Déli Hírlap, 1987. november (19. évfolyam, 255-278. szám)
1987-11-06 / 259. szám
I $ Mazzag István egyik képe a kiállításról Színek és formák Mazzag István és Szanyi Péter kiállítása a Miskolci Galériában fiatalok lelkivilágához, felfogásához, világképéhez közelálló képek. Egyéni mitológiák, érzelmi kitörések jellemzik képeit. A másik terembe a színek világából a fonnak világába érünk. A városunkban élő szobrászművész, Szanyi Peter utóbbi négy évben készült. friss szemléletű munkáival jelentkezett. Egyalakos kompozíciódtól, a több- alakosokon keresztül jutott el — mostani szavad szerint — térgrafikus szobraihoz. Egyedi szobrain a filozofikus megközelítés, valamint a klasszikus szépségre valótö- törekvés figyelhető meg. Az előbbinek az Ember szárnyakkal, míg az utóbbinak a Fürdő után és a Lány tükörrel kompozíció felelnek meg. A klasszikus szépség nála vékony végtagú, széles csípőjű, arányos alakokat jelent. Két alakból álló kompozícióin — Pátosz, Találkozás — az egymástól elforduló, elidegenedett alakok között létrejövő tér dramaturgiad funkciót kap. Legújabb szobrain a térképzésnek újszerű megközelítése figyelhető meg. Alkotásaiban —, amelyek bár kisplasztikák, de magukban hordozzák a monumentalitást — a plasztikák köré vonalhálóból font teret alkot Elsődleges célja ezekkel az. hogy a modem épületek által határolt, nem emberi méretekhez igazodó „terekéből alkotásai számára kiszakítson egy humanizált teret, amely különállóságával és méreteivel is fel tudja venni a körülvevő környezettel a versenyt. Ezzel a megoldással azonban nem egy célt kíván elérni a szobrász. Ezek csak eszközök a tartalom kifejezésére, az ember alaptermészetéről, amely a feltalálás, a kísérletezés, de a rombolás veszel veit is magában rejti (Repülő szerkezet). Lehetnek ezek a konstrukciók önálló életűek is. amilyen a Hűvös eső című. Kernekül él a vonalhálók adta lehetőséggel egy hangulat, lelkiállapot kifejezésére. Felhasználja az emlékezés, a barát előtti tisztelgés erősítésére is (Az angyal elküldi a szárnyakat L. Z.-nek.) Teremt vele önálló, az eredeti tartalmaktól elszakított mitológiát: Angyalcsapda, Vázlat a jobb oldali lator templomához. A fent vázolt koncepcióba illő alkotásain kívül más megvalósítású, szemléletű munkák is jellemzik Szanyi Péter művészetének sokszínűségét. Jurcusko László if. Szanyi Péter Pegazus című kútterve ti’ejár lírttá felmle,teé. Evente esők egy-két alkalommal fordul elő, hogy a Miskolci Galéria kiállítási termeiben két egymástól teljesen függetlenül alkotó művész tárlata látható. Mazzag István és Szanyi Péter személyét és művészetét szinte semmi sem fűzi össze. Az eltérő technika festészet és szobrászat - mellett problémáik, azoknak megközelítési módjai is teljesen különbözőek. Mégis a két tárlat nagyon jól kiegészíti egymást. Az összekötő kapcsot alkotásaik frissességében és a bennük megnyilvánuló magas esztétikai értékekben kefl keresnünk. Az efeő teremben az trj- ftestőisóg, az új-szenzibdlitás legnagyobb magyarországi tehetségének nagyméretű, élénk színekkel festett képei fogadják a látogatókat. Mazzag István munkáival nem először találkozhatunk a Galériában. Még főiskolás korában, 1963-ban, három társával mutatkozott itt be. Ez a tártat akkor meglehetősen nagy viharokat kavart. Mazzag nagy utat tett meg ’83-ae kiállítása óta. Akkori festményein a hiperrealiz- mus és az új festőiség jegyei keveredtek. Ezt követte egy igen dekoratív, élénk színű, de ezeket kicsit tompító lazúros festé&mód Az utóbbi időben az előbbieket is megtartva, egyre inkább az erős, élénk színekre és foltokra helyezd a hangsúlyt. Mazzag István minden festménye bravúrosan megoldott, kifejező alkotás. Színed között egyaránt megtalálhatjuk a neon világító fényt sugárzó eodoritját, különös előszeretetted alkalmazza az aranyfóliát és az aranyfüstöt, valamint a palettáról a vászonra keverés nélkül kerülő festéket. Fest ecsettel, kézzel, spaklival és festékszóróval. Ezeknek a formád jegyeknek köszönhetően Mazzag egy teljesen új, csak rá jellemző képi világot hoz létre, és ebben elsősorban érzelmedre támaszkodik. Alkotásai érzelmesek, de nem érzelgősek. A mai Ki tüntet esek, doktorrá