Déli Hírlap, 1987. november (19. évfolyam, 255-278. szám)
1987-11-06 / 259. szám
Gorbacsov a moszkvai taláikozóról Mihail Gorbacsov zárszavával, tegnap Moszkvában véget ért azoknak a pártoknak és mozgalmaknak a találkozója, amelyek küldöttségekkel képviseltetik magukat a nagy októberi szocialista forradalom évfordulója ünnepségein. A szovjet delegációban az a vélemény alakult ki — mondotta az SZKP KB főtitkára —, hogy a találkozó igazolta a várakozásokat: mindannyian nyertünk, gazdagodtunk a harc tapasztalataival, az eszmecsere tanulságaival. Gorbacsov külön méltatta a találkozó légkörét. Figyelemre méltónak tartotta, miként vélekednek a testvérpártok a Szovjetunióban folyó átalakulásról, megújulásról. XtX. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM 1987. NOVEMBER 6., FENTEK ARA: 2,20 FORINT Pártmunkások elismerése A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójáról emlékeztek meg tegnap Miskolcon, a pártszékházban. Kárpáti Zoltán, a városi pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet, majd Tímár Vilmos, a városi pártbizottság első titkára 138 párttitkárnak, aktívának adta át az Eredményes Pártmunkáért plakettet, illetve a jutalmakat. Az Eredményes Pótmunkáért plakettet 19-en kapták meg: Koszty Lajos, Szár- nyasi Gyula, Békési Lajos, Debnár Gyula, Végső Miklós, Cseszár Vilmosné, Orosz János, Mogyorósi János, Tarjám József, Gál Géza, dr. Szűcs Lajos, ér. Tuza Klára, Popovics András, Aranyosi István, Szőlősi Lajos, Szele István, Horváth Rezső, Szamosi Imre és Sóvári Lajos. Díszünnepség, koszorúzások November 7. tiszteletére Az egészségügyiek nagygyűlése c A miskolci gimnáziumok tantestülete és tanulóifjúsága tegnap a városi sportcsarnok ban közös ünnepi műsort rendezett november 7. tiszteletére. Sarlai Péternének, a városi pedagógus-pártbizottság titkárának beszéde után látványos műsor számokkal köszöntötték az évfordulót a diákok. A Megyei Kórház dolgozói ma délután 2 órától ünnepi nagygyűlésen emlékeznek a nagy októberi szocialista forradalom hetvenedik évfordulójára. Az ünnepséget dr. Váczi István, a kórház párttitkára nyitja meg, majd Kovács József, az MSZMP Miskolc Városi Bizottságának titkára mond ünnepi beszédet. Ezt követően 30 kórházi dolgozó az Egészségügyi Minisztérium kitüntetését veheti át, s KISZ-el- ismeréseket, valamint két főorvosi és négy adjunktusi kinevezést is átadnak. A nagy októberi szociálist*) forradalom 70. évfordulója tiszteletére ma és holnap több megemlékezést rendeznek városunkban. A szovjet hősök Miskolcon lévő sírjait, emléktábláit ma délután koszorúzzák meg. Megemlékezési ünnepséget rendeznek ma délután a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendörfökapitánysá- gon, ahol ez alkalomból kitüntetéseket, előléptetéseket, jutalmaikat is átnyújtanak az arra érdemeseknek. • Féléves lezárás után, ma újra visszakapják a miskolci autósok és gyalogosok a Vörösmarty utcai Y-felüljárót. Véget ér tehát a forgalomelterelés, ezentúl nem kell kerülöutat választani a belvárosból a Martintelepre és a Tiszai pályaudvarra haladóknak. A 3-as és a 23-as buszok ic az eredeti útvonalukon járnak holnap hajnaltól. (A felújított hídról szól cikkünk a 4. oldalon.) A november 7-i központi koszorúzás! ünnepséget holnap délelőtt 10 órakor rendezik a vasgyári Lenin-szo- bornal. Ugyancsak holnap helyezik el a megemlékezés és a kegyelet virágait a Bartók téren lévő Szovjet Hősi Emlékmű és a Hősök temetőjében lévő Szovjet Hősi Emlékmű talapzatára. Koszorúk kerülnek ezen a napon a