Déli Hírlap, 1987. október (19. évfolyam, 228-254. szám)

1987-10-12 / 237. szám

Jk Burgonyából nehéz beszerezni a szükséges mennyiséget. A város határában rr Ősi vízivilág Lesz-e elég burgonya? A tétre tárol a Zöldért Megkezdődött a felkészülés Valamikori ősi vízivilág egy darabja maradt meg ter­mészetes háborítatlanságá­ban Miskolc határában, a Kis-Sajó vidékén. Ez a rész valamikor a folyó, vagy pe­dig a Bódva medre lehetett, s mikor új meder alakult ki, a régi pangóvizes csatorná­nak maradt. Vizét a Bódvá- ból kapja, a mennyiséget zsilippel szabályozzák, amely a vízivilágnak kedvező után­pótlást ad. Ezt derítette fel az a fel­mérés, amelynek alapján a további felderítést végezték. Megállapították a terület ter­mészeti értékét, s készítik elő most a védelem alá he­lyezését. Mintegy háromszáz hektá­ros terület veszi körül azt a 2,5 kilométeres folyó-, illetve hlotág-szakaszt, amelyben az eredeti mederrész, partján a természetes vegetációval, megmaradt. Milyen értékek találhatók itt? Megmaradt például a A Szabadság téren isszuk Me-urkol! Játsszunk Hyde-parkot! Ez a városi televízió új mű­sorának címe Érdekes és szokatlan kísérlet ez. amely­hez a miskolciak közremű­ködését, segítségét kérik. A műsor lényege az, hogy akárcsak a londoni Hyde-parkban, a miskolci Szabadság téren is lesz egy dobogó, amelyre akárki fel­állhat, és a jelenlévők, va­lamint a televízió kamerái előtt elmondhatja, mi nyom­ja a lelkét, mi foglalkoz­tatja mostanában, vagy ha úgy tartja kedve, elő is ad­hat valamit. A magán- és közérdekű ügyek egyaránt szóba kerülhetnek. Maximum 10 percet kaphat egy je­lentkező, akinek még azt a tényt is figyelembe kell vennie, hogy a londoni Hyde- parkban sem szabad min­dent, hiszen nem lehet szid­ni például a királynőt. Október 14-én, szerdán, 12 és 17 óra között várja a vállalkozókat a Szabad­ság téren a városi televízió stábja és Friderikusz Sán­dor riporter. A vállalkozás­ról a Déli Hírlap is hírt ad majd. Sajó egykori természetes halfaunája, közte a réti és más csíkfélék. Az ősmeder mentén égeres iaperdő rrs - radvänyai húzódnak. Nadíol- tos, gyékényes-sásos terüle­tek váltogatják egymást az érintetlen élővíz mentén. Nemcsak növény-, de ál­latvilága is rendkívül gaz­dag. A vizsgálódások során például csaknem harmintc- féle madár fészkelöhel.yét találták meg, s azonosítot­ták. Található itt vízilyúk, fészkel a vidéken dankasi­rály, és megszólal a kakukk is. A városkörnyéknek ez a része szerencsére kevesek ál­tal ismert, s így megmaradt eredetiségében. Természetvé­delmi területté történő mi­nősítésével éppen az a cél, hogy ezt a „vadon állapotot” megőrizzék, mint a város­környék pótolhatatlan ter­mészeti értékét. Tűzoító, katona, vadakat terelő juhász? Nem, én kora gyermekkorom óta indián szerettem volna lenni. Sőt, szeretnék még mindig, ha túlságosan nyomasztanak a hétköznapok gondjai. Ilyen­kor megjelenik lelki szeme­im előtt a végtelen préri hullámzó fűtengere, a látha­tár alján kékes füstöt pipá­ló wigwamokkal, köröttük idilli együttesbe rendezve a bronzbőrű harcosok, a rojtos bőrruhát viselő, mandula­szemű bájos nők, s a toll- koronás, békésen pipáló bölcs vének. Ügy őrizgetem magamban ezt a képet, mint amit mindig fel lehet lapozni, amikor egy kis il­lúzióval fűszerezett pihenőre vágyik a lélek. És néha ki is mondom — persze csak úgy egészen halkan, hogy meg ne hallja senki —: én mégiscsak indiánnak állok. Persze, jói tudom, hogy a Coopertől, May Károlvtól szerzett ismereteim elavul­tak, barátaim, az indiánok, Amerikától Kanadáig, egé­szen másként élnek ma már. De ha rezervátum, hát re­zervátum, én még azt is vállalom, hogy turistacsalo- gató látványosság legyek, aki valahány dollárért — teljes harci díszben — mo­dellt áll a fényképezőgépet csattogtató turistáknak. Le­mondok a bőién,vvadászat- ról. a skalpgyűjtésről, de mégis elszegődöm indiánnak Szövetkezeti könyvhetek Az őszi szövetkezeti könyv­hetek megnyitója ma dél­után 5 órakor