Déli Hírlap, 1988. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1988-06-27 / 150. szám
Az avasi arborétumnak Itthonról ismerős ipari tájon Melyik gyógyszert, mire szedjük? A tablókat ezúttal a gyógyszertár dolgozói készítették. A Patria palikat an Ebben az esztendőben 15 millió forint értékű szolgáltatási, fejlesztési támogatást nyújt a megyei tanács a rászoruló vállalatoknak, iparosoknak. Ennek lehelő legjobb felhasználására pályázatot hirdettek. A Patyolat kisvállalat avult gépparkjának és bérágyneműkészletének cseréjéhez kért segítséget. Már készül Miskolc arborétumának kapuja. Szondi Sándor népi iparművész házának udvarán termetes tölgygerendák fekszenek, és lassan kialakul rajtuk a gazdag vésett díszítés. Amit Szondi Sándor papírra vetett, és most fába farag. a székelykapuk stílusát idézi. A kapu hordozza a feliratot. és külön teher- és személybeiáratot is készít a mester. Ügy tervezi, hogy idén nyáron végez a munkával. és őszre már megcsodálhatjuk a remekét az Avas keleti lejtőjénél, az Aulich utca felett. A kapuhoz illő vasalatok is igényes kézi munkával készültek ... Szondi Sándor neve nem ismeretlen a miskolciak előtt, hiszen mi is írtunk arról, hogy sok szeretettel és gondossággal építi azt a házat, amelyet Makovecz Imre tervezett. és amelyben szeretne helyet adni egy népművészeti galériának is. Ez a ház magja lenne annak a László Jenő utcai kis negyednek, amelynek beépítési terveit a városi tanács számára ugyancsak elkészítette Makovecz Imre. A házépítés sfc Tölgyből készül a faragott kapu. most szünetel: először a kaput szeretné elkészíteni az iparművész. A Hazafias Népfront városi bizottsága támogatásával megalakult intéző bizottság az avasi arborétummal kapcsolatban sok szép tervet dédelget, a rózsabemutatótól kezdve az örökzöld növények gyűjteményéig. De mindezek valóra váltásához nemcsak sok munka kell. hanem idő és türelem is szükségeltetik. hiszen a fák lassan nőnek. A kapu jelképként. útmutatóként is szolgál majd. jelezve, hogy a kerítésen túl a városi környezettől elütőt, figyelemre méltóan különbözőt találunk. A kapu anyaga időt álló kemény fa: akkor is megbízhatóan szolgálja majd az arborétumot. ha a most elültetett csemeték öles fákká cseperednek. és a mostani arborétumépítők unokái teszik majd kezüket a ková- csoievas kilincsre... (kiss) Kaput farag A Pátria házban működő, hivatalos nevén 19 30-as számú gyógyszertár dolgozói a gyógyszerkészítés és kiadás mellett néhány napja mással is foglalkoznak: tablókat ragasztanak, feliratoznak. Gyógyszerészek, asszisztensek — hazánkban először — arra vállalkoztak, hogy berendeznek egy egészség- ügyi felvilágosító kiállítást, s a patika csendjét egy héten át videovetítéssel, nyilvános előadásokkal törik meg. Ezt az egészségnevelési rendezvénysorozatot mától július 2-ig rendezik — tudtuk meg dr. Écay Zoltántól, » gyógyszertár vezetőjétől. Néhány tablón bemutatják a leggyakrabban használt gyógyszereket, tanácsokat adnak a házipatika kialakí- tásánoz, szakorvosokat hívnak segítségül, hogy egy- egy előadás keretén belül választ adjanak a ma emberét leginkább érdeklő betegségek természetére. Remélik. ezen a héten nagyobb így hé! az egészségért lesz a forgalom a patikában, és ennek most kivételesen örülnek. A kirakatba helyezett televízión naponta több órán keresztül egészségügyi felvilágosító filmeket játszanak. A gyógyszertár könyvtárában pedig délutánonként (fél 6-kor) előadásokat szerveznek. így június 28-án kedden dr. Varga István, kardiológus főorvos az infarktusról beszél. Szerdán dr. Tóth Imre, onkológus főorvos az egészségünket veszélyeztető környezeti ártalmakról szól. Csütörtökön dr. Madácsy László gyermek- gyógyász főorvos a gyermekkori légúti megbetegedések kezelését, megelőzését választotta előadásának témájául. Pénteken délután pedig dr. Prónay Gábor gastroenterológus arra mondja el a választ, hogy érdemes-e egészségesebben étkeznünk. Az „Egy hét az egészségért” gyógyszertári rendezvénysorozat megnyitóját ma délután fél hatkor tartják a Pátria ház patikájában. (herényi) Bizonyára sokakat meglep ez a hír, mivel alig öt