városkörnyék községeiben lévő szovjet hősi emlékművekre, emléktáblákra, s a szovjet hősök sírjaira is. A Miskolci Nemzeti Színházban holnap este 6 órától díszúnnepséget rendeznek a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából. Ünnepi beszédet dr. Kun László, az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának titkára mond. majd a jelenlévők a Mayyar Állami Népi Együttes gálaműsorát tekinthetik meg. Élő, eleven forradalom Kerek 70 esztendővel ezelőtt győzött a Föld első szocialista forradalma, kezdődött el az a világot megrázó folyamat, amelynek történelmi hullámai azóta sem csillapodtak. Ellenkezőleg, egyre kiterjedtebben, egyre nagyobb mélységekben járják át a társadalmakat, épülnek be az emberek tudatába, válnak céltudatos törekvéseivé a tömegek gondolkodásának, és reményeivé a világ valamennyi pontján a szebb, igazságosabb jövőre vá- gyakozóknak. Az oroszországi forradalom új fejezetet nyitott az emberiség fejlődéstörténetében. Megdöntötte az elnyomó, retrográd, a jobbágyrendszer maradványaival terhelt kapitalista hatóimat egy földrésznyi kiterjedésű országban, és utat nyitott egy új világrend kiépítése felé. Az eltelt hét évtized egyértelműen bebizonyította a szocializmus életképességét, eszméjének fölényét, a kommunista társadalom megteremtésének lehetőségét és szükségességét. A Szovjetunióban végbement társadalmi, gazdasági és kulturális változások eredményeként ez az egykor elmaradott ország — az imperializmus erőinek katonai intervenciója, szüntelen gazdasági, politikai, lélektani nyomása ellenére - a világ hatalmas gazdasági és politikai erejévé nőtt, s ma döntő szerepet tölt be Földünk sorskérdéseinek megoldásában. Az első szocialista állam példájára tekintve, s a történelmi szükségszerűséget felismerve számos országban választották a dolgozó tömegek felemelkedésük útjának a szocialista utat. Ennek a választásnak az imperialista reakció rohamcsapata, a fasizmus sem tudta útját állni, s mára szerte a világon száz- és százmilliók munkálkodnak a magasabb rendű, igazságosabb társadalmak megteremtésén. A szocializmus építése nem töretlen, nyílegyenes diadalmenet. Napjaink szocializmusa — a létező szocializmus — friss, szüntelenül fejlődő, eleven eszme és egyben társadalmi valóság, amely saját tapasztalatain építkezve halad történelmi céljai felé. Szükségszerűen érik kudarcok is. Ám vezető ereje, a kommunista párt iránymutatásával képes önmaga korrigálására, a marxiz- mus-leninizmus aikotó továbbfejlesztésével és alkalmazásával egyre tökéletesíti társadalmi, gazdasági, politikai viszonyait. Az októberi forradalom hazájában ma - szovjet barátaink kifejezésével élve - „különleges forradalom" zajlik. Különleges, mert — értelemszerűen — nem az államhatalom megváltoztatása van napirenden, hanem a szocialista néphatalom elmélyítése, ennek a néphatalomnak a szocializmus érdekében való mind teljesebb és hatékonyabb felhasználása. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusa ennek szellemében dolgozta ki az átalakítás stratégiáját, tűzte ki célul az ország társadalmi-gazdasági fejlesztésének meggyorsítását. A szovjet kommunisták világosan látják, hogy az ország gazdaságának intenzív fejlődési pályára állításához meg keli változtatni a termelés struktúráját; tovább kell fejleszteni a gazdaságirányítás rendszerét, a gazdálkodás módszereit; s - a tudományos-műszaki haladás eredményeinek gyorsabb alkalmazásával is — növelni kell a termelés hatékonyságát. A „peresztrojka” fogalma azonban nemcsak a gazdaság