Déli Hírlap, 1987. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-28 / 23. szám
j(c A vásárlók elsősorban a szépirodalmat keresik. Zalatnay-láz után Isaura-korszak Vennék, ha vinnék Más a használt könyv, s más az antikvár A miskolci Antikvárium a hasonló jellegű boltok közölt vidéken a legnagyobb. A forgalmat tekintve egyedül a szegedi közelit hozzá, de ott inkább a használt lemezzel való kereskedés hozza a „nagy pénzt”. Ez a fajta ösz- szehasonlítás bizonnyal meg- melengcti a miskolci könyvbarát szívét, viszont ha a fővárosban jár, és felkeres néhány ottani antikváriumot, meg kell állapítsa: a legnagyobb vidéki antikvárium választéka, ha rangsort állítanánk fel, nem lenne benne a budapesti első tízben. De miért van ez így? A választ Novak Attilánétól, a miskolci üzlet vezetőjétől kértük. — Ha ebből a szempontból vizsgálódunk, tudomásul kell venni: mi inkább használt könyvekkel kereskedő bőit -Vagyunk, nem antikvárium. Antikvár könyveknek az 1945 előtti kiadású művek számítanak. A majd’ 6 milliós forgalmunkból ezeknek a köteteknek az adás-vételi aránya körülbelül 1 millió forintot tesz ki. Húsz esztendeje dolgozom itt, és ez mindig így alakult. Pedig tulajdonképpen monopolhelyzetben vagyunk, hiszen a megyében ez az egy ilyen üzlet működik, sőt Nógrádban sincs antikvárium. Ebből következően mi vásároljuk fel a régi könyveket szinte egész Észak-Magyarországon. kö- zületektől. magánszemélyektől egyaránt. A baj „mindössze” annyi, hogy az antikvár műveket mindenki csak venni szeretné, eladni kevésbé. Ráadásul ebben a régióban alig van kereslete a szakkönyveknek — mondjuk a jogi, műszaki régiségeknek — inkább a szépirodalom, a történettudomány élvez elsőbbséget gyűjtőink körében. ♦ Nekem nagyon szimpatikus, hogy a régi könyveket nem árazzák fel. Például láttam itt egy 1960-as kiadású színháztörténeti kiadványt, amelyet éve 35 form'érl adtak ki, most 24 forintba kerül. — Ez lehet, hogy szimpatikus és valóban nem is törekszünk a minden áron való nyerészkedésre. De azt azért nem lehet csinálni, hogy értékes könyveket elkótyavetyél lünk. Például a Gerő-fél? Magyar várakat 65 forintért lehetett jó két évtizede megvásárolni, most 150—200 forint az ára nálunk. Ugyanígy el (Szeretnénk kerülni az olyan abszurd Helyzeteket, mint V'rth Ant„t is történt; annak vízión a fiVo- tep’ocon ezi-e- ' ért cserélt grzdát a Miért beteg a magyar futball? című körnte, mi oedig ha jól emlékszem 6 forintért adtuk. Ez nem ieíenti természetesen azt jiortv mi is hes7ííHink o d'iri- i-önvvek á-’mHorúrlQ "íc m A”1 orr~1 V árat. Az utóbbi időben az ilyenfajta tevékenységünket a könyvkiadók egymásközti megállapodása szabályozza. Mi — a Művelt Nép Könyvkiadóhoz tartozván — tartjuk magunkat felsőbb hatóságunk rendelkezéséhez. ♦ Ez a helyzet a lemezeknél is? — Igen. Itt a butikok versenytársai vagyunk. Reméljük, olyan hatékonysággal, hogy a könnyűzenei lemezek árai inkább lefelé, mint fölfelé mennek majd. ♦ Szerintem nem baj, hogy Itt nincsenek monopolhelyzetben, mert csak a hiányt tennék általánossá. — Hiány így is, úgy is van. Bizonyítják ezt a butikok 500—600 forintos árai. Lehet, hogy nálunk kisebb a választék, és nem követjük oly frissen