Déli Hírlap, 1987. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-27 / 22. szám

A lakástól a tudományos munkáig fiatal pedagógusok a közéletben Véresünkben a számát és a társadalmi súlyát tekintve az egyik legjelentősebb értelmisé­gi réteg a pedagógusoké. Helyzetüket, gondjaikat vizs­gálták meg a Pedagógus KlSZ-bizottság legutóbbi ülé­sén, melyen az Értelmiségi Fiatalok Tanácsának tagjai is részt vettek. Lakatos László, a Pedagó­gus KISZ-bizottság titkára beszámolójában elsősorban a pálya elnőiesedéséről szólt. Majd megjegyezte, hogy sajnálatos módon növeke­dett az egyedülállók, ezen belül is a lakással nem ren­delkezők aránya. Holott az értelmiségi pályán dolgozó ember számára a lakás a munka színterét is jelenti, hiszen a dolgozatjavítás, az órákra való felkészülés jó­részt otthon történik, és egyáltalán nem mindegy, milyen körülmények között. Miskolc pedagógusai szeret­nék, ha végre valóra válna régi vágyuk: a Pedagógus Albérlők Háza, ahová sok fiatal beköltözhetne, amíg lakásgondját véglegesen meg nem oldja. Kiegészítő jövedelem szer­zésére alig van lehetőségük a fiatal pedagógusoknak. Ami adódik, az a nyári tá­boroztatás, a heyettesítések (maximum 40 forintos óra­bérért), és néhány szakon (matematika, idegen nyelv) a magánórák. Átlagos jövedel­mük mindezzel együtt is csekély mértékben emelke­dik. , A fiatal pedagógusok pá­lyakezdését, munkahelyi be­illeszkedését jelentős mér­tékben segíti a jó munkahe­lyi légkör, a KPBZ-alap­Elveszett paradicsom Nyolcvanhat év magas kor az ember életében, Páger An­tal mégis rosszkor ment el. A nagy művész halála mindig rosszkor van, és éppen nagy művészeink közül sokan tá­voztak a közeli múltban: Dayka Margittal, Major Ta­mással, Ruttkai Évával, hogy a legújabb szomorú hirt is említsük, Kódoltéval együ.t gyászolja a művészvilág — és ami legalább ennyire fontos, a közönség — Páger Antalt. ;t;r: Halária éppen, mert nem a. tóttá meg az utolsó nagy munkáját, megállásra ind. , éJ a nézőt. Mihályfi Imrével és stábjával együtt méltó tiszte­letadásra szólítva fel vala­mennyiünket. Sarkadi Imre Elveszett pa­radicsom című drámája egy család tragédiája, de a mű maga is tragikus fénybe ke- ■ rült már a hatvanas évek elején megtartott bemutató idején. A negyvenévesen el­hunyt szerző nem érhette meg darabja sikerét: a kor felnőtt fiataljainak konflik­tusairól a kortársak közül legérzékenyebben megszólaló Sarkadi tragikusan fiatalon halt meg. Az elveszett pa­radicsom idős főszereplőjé­nek halála most másféle, de nagyon erős nyomat ékot ad a műnek: az apának a fiú­hoz intézett, biztos érték­rendű, erős morális tartás­ra intő szavai megálltak az időben. Mihályfi Imre nemcsak kitűnő, hanem nagy lélek- jelenlétű művész is, mert nem hagyta elveszni az idős Páger Antal egyik nagysze­rű alakítását azért, mert a sort másképpen akarta. A meghatározó jelenetek mint­egy háromnegyed részét fel­vették, és a forgatást Pá- gér Antal nélkül is befejez­ték. Mihályfi így kénytelen volt lerövidíteni a művet, de nem rövidítette meg. Mi­után a kép kimerevedett, és elfehéredett, ahonnét kezd­ve Páger Antal nem volt többé, a másik két fősze­replő, a tragikus helyzetbe került, sorsa felé induló férfi és a lány, aki boldogságot is hozhatott volna, már fi­zikailag nem létező, de an­nál erősebb jelenléthez be­szél. Mihályfi Imre biztosan tudja: az apák elmennek, de amiről az életük szólt, a pél­da, a tanítás meg kell hogy maradion. Zoltán hibázik és bűnhődik érte. Sarkadi kér­dése pedig ebben a töredék­nek maradt megvalósításban még jobban felerősödik: mi­ért keresi keservesebben az utat a fiúk nemzedéke, ha gyengébb, miért az? A Sebők család széthullá­sa, mint minden Sarkadi- dráma, az időben is meg­álló üzenetet hordoz. Páger Antal mellett is kitűnő szí­nészi játék segített ebben a tévéváltozatban is a mű ér­tékeinek megértéséhez. Cser­halmi György méltó part­ner volt, és bizonyára ket­tejük hatására is emlékeze­tes a főiskolás Hegyi Bar­bara Mira szerepében. Hor­váth Sándor és Nagy Anna epizódalakítása a nekik ju­tott néhány rövid percben is remek volt. M— szervezetek, szakmai mun­kaközösségek segítőkészsége, a hagyományos „pályakez­dők fogadása”, de nehezíti a túlterheltség, és bizonyos mértékben a megfelelő em­beri kapcsolatok hánya. Nem tartják kielégítőnek a pályakezdők az egyetemi, főiskolai képzést, mert a szakmai-tudományos szem­pontból sokat nyújt ugyan, de módszertani gyakorlati téren nagyon keveset kap­nak. A felsőfokú képzés hiányosságait pótolhatnák a továbbképzések, de színvo­naluk, hatékonyságuk nem mindig váltja be a hozzá fűzött reményeket. A beszámoló jó példákat