Déli Hírlap, 1987. május (19. évfolyam, 101-124. szám)
1987-05-25 / 119. szám
S’ Ujabb lap a Gulyás-villa dossziéjából A talha zá Ait hittük, hogy legközelebb akkor írunk majd az avasi kilátó mellett levő Gulyás-villa sorsáról, amikor eldöntik végre: az elhagyatott, félig-meddig elpusztult épületet felújítják vagy lebontják. De másként történt: megkeresett minket a szerkesztőségben Gulyás Kálmánná, aki családjával együtt a villa utolsó lakója és tulajdonosa volt. Elmondotta: hosszú, viszontagságos életút után döntöttek úgy. hogy össze- kuporgatva fillérjeiket, megvásárolják a kilátó melletti kis villát. A ház akkor még lakókkal volt tele. és öt évbe tellett, amíg 1971-ben végre beköltözhettek. Akkoriban még állt a villa ikerpárja is, ám ezt az épületet. le kellett bontani, mert nagyon rossz állapotban volt. A beköltözés után teljesen felújították a villát. 1975 májusára lett kész a központi fűtés Néhány hónapra rá. október 17-én kisajátították a villát... El lehet képzelni a lakók elkeseredését. Tiltakoztak mindenütt, ám eélt nem értek. Néhány hónapon belül el kellett távozniuk az épületből. amit városrendezési okokból kívántak lebontani. Gulyás Kálmánná és családja sok mindent nem ért ma sem. Például azt, hogy ha már villámgyorsan kipakolták őket a villából, akkor miért áll még ma is a ház? Azt sem értik, miért kellett annak idején társadalmi munkában a kisiparosoknak felújítaniuk a villát. amikor az kitűnő állapotban volt? (Idézünk az 1975. október 17-én kelt kisajátítási jegyzőkönyvből: ..Az épület kora ismeretlen, de teljes mértékű felújítást végeztek rajta 1973-ban. A nyílászáró • szerkezetek korszerűek, az épület gondozott, jó állapotú.”) További rejtély: miként tűrhették el az elmúlt években a villa pusztulását, ugyanis amikor magántulajdonban volt a ház, 1966-ban, féléves határidővel kötelezték a tulajdonosokat a helyreállításra. A sors kegyetlen tréfája, hogy Gulyás Kálmánná abban a kilátó melletti -pavilonban is dolgozott eladóként, amely szintén romhal* így festett a villa, miután lakói hosszú évek alatt felújították. Nyitnak a szabadtéri mozik Kellemes szórakozást ígérnek nyáron is a mozik. Az élményt csak fokozza, ha a langyos esteken nem a fülledt mozitermek hőségében, hanem a friss levegőn izgulhatunk hőseinkért. Mikor nyitnak a kertmozik? — kérdeztük Gyulai Lajost, a megyei Moziüzemi Vállalat igazgatóhelyettesét. — A napokban már megnyílt a tapolcai és a Vasas parkbeli kertmozi. Noha az esték még hűvösek, már sok volt a vendég. Nem így a népkerti mozinkban, ahol az elmúlt években — különösen tavaly — csak 15—20 néző jött el egy-egy vetítésre. Ezért úgy döntöttünk, hogy az idén ezt bezárjuk. Ismét vetítenek majd azonban az Avason, a 42. Sz. Általános Iskola udvarán működő kertmoziban. A tervek szerint június 29-én, pénteken nyílik, de ha lehetséges, egy héttel korábban elkezdjük itt a filmek vetítését. A tanév végét feltétlenül meg kell várnunk, korábbi nyitás esetén ugyanis minden este, a vetítések után le kellene szerelnünk a berendezéseket. A kertmozik közül minden évben ennek a legnagyobb a látogatottsága; bár technikailag elmarad a többitől, mégis sokat vonz műsoraival. Sajnos, a nyári időszámítás miatt csak a késő esti órákban kezdhetjük a vetítéseket. Reméljük, hogy az idén is szép számmal keresik fel kertmozijainkat. Kedvcsinálónak szeretném elmondani, hogy színes programjaink között, az Alain Delon- és a Búd Spencer- filmeken kívül több amerikai filmet is, műsorra tűztünk. így például a Cápa Il-t, valamint A kicsi kocsi legújabb kalandjait. A gyermekek pedig kedvenceikkel: Asterixszél. a bátor gall vitézzel és Szerváccal, a híres vadásszal találkozhatnak a filmvásznon. Tanácstagok fogadóórái Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját dr. Kálmán András, 37. Sz. Általános Iskola (Szilágyi Dezső u.), 17 órától; Kázár Judit, 7. Sz. Általános Iskola (Vörösmarty u. 76. sz.), 18 órától; Mészáros István, Topiczer J. u. 2. sz. alatti lakásán, 16—18 óra között. I, mázzá lett néhány év alatt. , és most már csak fű nő a j helyén. Joggal