a különféle irányzatokat, de ezért cserében olcsóbbak vagyunk. A külföldi lemezeket maximum 150 Ft-ért adjuk. ♦ Mi most a slágerkönyv önöknél? — Nálunk is volt „Zalatnay-láz”, most éppen az „Isaura-korszaikot” éljük. A memoárirodalom iránt fo- folyamatos a kereslet. Itt Kádár Gyula Ludovikától Sopronkőhidáig című műve jelentette a „csúcsot”. Ahogy hallom, a feketepiacon 500 forintot is kínáltak érte, mi 26 forintért adtuk, ha volt... (balázsi) Áz idén nem lesz gólyabál a harcikat főiskolán üzemmérnököket képeznek egyetemünk gépészkarán Ez év tavaszán felvételiznek először a Nehézipari Műszaki Egyetemen olyan jelentkezők, akik sikeres vizsga esetén a gépészmérnöki karon, ám üzemmérnöki szakokon kezdik meg tanulmányaikat. Ezzel egyidejűleg megszűnik a kazincbarcikai főiskolai karon az oktatás, pontosabban az idén már nem indul első évfolyam. — A vegyipari automatizálási főiskolai karon, meggyőződésem szerint, színvonalas üzemmérnök-képzés folyt — kezdi a beszélgetést dr. Joó Gyula egyetemi docens, az NME gépészmérnöki karának dékánhelyettese. — Az iparban szükség volt és van automatizálási, gyárszerelő és műanyag-alkalmazástechnikai üzemmérnökökre, s ezt a vállalatok is jelezték. Kazincbarcikán az utóbbi években viszont gazdaságtalanná vált az , oktatás, a hallgatók egyre csökkenő száma miatt. S időközben felmerült az igény a főiskolai oklevelet adó üzemgazdász-képzés iránt is. Ezek a fő okok. amelyek alapján úgy döntött a Minisztertanács, hogy 1987 szeptemberétől az NME gépészmérnöki karán folytatódjék — a barcikai tapasztalatok fel- használásával — az üzemmérnök-képzés, és egyúttal meginduljon a miskolci egyetemen az üzemgazdász szak is. ♦ Mi történik a kazincbarcikai épületekkel, és hová kerülnek az ottani tanárok, dolgozók? — A tanulmányi épületben középfokú iskola lesz. A műhelycsarnokot a tervek szerint az egyetem innnová- ciós parkká alakítja át, vagyis kisérleti műhelyt hoznak itt létre. Az oktatók egy része itt dolgozhat tovább, mások elmennek középfokú iskolákba tanítani, s néhányan a miskolci Egyetemvárosba is átkerülnek. + A most továbbtanulóknak hová és hogyan kell jelentkezniük, ha például gyárszerelő, vagy automatizálási üzemmérnökök szeretnének lenni? — Ez már írásos formában is napvilágot látott az idei felvételi tájékoztatóban. Az NME gépészkarára kell benyújtani a jelentkezésüket, de nem feltétlenül szükséges megjelölni, hogy melyik üzemmérnöki szakot választják. Annál is inkább, mivel az első félévben a kar hallgatói azonos tanterv alapján tanulnak. Az auto- matizőrök tananyaga félév elteltével, a gyárszerelőké és a műanyagosoké pedig egy év után ágazik el az ötéves szakokétól. A hallgatók végső választása tehát egy félévvel elhalasztható. Akinek jól megy a tanulás, az akár az ötéves szakon is folytathatja az egyetemet. Ám akik üzemmérnökök szeretnének lenni, a harmadik év végén szakdolgozattal, majd államvizsgával befejezhetik felsőfokú tanulmányaikat. ♦ Véleménye szerint ezentúl többen jelentkeznek majd a gépészkarra? — Annak idején, amikor a kormánydöntés megszületett, 200 középiskolának küldtük el a változásokról értesítő tájékoztatónkat. A felvételi pontszám egyforma lesz a karon. Mi