Déli Hírlap, 1987. december (19. évfolyam, 279-303. szám)

1987-12-14 / 290. szám

Mícgvédhetó-e ivóvízkincsünk ? Ha városunk köré képze­teiben egv húsz-huszonöt ki­lométer sugarú kört hú­zunk. akkor körbekerítettük azt a területei, ahol Észak- M agyarország jelenleg hasz­nosított ivóvíz-készleteinek itt*—85 százaléka található. Ez a vízkészlet veszélyben van. hiszen a karsztok nyi­tottak, könnyen átszivárog a réseken a szennyezés, a told alatti kavicsrétegekbe pedig állandóan fertőződő, élő se­bekként vágnak bele a ka­vicsbányák és a falusi ár­nyékszékek gödrei, valamint az egyre szennyezettebb fo­lyók Vajon hogyan lehetne «egvédeni semmivel nem pótolható ivóvízkincsünket? • PARAGRAFUSOK ES FORINTOK A karsztforrások sorsa ttt-s kok.' számára létkérdés, hiszen innen származik a Pdpá ivóvízszükséglétünk fe­ie, sok esetben háromnegye­dbe. A karsztforrások védel- naiéPe néhány évvei ezelőtt terv készült. A tavaly meg­alakított miskolci viízvédel- mi bizottság nemrég a jogi érvényesítés lépéseiről tár­gyalhatott. Dr. Siéfán Már­tom. ae Évizig igazgatóhe­lyettes tómémöke: — Tizenöt éve foglalko­zunk a források védelmével. Több védőterületet jelöltünk ki itt Észak-Magyarországon, mint az országban másutt összesen. De a jogi védelem önmagában még nem képes meggátolni vízkészleteink el­szennyeződését. Kötelezni ugyanis sok mindenre lehet, de a megvalósításhoz pénz is kell... Hát igen, sok pénz kellene ahhoz, hogy csatornázzák például a karsztiörrásainkat legjobban veszélyeztető há­rom falut. Bükkszentlászlót, Bükkszentkeresztet és Ré­páshutát. Azt is a pénztárca bánja, ha a védett területe­ken kevesebb műtrágyát en­gednek kiszórni, korlátozzák az állattartást. Egyes esetek­ben. mint például a diós­győri tavi forrásnál, még la­kóházakat is le kellene bon­tani. De miből? • AMI A PÉNZNÉL IS TÖBB Az sem egyszerű kérdés, hogy ki viselje az anyagi áldozatok súlyát. Dr. Stéfán Márton: — Nehéz elfogadtatni egy hegyi faluban élő emberrel, hogy vállaljon fel több ezer forintos kiadást, hogy i k^vsterSbl-fewitail« vállalatnál Járdaseprő gépet szerkesztettek A Miskolci Közterület-fenn­tartó Vállalat kísérleti cso­portja több új gépet is ki­fejlesztett a létrehozása óta. A régi garázsból átalakított javítóműhelyben most elké­szült egy olyan járdasepro gép. amit a hazánkban kap­ható Rába kistraktorokbol adapter segítségével alakítot­tak át. Ez a gép jóval olcsóbb — 4Ú0 ezer forint alatt lesz az ára —, mint az olasz La­mis típusú, amely egymillió- háromszázezer forintba ke­rül. Ebből négy darab van a vállalatnál, s az alkatrészek beszerzése igencsak gondot okoz. akárcsak az üzemelte­téséhez szükséges tekintélyes költség. A Rába kistraktor- hoz könnyebb alkatrészt kapni, s kevesebbe kerül az üzemanyaga is. A Lamis .iárdaseprő nem minden idő­szakban használható, a kis- traktorral viszont havat is iehet takarítani. Az új járdaseprő gép meg­tekintésére országos gépbe­mutatót szervezett a Tele­püléstisztasági es Köztiszta­sági Egyesülés, amelyre meg­hívták az ország valameny­nyi, köztisztasági feladato­kat ellátó vállalatának kép­viselőit. A szakemberek el­ismerően nyilatkoztak az új gépről, annál is inkább, mert sem hazánkban, sem