lesz Abaúj- szántón, a művelődési ház­ban. A könyvheteket Szu- nyogh János, a Mészöv el­nöke nyitja meg. Az ünnepi megnyitó vendége Kalász László költő, és Ser főző Si­mon költő lesz, valamint Mile Lajos irodalomtörté- nész. Közreműködik Kulcsár Imre, a Miskolci Nemzeti Színház művésze. A megnyitóhoz kapcsoló­dóan két helyen is lesz rendhagyó irodalomóra Aba- újszántón. Az Ilosvai Sely­mes Péter Általános Iskolá­ban Fecske Csaba költő, és Mile Lajos irodalomtörté­nész, a Gyárfás József Me­zőgazdasági Szakközépiskolá­ban pedig Csorba Piroska, Cseh Károly és Furman Im­re — a Három Hangon vers- antológia szerzői — találkoz­nak a diákokkal. — álmodoztam mindmáig. Ma ugyanis azt olvastam — ó, te álmokat tipró tömeg­kommunikáció! —, hogy a navajo indiánok nagyszabá­sú tervet dolgoztak ki arra, hogyan kapcsolódhatnak be az Egyesült Államok üzleti életének vérkeringésébe. Elegük van abból. hogy állami támogatásból tengőd­jenek. A törzsi tanács el­szívta a békepipát a gazda­sági reformokkal. Olcsó, szakképzett munkaerőt kí­nálnak, vissza akarják szo­rítani a bürokráciát, kölcsö­nökért folyamodnak, és a legkülönfélébb vállalkozá­sokba fognak. Az idegenfor­galom fellendítésére üdülő­ket kívánnak építeni, és tö­rik a fejüket, hogyan lehet­ne — jobb gazdasági ösz­tönzéssel — fokozni a ter­melékenységet, növelni a nyereséget. Saját fejlesztési bankot is létre akarnak hoz­ni. vállalkozásaik finanszíro­zására. M íg olvastam gazdasági hetilapunkban a (The Eco­nomist című angol lapból átvett) cikket, az a kínos érzésem támadt, hogy isme­rősek ezek a fogalmak va­lahonnan. Lehetséges lenne, hogy a navajo indiánok gaz­dasági gondjai — egy kicsit — hasonlítanak a mieink­hez? Ha így van. akkor ér­demes-e beállni indiánnak, hiszem cseberből vederbe a megyei Zöldértnél a téli- tavaszi hónapokra. Mi kerül a vállalat tárolóiba, amelye­ket nyugodtan nevezhetnénk Borsod éléskamráinak is? — erről érdeklődtünk I.uterán László, kereskedelmi igazga­tóhelyettestől. A Zöldértnél létezik egy úgynevezett tárolási terv. A megbízási — anyagi tá­mogatással együtt — a me­gyei tanácstól kapják. A megye zöldség- és gyü­mölcsigényét az ínségesebb hónapokban gyakorlatilag a vállalat elégíti ki, hiszen ők rendelkeznek a szükséges tárolókkal, s az eltétekiez alkalmas eszközökkel. • KÉSETT A TERMÉS De nézzünk néhány sza­mot: • miből, mennyit rak el télire a megyei Zöldért? Burgonyából például 5 ezer tonnát kellene raktározni­uk, vöröshagymából 535-öt, fokhagymából 15-öt. Sárga­répából 250, petrezselyemből 300, téli almából 700, ká­posztából pedig 800 torma kerül a tárolóikba. Az ada­tok egyébként azt mutatják, hogy december 31-én ennyi­vel kell rendelkeznie a vál­lalatnak. S mivel feltételez­hető, hogy addig is hozzá keíl nyűim a készletekhez, ezért mindenből valameny- nyivel többet igyekeznek beszerezni. A tárolással kapcsolat­ban megtudtuk, hogy min­den terméknél többhetes késésben vannak. Az ok: a termés is a szokásosnál később érik be. A teljes készlet eddig csak vörös­es íokhagymábóil áH a ren­delkezésükre. A többi ter­kerülnék ?’ Ráadásul — ha jól értelmezem a tudósítást — még nagyon is az elején vannak a reformoknak, és az sem bizonyos, hogy elke­rülik azokat a vargabetűket, melyeken mi már túlva­gyunk. Eszembe jutott a nagy hu­morista néhány évvel eze­lőtt megjelent felejthetetlen arokija is, mely arról szólt, miért nem szakad Nyugatra, noha nagyon csábítják a kint élő rokonok. Egyebek között azzal csábítják: ott olyan nagy a szabadság, hogy nyugodtan lehet szidni a villamoson az illető or­szág kormányát. Ezért mi­ért menne — így a bölcs humorista —, hisz’ a szó­ban forgó nyugati állam kor­mányát itt is szidhatja a villamoson. Ez persze csak annyiban vág ide, hogy azért bizony nem megyek el indiánnak, amit kis hazám­ban is dalolva, vígan meg­csinálhatok: gazdaságilag kibontakozni itt is módom­ban áll. Így lettem szegényebb — a tömegkommunikáció ..jó­voltából” — egy gyerekko­rom