Déli Hírlap, 1987. október (19. évfolyam, 228-254. szám)

1987-10-31 / 254. szám

ni. Aztán odaadjuk a köve#-* kező igénylőnek. Jövőre már nem áll módunkban az idén befizetett utalványokra tég­lát kiadni. — Hogyan készülne^ a jövőre, umikor a tégla ár» magasabb lesz. és az eset­leges igények is megcsap­pannak? — Már ebben az évben megkezdtük a termékszerke. zet-átalakítást. így az új hőszigetelési szabványnak megfelelő falazoidomok gyártását, amit kisebb fal- vastagság mellett, jobban hasznosíthatnak. Ezt eddig a Mályi Téglagyárban gyártot- tud. de a többi termelőegv- ségünkben is készül majd az újfajta falazóanyagból. * A gyártó szemszögéből nézve tehát több a tégla, mint amennyire igény van. Megkérdeztük a Tüzép Észak-magyarországi köz­pontját: — Csak az érvényes la­kásépítési engedéllyel ren­delkezőknek adunk tégla­utalványt — válaszolta Cser­fák Ferenc igazgató. — Ahol van elegendő készletünk, ott kiadjuk a hétvégi házak és pincék építéséhez is az épí­tőanyagot. Sokan éppen azért veszik már most meg nem lakás céljára is az anyago­kat, mert tudják, hogy jö­vőre csak a lakásépítéshez felhasznált költségekből von­hatják le a forgalmi adót. Tehát, kifizetődőbbnek tart­ják, ha más építési céllal is, már most megveszik a tég­lát. Ezért nagy a kereslet iránta. A Tüzép azonban minden esetben a lakásépí­tőket részesíti előnyben. Nem kaptunk arról vissza­jelzést, hogy a házépítőknek nem jutott tégla. A felvásár, lási láz hullámai csillapod­tak már, sokan megvették, amit akartak. (vadas) Tanácstagok fogadóórái Hétfőn tartja tanácstagi fogadóóráját Benárd Éva. Gépipari Technikum (Kun Béla út 10. sz.), 17 órától; Garamvölgyi Péter, 20. Sz. Ált. Iskola (Elek Tamás u. 41. sz.), 18 órától; Guba Já­nos, általános iskola (Má­tyás király u. 21. sz.), 17.30 órától; Huba György, Mis­kolc Városi Hivatal föld­szinti ügyfélfogadója (Petőfi u. 1—3. sz.), 17.30 órától; dr. Kalo József, Kereskedel­mi és Vendéglátóipari KISZ. bizottság (Jósika u. 1—3. sz.), 18 órától; Laczkó Lu­kács és Béres Pál, Szirma, volt kirendeltség épülete, 17 órától; Lázárné Nagy Mária, 42. Sz. Általános Iskola (Elek Tamás u. 2. sz.), 18 órától; Lévay István, Szer­vezet u. 63. sz. alatt, 17 órától; Nagy Janos, III'B. Sz. Pártalapszervezet (Alpári Gyula u. 2/a. sz.), 17 órától; dr. Nagyné Tóth Margit és dr. Putnoki Nagy Pál, 1/6. Sz. Pártalapszervezet (Ta­nácsház tér 2. sz.), 17 őrá­Persze nem mindig a mar gánkéreskedő a hibás. Ha ugyanis így nem hajlandó átvenni a termelőtől a hol­mit, meg sem kapja az árut. Kisvállalkozóknak az adóreformról A Kereskedelmi Kamara Észak-magyarországi Bizott­ságának kisvállalkozói mun­kacsoportja november 2-án konzultációs előadást tart a BÁÉV kultúrtermében. Az akik a kisvállalkozásokra vonatkozó! 1988. január el­sején érvénybe lépő adóre­form kérdéseiről szólnak. A rendezvényre nemcsak a szakcsoportok és a kisszö­A városi NEB a magánkereskedelemről Á belvárosba igyekeznek A magánkereskedelem sze­repe a lakosság ellátásában, valamint a működését sza­bályozó rendelkezések betar­tása című országos téma- vizsgálat helyi és vonzáskör­zeti tapasztalatairól tanács­kozott tegnapi ülésén a Mis­kolc Megyei Városi Népi El­lenőrzési Bizottság. Városunkban és környé­kén összesen 41 magánkeres­kedőnél es két tanácsi szak- igazgatási szervnél végezték é: a vizsgálatokat. Ezen kí­vül úgy igyekeztek