Déli Hírlap, 1987. október (19. évfolyam, 228-254. szám)
1987-10-03 / 230. szám
A Korhatár nélküli... Előfordul, hogy az egész család együtt táncol Nemcsak a vasutasoké Ház a sínek melleit A Déli Hírlap hétfői számában „Két észrevétel a köz- lekecféstörténeti sorozathoz” címmel cikk jelent meg a tapolcai autóbuszüzem kezelőinek sorsát ismertető soraimról. Ezúton köszönöm meg a szerzőnek, hogy ismereteivel kiegészítette a hivatalos iratok alapján összeállított történetet A szerző adatait nem akarom cáfolni, csupán az eltérések okairól szeretnék néhány megjegyzést tenni. A tapolcai autóbuszüzem 1942-ben beszüntette a járatokat. Ezt a tényt a városi tanács szerződésszegésnek minősítette, és bírósági el- i járás segítségével akarta ér- ! Vényesíteni jogait. A vonatkozó iratok a Borsod Me- I gyei Levéltár őrizetében vannak, köztük az ügyben eljáró ügyvéd jelentései. Ezekből az iratokból idéztem a vitatott adatokat. A városi tanács hivatalos levelei 1943-ban „a címzett ismeretlen” jelzéssel érkeztek vissza özvegy Lusztig László- né és Lusztig Ferenc címéről; az ügyvéd megjegyzése értelmében deportálták őket. A deportálás tényleges ideje a városi tanács szempontjából elhanyagolható tényező volt, hivatalosan a két cégvezető elvesztette „jogképességét”. nem volt többé „szerződő fél”, akinek tartózkodási helyét pontosan rögzíteni kell. Egyébként a sárga csillag kötelező viselésének időpontjában igaza van a válaszcikk szerzőjének. Ami Lusztig Lászlót illett, ő 1938-ban meghalt, s az, hogy származása miatt vonultatták be, nem szerepel az általam leírt szövegben. A szerző Viola István sorsáról is közöl további tényeket. Köszönet érte, hogy kiegészítette a terjedelmi okokból szűkre szabott ismertetésemet. Viola István vidék! tartózkodásáról is az ügyvéd írásaiból szereztem tudomást, ma már aligha tisztázható, hogy miért nem lehetett kézbesíteni az iratokat. ha Viola István a várasbán volt. A részietek pontosítása azonban nem érinti azt a sajnálatos tényt, hogy egy közhasznú vállalkozás vezetői származásuk miatt estek áldozatul. Az adatok és a források összevetése tanulsággal is szolgál minden kutatónak; az események hivatalos iratokból kielemezhető változata. és a tényleges történések nem mindenben fedik egymást. Hasznos lenne, ha az élő szemtanúk ismereteit felhasználva tisztáznánk a közelmúlt történetének fehér Alapfokú és középfokú állami nyelvvizsgák A közművelődés, önművelés, a kulturált szórakozás, egyszóval a művelődési házak tevékenységi köre szó szerint is „kör”: ésszerű elosztásban egy-egy terület lakosságát látják el kulturális szolgáltatásaikkal. A határok persze nem élesek és áthághatatlanok, inkább részben maguktól alakulnak ki. Van városunkban azonban olyan művelődési ház is, mely egyrészt Miskolc egy szűkebb részének pár ezer lakosát szolgálja, ugyanakkor tevékenysége három megyén yi területre terjed Id. + KÖRNYÉKBELIEK, MISKOLCIAK Ez a kicsi, de nagyra hivatott művelődési ház a vasutasok szakszervezetéé, s Vörösmarty nevét viseli. Az országban található 23 társához hasonlóan a hozzá tartozó terület — jelen esetben a MÁV miskolci igazgatósá- j ga — doigozóiból kerülnek ki „ügyfeleik”. A Vörösmarty esetében ez nagyjából 5000 embert jelent, akik óriási területen dolgoznak. Munkájukat úgy szervezik — hatan dolgoznak az egész : házban — hogy elsősorban I a miskolciakat tudják prog- | rammal, szórakozási lehetőséggel ellátni, de igyekez- j nek eljutni a távolabbi he- | lyekre is, hasonlóan a színházak tájelőadásaihoz. Természetesen — s ez nem is * cél — nemcsak MÁV-dol- gozók látogatják az intézményt, hanem „vasutasok mellett utasok” is: a környékbeli miskolciak. Sőt az elmúlt éveíc statisztikai adatai alapján a vasutasok inkább az előbb említeti külső rendezvényedet kedvelik, a házat főként „civilek” látogatják. A fúvószenekar létszámának is mindössze egybarmada vasutas, a többi egyszerűen kedveli a zenét. A könyvtár látogatóinak megoszlása is hasonló képet mutat; a MÁV-dolgozók inkább a házon kívül működő 13 letéti könyvtárat látogatják, a ház 17 ezer kötetes könyvtárát a miskolci olvasók használják. A