tehát ilyenformán sem teszünk különbséget a három, illetve az öt éven át tanuló hallgatók között. Reméljük, hogy emelkedik a képzés színvonala, és ez vonzza majd a jelentkezőket is. Soltész Rudolf SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.30: Ki nyer "ma? — 12.45: Törvénykönyv. — 13.00: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. — 13.51: Pödör Béla vezényel. — 14.00: Hírek. — 14.10: A magyar széppróza századai. — 14.25: Operaslágerek. — 15.00: Népzenei Hangos Újság. — 15.40: Fiatalok muzsikálnak. — 16.00: Hírek. — 16.05: MR 10-7-14. — 17.00: Prágai pillanatok. — 17.30: Operettkettö- sök. — 18.02: Kritikusok fóruma. — 18.15: Hol volt, hol nem Műs Történelem márványban, bronzban 13. Kandó Kálmán szobra Kandó Kálmán szobrát 1967. december 29-én avatták fel a Tiszai pályaudvor előtti Zója téren. A Borsodi Műszaki és Ipargazdasági Élet 1968. évi 2. számában Hábel György részletesen beszámol a szobor keletkezéséről. 1962. július 2-án született a Közlekedéstudományi Egyesület miskolci szervezetének javaslata, amelyet a Hazafias Népfront városi bizottsága és a városi tanács is elfogadott, és mint jogos igényt felterjesztett a Képző- és Iparművészeti Alap Lektorátusának. A szobor felállítását a lektorátus a Tiszai pályaudvar korszerűsítésével összefüggő térrendszer kialakításához kapcsolta, ezért a térrendezési terv jóváhagyásáig az alkotás megrendelését el kellett halasztani. „... a MÁV megrendelése alapján a Képző- és Ipar- művészeti Lektorátus Antal Károly Munkács,v-díjas szobrászművészt jelölte ki a szobor megalkotására. Az elkészült szobor 1967. augusztusában került felállításra. A szobor haraszti mészkőből épült. Magassága 2,44 m, amit 1,2 m magas poszta- mensre állítottak fel. A szobor környékén a MÁV-ker- tészet 6500 m2 nagyságú parkot létesített. A szobor leleplezésére 1967. december 29-én került sor, a Nyíregyháza—Záhony vasútvonal villamosításának üzembe helyezésével kapcsolatban. amikor a Záhonyba utazó kormánybizottság a szoborleleplezés érdekében Miskolc Tiszai pályaudvaron megszakította útját. A szobrot a kormány elnökének, Fock Jenőnek és kíséretének, valamint a megyei és városi vezetőknek, a társadalmi szervezetek vezetőinek és a meghívott ünneplő közönség jelenlétében dr. Csanádi György közlekedési és postaügyi miniszter leplezte le. Részt vett az ünnepélyen Kandó Kálmán lánya. Dobrovits Lajosné, valamint Antal Károly is. A Közlekedéstudományi Egyesület miskolci szervezetének kezdeményezésére a Posta is emléket állított az ünnepi eseménynek. Bokros Ferenc grafikusművész tervezte meg a vasút-villamo- sítással kapcsolatos emlékbélyeget, amely az Évfordulók—események című sorozat 1968. évi első bélyegeként március hónapban jelent meg. A 2 Ft-os címletű, kék alapszínű bélyeg ... azt szimbolizálja, hogy az elmúlt év a vasút történetében fordulópont volt, mert a Kandó Kálmán munkásságának eredményeként megindult vasút-villamosítás Hegyeshalomtól Záhonyig ért el és az ország keleti és myugati kapuját ma már 523 km hosszú villamosított transzverzális vonal köti össze. 