esztendeje, hogy fölavatták a vállalat Sajó-parti új telepét. Akkoriban azt mondották, hogy korszerű gépparkot telepítettek a legfejlettebb technológiával. Hogyan avulhattak el ilyen gyorsan a berendezések? — kérdeztük Füle Józseftől, a vállalat főmérnökétől. — Sajnos, az akkori beruházás megvalósításánál is ésszerűtlen takarékoskodás volt. A régi üzemből hoztuk át a vegytisztítógépek 90 százalékát. Ezek a berendezések több, mint 10—15 esztendősek, nyugati importból származnak, s a gyártók csak 10 évig garantálják az alkatrész-utánpótlást. A mosógépek sincsenek jobb állapotban, azok is csaknem mind több. mint tízévesek. Ha jól emlékszem, 20 millió forintot takarítottunk meg a beruházási keretből, s mivel nem használtuk föl ezt az összeget, visszaadtuk a felügyeleti szervünknek. Végül is ebből alig 6 millió forintot kértünk vissza a Biotechnikai üzem megválóKatowicéi kapcsolataink Beszélgetés Jímár Vilmossal, a Miskolc Városi Pártbizottság első titkárával Katowice vajdaságban négymillió ember él, a névadó nagyváros lakosainak száma meghaladja a négy- százezret. Erről a vidékről kerül ki Lengyelország széntermelésének 96 százaléka, és nem akármilyen minőségű, hanem tőkés valutában is sokat érő fekete szenet hoznak felszínre. A terület az ipara mellett a mezőgazdaságából is meg kell hogy éljen, jól termő földek gazdáinak van vitája a nagyipar környezetre ártalmas hatásával. Katowice vajdaság nagyobb, mint Borsod-Abaúj- Zemplén, de a különbözőségek mellett Tímár Vilmos, a Miskolc Városi Pártbizottság első titkára nagyon sok hasonlóságra felfigyelt. — Egy delegáció tagjaként járt az elmúlt napokban lengyelországi testvérmegyénkben. Mi volt a látogatás célja? — Régi kapcsolat köti ösz- sze Borsod-Abaúj-Zemplént és a Katowice vajdaságot. A pártbizottságok kétévenként újítják meg az együttműködési megállapodást. Most a következő két esztendő tennivalóiról született szerződés, amely a gazdaságtól a kulturális kapcsolatokig térjél. Ezt természetesen nem valami merev megállapodásként kell elképzelni, hiszen a delegáció, amelynek Dudla József, az MSZMP KB tagja, a Borsod Megyei Párt- bizottság első titkára, dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke és Lakosi Kálmán. a Központi Bizottság megyei instruktorának tárKicserélnék az elavult gépeket Pályázott a Patyolat saságban tagja voltam a kétnapos ott-tartózkodás során partnereinkkel együtt bővített, változtatott az együttműködési szerződésen. Vendégei voltunk például a Sziléziai Kardiológiai Intézetnek, amely műszerezettségét és az ott dolgozó orvosok felkészültségét tekintve is rendkívül modern intézmény. Magas szintű az érsebészetük, évenként negyven szívátültetést végeznek, és most, hogy az idén őszszel nemzetközi konferenci - át rendeznek, lehetővé teszik a Megyei Kórház szakembereinek a részvételét is. Korábban nem tudtak róla, hogy ebben a városban partnereik lehetnek. — Az élet mely területein lehetséges tehát az együttműködés a következő két esztendőben? — A megállapodás az alapelveket tartalmazza, a találkozási lehetőség a szakembereken múlik, de a szó igaz értelmében rendkívül fontos a tapasztalatcsere, a pártközi kapcsolatoktól a gazdaságon át egy-egy kölcsönös rendezvényig. Ott- jártunkkor tartották például a helyi tanácsi választásokat, amelyeken a vajdaság területén 52 százalékban, Katowicében 48 százalékban vett részt a lakosság. Számunkra az volt tanulságos, hogy a többpártrendszer által biztosított demokratizmus keretei között hogyan bonyolítják le a választásokat. vendéglátóink pedig az átlagosan csupán 50 százalékos részvétel összetevőit, okait keresték. Az ottani viszonyok mások, de ha visz- szatérünk a gazdasághoz, nagyon sok ponton hasonlóak is. Az ipari tájnak, az iparból élő százezreknek, millióknak a mindennapjai közel állnak egymáshoz. A bányászat és a nehézipar jelenléte egyformán súlyos, a feldolgozóipar mindkét megyében hiányzik. Azon a vidéken rengeteget költenek például víztisztításra, csatornázásra, és ma már a nehézipar fejlesztésének nakörnvezetvédelem. A városoknak joguk van hozzá, hogy a mienknél sokkal nagyobb