Déli Hírlap, 1987. október (19. évfolyam, 228-254. szám)

1987-10-31 / 254. szám

A TO. évfordulóra készülve Tudományos ülés + Nemrég nyílt meg. de máris megkedvelték a miskol­ciak a Széchenyi út új könyvesboltját, a Krúdyt. Fiatal, idősebb egyaránt kedvére tallózhat itt, hiszen a polcokon a gyermek- és ifjúsági irodalom mellett a szépirodalmi munkák és a helyi alkotók művei is megtalálhatók. (Kerényi felv.) Grúz napok Miskolcon Szovjet Hímek fesztiválja A nagy októberi szocialista forradalom közelgő évforduló­ja tiszteletére a pártszékház nagytermében az MSZMP Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Bi­zottságának Oktatási Igazgató­sága és a TIT Megyei Szerveze­te tegnap tudományos ülést rendezett. A tudományos ülést Dudla József, az MSZMP megyei bizottságának első titkára nyitotta meg. Méltatta a hét évtized jelentőségét, mely újat hozott a történelembe, megvalósítva egy elvet, me­Miskolcon még nem ismerik a Regös Vocalt, de Budapes­ten már kétszer is szerepeltek megalakulásuk óta. Mégpedig a Petőfi Csarnokban megren­dezett Csillag születik elneve­zésű pop-rock-dzsessz verse­nyen, ahol tizenkilenc zenekar között egyedül képviselték a vokális dzsessz műfajt. Tize­dikként léptek a közönség - és a zsűri - elé, angolul éne­keltek két számot, és ezzel bekerültek a tegnap megtar­tott döntőbe, nyolc együttes és öt szólista társaságában. Ez a bizonyos fellépés ok­tóber 17-én volt, a verseny­re a jelentkezők által be­küldött magnófelvételek alapján választották ki a résztvevőket. Némi pontosí­tásra szorul a Regős Vocal ott bemutatott programja: a két, angol nyelvű szám után a zsűri azonnal kért tőlük egy magyar nyelvűt is, és mivel vokális dzsesszben ilyen nem volt a repertoár­jukon, előadták az A csitári hegyek alatt humoros fel­dolgozását. Óriási sikerrel. Megalakult a Regős Vo­cal. és megszűnt a Musica Kamarakórus. Az az ének­kar, amelyet szintén Regős Zsolt hívott életre, és amely — sok-sok fellépése között — ez év tavaszán a Fészek Klubban szerepelt (vokális dzsesszel először), és Gonda Jánostól a következő elis­merést kapta: amit csinál­A budapesti Cilinder gyer­mekstúdióban — mely 1986- ban alakult — 150 gyermek tanulja a színészmesterség fortélyait. Az amatőrképzés legfőbb célja a gyerekek ké­pességeinek kibontakoztatása és kommunikációs készségük lyet a gyakorlatban addig senki ki nem próbált. A Szovjetunióban zajló refor­mok, valamint a nálunk, és más szocialista országokban tapasztalható megújulási tö­rekvések választ jelentenek a kor kihívására gazdasági és politikai értelemben egy­aránt. Mindezek tükrözik azt az elvet, mely szerint a té­zisek helyett a tényeket kell tanulmányozni: az eljövendő szocialista társadalomra nincs pontos előírás, annak alakulása mindannyiónktól függ. jaak egyedülálló, és nagyon )ó. Regős Zsolt 1971-ben jött Miskolcra, ahová a zene hozta. Orgonaszakra járt a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolába, ezt elvégezve a főiskolán zongora-zeneel­mélet szakon diplomázott. Már szakiskolás korában megalakította első ének- és zenekarát, a Miskolci Spi­rituálé Együttest. Hét évig élt az a formáció — több­szöri tagcserékkel —, közben vezetője a Reflex Zenekar­ban is játszott, iskolai ének­karokat kísért zongorán, or­gonahangversenyeket adott, színházban