mondhatná I bárki: miért kell ezeket a régi dolgokat felhánytorgat- ni. mi köZe van ennek ahhoz. hogy mi lesz a Gulyásvillával? Ügy éreztük, hogy ezzel az adalékkal teljes a villa története, és mindaddig érdemes és kell is foglalkozni az üggyel, amíg a házikó a kilátó tövében továbbra is sorsára hagyva áll. Arra a legnehezebb most választ adni. hogy ha mégis felújítanák, mi legyen a házból? Hiszen ha nincs állandó felügyelet, a sokszorosan újjávarázsolt és tönkretett épület újra elpusztul. Bizonyára akadna vállalkozó. aki cserébe azért, hogy ezt lakásként i felújíthatná magának — némi támogatással — gondját viselné a háznak, esetleg helyet adna egy kis Avas-történeti kiállításnak. Vagy' például Lakhatna itt eg.v olyan gondnok. aki az avasi parkra felügyelne. es végre lenne, aki nap mint nap figyelhetné, mi történik a parkban, a pincesorokon. De nem is olyan régen felröppent az a hír is. hogy fafaragók verhetnének' itt tanyát, nyaranként alkotótábort szervezve a ház köré. Érdemes lenne megfontolni újra ezeket a javaslatokat, hiszen talán még meg lehetne menteni a házat. Amikor Gulyás Kálmánék hozzáfogtak a ház teljes felújításához. a fürdőszoba kialakításakor megbontva az egyik falat, palackba zárt üzenetet találtak a habarcsba ágyazva. A ház építője üzent az ismeretlen utókornak. Arra kérte az új lakókat. hogy szeretettel és becsülettel gondozzák, őrizzék meg azt. amit ő felépített. Gulyás Kálmánék eleget is tettek a kérésnek __ k A Lövölde-kert és a Népkert térképe 1885-ből. A parkról szóló kiadvány ugyancsak 200 példányban jelenhetett meg, mégis jó szolgálatokat tehet városunk arculatának megőrzése érdekében. (kisső Meg fial atodik a ven ISépkert Varosunk egyik legértékesebb műemléke nem köböl, habarcsból van, nem élettelen építészeti remekmű, hanem ma is élő. változó alkotás. A Népkertről van szó, hiszen ez volt az első. a város belsejében telepített park. A korát több mini száz évre lehet becsülni: elődjét, a Lövölde-kertet 187(1 tájékán hoztak létre. Mindezt egy elegáns kiadványból tudhattuk meg — a Miskolcterv adta ki —. amely a Népkert történetével foglalkozik. és első tagja egy sorozatnak. Éhben a sorozatban M is- krőc joklfetület étről rónak majd a szakembei■!:. a városi tanács jóvoltából. Nemcsak azért, meri azt szeretnék. hogy nyoma maradjon annak, mit jelentenek a város történetében, mai életében a zöldterületek, hanem azért is, hogy sokakat megnyerjenek a parkok rekonstrukciójának. megújításának. Nem védetten. hogy a Népkert volt az első a sorban, hiszen a Miskblctervnél Dobos Sora kertészmérnök — a füzet írója — évek óta foglalkozik a Népkert felújítási terveinek elkészítésével. Szörnyet a tóba! A rossz nyelvek szerint a Loch Ness-i idegenforgalomnál többet csak az újságíróknak — a világ minden táján élő zsurnalisztáknak — jövedelmezett eddig Nessle. Az a sárkánygyík- szerű élőlény, melyet időnként látni vélnek a skóciai tóban. Az idegenforgalomnak azért, mert messze földről idecsalja a turistákat — hátha éppen ők pillantják meg. vagy kaphatják lencsevégre a szörnyet —, az újságíróknak pedig azért, mert ha elkövetkezik a nj-á- ri uborkaszezon, és ritkulnak a szenzációk, jobb híján mindig elő lehet venni Nessie-t. Lám most is, amikor még csak egy hűvös tavaszt élünk, és van bőven miről írni. hisz zajlik a kül- és belpolitikai eletj itt van a nyakunkon az egyre riasztóbb méretekben terjedő AIDS is. felbukkant az első Loch Ness-i híradás. Arról szól, hogy múzeumot nyitottak Skóciában, s itt kizárólag olyan leírások hitelesnek kikiáltott fénykép- felvételek láthatók a tárlókban. melyek mind-mind Nessie létét hivatottak bizonyítani. Így a turista akkor sem tér vissza „megrázó” élmények nélkül Skóciából, ha hiába bolyongott a tó partján távcsővel és csőre töltött fényképezőgéppel felszerelve. Üj lendületet vett a szörny utáni kutatás is: a kizárólag erre a célra szerveződött tudóscsoport ultrahangos készülékkel felszerelve pásztázza a tó mélyét, mert a hullám-visszaverődési adatokból akarnak határozott választ adni a rejtélyre. Szerintem mindent megtehetnek. csak