avatás • i» Ünnepi tanácsülés az egyetemen Ma reggel negyed 9-kor kezdődött a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem I. számú előadótermében a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepség. Dr. Somosvári Zsolt, a bányamérnöki kar dékánjának ünnepi beszéde után a Miskolci Nemzeti Színház művészei adtak műsort. Ezután került sor a kitüntetésekre, melyeket dr. Kovács Ferenc, az egyetem rektora adott át az egyetem dolgozóinak és kollektíváinak. Hatan Kiváló Munkáért, öten Miniszteri Dicséret kitüntetésben részesültek. kilencen kaptak rektori dicséretet. A szocialista munka mozgalomban elért sikereikért nyolc kollektíva rektori dicséretet vehetett át. Tiz közösség munkáját jutalmazták elismerő oklevéllel és pénzjutalommal. A KISZ-ki- tüntetéseket, dicsérő okleveleket Cúr Nándor, a KISZ városi bizottságának első titkára adta át.. Az ú.i aulában fél 10-kor kezdődött az ünnepi doktorrá avató egyetemi tanácsülés, melynek során 13 bányamérnököt, 15 kohómémököt, 35 gépészmérnököt és egy jogászt avattak doktorrá. Az egyetem rektorának megnyitója után az avatan- dók nevében Mészáros Jó- zsefne okleveles gépészmérnök kérte — maga és társai nevében — az egyetemi tanácsot, avassa őket doktorrá. A négy kar dékánja előterjesztésének elhangzása után a rektor megállapította: a jelöltek eleget tettek a doktorrá avatás feltételeinek. A 64 jelölt letette az es„Lenin tevékenységében kezdettől fogva különlegesen fontos szerepet játszott levelezése: gyakran nyújtott számára kereteket elvi fontosságú állásfoglalások kifejtéséhez ... A Lenín-levelezés terjedelmileg is számottevő: összegyűjtött művei legutóbbi - ötödik — orosz nyelvű kiadásában tíz kötetet tölt meg az ötvenötből ..." - írja a „Várom válaszát!" című válogatás előszavában Kun Miklós, aki az 1916. és 1923. között kelt levelekből a kötetet összeállította. Még egy Lenin-könyv jelent meg az idei politikai könyvnapokra: Az októberi forradalomról című, amelyet Kirschner Béla válogatott. Várhatóan napokon belül a könyvesboltokban lesz Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának a gazdasági, A Bolzanói Haydn Szimfonikus Zenekar hangversenye Az ebnútt hét jelentős zenei eseménye az elasz Haydn- zenekor miskolci vendégjátéka volt. Önkéntelenül is felvetődhet az olvasóban, miért vette fel a bolzanói zenekor egy osztrák zeneszerző nevét Hermann Michoef karmestertől megtudhattuk, hogy nemcsak általában szeretik Haydn muzsikáját, de 28 szimfóniáját megtanulták, játszották. A neves zenei múlttal rendelkező maestre 10 éve állandó karmestere az együttesnek, s bizonyára közrejátszik Haydn tiszteletében az a tény is, hogy korábban osztrák és német városokban töltött be magas zenei tisztséget A Bolzanói Szimfonikus Zenekar magyarországi programjában természetesen szerepelt egy Haydn-szimfónia — ezúttai a 101. számú D- dúr (Az óra). Két olasz darab, Rossini A selyemlétra című operájának nyitánya, és Petrassi zenekarra irt 2. Concertója. A hangverseny műsorát Maria Tipo közreműködésével Beethoven C-dúr zongoraversenye tette teljessé. Elöljáróban el kell mondani, hogy a Bolzanói Haydn Szimfonikus Zenekar egészen kiváló együttes. Jól képzett muzsikusok alkotják. példás a vonósok együtt- játéka, nangképzése. a megszólaltatás rugalmassága, hangszíne, a fúvósok biztonsága, mélyen zenei indíttatása. Hermann Michael csak akkor és ott avatkozik be a zenei folyamatba, amikor szükséges. Az a karmester- típus. aki hagyia együttesét muzsikálni. Oldottam színesen, »egyöntetűen játszanak, melynek biztos alapját a gondos betanító munka jelenti. (Hatszor léptek fel Magyarországon, de minden koncertjük előtt — nemcsak az akusztikai viszonyok megismerésére — próbáltak.) Rossini fiatalkori nyitányában megcsodálhattuk a zenekar magasrendű és szellemes játékát. A nálunk kevéssé ismert Goffredo Petrassi 2. Concertó.iában azt is bizonyítottak, milyen magas jártasak * kartács zenében. Az 1951-ben keletkezett. és a Paul Sacher vezette Baseli Kamarazenekarnak ajánlott mű a zenekar jelentős technikai felkészültségét is tükrözte. A legnagyobb élmény azonban a Haydn-szimfónia megoldásához fűződik. A D-dúr mű tiszta és derűs