népesséeeitartási kötelezettségük mellett is csak környezetbarát ipartelepítést engedélyezzenek, a törekvéseink tehát hasonlőaK. de tanulhatunk például attól a vidéktől a szó legjcbb érteimében vett tradicionális tiszteletet is a kenverer adó nehézipar iránt.. Katowicében alig ejtenek ki olyan mondatot, amelyben a szén. vagy a bányászat szó ne szerepelne. A bányák tartják fenn az óvodát, az iskolát, a kórházat, közvetlen vállalatközi kapcsolatokban példát mutathatnak. Egyébként az ellátást segítő kls- határmenti forgalomban, áruházi csereakcióban képzelhető el a mindennapi találkozás, és olyan egyszerű dolgokban, amelyre például most döbbentünk rá. A magyar termelőknek éppen ebben az évben óriási gondjuk a borkészlet felhalmozódása. A lengyel piacon nincs magyar bor. Miért? — A magyar és a lengyel nép közötti évszázados rokonszenv az utóbbi pár esztendőben a közvélemény számára nem egyértelmű. A miskolciak: sokszor szóvá teszik, a lengyel turisták üzleti útjait. Ott. hogy vélekednek erről? — Az üzletelő magyar túristákról Lengvelországban hasonló a vélemény. Jó néhány honfitársunk rosszul mutatkozik be a másik országban. Mert nemcsak a lengyelek járnak ide, á miskolciak is. elmennek oda. és ezek az „üzletek” kétoldal- ról irritálják a közvéleményt. Talán elgondolkodhatnánk azon — mint ahogy esti beszélgetések során is sokszor szóba került —, hogy az egyes ember viselkedése nyomán a könnyűszavú bírálat egy népet is elmarasztalhat. Nekünk magyaroknak legalább annyi elgondolkodni valónk van. gyón szigorú határt szab a M— Az ipari kiállításon és vásáron * Átadják a Fogyasztók díját is sításához. Most ha teljesülne a kérésünk, s elfogadnák a pályázatunkat, akkor is gondban lennénk. Az igényelt milliókat át kellene váltanunk, hogy modern vegytisztító gépeket vásárolhassunk tőkés importból. Az NDK-ban készülő hasonló gépek ugyanis túlzottan víz-, anyag- és energiaigényesek. Használatuk végül Is többe kerülne, mintha ennyiért ugyanolyan berendezéseket vásárolnánk nyugatról. Ráadásul a mostani adórendszer sem kedvező számunkra, nem tudnánk olyan nyereséget képezni, amelyből gondtalanul visszafizethetnénk a szolgáltatásfejlesztési támogatást. S nem titok, hogy néhány egységünkben kritikus állapotban vannak a vegytisztító berendezések. Az augusztusi XII. Miskolci Ipari Kiállítás és Vásáron az idén is átadják a Fogyasztók díját. Bár minden évben jutalmazták a közönségnek leginkább tetsző pavilont, most másodszor a Fogyasztók Megyei Tanácsa által felajánlott kitüntetést ítélik oda. Lelik János, az FMT elnöke elmondta, hogy a tavaly alapított díjnak tekintélye van a kiállítók szemében. Abból a meggondolásból hozták létre hogy Bármely gyártó elnyerheti ezt a ma már megbecsült címet. így a külföldi, és a magáncégek is. A kiállítóknak előzetesen pályázniuk kell, ha részt kívánnak venni a versenyben. Nevezési díjat nem kell fizetni. A látogatók a szavazólapokat a kiállítás több pontján is megtalálják, s kitöltés után a vásár területén elhelyezett urnába kell bedobniuk. Leninvárosban példán! jó, ha még egy esztendeig fönn tudjuk tartani ezt a szolgáltatást. Jelenleg mintegy háromezer, úgynevezett bérágynemű van forgalomban. Ennek harminc százaléka már csaknem használhatat- lanul vándorol a Patyolatfiókok és az ügyfelek között. Ezeket szeretnénk mihamarabb kiselejtezni, és helyette újabbakat vásárolni. Ám ezen a szolgáltatáson sincs annyi nyereségünk, amennyiből fedezhetnénk a beruházást. (szántó) üt érdekvédelem csak úgy lehet hatékony, ha nemcsak kifogásolunk, hanem dicsérünk is. Mivel a monopolhelyzetben lévő vállalatok a fogyasztók igényeit a legritkább esetben veszik figyelembe, a vásárlók kénytelenek megvenni azt az egyetlen terméket is. amely egyáltalán kapható Ezzel a díjjal is ösztönözni szeretnék a vállalatokat a piaci igények jobb kielégítésére. Tanácstagok fogadóórái Holnap tartja tanácstag! fogadóóráját Fényes Tibor, a volt Szikra mozi HNF- irodájában (Marx K. u. 49. sz.), 16 órától; Kázér Judit és a 7. sz. Általános Iskola szülői munkaközössége, a 7. sz. Általános Iskolában (Vörösmarty u. 76.), 18 órától.