1967 azonban nemcsak ezért fordulópont a magyar vasút történetében, hanem azért is, mert ebben az évben a vasúti vontatási teljesítmények alapján a modern villamos- és Dízelvontatás abszolút fölénybe került a 120 éves gőzvon tatással szemben...” Kandó Kálmán szobrának történetét egy szaklapból vettem át, a megyei napilap csak jelzi a szoboravatót. S hogy az 1967. augusztusában elkészült (s az idézett cikk szerint fel is állított) szobor avatásával vártak négy hónapot, hogy egy ünnepélyes alkalom kiegészítő műsorszámaként avassák fel a már felállított alkotást, ez újabb eklatáns példa annák igazolására, hogy városunkban egy szobor felavatása alig több egy közmű vagy műszaki berendezés átadásátvételénél. Dr. Kárpáti Béla (Sorozatunkat jövő szerdán folytatjuk) Az előző, a Lenin-szobor- ról szóló fejezetünkben elírás történt. A szobrot nem 1959. március 21-én — a Tanácsköztársaság 40. évfordulóján —, hanem április 22-én, Lenin születésének 89. évfordulóján avatták fel. Az olvasók szíves elnézését kéri a szerző. volt ... — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Az Ifjúsági Rádió bemutatója. A mahagóni ember. — 20.11; Beszélgetés A mahagóni ember című rádiójáték-sorozatról. — 20.36: Bessenyei Ferenc nótákat énekel. — 20.50: .Hallgassuk együtt! — 21.30: Index. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Magyar művészek operafelvételeiből. — 23.03: Ml lesz veled, műanyag? — 23.18: Zenetörténeti értéktár. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul. — 12.10: Németh Sándor operettdalokat énekel. — 12.25: Néhány szó zene közben. — 12.30: Magyart Imre népi zenekarának felvételeiből. — 13.00: Hírek. — 13.05: A tegnap slágereiből. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Mi történt...? — 15.00: Hírek. — 15.05: Diákfoci. — 15.15: Zenerulett. — 17.00: Hírek. — 17.30) ötödik sebesség. — 18.30; Tip-top parádé. — 19.00: Hírek. — 19.05: Sport. — 19.15: Egy énekes — több szerep. — 20.05: Roekföldröl érkezett. — 20.50: Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus című folyóiratban? — 21.00: Hírek. — 21.05: Nemzedékek. — 22.00: Slágerfilmek — filmslágerek. — 22.44: Népi hangszeres muzsika. — 23.00: Hirek. — 23.20: Reggae- ritmusok. 3. műsor: 13.V0: Hirek. — 13.05: Szonda. — 13.35: Pozsony? Akkor fesztivál! — 14.20: Magnóról magnóra. — 15.00: Operába hívogató. — 15.31: Bach: Gold- berg-változatok — 16.37: Igor Gorin operaáriákat énekel. — 17.00: Diákfélóra. — 17.30: Zenekari muzsika. — 18.30: V mate- rinskom jazyku — 19.00; Hírek. — 19.05: Iskolarádió. — 19.35: Kapcsoljuk a Pesti Vigadót. A Kodály vonósnégyes hangversenye. — Kb. 20.20: Modern írók portréi. — Kb. 21.25: Operaáriák. — 21.40: Barokk zene. — 22.30: „Ezer este Fülep Lajossal”. — 23.02: A Dimenzió együttes játszik. — 23.30; Hirek. Miskolci rádió: 17.30: Műsorismertetés. Hirek, időjárás. — 17.35: Gazdaságról zene közben. (Reklám és jövedelmezőség. — Mire fordítottak egymilliárdot? — Heves megyei mezőgazdasági körkép.) — 18.00—18.15: Észak-magyarországi Krónika. — 18.20: Ablak az országra Fodor László jegyzete. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. Televízió, 1. műsor- 16.00: Hármas .csatorna”. — 17.05: Hírek. — 17.10: Civilizáció és fejlődés az Arab-öböl térségében. — 17.35: A nyelv világa. — 18.25: Egy szó. mint száz. — 19.05: Esti mese. — 19.30: Híradó. — 20.05: Kék fény. — 21.05: „Az Elei él és élni akar.. ” — 21.55: Csak a derű óráit számolom. — 22.55: Híradó 3. Televízió. 