Déli Hírlap, 1987. október (19. évfolyam, 228-254. szám)

1987-10-03 / 230. szám

Mezőpanelből lakások is épülnek Ma már a vevő As építőipari értelmiség iek a kibontakozásról Együttműködve dirigál Az alapító okirat egyértel­művé tette a nyékládházi Mezőpanel számára, hogy a cégnek — azon kívül, hogy nyereségesen gazdálkodjon — egyetlen feladata van: a mezőgazdaság beruházás- igényeit elégítse ki építő­anyaggal. Végezetül innen is a névadás. Készítettek is hosszú esztendőkön át is­tállókat, terménytárolókat, szociális épületeket... Ám a mezőgazdasági üzemek pén­ze a nyolcvanas évek felére elfogyott, megcsappantak a beruházások, a Mezőpanel a esőd szélére jutott. Más ót nemigen kívánkozott, elke­rülhetetlenné vált a termék­szerkezet-váltás. A vállalat kilábalt a kátyúból... A váltás természetesen nem ment zökkenők nélkül, mert jobb híján olyan pi­acra törtek be, ahol már jó néhány cég uralkodott. A kislakás-építkezések, a kommunális és szociális lé­tesítmények felé orientá­lódtak. — Tény, nagy ezen a te­rületen a konkurencia — mondja az igazgató, Tirpák Endre —, de hát ahol a pénz, ott a megrendelés, ott a piac, a megélhetés. Mi pedig természetesen élni akarunk. És jól... Így hát ezentúl a Mező- panelbol már lakások, bol­tok, orvosi rendelők is ké­szültek, készülnek. Való igaz. nehéz volt a Mczőpa- nel vázszerkezeteit elfogad­tatni a piaccal ezekre a célokra, de jó propagandá­val ez is sikerült. Soha annyit nem költöttek rek­lámra, mint az utóbbi év­ben. ★ A gyártócsarnokban. A termékszerkezet-váltás keresettek a Mezöpanel gyártmányai. sikerült, — Megtérült ez a kiadás — folytatja az igazgató. — Lett keletje termékeinknek, de hiszem, ez elsősorban annak köszönhető, hogy ol­csóbbak vagyunk. Félreér­tés ne essék! Nem „vág­tunk” árainkkal egyik cég alá sem, egyszerűen — tisz­tes haszonnal — mi olcsób­ban tudjuk előállítani pa­neljeinket. Ejgy családi ház négyzet- métere Mezöpanelből 12— 12,5 ezer forintból kijön, s ez a bruttó bekerülési ösz- szeg. Mintegy négyszáz la­kóház épült eddig, s az itt Későn kaptak észbe Sok a rossz konvektor Nem voltak előrelátóak a gázfűtéses lakások tulajdo­nosai. Nem tartottak próba­fűtést, nem ellenőrizték ide­jében, hogy üzemképesek-e a konvektorok. Mindenhi most, a hűvösebb Idő beálltá­val szeretné megjavíttatni a gázf.ütőkészülékét. Szendy Pál, a TIGÁZ Borsod megyei kirendeltsé­gének vezetője mondotta, hogy csupán tegnap délután félezer bejelentés érkezett az ügyeletre. S természetesen mindenki azt szerette volna, ha a szerelők máris mennek bekapcsolni a hibás gázkon­vektort. A tíz, hibaelhárítással fog­lalkozó szerelő az új szolgáltatási rendelet szellemében, a megadott időben, legfeljebb négyórás eltéréssel kereste fel a bejelentőket. Idáig még egyetlen alkalom­mal sem kellett 200 forintos kötbért fizetni a késésért. Ez annak köszönhető, hogy már a 80-as évek eleje óta ha­sonló pontossággal dolgoznak. Fáradságos munkával meg­teremtették a gyors, pontos munka technikai hátterét is. A szerelők kocsijában már régóta üzemel a CB- rádiótelefon, amelynek segítségével útköz­ben is elláthatják címekkel a mestereket. Természetesen a gázszivárgásokkal kap­csolatos bejelentéseket most is soron kívül intézik. Ilyen helyekre olyan gyorsan mennek ki, amennyire csak lehetséges. Városunkban csakfiem 71 000 gázfogyasztó található. A gázfűtéses lakások száma körülbelül ennek a fele. S hiába figyelmeztetik min­den évben a konvektorok tulajdonosait, hogy nyár­időben végeztessék el az esedékes karbantartást, ilyen előrelátásra csak a kö­zületi gázfelhasználók vehe­tők rá. Még szerencse, hogy a konvektorhihák zöme általában könnyen meg­szüntethető. A legtöbb helyen csupán az elektromos gyújtással, illetve a gázfúvókák porosodásával, dugulásával van baj. Most jó az alkatrészellátás az új, a kereskedelmi forgalom­ban