csoportos, szervezett budapesti színházlátogatások viszont igazi vasutasprogramok, hasonlóan a havonta megszervezett kirándulásokhoz, melyek a szórakozás mellett mindig tartalmaznak kulturális programot is: múzeumok, kiállítások, vagy akár egy cirkusz műsorának megtekintését. + REKLÁMCÉDULA AZ ELLENŐRZŐBEN A művelődési ház igyekszik elérni, hogy bevételeinek és támogatásának aránya elérje a kívánatos felefele arányt: lehetőségeikhez képest nem is járnak ettől messze. Segíthet ebben az az Nagy az érdeklődés a tánctanfolyamok iránt is új ötlet, melyet a megyében elsőként, az idén nyáron valósítottak meg, még- nuzzá sikerrel. A pótvizsgára utasított általános iskolás gyerekek számára szerveztek pótvizsgára felkészítő tanfolyamokat. A háromhetes kurzuson 100 gyerek vett részt matematika, magyar nyelvtan, és e.osz nyelv „tagozaton’. A pedagógusok szerény díjazásért (írjuk le: 93 torint óránként) de inkább a tapasztalatokért vállalták a munkát: rövid idő alatt mennyire lehet eredményes a munkájuk, ha egyszerre legfeljebb 10 gyerekkel keil foglalkozniuk. Pontos statisztika nem készült a tanfolyamról, de a 100-ből 70 gyereK visszaküldte a szamukra erre a célra kiosztott levelezőlapot: ezek szerint mindössze Retten buktak meg isméi. Nyilván a vissza nem érkezett 30 válasz között mér nem lenne ilyen meggyőző az arány, ám összességében kedvező a kép. A tanfolyam reklámozásának módszere is bevált: a gyerekek szerint a kellemetlen bizonyítványba csúsztatott szórólap hatásosan csillapította a szülőik első haAz Állami Nyelvvizsga Bi- I zottság ezúton tájékoztatja | az érdeklődőket, hogy 1987. november 25—26-úia (szerdára és csütörtökre) vizsganapot tűzött ki. A vizsgák a Nehézipari Műszaki Egyetem Nyelvi Intézetében (Mis- kolc-Egyetemváros 3515, jogi épületszárny; lesznek. Mind az alapfokú, mind pedig a középfokú állami nyelvvizsgára angol, francia, német és orosz nyelvből, iskolai végzettségre' való tekintet nélkül, az előírt nyomtatványon a 15. életévüket már betöltött személyek jelen tKezhetnek. Csupán azoknak a jelentkezőknek biztosíthatjuk a vizsgára bocsátását, akiknek szabályosan kitöltött jelentkezési lapja postán 1987. október 23-ig (péntekig) beérkezik az NME Nyelvi Intézetébe. Kizárólag postán feladott jelentkezési lapokat fogadhatunk el. Felhívjuk az érdeklődők szíves figyelmét, hogy a vizsga díja megváltozott, alapfokon 300 Ft-ot, középfokon 050 Ft-ot kel) befizetni. Jelentkezési lapok és a vizsgadíj befizetésére csekkek a Gorkij Nyelviskola Borsod Megyei Tagozatánál (Miskolc, Éder Gy. u. 1. sz., hétfőtől péntekig 15-töi 18-ig, telefon: 37-751), továbbá a Nehézépületének (A/4) a portáján (telefonszám: 65-111, 18-00 mellék 8-tól 19-ig) 1987. október 7-től kaphatók. Állami Nyelvvizsga Bizottság Folytatjuk a Magyar Rádió Miskolc Körzeti Stúdiója Csengősző után című fórumán el nem hangzott kérdések megválaszolását. • Többen érdeklődtek arról, hogy milyen lehetőség van Miskolcon a lányok számítástechnikai ismereteinek hasznosítására, például operátori munkakörben. Bnlabán Péter, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője válaszol: — Ilyen jellegű ismereteket gimnáziumokban és szak- középiskolákban szerezhetnek a lányok (és persze a foltjait, köztük a gazdasági, társadalmi életben szerepet játszó személyiségek életútját. Seresné dr. Szegöli Anna fiúk is). A munkáltatók vagy megfelelőnek tekintik a tudásukat, vagy beiskolázzák őket, hogy tovább gyarapítsák ismereteiket. A számítástechnikai állásokat általában nem rajtunk, a tanácson, illetve annak Munkaügyi Szolgáltató Irodáján keresztül tolták be, hanem például újsághirdetés segítségével, vagy más informális csatornák felhasználásával. Ezek közé tartozik a személyes ismeretség is. Ebben a pillanatban egyetlen ilyen álláshelyet sem tartunk nyilván, de biztos vagyok benne, hogy mivel progresszív ágazatról van szó, gyarapodik az ilyen munkakörök száma. • Miért nincs olyan kiadvány, amely felsorolná az ösz- szes álláslehetőséget? Ezt a kiadványt az egyetemek és főiskolák megkapnák, és Így a felsőfokú intézmények hallgatói tájékozódnának az elhelyezkedési