zenélt, zeneisko­lában tanított, a miskolci rádió zenei szerkesztője volt, a Bartók Kórusban énekelt. Majd megalakította a Mu­sica Kamarakórust, amelyet hamarosan szárnyai alá vett a Társadalmi Ünnepségeket Szervező Iroda. Gregorián, barokk, klasszikus és mo­dern kórusműveket énekel­tek. meg persze spirituálét, attól függően, hogy milyen közönségnek. Jelenleg tizen­hat énekes és három zenész tagja van a Vocalnak, amely a Musica után most már csak dzsesszt és spirituálét énekel. Csak? Igen: csak ők csi­nálják ezt és így ma Ma­gyarországon. A tervek sze­rint november közepetájt Miskolcon is bemutatkoznak. (szabados) fejlesztése. Produkciókkal különböző művelődési házak kulturális rendezvényein lép­nek fel. Felvételünk a Fiatal Művészek Klubjában készült, ahoi Lázár Ervin: Berzsián költő köszönti mesterét című müvét próbálják. A megnyitót követően az SZKP és a nemzetközi kom­munista mozgalom viszonyá­ról tartott előadást dr. Van- cza János kandidátus, az Ok­tatási Igazgatóság igazgatója. Előadásában szólt a Szovjet­unió hét évtizedes történel­mének legfontosabb tényei- ről, melyek meghatározóak a ma szempontjából, csak ezek figyelembevételével értékel­hető mind a megtorpanás, mind az arra választ adó — túlzás nélkül — forradalmi reformfolyamat. Utóbbi hatá­sa a világ kommunista párt­jai és az SZKP viszonyára meghatározó: a minta- és modellszerep helyébe a vi­ták. az eszmecserék, a meg­értés szándéka lépett. Az SZKP példája szándékában és nem módszerének átvéte­lében követendő: a kommu­nista pártok sokszínűsége nem tevesztendő össze a megosztottsággal. Az előadást követő korre­ferátumok első előadója a CSKP Kelet-Szlovákiai Ke­rületi Bizottság Kassai Poli­tikai Iskolájának igazgatója. dr. Jan Cvik volt, aki ven­dégként vett részt a tudo­mányos ülésen. Előadásában a cseiiszlovákiai gazdasági mechanizmus néhány kérdé­sét taglalta. Ezt követően Pajuf József, az Oktatási Igazgatóság tanára tartotta meg korreferátumát A sze­mélyi kultusz okai és né­hány jellemző vonása a Szov­jetunióban és a népi demok­ratikus országokban címmel. Az SZKP újszerű gondolko. dásmódjáról a háború és bé­ke kérdésében dr. Emődi Gyula kandidátus, az Okta­tási Igazgatóság tanszékveze­tője szólt. A szovjet gazda­sági reform fő irányait Szi­lágyi Dezsöné dr. az Okta­tási Igazgatóság tanszekveze- tője ismertette, a politikai rendszer fejlesztésének né­hány kérdéséről pedig Tóth Lajos, a PMO osztályvezető­helyettese szólt. A tudomá­nyos ülés zárszavát Bozsik Sándor, a TIT Megyei Szer­vezetének titkára mondta el. Miskolcon vasárnap és hét- fán a Táncsics, 5-én, 6-án és ?-én a Kossuth, 13-án a Bé­ke játssza az ismeri grúz ren­dező Teneiz Abuladze Vezek- lés című filmjét, amelyet meg­előzött a hire, hiszen egyike a sokáig dobozban tartott al­kotásoknak. A szellemi megújulás lég­körében közönség elé kerül a film, amit úgy tartanak számon, mint a személyi kultusznak és magának Sztá­linnak az első mélyre ható, kemény hangvételű bírála­tát a szovjet filmművészet­ben. Szokatlan nyíltsággal leplezi le egy nemrég letűnt korszak visszaéléseit. A Vezeklés mellett még számos új, és korábban már sikert aratott alkotás szere­pel a szovjet filmek feszti­válja megyei vetítésein. A Események bronzban Pócsik István amatőr szob­rászművész alkotásaiból nyí­lik kiállítás — Évfordulók, események. illusztrációk bronzban címmel — a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban. A tárlatot, amely november 14-ig te­kinthető meg. dr. Körny.y László, a városi tanács mű­velődési osztályának vezető­je ajánlja az érdeklődők fi­gyelmébe. A megnyitó 2-án délután 4 órakor lesz. Építészet és városépítészet a Szovjetunióban Építészet és városépítészet a Szovjetunióban címmel fotókiállítás nyílik a Rónai Sándor Művelődési Központ­ban. A szovjet kultúra hó­napja rendezvénysorozat ke­retében megnyíló kiállítás hétfőtől tekinthető meg. A tárlatot 2-án délután 3 óra­kor nyitja meg Nyikolaj Kosztyucsenko, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza igazgatója. rendezvénysorozat ünnepé­lyes megnyitója hétfőn dél-* után 4 órakor lesz, a He* ves.y Iván Filmklubban. Fejér Zsolt, a KISZ Miskolc Városi Bizottságának titká­ra mond megnyitót, maid díszelőadáson mutatják be a Könnyű-e fiatalnak lenni? című dakumentumfilmet. A vetítés után pedagógusok rendeznek ankétot a szov­jet filmművészet fiatal al­kotóiról. Meghívott vendé­gük Nyikolaj Vlagyimirovics Kosztyucsenko, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza igazgatója. A fesztiválon belül grúz filmnapokat rendeznek Mis­kolcon, erre grűz filmmű­vészeti delegáció is érkezik városunkba. Az országos premier előtt díszelőadáson vetítik le 5-én a Kossuth­ban a Focizzon, aki tud című vígjátékot. Itt lesz a film rendezője is: Nana Mcselidze. (Alkotása a ne­gyedik teheráni filmfesztivá. Ion a zsűri különdíjáí kap­ta meg.) Néhány, a Miskolcon be­mutatandó szovjet filmek sorából: Búcsúzás. Stalker, Veszélyes szállítmány, A ha­lott ember levelei. A meg­állíthatatlan vonat. A Miskolci Szimfonikusok hangversenye A Miskolci Szimfoniku* Zenekar a népszerű bérlet- sorozat első hangversenyén november 2-án a színházban ad koncertet. A műsoron két Mozart-mű, a Rekviem és a Jupiter szimfónia szerepeL A műsor első részében el­hangzó szimfonikus Mozart- mű dirigense Kovács Lász­ló. A szünet után Szűcs Sán­dor karigazgató közreműkö­désével és ugyancsak Kovács László vezényletével — a Bartók Kórus előadásában — hangzik fel a Mozart-Rek- viem. A hangverseny szó­listái: Pászthy Júlia (szop­rán). Pánczél Éva (alt). Her­mái József (tenor) és Fried Péter (basszus). A hangver­seny a szokásos időpontban, fél 8-kor kezdődik. Gvermekszínészek lesznek A Sas lelke ... most már talán baj nélkül hazaérek. „Börtönéből szabadult sas lelkem,! Ha a rónák végtelenjét látom.” Hát látni nem nagyon látom, mert korán sötétedik, de ha nem tudnám, akkor is érezném a járgány gu- rulásan, hogy túl vagyok a hegyeken, völ­gyeken. Ami pedig a „saslelkem” illeti, arról a Sas lelke jutott eszembe — miután megittam némi szódavizet. Mesélek róla ... Ámbár a Sas kocsmát, ami a Kállai ut­ca lombjai között bújt meg. sokan megír­ták már, hogy minden valamirevaló hir- lapiró — aki csak megfordult a kisváros­ban — kóstolta a cég föztjét, fröccsét, sö­rét. Hirlett, hogy a fiatal Krúdy is betért ide annak idején. Ami nagyon is hihető, mert a kocsmához igen közel feküdt a csa­lád portája, s köztudomású, hogy az író már ifjú korában sem vetette meg az ízes ételt, a jó italt. És ami ugyancsak nem mellékes: a Sas hitelt is adott. Ennél már csak