a szo­cialista országokban nem gyártanak hasonlót, kizáró­lag valutáért szerezhető be Ryen gép. Eddig öt vállalat igényelt ebből a különleges kistraktorból. A Miskolci Közterület-fenntartó Válla­lat most arról folytat tárgya­lásokat, hogy megtartja-e a gyártási jogát, vagy átadja más vállalatnak. A gépbemutatón a szakem- fcwek mwáumetkAfBk a*ck-u­I kazettáit is láthattak, amit szintén megvételre kínál a miskolci vállalat. V. As. legyen mit inniuk a város­lakóknak. Arra is gondolni kell, hogy a védelmet jelen­té korlátozások csökkentik a területen lévő ingatlanok ér­tékét. Kétségtelen, hogy a terheket meg kell osztani, de a nagy kérdés az, hogy kik között és milyen arányban? Üt-hat hatóság 15—20 év­re szóló állandó együttmű­ködésére van szükség ahhoz, hogy amit a források védel­mére egy terv előírt, azt meg lehessen valósítani. Aiz együttműködés megteremté­se pedig hazánkban sokszor a pénz clővarázsolásánál is nehezebb. A források védel­mét divatos szóval élve me­nedzselni keli, azaz vállal­kozókat toborozni, hogy a lakosság, a vízügyi tárca fo­rintjai kiegészüljenek. Lesz mit csinálnia a mér említett miskolci vízvédelmi bizott­ságnak a jövőben is ... • BÁNKÚTOK MAR SIKERÜLT Ha apró lépésekkel is, de azért halad a karsztiorrás- védeimi terv megvalósítása — hallottuk dr. Stéfán Már­tontól. Elsőkén:, befejezik a terv jogi szabályozását. De már sikert jelent, hogy Bán­kúdon megalakult a szeiiny- vyztár sutát, és ez távlatban módot nyújt Ómassa csator­názására is. 'Olyan technikai megoldásokat szeretnének al­kalmazni a jövőben, amelyek ha nem is oldanak meg min­dent. de a leghatékonyabban megakaddlyózzák a további környezetpusztítást. Szeren­csére a bükki kaisztforrá- sok szennyezése nem röve- kedett az utóbbi időben, és a mai térti eléssel úgy-anogy meg tud birkózni a jó öntisz- tulású karsztvíz. Ez azt je­lenti, hogy ba a további roméaet sikerűi meggátolni, taten még időben cseleked­tünk. <Un) A Borsodi Szénbányák Miskolci Bányaüzemében, Lyukóbányán a zavartalan termelés alapfeltételeit az üzem műszaki, szakmunkásgárdája biztosítja. A tervszerű megelőző kar­bantartással arra törekednek, hogy a gépek, berendezések hibájából minél kevesebb idő essen ki a termelésből. A bányában minden héten csak eay műszakot fordítanak a kar­bantartásra. A külszínen a lakatos-, a villanyszerelő-csoportok szakpsítva végzik munká­jukat. A magasfokú gépesítettség ellenére is nehéz fizikai igénybevételi, jelent a súlyos alkatrészek mozgatása, megmunkálása. . (Herényi László felvétele) Fényesebb lesz Nvékládháza Megkezdődött Nyékládhá- zán, mintegy 1 millió 200 ezer forintos költséggel, a közvilágítás korszerűsítése. A kivitelező ÉMÁSZ azt ígéri, hogy az év végére a falu 31 utcájában újítják fei a világítótesteket. Az infarktusról A saívizominfarktus tessz a témája a Lipid Klub mai elő­adásának. A Vasgyári Kór­ház kultúrtermében dr. Zeit­iger György belgyógyász, osz­tályvezető főorvos tájékozta­tóját hallgathatják meg dél­után fél 3-tól az érdeklődők. Az előadás után a Miskolci Tejipari Vállalat termékeit kóstolhatják meg a jelenlé- vók. Fél évszázada igazságügyi arvosezakértó A körzettől sic Kedvenc időtöltése a