azt nem. hogy kiderítsék: a sárkánygyík nem létezik. Ezzel ugyanis tönkretennék a környékbeli vendéglősöket, szállodásokat, s magukra zúdítanák a világ minden táján múködö újságírók dühét is, hiszen nem lenne mit elővenni a nyári uborkaszezonban. Ügy tartják, hogy a skótok nemcsak szeretik, becsülik a pénzt, hanem ahhoz is értenek, hogyan kell fiaztat- ni. Számos jel utal arra, hogy ezt (is) jó lett volna eltanulnunk tőlük. Az idegenforgalom — a szakemberek szerint — az egyik leggazdaságosabb valutater- mető üzletág. Nem mondom, hogy eredménytelenül műveljük, s adottságoknak sem vagyunk híján, még itt a megyében sem (gondoljunk csak Tapolcára, Lillafüredre, a Bükk és a Zemplén szépségeire), de azért jó lenne növelni a pénzes külföldi vendégek számát. Valami olyan világra szóló ,<esa- lival”, mint a jó öreg Nessie. Mint fentebb utaltam rá, a jobbtól tanulni nem szégyen, s ami bevált Skóciában, az beválhatna nálunk is. Valami kisebb méretű szörnyet kellene telepíteni a Hámori-, vagy a tapolcai csónakázótóba. Az utóbbi tó szolgáltatott ugyan látványosságot az idei télen, amikor még a partja is tele I volt hosszú hetekig haltete- : mekkel, de ez azért nem volt az igazi. Hol van az amur — még ha eleven is — egy. a földtörténet önkorából fennmaradt sárkánygyíkhoz képest? Szóval valami igen régi, igen szcirnyű lényre volna égető szükség. ..akire” ha csak rágondol is a turista, borsózni kezd a háta. és ha megfekszi a gyomrát a magyar konyha valamelyik remeke — esetleg az érte kifizetett összeg nagysága —. akkor vele álmodik. Lidérceset persze, olyat, amit soha sem felejt el, és hazájába visszatérve széltében-hosszában meséli, újabb híveket toboroz.ván ezzel a magyar idegenforgalomnak. ^Mi légyen az. rrw légyen az? — töröm az agyam a koz javára, de eddig rjem jutott eszembe más régről itt maradt, visszataszító őslény. mint a névtelen levélíró. Ebből, azt hiszem, tűrhető az ellátás kis hazánkban, s abban is hasonlítanak a mélyben tanvázó Nessie-hez. hogy létüket örök homály fedi. Kezdjük el híresztetni. hogy ilyenek tanyáznak a Miskolc környéki tavakban! Sőt. hogy még félelmetesebb legyen a hír, tegyük hozzá azt is, hogy kizálórag embert esznek, mégpedig válogatás nélkül. Kérem a tisztelt idegenforgalmistákat, hogy fontollak meg ötletemet — addig is. amíg jobbat nem találnak! (békés) Az 1930-as években számolták fel a kert közvetlen fenntartását segítő kertészházat, és megszüntették a kertészek alkalmazását is a Népkertben. Ez az intézkedés nrapjanvk- ban is érezhető kedvezőtlen folyamatot indított el. De az is nagy gond, hogy a Senker I összezsugorodott: az 1970-es évektől kezdődően innen Is, onnan is lecsíptek a területéből. A kisebb helyre szoruló parkot a körülötte iwegnövckvw közúti forgalom egyre nehezebben elviselhető ártalmaknak teszi ki. Többször is irtunk hogy készül a felújítási terv. és az elkövetkező években rekonstruálják a parkot. A tényleges munka első jeleit már mindenki láthatta, hiszen az életveszélyes, elöregedett fákat kivágatták, s hozzáláttak a növényvilág megfiatalításéhoz. Úgy akarják rekonstruálni a parkot hogy régi szerepéből, hangulatából minél többet visszanyerjen. Fel kell újíiani a Vigadó épületét. hiszen á ház. s az előtte levő terület együtt képezi a park centrumát. Szökőkút, pihenőkért, zenepavilon lesz majd itt. és elválasztják a csendesebb, pihenésre való területeket a sportot, játékot szolgáló részektől. Azt is tervezik, hogy a hars- és gesz lény efasor között húzódó sétány mentén szoborparkot létesítenek. Itt azoknak a portréit helyezik el, akik Miskolc történetében jelentős szerepet játszottak. Persze egy kiadványtól még nem születik újjá a park. A szándékhoz pénz is kefl. és ennek most nem vagyunk bővében. A munka azonban elkezdődött, és a tervhez ragaszkodva, ki- sebb-nagyobb lépésekbe« valósítják meg az ötfélékét. Jövőre valószínűleg az. első néhány szobrot már el is helyezhetik. Jó volna, ha ezt a munkát a város lakói azzal támogatnák, hogy óvják, féltő gonddal vigyázzák legöregebb és legértékesebb parkjukat. fiz élű műemlék
