Déli Hírlap, 1988. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1988-06-27 / 150. szám

Széchenyi-plakeltet kapott Gavallér István Nyilvánossá” és környezetvédelem Szenmonoxid-méró a főutcán ■ \ cenienluvar pora con legyen egy utcán mű­ködő, a levegő szénmonoxid- tartalmát kijelző, vagy a Szinva vizének egv-kéf jel­lemzőjét megmutató, min­denki számára látható, ol­vasható műszer. Ha ismer­jük a levegő állapotát, köny- nyebben tudomást veszünk egy pillanatnyi kényelmet­lenséget, jelentő de környe­zetkímélő forgalomelterelést is. De szeretnék megvalósí­tani egy kis kiadványt is, amely rendszeresen tájékoz­tatná a közvéleményt lakó­környezete állapotáról. Ügy vélem, hogy a pénzt nem igénylő, önkéntes döntések — például, hogy kevesebbet ülünk autóba, nem dobjuk el a szemetet, összegyűjtjük a kimerült elemeket — csak akkor várhatók el az em­berektől, ha egyenrangú partnernek tekintjük őket a helyzetelemzésben is. ♦ Lehet-e látványos ered­ményeket elérni a környezet- védelemben a mai gazdasá­gi helyzetünkben? — Abban hiszek, hogy na­gyon sok múlik a gondolko­dásmód változásán. Csak egy helyi példa: a hejőcsabai c“mentművekben ma ha üzemzavar támad az elekt­romos porszűrőknél, tíz nerc elteltével leállítják az üze­met. Régebben három-négy napig szennyezték a levegőt,y míg végre leálltak. Égy ilyen változás elsősorban tu­dati kérdés, mert így is, úgy is szüneteltetni kellett a ter­melést, az a pénz már elve­szett ... Hiszek abban is, hogy a közelmúltban vég­zett környezetvédelmi mun­ka eredményei is megmutat­koznak. Ügy vélem, hogy a környezetvédelem szervezeti változásai is nagy esélyt je­lentenek, hiszen nagyobb erő koncentrálódik/ az össze­tett feladatra, kevesebb le­hetőség nyílik a hivatali ti- li-tolira — ha az átszerve­zés valóban átszervezés lesz, és nem egyszerű összevonás. (kiss) Ki len even féle kötvényből válogathatnak Kelendő a kincstárjegy A hosszabb lejáratú kincs­tárjegyekhez nem biztos, hogy hozzájut aki mostaná­ban döntött úgy, hogy meg­veszt Fukk Lászlót, a Bu­dapesti Bank Rt Miskolci Igazgatóságának osztályve­zetőjét ezért kérdeztük meg: árusítják-e még a kincstár- jegyet? — A márefus 21-töl forga­lomba került kincstárjegyek kamatait júniusban meg­emelték, a június 21-től ér­vényes kifizetéseknél már a megemelt kamatot adják. A tízezer forintos névértékű, három hónapra szóló kincs­tárjegy kamata 8-ról 11 szá­zalékra, a 6 hónapra szóló­ké 9-ről 13 százalékra, a 9 hónapra érvényes kincstár- jegyek esetében 10-ről 15 százalékra emelkedett a ka­mat Miskolcon a három hó­napra érvényesekből van a legtöbb, összesen 20 millió forint értékben. A hathóna­pos lejáratúakból 4 millió forint értéket vettek, és a hosszú lejáratú, 9 hónapos kincstárjegyekből 150 ezer forint a készlet. Ez utóbbi tehát még kapható a mis­kolci igazgatóságon. Ugyan­akkor legalább 90-féle köt­vény áll még rendelkezésre, amelyek esetében döntő le­het, hogy több kibocsátó ka­matemeléssel fizet. A mis­kolci, szerencsi, sátoraljaúj­helyi városi tanács, illetve a TVK és a BVK kötvényei népszerűek. ★ Évente 2000—2300 sertést vágnak és dolgoznak fel a fel- sözsolcai Lenin Termelőszövetkezet húsüzemében. A hízók egy része a háztáji gazdaságokból származik. A húsüzem vezetője. Eperjes Imre egyben a házias izek mestere is. A kolbászféléket saját maguk tartósítják, füstölik. A miskolci üzletekben is értékesítik. (Herényi László felvételei Kevés mézet fogj asztunk A méz termelése minde­nütt a világon növekszik. Ha­zánkban — a tavalyi ada­tok szerint — 22 147-en mé- hészkednek. Bár termelésünk