is kapható készülékek­hez. A régi típusokat azonban már csak cserélni tudják. Sz. I. dolgozók bizakodnak: jóval több fog még. Egyébiránt a kislakás-építéshez való pa­neleket elkeresztelték: ther- mopanelre, s nemcsak azért, mert megfelel a legszigo­rúbb hőtechnikai előírások­nak is, hanem mert ez a név jobban cseng a koráb­binál. A Mezőpanel kapacitásá­nak ma mindössze egyötö­dét teszik ki a mezőgazda­ság számára gyártott ter­mékek. A termékszerkezet­váltás tehát fényesen sike­rült, jelenleg 400-fajta köny- nyített szerkezetű vázpanelt készítenek, amelyből 280-féle épület húzható fel. Ebből épült Nyéken egy ABC- áruház, s ebből készül a görömbölyi lovasiskola épü­lete is. — Bőséges a választék még így is, hogy racionali­záltunk — mondja Tirpák Endre. — De mindent a ve­vőkért Ügy vagyunk ezzel manapság, hogy azt csinál­juk, amire kereslet van, s nem pedig azt, amihez ked­vünk lenne. Ma már nem mi dirigálunk... A miskolci építőiparban dolgozó értelmiségiek gyűl­tek össze nemrég az Észak­tervnél, hogy megvitassák a városi pártbizottság által el­fogadott gazdasági-társadal­mi kibontakozási program helyi feladattervét. Ez a ta­lálkozó is annak a széleskö­rű eszmecserének része volt, amelyet azért kezdeménye­zett a pártbizottság, hogy közös érvekre, gondolatokra épüljön majd a feladatterv végleges változata. Az építőipar értelmiségi képviselői is hasonló gondok­kal küzdenek, mint a többi értelmiségi szakmai réteghez tartozók — derült ki a vitá­ból is. Itt is elmondták: a szellemi teljesítmény valódi értéke szerint kellene min­denkit megfizetni, s hogy jobban meg kell becsülni az irányító, szervező, alkotó szerepet betöltőket. • ÉLETTERÜNKET ALAKÍTJÁK Alföldy László, a városi pártbizottság osztályvezetője hangsúlyozta: az értelmiség szerepe a kibontakozásban döntő jelentőségű. Ugyanak­kor tény az is, hogy mára az értelmiség vesztett társa­dalmi húzóerejéből. Szabó József, az Északterv párttitkára hozzátette: a természetes törekvés az eg­zisztencia megteremtésére, az érvényesülésre mindenkiben megvan. Ha ez megfelelő gazdasági-társadalmi prog­rammal társul, van kivezető út. Aki az építőiparban dolgo­zik, akár építőként, akár ter­vezőként, nem mérhet pusz­tán gazdasági mértékekkel, hiszen várost, falut épít mindenki. Itt sokszoros a fe­lelősség: jövőnket, életterün­ket hozzák létre. Gönczi Gyula, a Miskolci Építőipari Vállalattól épp azt tette szóvá, hogy feltétlenül folytatni kell a belváros rehabilitációját, még akkor is, ha egyre kevesebb a pénz a város kasszájában. Ez a folyamat nem szakadhat meg — mondta —, hiszen ak­kor olyan mértékűvé válik lemaradásunk, hogy azt nem tudjuk behozni többé. Szik- szai Gyula az Agrobertől a Tanácstagok fogadóórái Hétfőn tartja tanácstagi fogadóóráját Benárd Eva a Zalka Máté Gépipari Tech­nikumban (Kun Béla út 10. szám). 17 órától; Garamvöl- gyi Péter a 20. Sz. Általá­nos Iskolában (Elek Tamás u. 41. szám), 18 órától, Hu­ba György az I 3. sz. párt- alapszervezetben (Tízes hon­véd u. 21. szám), 18 órától; dr. Káló József a Kereske­delmi és Vendéglátóipari KISZ-bizottságon (Jósika u. 1—3. szám), 18 órától; Ká­rolyi Imre a Tokaj szolgál­tatóház párthelyiségében, 17 órától; Kiss Dénesné a Győ­ri kapu 123. szám alatti pártalapszervezetben, 16 órá­tól; Laczkó Lukács és Béres Pál a szirmai volt tanács­kirendeltség épületében. 18 órától; Lévay István a Szer­Novák József nívódíja Tegnap, a zenei világna­pon )a Miskolci Szimfonikus Zenekar adott koncertet az Avasi Gimnáziumban. A hangverseny előtt adta át a Művelődési Minisztérium és a Magyar Zeneművészek Szövetsége által alapított nívódíjat Barta Péter, a Szövetség észak-magyaror­szági csoportjának titkára Novák Józsefnek, a Szimfo­nikusok szólamvezető klari­nétosának. vezet u. 63. szám alatt. 