szak- irodalom olvasása. A miskolciak közül aligha akad valaki, aki nem isme­ri dr. Pfliegler Kálmán igaz­ságügyi és törvényszéki szak­orvost. Ö volt és maradt a reménytelen betegségek ke­zelője. Ha valaki hiába ke­reste a gyógyulást, utolsó mentsvárként hozzá küldték: Pfliegler doktor úr majd se­gít... Alig egy évtizede, hogy a rendelés előtt egy órával már sokan vártak rá. Ám az idő elszállt, a $6 esz­tendős orvoshoz kevesebben csengetnek be. Dr. Pfliegler Kálmán: — Egy esztendő híján egy­idős vagyok századunkkal. T-tóéwesan kajáltam a a gyemanl ros vásárhelyi katonai isko­lába, ahol csak két évig bír­tam. Végülis a miskolci ki­rályi katolikus főgimnázi­umban, a mostani Földes Ferenc középiskolában érett­ségiztem, színjeles ered­ménnyel. Emlékszem, hogy a nyolc esztendő alatt mind­össze három kettest gyűj­töttem De (ez a mai né­gyesnek felel meg), ezeket is csupán magatartásból. Az orvosi diplomát a budapes­ti Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetemen kaptam. Több mint fél évszázada, hogy megszereztem az igaz­ságügyi és törvényszéki szakképesítést. Ez akkoriban sem volt egyszei ű, mivel nemcsak az orvosi tudást kellett elmélyíteni, hanem joggyakorlatot is kellett vé­gezni. — Ma már aligha tud­nám számba venni, hogy hány bírósági tárgyaláshoz, rendőrségi nyomozáshoz kel­lett szakvéleményt adnom. Valamennyi közül az egyik legemlékezetesebb, amikor egy német nevelőnő exhu­málásakor ki kellett deríte­ni a halál okát. Nem aka­rom részletezni, de a sírban olyan légyrajt fedeztem fel, ami a föld alatt kelt ki, s a napfényre kerülve vakon röpdösött össae-vissza. Ebből olyasi pontos következteté- setaut —úmtltm M&mt il ben. amely perdöntővé vált. A törvényszéki orvos mun­káját nem könnyítik meg a betegek: amikor valakinek meg keíl állapítani az el­meállapotát, aszerint visel­kedik, amit a saját érdéke megkövetel. S nem hall­gathatom el, hogy a sok bon­colás, a betegségek mélyebb ismerete sokat segített a pontosabb diagnosztizálás­ban. Az itt szerzett tudá­somat az élők megmentésé­nél hasznosítottam: egy idő­ben hét városkörnyéki köz­ség körzeti orvosa voltam. A doktor úr Petőfi utcai rendelője, lakása valóságos múzeum. A falon Tompa Mihály, Arany János, s II. Rákóczi Ferenc bekerete­zett levelei függnek. S ami­re nagyon büszke a ház gazdája, az az 1849-es te­mesvári csatáról készüli festmény. Ennek a másola­ta a Hadtörténeti Múzeum tulajdona. S a lakás csak­nem minden sarkában talál­ható egy-egy műremek, amit a hálás betegek aján­dékoztak: s valamennyi kö­zül legszebb az a tenge- ricsiga-gyűjtemény, amelyet 1870-ben zártak vitrinbe. Dr. Pf liegler Kálmán nem­rég kapta meg a gyémánt- ckpioűiat. (szátrtó) Az első titkár válaszol Miért van szükség a nnnkásárségre? Az utóbbi időben a lakos­ság körében megfogalmazó­dott az a kérdés, hogy miért van szükség napjainkban a munkásőrségre. Tímár Vil­mos, az MSZMP Miskolc Vá­rosi Bizottságának első titká­ra ad választ: — A munkásőrség — így a városban és környékén tevé­kenykedő, Vörös Csillag Ér­demrenddel kitüntetett Op- rendek Sándor munkásőr- egyseg is — népköztársasá­gunk fegyveres erőinek és testületéinek részeként vé­delmezője a munkásosztály politikai