tapaszta­latokat szerezni, hogy 70 magánkereskedőnek kérdő­ívet postáztak. A válaszborí­tékos küldeményekből vi­szont csak 16 érkezett visz- sza ... Az írásos anyagok megál­lapításai részletes ismerte­tést érdemelnek, ezért a ké­sőbbiekben még visszatérünk azokra. A iegfontosabb kité­telek a következők: magán- kereskedők száma 1985-től folyamatosan nö­vésedéit Miskolcon. Az ak­kori 351 helyett idén szep­tember 30-ra már 689-cn dolgoztak a környéken. Je­lenlétük kedvező hatása úgy összegezhető, hogy színesebbé vált a ke­reskedelem. oldódott az ál­lami- és szövetkezeti keres­kedelem monopol jellege. A maszekok kis területen és kis készlettel gazdálkodnak. Sok jő példával szolgáltak már eddig is a vevőkkel szembeni magatartás terén, s így nem véletlen, ha kedveltek a vásárlók kö­rében. munkáinkra kevés a panasz, s szinte nem is hangzik el elmarasztaló vé­lemény. S ami még talán ennél is fontosabb: a jövedelmező üzlettípusban már érezhető a telítettség. A vizsgálat a ne­gatívumokat is csokorba szedte. Eszerint akad javítanivaló a bizony­lati fegyelem terén. Héza­gos a jövedelem bevallása, s megoldatlan a magánke­reskedők ellenőrzése. Ez utóbbira igen jó példa hangzott el a tanácskozáson. Volt olyan maszek, akit egyetlen napon négy külön­féle hatóság ellenőrzött. De olyanról is tudnak, aki négy­éves működése idején nem is találkozott még ellenőr­rel. Ami az adózást illeti: ed­dig igen nagy eltérések mutat­koztak még azonos foglal­kozáson belül is a befize­tésekben. Ez — mint az egyik felszólaló megfogal­mazta — annak is köszön­hető. hogy eddig az adóhatóság Is szám­talan változáson ment át. Az adózási fegyelem, egyáltalán az adózás terén sokat vár­nak a január elsejével élet­be lépő változásoktól, s az Adófelügyelőségtől. Lakatos Attila, a városi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke egyebek között azt kifogásolta, hogy nem min­den területen felel meg a központi célkitűzéseknek a magánkereskedelem üsz- szetétele. Aki vállalkozik, annak az extraprofit lehe­tősége lebeg a szemei előtt. Ezért mindenki a belváros közelében szeretne boltot nyitni, míg a peremterülé- tekre még kedvezményekkel sem találnak kereskedőt. A sok gondot jelentő bizonylati fe­gyelemről mondotta: talál­tak olyan bizonylatot is, amin 10 árut soroltak fel. — Ezt megteszik helyet­tünk a Tüzép-telepeken. ahol utalványt kapnak a tégla árának befizetése után. Még­is azt tapasztaljuk, hogy a várható áremelkedések miatt többen már jövőre tartalé­kolják a téglát. Igyekszünk az igényeket kielégíteni, de ennél többet már nem tu­dunk 'termelni. — A vállalat hét tégla­gyárában túlfeszített tem­póban dolgoznak. A Mályi Téglagyárban is vállalták a pótműszakokat a dolgo­zók? — Megfelelő anyagi ösz­tönzéssel vállalták dolgozó­ink a szombat-vasárnapi mű­szakokat — mondja Balázs László gyárigazgató. Minden ezer darab tégla után moz­góbért fizetünk, eddig 280 000 forintot adtunk ezért mun­kásainknak. 