az fontosabb, hogy a kocsmának is volt hitele! Jómagam tíz esztendeig ettem a Sasban a leveshúst, ami akkoriban már nem sze­repeit az étlapon, de a törzsvendégeknek mindig jutott. Persze, hogy szerettem, sze­rettük a Sast,' de nemcsak ezért. Főképp amiatt kedveltük, hogy az volt. aminek mondta, mutatta magát: kiskocsma. Aki ide belépett, tudta milyen körülmények kö­zött. (milyen tálalásban) mit várhat. Péter bácsi feltűrt ujjú ingben, bőrkö­tényben állt a pult mögött, aminek min­dig ragyogott bádogborítísú lapja — mert az öreg csapos percenként letörölte. A pin­cér ugyanilyen beidegzett mozdulatokkal cserélte a tarka abroszokat meg a súlyos hamutartókat. A kézzel írott étlapokat azonban nagyon ritkán cserélték, mert sem az ételek, sem az árak nem változtak. Ab­ban pedig biztosak lehettünk, hogy Eszti néni konyhai melegtől kipirult arca. a dé­li harangszókor mindig megjelenik a tála­lóablak keretében. Mintha most is látnám: megvárta, amíg elfogyasztjuk az első falatokat. Szemérem­mel és tartással szemlélte vendégeit — csa­ládtagjait. Dicséretet nem várt. kifogást nem tűrt volna. De hisz nem is lehetett az ö föztjét kifogásolni! A Sas egy állandó, egy biztos hely, egy fix pont volt a változó világban. Kell az ilyen, hogy jó legyen az ember testi, lelki emésztése. Vagy korszerűbben: a társadal­mi közérzete. Tulajdonosai, bérlői, kezelői időnként változtak a Sasnak, de a légköre nem. Mert, ha jöttek is új emberek, mindig ma­radt valaki a régiek közül, aki őrizte a hely szellemét. Pedig nem volt könnyű, mert olyan időket is megéltünk, mikor még a kocsma nevét is eltörölték. Számot kapott, mint egy internált. A ki­tömött, molyette sasmadár — afféle belső cégér — mintha ferde szemmel nézett vol­na akkoriban mennyezet alatti vigyázóhe- lycröl. Aztán jött a Köjál s precíz méré­seket végzett, a kút, a konyha, s az illem­hely háromszögében. Bizony felülbírálta- tott az egykori tiszti főorvos határozmá- nya. Aki pedig a Sas megnyitásakor — még a 19. században — nem más volt, mint az européer Jósa András — a neves tudós és múzeumalapító. Dehát változnak az idők és a hivatalok. Változnak a normák, a mértékek — az űr­mértékek — s főként változnak az árak. Oktalanság lenne porolni emiatt. Tudjuk: társadalmi szükség szorít bennünket. Per­sze arra, hogy csak tessék-lássék süssük meg a mócsingos hússzeletet, hogy ne mos­suk el rendesen a tányérokat, hogy ne tö­röljük le a pultot, semmi sem szorít. Azért, mert drágul az élet, az ételnek lehetne íze, a szakácsnak, étekfogónak ízlése, szive. Vagy a pénz értékvesztésével inflálódnak az emberek is? Ezek a borús gondolatok a második po­hár szódavíznél jutnak eszembe. Remélem a pincér tudja — láthatja — hogy csak az autó miatt nem kértem sört vagy bort. Ámbár őt meghívhattam volna egy pohár italra — mégiscsak ketten vagyunk ebben a lepusztult útmenti fogadóban. Aztán le­intem magam: feleslegesek ezek a patri­archális gesztusok. Száz kilométerre innen ebédeltem, mostanra megszomjaztam. Meg­ittam a két szódái, lehet, hogy az életben nem járok többé erre. — Fizetek! — Hat deci szóda — az annyi mint 12 forint. Kilepve visszanézek. Cégtábla helyett pa­pír, betűk a kirakat üvegén: SOLE MIO. (gyarmati) Dzsessz és spirituálé Megalakult a Regős Vocal

Next

/
Oldalképek
Tartalom