hatalmának. A tes­tület részt vesz a közrend, a közbiztonság fenntartásában, az államhatárok őrzésében, a hátországvédelmi felada­tok ellátásában, karöltve az e feladatokkal elsősorban megbízott fegyveres erők és testületek tagjaival. Elemi csapások idején az állami és társadami szervekkel együtt­működve segítséget nyújt a lakosságnak az emberélet, az anyagi javaa mentésében, a károk elhárításában, a rend fenntartásában. — Ellátják a fontos nép- gazdasági létesítmények, a párt- és az állami vezető szervek épületeinek őrzését, védelmét, rendezvényeinek biztosítását. Közreműködnek ünnepségeken, koszorúzáso­kon, temeteseken. Munkás- őreinknek e sokolocjú fel- i adatok sikeres végrehajtásá­hoz jól fel kell készülniük. Kiképzésük tartalmában es módszereiben mindig rugal­masan igazodott az adott időszak követelményeihez. A munkásőrök kiképzési és szolgálati feladataikat — a termelési és az egyéni érde­keiket is figyelembe véve — alapvetően munkaidőn kívül, az összes igénybevétel közel kétharmad részét szabadidő­ben — szombaton, vasárnap és ünnepnapokon —, önzet­lenül, anyagi ellenszolgálta­tás nélkül végzik. Ezért is élvezik a dolgozó társaik bi­zalmát, megbecsülését és szeretetét. Egységünk ki­emelkedő szolgálati és ki­képzési eredményeiért 198%* ben fennállása óta nyolcad­szor nyerte el az Élenjáró Egység, s először a Munkás­őrség Kiváló Egysége címet. Az egység énekkara a városi kulturális élet egyik szín­foltja. — A testületbe csak az az önként jelentkező vehető fel, aki tiszta erkölcsi bizonyít­vánnyal rendelkezik, mun­kája, magánélete kifogásta­lan, akit a párttaggyűlés al­kalmasnak talált a munkás­őri szolgálatra, felvételét a városi párt-végrehajtóbizott­ság jóváhagyta, és esküt tett. A munkásőrszolgálat párt­megbízatásnak számít, alap­ideje 5 év. A testület ösz- szetéteie tükrözi a város tár­sadalmi rétegződését, magvát az ipari, s ezen belül is a nagyüzemi munkások alkot­ják. Az állomány 87°/0-a szocialista brigádtag. és a testület tagjainak 75%-a rendelkezik vállalati kiváló dolgozó, vagy ennél maga­sabb kitüntetéssel, példa­mutató gazdasági munkájá­ért. Több a írván lúd, kevesebb a lekele^ólva Hazánkban hozzávetőlege­sen 42 ezer állatfaj él, közü­lük 3ö9 faj elvez védettséget; 34 állatfajt fokozottan véde­nek. A nyárilúd állománya az utóbbi két évtizedben az élőhely fokozott védelme és a vadászati tilalom követ­keztében lényegesen megnö­vekedett. Sajnos azonban vannak rossz példák is: a fekete gólyát egyre inkább fenyegeti a -kipusztulás ve­szélye az öreg tölgyesek, a nyárasak intenzív kiterme­lése miatt. A kcú’uyeté ha­tékony védelmi tevékenysé­gének eredményeként van­nak olyan fajok, amelyek lassan újból gyarapodni kez­denek. és visszatelepülnek agyarorszagra. Ilyen példá­ul a hiúz. Más állatok — így a kékesem réce — vi6z- szatelcpítésére kiilö progra­mot dolgoztak ki. Üjabban megjelentek olyan állatfajok is, amelyek hazánkban so­hasem éltek. Ezek között a jövevények között több olyan faj is található — így példá­ul a nyestiku-tya és a mosó­medve —. amelyeket nem kívánatosnak minősítenek a szakemberek. Itt fizetnek érte, ott isszák...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom