Csorba Barnabástól, a KÉV—Metró Miskolci Építési Igazgatóságának igazgatójától. Ezért mind gazdasági, mind műszaki okokból célszerűbb ezt a felüljárót lebontani, cs helyette újat építeni. ’ A Miskolci Közúti Igazgatóság ez év elején írt ki pályázatot erre a munkára. A versenytárgyalást a KÉV— Metró nyerte, s ez év áprilisában már meg is jelentek a szakemberei az elavult felüljáró pillérei mellett. Jelenleg a két új hídfőn dolgoznak. « Az egyiknek a betonozásával már végeztek, a másikat pedig augusztus 15-e körül fejezik be. Erre a két támaszra, valamint a középső pillérsorra kerülnek majd az előregyártott vasbeton gerendák. Ezután már csak a kohósalak! és az aszfalt leöntése van hátra. A szakemberek a biztonságos közlekedés érdekében természetesen a rézsűket is feltöltik. A mintegy 40 millió forintért készülő új híd építése idején az autósoknak nem kell kerülőutat keresniük, ha a Martintelepre indulnak, Amíg ugyanis az új felüljáró készül, a régi kétsávos hídon zavartalanul járhatnak a gépkocsik és az autóbuszok. Csak akkor bontják le a régi hidat, ha az új felüljárón már minden csavar a helyén lesz, és az utolsó simításokkal is végeztek. A kiírt határidő szerint 1989. április 30-án már az új. kétsávos vasúti felüljárón autózhatunk. F. II. * Készülnek az új hídfők A szakemberek először faszer, kezetet építenek; a nyers beton ebben szilárdul meg. Zsuga József téeszeljiök és Gulyik Zsolt, a városi pártbizottság titkára a szállításra váró gabonahegy előtt. ---------------------------Kishajót is gyártanak Hernád-völgyi Folytatjuk a vitát a Petőfi lér ser sáról Süketek párbeszéde? Kézzelfogható érvek kellenek Mi legyen a Petőfi tér sorsa? Épüljön-e a tér mellé lakóház vagy sem? Ha épül, vajon nem zavarja-e majd a ház a Deszka-templom látványát? Mindezekről a kérdésekről lapunk hasábjain vitatkoznak a városlakók és a szakemberek. Legutóbb Nagy Gábor levelét közöltük, aki többek között arra is kitért, hogy néhány évvel ezelőtt a Városszépítő Egyesület már szervezett vitát a Petőfi tér rendezéséről. Horváth István, az Északterv Ybl-dijas építésze azért kívánt ezek után hozzászólni a vitához, mert annak idején ő volt a Városszépítő Egyesület vitát rendező szakosztályának vezetője. He nemcsak a városszépitők állásfoglalásáról beszelt. Horváth István: — Ügy tűnik, hogy abban az alapvető kérdésben: kell-e épület a tér melle, vagy sem, kibékíthetetlen a városlakók és a szakemberek ellentéte ... — Véleményem szerint az ilyen viták amolyan „süketek párbeszédévé” alakulnak, mert az írott és az elhangzó szó nem elegendő érv. Arra gondolok, hogy nem elméleti vitában kell eldönteni, hanem egy kicsit gyakorlatiasabb módon: például egy csővázzal, vagy kötelek kifeszítésével a helyszínen demonstrálni lehetne, mekkora is lenne az a ház, mit takarna el, és mit nem. Erről, ott a téren lehetne érdemben vitatkozni. Véleményem szerint ez az ügy megérne ennyit, de a közérthető demonstráció módszerét — beleértve a fotómontázsokat is — egyébként is többször kellene alkalmaznunk. Ez persze elsősorban az építészek, és az erre hivatott társadalmi szervezetek, például a városszépitők feladata lenne. Az az igazság, hogy az elmúlt években leszoktunk arról egy kicsit, hogy olyan eszközzel éljünk, ami egy laikus számára is megfogha- tóvá teszi az építészeti problémát. Nem volt annyira fontos a városlakó véleménye, mint ma. Az értelmes párbeszéd megteremtéséhez nemcsak fórum, szándék kell — hanem megfelelő eszköztár is... (kiss)