óta dédelgetett álom­mal, s maradok továbbra Í6 sápadt arcú magyar polgár, kinek pompás tollKorona he­lyett egy szál tolla van csu­pán. Az is golyós és ereszt. (békési mék mennyiségével és mi­nőségével sem lesz különö­sebb gond. • INKÁBB PIACRA VISZIK Talán csak egyetlen olyan áru van, ami miatt főhet a zöldértesek teje, s ez a burgonya. Tavaly december 31-én a vállalatnál tárolt áruk értéke 60 millió fo­rint volt. Idén ugyanakkor- ra óvatos becslés szerint is 90 millióra számítanak, anélkül, hogy a zöldség-, gyümölcsfélék mennyisege növekednék. A többlet szin­te kizárólag a burgonyából adódik. Amíg az elmúlt évben 4 forint körüli áron tudták beszerezni, idén — ha minden igaz — 9 íorin- tot is fizetnek érte. Az okok közismertek. Aszály volt, s emiatt könny­be lábad a termelők szeme. De csak az egyik! Mert amíg kevesebb termett, ép­pen az aszály miatti hiány okán elindult fölfelé a krumpli ára. A szakembe­rek véleménye szerint 6,50 és 7 forint között kellett volna megállnia az „ártor­nának'’, de nem így történt. A szerződött partnerek a hasznukat keresve a koráb­ban megállapított összegért nem adják át a felvásár­lóknak az árukat, hanem inkább autóra rakják, s kiviszik a piacra. Ezzel persze veszélybe kerülhet a lakosság téli ellátása. A ter­vezett ötezer tonna helyett eddig mindössze 450-et rak­tak a tárolókba. A Zöldért most mindent elkövet, hogy Már eltűntek a bontásra ítélt épület maradványai, s csak a felvonulási részek mutatják: a befejező mun­kálatokat végzi a BáÉV a Marx téren épülő Bükk Áru­házon. A város új, reprezen­tatív kereskedelmi létesít­ményének műszaki átadását a tervek szerint november végén kezdik meg. Az Univáz szerkezetű, két­szintes. összesen mintegy 6000 négyzetméter területű áruházban szorgos munka folyik. Az ott működő üz­letekhez szükséges raktárak már elkészüllek, s jelenleg a különböző üzlethelyiségek belső kialakítását végzik Szerelik a villanyvezetéket a burkolok a csempék fel­rakásán dolgoznak. ne legyen különösebb báj- az újburgonva megjelenésé, ig. Ésszerű határokig fizet­nek a termelőknek. Megad­ják a 9 forintos felvásárlá­si árat is, ám efölé mar aligha mehetnek. Akkor ugyanis tavasszal kell majd meglehetősen nagy összeget fizetni a krumpliért a bol- ■ tokban. (A felvásárlási árra addigra rárakódnak a Zöl­dért tárolási, és egyéb költ­ségei is.) • AZ IMPORT NEM SEGÍT Feltehetjük a kérdést: ba már amúgy is hoznak be az országba Lengyelország­ból burgonyát, vajon nem lehetne abból is tárolni? De tudni kell, hogy amíg nálunk csak néhány fajta - terjedt el. addig Lengyel- országban ennek többszörö­sére rúg a választék. A szakértők nem tudták teljes biztonsággal megítélni, ki- bírná-e romlás nélkül a külföldi áru a tárolókban a telet. A lengyel burgo­nyából egyébként 3 ezer tonnára szerződött a Zöl­dért, s idáig csak 640 ton­nát vehetett át. Ráadásul — úgy tűnik — dugába dőlt az illetékeseknek az a szándéka, hogy a 9 forin­tos maximált áron piacra kerülő külföldi klumpáival próbálják meg leszorítani a hazai árakat. Az első szál­lítmányok ugyanis a terve­zettnél két héttel később érkeztek meg, s ez már te­temes időnek számit az ár­háborúban. B. A. Megkezdődött az áruház, külső falfelületének festé­se. amely harmon’-ál a mel­lette épült lakónegyed há­zainak színezésével. Ugyan­csak munkálkodjak a ki­nyitott legyezőre emlékez­te’ formájú áruház bejára­ti részének, a két elárusító-' szárnyat összekötő aulának különleges üvegborításán is. Az új áruházban, amely több. mint 100 millió forin­tos költséggel épül. helyet kap egy ABC éleimiszeráru- ház. iparcikkeket árusító részleg, ruházati bolt. papir- írószerüzlet is. Az áruház-,, nál gépkocsiparkolót is ki- 1 alakítanak. Az előtte lévő területen helyezik majd el \'agy Géza szobrászművész Toboz rí mű. köbő’ készült térpl-1 —tikájál az ott kiala-*’ kítandó vízmedence mellett. Nem állok indiánnak Novemberben műszaki átadás Maija magái a Bükk Áruház

Next

/
Oldalképek
Tartalom