hangzásával, felszabadult légkörével, játékosságával valósággal elvarázsolta a hallgatóságot. Lehet, hogy egy kicsit Haydn oldaláról közelítettek Beethovenhez, de nem éreztem veszteségnek a 28 éves mester C-dúr zongoraversenyének lírai megformálását. Az igen kiegyenlített technikájú Maria Tipo tökéletes harmóniában a zenével, karmesterrel és zenekarral különösen a Largo álmodozó, ábrándos hangulatát valósította meg érzékletesen. De kitűnően sikerült a beszédes nyitó tétel és az igen nehéz 3. kadencia, melyet Beethoven komponált az Ailegró- hoz. Ugyancsak tetszett a túláradó vidámságú Rondo megvalósítása. Az előadókat lelkesen ünneplő hallgatóság tapsait a szólista Chopin F-dúr etűdjének frappáns megoldásával, a zenekar Mozart Figaro házassága című operájának brilliénsan megformált j nyitányával köszönte meg j Barta Péter I A Napjaink A Magyar Rádió Irodalmi Osztályának munkatársai a 25 éves Napjaink szeruesztöivel, munkatársaival, s a jelenlevő vendégekkel folytattak eszmecserét a héten a Miskolci Nemzeti Színház társalgójában. A folyóirat szerkesztésének, valamint Miskolc város és Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye szellemi arculatának kérdéskörében kibontakozó beszélgetésről, továbbá a folyóirat írógárdájának műveiből összeállított irodalmi műsorról, amelyet Tímár Éva, Kulcsár Imre, Maküt. ezután a rektor doktorrá avatta őket: a négy dékánnal együtt egyenként kezet fogtak a friss doktorokkal. A felavatottak névében dr. Bodor István okleveles gépészmérnök mondott köszönetét. a társadalmi, a szellemi élettel, valamint a pártmunka átalakításával kapcsolatos beszédeinek gyűjteménye. Az átalakításról című kötet kronologikus sorrendben közli az 1986. június 16. és 1987. június 25. között elhangzott beszédeket. A könyv értékét növeli, hogy Mihail Gorbacsov külön előszót írt a magyar olvasókhoz. Solohov. Bulgakov, Babel, Paszternák, Pausztovszkij és még számos ismert — és kevésbé ismert — szovjet író huszonkilenc elbeszélését tartalmazza a Nagy tüzek című válogatás, amelyben az 1920-as évek irodalmáról kap keresztmetszetet az olvasó. A szerzők között vannak olyanok, akikről a legjobban értesült szakemberek, a legrészletesebb lexikonok sem tudnak: ezeket a tehetséges, friss hangú írókat a forradalom utáni évek társadalmi mobilitása dobta felszínre, néhány ígéretes kísérlet után azonban eltűntek az irodalom világából. A kötetet — amelynek elbeszélései először jelentek meg Magyarországon — Gereben Ágnes válogatta. Krausz Tamás könyvében — A cártól a komisszárokig — korabeli források és visz- szaemlékezések alapján mutatja be az 1917. évi februári forradalom napjait, majd az azt követő nyári politikai harcokat. Portrét rajzol a legizgalmasabb személyiségekről, a pártok képviselte tömegek mozgását nyomon követve jut el a végkifejletig, a proletárforradalom győzelméig. A fentebb ismertetett könyvek a Kossuth Könyvkiadó gondozásában jelentek — illetve jelennek — meg. A választékot gazdagítja — mások mellett — Lukács György Lenin-tanulmányai- nak harmadik kiadást megért válogatása (Magvető), A Szovjetunió hetven éve című képes album (Reflektor Kiadó), az Október emberközelben című antológia (Gondolat), az Üj világ született című antológia (Népszava), John Reed világhírű könyvének — Tíz nap, amely megrengette a világot — képregényváltozata (Reflektor) és a Zrínyi Katonai Könyvkiadó két újdonsága: A Békedekrétummal kezdődött (szerzője Pirityi Sándor) és az Októberben született fegyverbarátság, amely a Magyar Néphadsereg Hadtörténeti Intézete és a Szovjetunió Honvédelmi Minisztériuma Hadtörténeti Intézete munkatársainak közös munkája. Sz— a rádióban tus György és Csapó János a Miskolci Nemzeti Színház művészei adtak elő, a Magyar Rádió Irodalmi Osztálya nyilvános rádiófelvételt készített, amelynek sugárzására november 17-én kerül sor a Kossuth adón. Annak a műsornak a keretében, amelyet a rádió Borsod megyének szentel. A nyilvános rádiófelvétel szerkesztő-műsorvezetője Stifner Gábor, munkatársa Bán Magda, akik Solymosi Ottó rendezői közreműködésével teszik adás- késszé a társalgóban hallót- tákat. Gorbacsov előszava a magyar olvasókhoz Politikai könyvek