reformját takarja, hiszen önmagában, a társadalmi környezetből kiszakítva egy ilyen reform nyilvánvalóan irreális célkitűzés lenne. Éppen ezért az SZKP következetesen munkálkodik a társadalmi-politikai élet radikális átalakításán is. A fejlődéshez el- elengedhetetlenül fontosnak tartják a társadalmi igazságosság elvének mind teljesebb megvalósítását; a dolgozók élet- és munkakörülményeinek folyamatos javítását; a kultúra, az oktatás, a tudomány színvonalának fejlesztését. A politikai intézményrendszer korszerűsítésével is elősegítik a szocialista de- moxrácia mind mélyebbé, teljesebbé tételét. Tapasztaljuk, hogy a Szovjetunióban végbemenő változáso- kat-változtatásokat hazánkban - s itt, szükebb környezetünkben is - bizalom és szimpátia kiséri. Ma, amikor a történelmi fejlődés számunkra is sürgetően veti fel a társadalmi-gazdasági építés meggyorsításának szükségességét, különösen fontosnak tartjuk, hogy együttműködésünk keretei — mind gazdasági, mind politikai vagy kulturális téren - tovább bővüljenek. A stabilizáció és a kibontakozás - a „magyar peresztrojka" - végigvite- léhez szükségünk van arra az óriási erkölcsi támogatásra, amit a Szovjetunió barátsága jelent. Ügyünk szempontjából - ugyanakkor - nem közömbös az sem, hogy ezt a figyelmet, lelkesedést és kitartást igénylő munkát milyen világpolitikai, nemzetközi helyzetben kell elvégeznünk. Sajnos, napjaink nemzetközi kapcsolatait még mindig nehezíti, hogy egyes nyugati körök az erő pozíciójából szeretnének tárgyalni. Ez a helyzet persze, feladatokat is megjelöl a haladó emberiség számára. Nem kis részben a szocialista országok erőfeszítéseinek eredményeként, a világ népei egyre inkább fel- ismerik azt, hogy humanizálni kell ezeket a kapcsolatokat; egyre inkább megérik az a belátás, hogy a fegyverkezési hajszát nem lehet tovább folytatni. A Szovjetunió külpolitikáját — létrejöttétől fogva - a békére, a biztonságra, a fegyverkezési verseny megállítására való törekvés jellemzi. Ma, az átfogó nemzetközi biztonsági rendszer létrehozására irányuló koncepciója, s a többi leszerelési kezdeményezése egyre egyértelműbben tükrözi azt a készségét és szándékát, hogy hajlandó lemondani nukleáris hatalmi státusáról; az egyenlő biztonság elve alapján és megbízható ellenőrzés mellett kész csökkenteni, majd felszámolni nukleáris haderejét, s az ésszerű minimumra korlátozni összes egyéb fegyverzetét. A Szovjetunió — Mihail Gorbacsov szavait idézve — „senkitől nem követel olyasmit, amit másoknak ne lenne hajlandó megadni". Hetven éve változatlan az az álláspontja, hogy ebben az éles ellentétekkel teli világban az egyetlen ésszerű, az egyetlen elfogadható megoldás a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mellett élése. Ez nem csupán annyit jelent, hogy nincsenek háborúk. Ez olyan nemzetközi rend, amelyben nem a katonai erő dominál, hanem a jószomszédság és az együttműködés, és valamennyi nép javára foiyik a tudományos-technikai eredmények, a kulturális értékek széles körű cseréje. Hetven esztendő alatt a szovjetek országa, a nagy októberi szocialista forradalom szülötte hosszú és dicsőséges utat tett meg. Forradalmi pártja vezetésével világtörténelmi jelentőségű győzelmeket aratott. A kommunista párt, következetesen kifejezve a dolgozók érdekeit, a marxista-leninista tanítással, a forradalmi harc és a szocialista építés tapasztalataival felvértezve, magabiztosan vezeti a szovjet népet a szocialista alkotás és a béke útján. KOVÁCS JÓZSEF a Miskolc Városi Pártbizottság titkára