szerény — a világ termelésé­nek csupán 1,8 százaléka —, exportunk a 6—7. helyen állt az elmúlt évben. Azért tu­dunk ilyen sokat eladni mert a belföldi piac igénye szerény: az éves fogyasztás mindössze harminc deka­gramm fejenként. „Inkább szeretnék látni vi­rágzó kerteket a sár es por helyén" - ezt Széchenyi István mondta, és mottóul arro az oklevélre írták föl, amely a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által adományozott Széchenyi-plakett mellé jár. A plakettet nemrég adták át Gavallér Istvánnak, az OKTH Észak-magyaroiszági Felügyelő­sége vezetőjének, a környezet- védelem, környezetalakitás tár­sadalmi támogatásában kifej­tett munkájáért. Nem furcsa egy kicsit, hogy olyasmiért ad­ták ezt az elismerést, ami ha úgy tetszik, munkaköri köteles­sége is egy hivatásos környe­zetvédőnek? - kérdeztük a ki­tüntetettől — Én úgy vélem; s hiva­tásos környezetvédők egyik legfontosabb feladata az, hogy ott kell lenniük a tár­sadalmi fórumokon is, is­mereteket átadva, felvilágo­sítva az embereket. Igen nagy gondnak látom ugyanis környezetvédelmi „művelet- lenségünket”. Nemrég hal­lottam például baráti társal­gás során, hogy a trafókban használatos olajjal szoktak tüzelni néha az olajkályhá­ban. Meglehetősen elképedt a mesélő, amikor megtud­ta. hogy ez az oiaj az em­beri szervezetre egyik leg­veszélyesebb, gyilkos erejű szennyező anyagot, szakmai rövidítéssel elve PCB-t tar­talmaz ... A PCB ártalmas- ságanafc felismerése viszony­lag újkeletű eredmény. De erről a fel fedezésről min­denkinek tudnia kellene, hi­szen a védekezés lehetősé­gét teheti semmivé az infor­mációhiány _ ♦ Tudogawsógumimjt tolón nem a tudásszomj hiánya az oka, hanem inkább az, hogy ritkán kerülnek nyilvánosság­ra a környezetünk állapotát jelző adetok. A felvilágosítás ellenzőinek egyik indoka, hogy nem kell pánikot kel­teni, olyan gondok tudatosí­tásával, amelyek orvoslására jelenleg nincs anyagi erő. Manapság úgy tűnik, ez az érv egyre nyomosabban es­het latba, hiszen nem dús­kálunk a pénzben... — Épp azért kell Vállalni a nyilvánosságot, mert ak­kor lehet elvárni az embe­rektől egy anyagi áldozat- vállalással is járó döntés el­fogadását, ha pontosan tud­ják, mit kockáztatnak an­nak elvetésével. Régi vá­gyam például, hogy Miskol­A tíódva völgyében 9 f é ff í » In A Bódva völgyében talál­ható díszítőkő kitermelésére és feldolgozásának fejlesz­tésére vállalkozott a Borso­di Állami Építőipari Válla­lat és a Borsodi Ércelöké- szítő Mú. Erre 83 millió fo­rint értékű eszközt biztosí­tott a két vállalat. A kétütemű fejlesztéshez további 90 millió forintra van szükségük, amelyből 40 milliót központ, keretekből pályáztak meg. A jelentős beruházás nyo­mán a Bódva völgyében — Komjátibar., Perkupán és Tornaszenlandrásor — 80 új munkahelyet tudnak ki­alakítani a díszítőkő-bá­nyákban. Az előkészítés és részfeldoigozás 70 dolgozó foglalkoztatására ad lehető­séget Perkupán, a burkoló­lap-gyártás fejlesztése révén fjedig a BÁÉV aisózsolcai telepén bővíthetik 50 dol­gozóval a létszámot A területfejlesztési alap­ból eddig 13 milliót már kaptak, s további 30 millió­ra van ígéretük. jfr Szénsav nélkül, szűrt al­ma- ea szőlőléből készítik Tolatván a Puttó néven for­galmazott üditöitalL ser. egrieknek sikerült tőkés piacot találniuk a felszaba­dult mennyiség elhelyezésé­re. Ezt elősegítette, hogy már évek óta önálló exportjog­gal rendelkeznek. Minőségi termékükre vevőt találtak az NSZK-ban. Angliában, a skandináv országokban, az US A-ban és Kanadában. Ügy tervezik, hogy július 18-tól leszállítják az asztali és a hordós borok árát. A vásárlók 17 százalékkal, kö­rülbelül tíz forinttal keve­sebbet fizetnek majd a jó minőségű kommersz boro­kért. Erre az intézkedésre azért is szükség van, mert nem szeretnék elveszíteni hazai fogyasztóikat. Szikra Pál jjc A tokaji borkombinát palackozójában hétdecis üvegekbe töltik a hazai piacra szánt nedűt. Bármennyit át tesznek Borhelyzet Borsodban, Hevesben Lanyhult a telepítési kedv A kiskőrösi borügy arra l ösztönözte a Kereskedelmi, I valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium I szakembereit, hogy megvizs­gálják a borpiacon kialakult helyzetet. Mint ismeretes, tavaly novemberben nagy­mértékben emelték a bor fo­gyasztói arát. s emiatt csök­kent a már amúgy is vissza­esett kereslet. Tudjuk azt is, hogy az Alföldön eladatlan mennyiségek halmozódtak fel. A Tokoj-hegyaljai Álla­mi Gazdasági Bor kombinát és az Eger-Mátravidéki Bor- gazdasági Kombinál szak­embereit arról kérdeztük: milyen a szőlőtermelés hely­zete Észak-Magyarországon? Tapasztalhatók e ebben a térségben is boreladási prob­lémák? Dr. Zahuczki Sándor, a Tokaj-hegyal jai Állami Gaz­daság Borkom'oinát vezér­igazgató-helyettese elmondta, hogy a történelmi borvidé­ken az ültetvényeknek mint­egy fele magántulajdonban van. A kistermelők azonban ennél jóval többet — a te­rület 70—S0 százalékát — művelik meg, mive! a nagy­üzemek bérbe adták saját szőlőik egy részét. Nincs el­adhatatlan bor: Garment:y:: felvásárolnának akár most is. A kombinát az evek óta bevált szerződések alapján a szőlőtermés 90 százalékát bo­gyóként és mustként veszi meg. Tárolókapacitásuk azt is lehetővé teszi, hogy a nem szerződött gazdáktól is átvegyék a termést. • ITTHON KÍVÁNJÁK ELADNI Nem ilyen biztató a hely­zet a telepítéseknél. Az el­öregedett és a tavalyi fagy­károk miatt kiselejtezett sző­lő helyett úiakat kellene ül­tetni. A telepítési kedvet azonban visszavetette az ál­lami támogatások felfüggesz­I tése. Pedig ezeket a beruhá- I zásokat önerőből kevesen : vállalhatják. Mindenképpen I szükség lenne központi segít, ségre. Várhatóan két hónapon belül tárcaközi bizottság vizsgálja majd. s a kormány elé viszi ezt az ügyet. Pénz­ügyi nehézséget okoz az őszi szőlőfelvásárlásokhoz elen­gedhetetlen anyagi fedezet biztosítása is. a bankok igen magas kamat mellett sera nagyon adnak hitelt. A tokaji borok hagyomá­nyos piacai — a belföldi« kívül — a szocialista orszá­gok. A két jelentős vásárló — Lengyelország és a Szov­jetunió — közül az utóbbi 60 százalékkal csökkentette im­portját. Ezt a mennyiséget a tőkés országokban eladni le­hetetlen. mert ott is bordöm- ping van. Egy-egy tételt si­került csak nyugaton értéke­síteni de ezt is csupán a vá­laszték bővítésére szánják ott. A hazai piacon szeret­nék az exportból visszama­radt bort árusítani, bízva a tokaji hírnevében. Nem ter­vezik a borárak mérséklését. Egy hónapja gyártják a szőlőből, illetve az alma szűrt levéből készült Puttó nevű üdítő italukat. A Tolcs- ván palackozott termékből minden igény; képesek ki­elégíteni. Az egész ország területére szállítják a hét de­ciliteres bordói üvegbe töl­tött alkoholmentes italt. • LESZÁLLÍTJÁK AZ ARAT Az Eger—Mátravidéki Bor- gazdasági Kombinát keres­kedelmi osztályán hangsú­lyozták. hogy ők már csak azért sem tapasztaltak ide­ges hangulatot a kistermelők körében, mert területükön döntően a nagyüzemek ter­mesztenek szőlőt. Tőlük — az előzetes szerződések alap­ján — a megtermelt szóló­mennyiséget maradéktalanul felvásárolják. A szovjet ex­port náluk is visszaesett, de

Next

/
Oldalképek
Tartalom