2. műsor: 17.35: Felvételre ajánljuk. — 18.40: Házi áldás. — 19.05: Na£a obrazovka. — 19.25: Tévétorna. — 19.30: Schubert: a-moll (Arpeggione) szonáta. — 20.00: Budapesti Körzeti Stúdió. — 21.05: Híradó 2. — 21.25; A „D” tényező. Szlovák televízió; 16.50: A tudományról és a technikáról. — 17.30; Dokumentumfilm. — 18.00: Nagy klsdolog. — 18.20: Esti mese. — 18.30: Honvédelmi magazin. — 19.30: Híradó — 20.00: A múlt tanúi. — 20.15: Vonat Isztambulba. — 21.20; A nagy himalájai kaland. — 22.10: Cervantes nyomaiban. Kiállítások; Herman Ottó .Múzeum Képtára (10—18): Két évszázad magyar festészete. Borsod—miskolci Múzeum <10— 18): Kondor Béla-emlékkiálli- tás. — Feledy Gyula kiállítása. — Herman Ottó Emlékház <10— 18) : Herman Ottó élete ős munkássága. — A Bükk élővilága. — Magyar Orthodox Egyházi Múzeum (10—18) : A Magyar Orthodox Egyház művészeti és kulturális öröksége. — Miskolci Galéria (10—18): Gink Károly életmű-kiállítása. — Mini Galéria (10—18) : Kiss Sunyi István szobrai. — Vasas Galéria (14— 19) : Buruzs Csaba festményei, grafikái. — József Attila Könyvtár kiállítóterme (11—19): Engel Tevan István grafikái. — Szakmunkás Galéria (10—18): Lőkös Zoltán fotói. Miskolci Nemzeti Színház: (3); Mesélő kert. (Gyermekelőadás.). — (7): Mária főhadnagy. (Bér- lelszünet.) — Játékszín (7): Az éjszaka a nappal anyja. Filmszínházak: Béke (f3): Nincs kettő négy nélkül (mb. szí. olasz, kiemelt 1. helyár!) — (f5, f7 és f9): Montreali bankrablás (mb. szí. francia, 14 év, kiemelt 1. helyár!) — Béke video (f4, fs és f8): Hap-ki-do (hongkongi). — Kossuth (a Vasas Műv. Központban, Í4): Elysium (szí. magyar) — (f6 és f8): Bombajó bokszoló (mb. szí. olasz, 14 év, kiemelt 1. helyár!) — Táncsics (f4): Forró fagylalt (mb. szí. angol, felemelt hely- ár!) — Filmmúzeumi előadás (£6); Hegedűs a háztetőn I—II. (szí. amerikai, dupla, kiemelt helyár!) — Táncsics video (f3, f5 és f7): Kettős gázlók (hongkongi). — Krúdy (f7): Három férfi, egy mózeskosár (mb. szí. francia, felemelt helyár!) — Tokaj diszkó (f6): Londoni randevú (mb. szí. angol). — Ady Művelődési Ház (5 és 7): A házibuli folytatódik (mb. szí. francia, kiemelt 1. helyár!) CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Ilírrk. — 8.20: számvetések hava. — 8.30: A Stúdió 11 felvételeiből. — 9.00- Népdalcsokor. — 9.44: Mi ez á gyönyörű? — 10.00: Hirek. — 10.05: Dtákfélóra. — 10.35: Labirintus. - 10.50: Rimszkii-Kor- szakov: Seherezádé. — 11.34: A kelletlen leány. Petőfi rádió; 8.00: Hírek. — 8.05: Tárogató-muzsika. — 8.20: A Szabó család. — 8.50: Tiz perc külpolitika — 9.00: Hírek. — 9.05: Napközben. 3. műsor: 8.00: Hírek. — 8.12: Zenekari muzsika. — 9.00: Magyarán szólva. — lü.OG: Montezuma. — 10.50: Sikerlemezek CD-n. — 11.35: Pillanatkép. — 11.40: Olasz kamaramuzslka. Miskolci rádió; 6.20—6.30-ig és 7.20—7.30-ig: Reggeli körkép. Hirek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nógrád megyéből. Televízió 1. műsor: 9.05: Tévétorna nyugdíjasoknak. — 9.16: Cervantes élete. — 9.55: Oscar Kokoschka.