26 000 órát dol­goztak túlórában. — Van-e raktáron tégla, vagy rögtön elviszik a vá­sárlók? — Kevés raktárkészletünk van, de egyik gondunk ép­pen az. hogy aki megkapja az értesítést arról, hogy jö­het a tégláért, az elvisz egy teherautóval, majd napokig itthagyja a többit. Pedig mi csak 48 óráig tudjuk tarta­Rövidebb tavasz és ősz Megérkeztek a facsemeték Mit ültessünk, és hogyan? A gyárban azonnal teherautókra rakják a téglát. A felvásárlási láz az utób­bi hónapokban az építkezők körében volt a legnagyobb. Többen tudni vélték, hogy nemcsak azok vitték az építőanyagot, akik érvényes építési engedéllyel rendel­keztek, ezért hamarosan ennek felmutatása is kötele­ző lett a Tüzép-telcpeken. Sokan már most megvá­sárolják azt a téglát, amit csak majd jövőre építenek be. Ennyit viszont még a teljes erővel üzemelő Észak- magyarország: Tégla- és Cserépipari Vállalat gyárai­ban sem tudnak termelni. Erről kérdeztük Mátó Gyula termelési igazgatóhelyettest. — Győzik-e téglával az igényeket? — Annyit képtelenek va­gyunk gyártani, ami elfogy­na. Pedig még hét végén, pótműszakokkal is dolgozunk. A tavalyi évhez viszonyítva, gyárainkban húszmillióval több kisméretű tégla ké­szült. Ebből ötszáz lakást le­het felépíteni. — Tudják ellenőrizni, hogy a vásárlóknak van-e érvényes építési engedé- B. A. lyük? Itt a faültetés szezonja, bár az idén egy kicsit meg­tréfálta az időjárás a faisko­lát, ugyanis az enyhe hetek után hirtelen következtek a fagyos hajnalok. Egy dolog azonban úgy alakult, mint ahogy arra mindenki számí­tott: nyáron a gyümölcsök, most pedig a facsemeték ára magasabb a tavalyinál. Épp ezért nagyon lénye­ges, hogy gondosan válasszuk meg a megfelelő fajtákat, és ugyanilyen műgonddal vé­gezzük el az ültetést. Jó ta­nács a faiskolákban váloga­tó ügyfeleknek: csak jól fejlett koronájú és gyökérzetű fákat fogad­janak el! Figyelemmel kell lenni arra is, hogy Észak-Magyarorszá- gon vagyunk, ahol néha ki­csit zordabb a tél, tavasszal pedig könnyen előfordulhat­nak keményebb májusi fa­gyok is. Ezért lehetőleg ne kísérletezzünk fagyérzékeny fajtákkal, és ne vegyünk túl korai, vagy túl késői érésű gyümölcs­fákat. A fajtákat jól ki lehet vá­lasztani a szakkönyvekből — más kérdés persze, mit találunk meg belőlük a fa­iskolákban. A» egyik legna­gyobb forgalmú faiskola kör­nyékünkön a Hegyalja Tsz-é, Hejőcsabán. A napokban ér­keztek meg a nagyobb szál­lítmányok, és az elkövetke­zendő hetekben is lesz után­pótlás. Érdemes többször is kilátogatni, vagy telefonálni, tájékozódni. Amikor ott jár­tunk, láttunk szép kajszibarack­csemetéket, körtét. cse­resznyét és meggyet is. ★ Meg kell nézni, dús-e a gyökere nak: ceglédi óriás kajszi, germersdorfi cseresznye, új­fehértói fürtös meggy. Jó tanács még a faültetés­hez, hogy beöntözés után ne tapossuk a földet a csemete tövénél, mert túlzottan tömörödik a a talaj, nem levegőznek a gyökerek. Az természetes, hogy az, ül­tetőgödörbe trágyát is he­hogy tavasszal érdemes a fa tövéhez 20—25 deka nitrogén­műtrágyát szórni, és főleg a csonthéjasoknál két kilo­gramm őrölt mészkőport. A be nem kerített terüle­teken a fiatal csemetéket télire kössük be többrétegű újságpapírral. A fólia- és a szalmakötözés nem jó megoldás, mert a fó­lia alatt befülled a fa, a előadó Simsa Péter a kis­vállalkozói tagozat elnöke és Palotás János társelnök, vetkezetek tagjait várják, hanem minden érdeklődőt szívesen tógádnak. Őszibarackból kevesebb volt, de ebből is érkezik még. Né­hány fajtanév kedvesináló­lyezzünk el. — de ne érint­kezzen a gyökérrel —, azt azonban kevesebben tudják, szalmaburko'at alá pedig be­telepednek a kártevők. (k-ó) tói; Szolnoki László, Avas­dél Lakásszövetkezet (Engels u. 35. sz.), 17.30 órától. A gyárakon nem múlik Miért kevés a sok tégia?

Next

/
Oldalképek
Tartalom