lehetőségekről. Magyar Ildikó miskolci egyetemista kérdésére szintén 8a- labán Péter válaszol: — Technikai okok miatt nem készül ilyen kiadvány. Mire összegyüjtenénk az adatokat — és vajon müven körből, a megyéből. Észak- Magyarországról. vagy az egész országból? —, addigra azok érvényüket veszítenék. Marad a vállalatok hirdetése. ösztöndíja, a mi irodánk, mint három lehetőség a sok közül, amely segítheti az elhelyezkedést. a tájékoztatást. Mrozek, bermanosok előadásában Mrozek A nyílt tengeren című abszurd drámáját mutatta be tegnap délután iskolája dísztermében a Herman Ottó Gimnázium három diákja: a harmadikos Tulipán Gábor és Básti Gábor, valamint a negyedikes Bán Imre. Az együttes a Kontra Csoport nevet választotta magának. Az előadást Tulipán Péter — Gábor bátyja — rendezte, maga is volt hermanos, most az NME joghallgatója. KájE ipari Műszaki Egyetem foBokafix EGY KÖZÉRZET MONOLÓGJA ragját-^ „Mint ahogy a gyári termékeknél is előfordulnak »rejtett hibák«, amelyeket a minőségi ellenőrzés sem gyártás közben, sem végtermék fázisában nem fedez fel. s csak a termék használata közben derül arra fény, így az ember hangulatát, sőt közérzetét is lényegesen befolyásolhatják olyan, szinte jelentéktelen terhek, mint például a bokafix zokni gumijának szorítása — kezdte könnyed csevegését állandó társaságunk nagyrabecsült tudóstagja. — Eleink fu- szeklit használtak, ezt a bokán felül érő, rövid, rendszerint patentharisnyát, amelyet a térd alatt megkötött, gumírozott tartóval erősítettek a lábukra. A világ azonban szüntelenül változik, fejlődik, az egyszerűtől a bonyolultig, ugyanakkor a bonyolult felől az egyszerű felé. A bokafix zokni a 30-as évek végén jelent meg. A zoknitartót úgy hagyták el, hogy beleépítették magába a zokniba. Később rájöttek, hogy a szintetikus anyagok ugyan tartósabbak a textíliánál, de nem „levegöznek”, az általuk takart bőrfelület a műanyag tartós viselései megsínyli. Hát keverni kezdték a természetes és a szintetikus anyagot, sikerült a helyes arányt megtalálni a tartósság és a használhatóság között, de ez már egy másik téma ... A zoknival általában úgy van az emberfia — folytatta előadását elmélyülten tudós barátunk —, hogy reggel felhúzza a lábára es csak este veszi le. Napközben ügyet sem vet rá. hiszen természetesként fogja fel, hogy a cipője és a lába között zokni van. A nagy felfedezést a minap tettem, amikor este a papucsba bújtatott lábamon, bokám felett megláttam a zokni egész napos viselésének nyomát. A bőrön jól látszott zoknim gumírozásának rajzolata. Mondjuk, jó tizenkét órán keresztül egy helyen rögzítette a finom gumiszálszövet a zoknit. Enyhén megdörzsöltem a helyét, es éreztem, hogy lassan enged az egész testemben napközben felhalmozott feszültség, enyhül a sok kávétól, cigarettától, a telefoncsörgéstől, a közlekedési dugótól keletkezett fejfájásom is. Elkészítettem a teámat, lassan, kortyonként ittam meg. A televízió helyett a rádiót kapcsoltam be, halkra állítottam és könyvet vettem a kezembe. Gondolataimat sem a hangverseny- közvetites, sem az izgalmas könyv nem tudta meghódítani. Mi történt tulajdonképpen, hogy egy óra alatt teljesen megnyugodtam, és szokásomtól eltérően jóval éjfél előtt elálmosodtam, elszállt belőlem az egész napos feszültség, fáradtság, közérzetemet is mintha kicserélték volna? Nem mertem levonni a következtetést — folytatta kis szünet után tudós barátunk. — Másnap, harmadnap azonban, amikor eszembe jutott mindez, alig néhányszor igazítottam valami keveset a zokni gumiján, lejjebb vagy feljebb húztam, hogy ne egy helyen szorítsa a bokámat. Látom, hihetetlennek tekintik ezt a: apróságot, illetve ennek jótékony hatását. Próbálják ki, uraim, nem fognak csalódni.. * A társaság egy része mosolygott, de ezután — észrevettem — a férfiak lopva, az asztal alatt megigazították zoknijukat. Én magam is. Akkor, mindjárt nem éreztem semmi különösebb változást, de ha bárhol a közérzetről beszélnek, eszembe jut tudós barátom intelme .., (oravec) A Rádiótól kérdezték — a DH válaszol Lányok és a számítástechnika hmét a kfolekedésfíirténetí sorozatról Sorsok és dokumentumok