17 órától; Nagy János a III/8. sz. pártalapszervezetben (Al­pári Gy. u. 2 a. szám), 17 órától; dr. Nagyné Tóth Margit és dr. Putnoki Nagy Pál az I 6 sz. pártalapszer­vezetben (Tanácsház tér 2. szám). 17—18 óra között; dr. Sugár Janos a III,4. sz. HNF körzeti bizottságon (Győri kapu 57. szám), 17 órától: Szuny ogh Tibor és Harhai József a Jáhn F. u. 2. sz. alatti pártalapszerve­zetben, 18—19 óra között. Táppénzen A Borsodi Szénbányák szakszervezeti bizottsága teg­napi ülésén foglalkozott az üzemegészségügyi ellátás helyzetével. Ide kapcsolódik a testületnek az a megálla­pítása, hogy évek óta ma­gas a miskolci bányaüzem­ben a táppénzesek százalék- aránya; az elmúlt három év átlagát tekintve II százalék körül mozog. Ennek okát vizsgálva hangzott el, hogy Lyukóban nem üzemorvos vesz táppénzre; városi társadalmi munkák ügyéről szólt. Elfogadhatat­lannak tartotta, hogy vannak sok kínlódással, és jó minő­ségben létrehozott létesítmé­nyek, más esetekben pedig pazarlóan, rossz minőségben kevés szakértelemmel végzik el a társadalmi munkát. Fel­hívta arra is a figyelmet, hogy nagyon meg kell válo­gatni a célokat is, hiszen nincs elszomorítóbb, mint amikor egy sok munkával létrehozott létesítménynek nincs azután gazdája, funk­ciója. • VÁLLALKOZÓK FELELŐSSÉGE Szabó József kitért arra is, hogy a belváros rehabilitáci­ójába be kellene vonni vég­re a magántőkét is. Igencsak felemás ezen a téren maga­tartásunk: egyik oldalon a bizalmatlanság munkál, nem működik együtt a kisvállal­kozókkal, a másik oldalon pedig ott a sokszor érthetet­len lezserség, az ellenőrzés hiánya, aminek következté­ben akadnak szerencselova­gok is a tisztességes vállal­kozók között. Javaslata annál is inkább megszívlelendő, mivel a belvárosi rehabilitá­ció anyagi alapjaira igen­csak ráférne a bővítés ... A vitában megfogalmaz­ták többen is, hogy jobban együtt kellene működnie a szűkebb pátriánkban dolgozó vállalatoknak. Egymást se­gítve lehetne a piacon érvé­nyesülni, hiszen egy termék­ben megtestesülhetne több alkotóműhely munkájának együttes eredménye is. Ezt támogatta Alföldy László is válaszában, el­mondva azt is, hogy jelenleg még nincs meg az igazi ér­dekeltség, és a megfelelő szervezeti keret a vállalatok közötti együttműködésre. A program egyik feladata lehet, hogy ennek a megteremtését itt helyben is elősegítse. (kiss) Díszdobozos desszert a tengerentúlra A kisebb ßgura keresettebb A kereskedelmi előrejelzé­sek szerint az év végéig még olyan nagy a kereslet a Sze­rencsi Édesipari Vállalat ter­mékei iránt, hogy a gyárak­ban szombati és vasárnapi műszakot is beiktattak. Az exporlkötelezettségeik miatt a belföldi ellátásra az igé­nyeknél kevesebb díszdobo­zos desszert jut. November­ben viszont már ebből is jobb lesz a választék. A Budapesti Nemzetközi Vásár után, szeptember 30- án a vállalat diósgyőri cso­koládégyárában rendeztek kereskedelmi-szakmai bör­zét, amelyen az illetékes vezetőkkel a jövő évi terve­ket vették sorra. A belkeres­kedelem képviselői jövőre körülbelül 8—10 százalékos keresletcsökkenést jeleznek. Az itt elhangzott vélemé­nyek szerint a diósgyőri csokoládégyárnak jövőre ar­ra kell berendezkedni, hogy a vásárlók nem a „ter­metes” nyuszi- és ' télapó- figurákat vásárolják szíve­sebben, hanem az apróbb, kisebb súlyú csokoládéfigu­rák iránt nő meg a keres­let. A vevőpartnerek ezen az ankéton is elismerték a vállalat rugalmas kereske­delmi politikáját, a szállítási határidők pontosságát. Ezek­re az elismerésekre a jövő évben is szeretnének rászol­gálni. A belföldi igények kielé­gítése mellett 1988-ban je­lentős exportfeiadatok vár­nak továbbra is a csokolá- dégyáriákra. A diósgyőri fi­gurák újabb osztrák és NSZK-beli vevőket hódítot­tak meg. De a tengeren túl­ra. Amerikába is eljut egy különlegesen finom töltésű, díszdobozos gépi desszert. jjc A vevők véleménye mérvadó

Next

/
Oldalképek
Tartalom