sorolt fel arra, hogy az utóbbi időben számos igaz­gatói, vezetői óvónői, intéz­ményvezetői, helyettesi posztra neveztek ki tehetsé­ges fiatalokat. Ugyanakkor megállapítja, hogy a peda­gógusok közül viszonylag kevesen vesznek részt tudo­mányos, kutatómunkában, alig politizálnak. Az Alkotó Ifjúság pályázat sem hozta meg a várt eredményt, je­lentős miskolci siker nem született. Bányász Mónika, a KISZ Miskolc Városi Bizottságá­nak titkára hangsúlyozta; bízik benne, hogy a fiatal pedagógusok egyre inkább bekapcsolódnak a város szakmai, politikai közéleté­be, hiszen napjainkban is ők alkotják a művelődési rendezvények, irodalmi es­tek, TIT-előadások résztve­vőinek zömét. A fiatalok igénylik, hogy számítsanak rájuk, vonják be őket a döntések előkészítésébe, a nevelést, az oktatást érintő kérdések megvitatásába, és nem utolsósorban igénylik az igazi értelmiségi, szelle­mi létformát. (kóczi) Az író mint lég lős Az ókori Róma katonájá­nak öltözött Markus Junkel- tnann történész-író, hogy a frankfurti könyvvásáron így hívja fel a figyelmet saját könyvére. Az író szerint a reklám a legjobb könyvnek sem árt, s különösen fontos éppen a frankfurti könyv­vásáron, ahol 84 országból 320 ezer könyvet mutattak be. KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát. Hangverseny délidőben. — Kb. 13.45: Brahms- népdalfeldolgozások. — 14.00: Hírek. — 14.10: Magyarán szól­va. — 14.25: Orvosi tanácsok. — 14.30: Dzsesszmelódiák. — 15.00: Elő világirodalom. — 16.20: Nóták. — 15.40: Poggyász. — 16.00: Hírek. — 16.05: Láto­gatóban. — 17.00: Gyilkos éj­Eieink emlékezete Nagyváthy János mezőgazdász A XVIII. század első felé­ben nem állt rendelkezésre komolyabb szakirodalom a mezőgazdaságból élő, gazdál­kodó Magyarországon. Az el­ső rendszeres munkát e tárgy­ban Nagyváthy János adta ki Pesten, 1791-ben „A szorgal­matos mezei munka” címmel. Két vaskos kötetben sorakoz­tatta fel a földek fajtájától és a talajjavítástól kezdve a ve­tés, aratás, cséplés teendőin át a szőlőművelés, az erdészet és állattenyésztés fortélyáig a hasznos ismereteket. A maga idejében fontos könyv volt ez. Megjelenése egy új kor határvonalára esett: 1790-től számítjuk azt a korszakot, amikor a feudalizmus válság­ba jutott, s kezdetét vette az országban a tőkés gazdaság kialakulása. Ki is volt Nagy­váthy János, akinek munkás­sága oly fontos szerepet töl­tött be a magyar mezőgazda­ság átalakulásában? Miskolcon született 1755. január 19-én. Kisnemesi csa­ládból származott, de apja már asztalosmester volt. Al­sóbb iskoláit városunkban végezte; korán kitűnt éles eszével. A tanulnivágyó kis­diákot a szülei a sárospata­ki kollégiumba íratták be, ott jogot és teológiát tanult, kiváló előmenetellel. Iskolá­inak befejeztével főúri csa­ládoknál vállalt nevelői ál­lást. Egy ideig Losoncon ta­nárkodon négy öl tűzifa és 200 forint fizetés fejében; a költészettant oktatta. Tanári állását szembaja miatt hagy­ta abba. Losoncról Pestre ment, és az egyetemen me­zőgazdasági előadásokat hall­gatott. Majd a császári had­seregben próbált szerencsét, élelmezési tiszt lett, s hét évi szolgálat után, 1786-ban kapitányi rangban szerelt le. Ekkor véglegesen a mező- gazdasági pálya mellett dön­tött; egy ausztriai gazdaság­ba került gyakornoknak. A látszólag zaklatott életében is valami nyugodt céltuda­tosság és jó gyakorlati ér­zék jellemezte. Tanulmányai és vándorlásai során, amikor is bejárta Ausztriát, Itáliát és Belgiumot, figyelemre­méltó műveltségre tett szert, nyelveket tanult, és könyv­tárnyi irodalmat gyűjtött össze politikai, jogi és me­zőgazdasági művekből. A bécsi szabadkőműves pá­holyban megismerkedett Szé­chenyi Ferenccel és Feste- tich Györggyel. Az 1780-as évek végén jött vissza újra Pestre, hogy az előkészület évei után a fenn- tebb említett munkáját megírja. Pesten aktívan be­kapcsolódott a Nagyszívűség szabadkőműves páholy éle­tébe, amely az adott korban a politikai mozgalom köz­pontja volt. Itt találkozott Kazinczy Ferenccel, akihez aztán élete végéig barátság fűzte. Ebben az időben poli­tikával is foglalkozott: 1790- ben megjelent röpiratában a nemességet akarta megnyer­ni a reformoknak. A neme­si reformista utópiát képvi­selte. A másik verses ira­tában, a „Veres barátnak képzel ései”-ben az egyházi vagyon megszüntetésének és az oktatásügy államivá téte­lének fontosságát hangsú­lyozta. I Igazi területe azonban a mezőgazdaság maradt. Feste­tich György 1792-ben meg­hívta keszthelyi birtokára, uradalmi intézőnek. Egy ha­talmas mezőgazdasági nagy­üzemben foghatott hozzá ter­melési és üzemszervezési el­képzeléseinek megvalósításá­hoz. Azok a korszerű eljá­rások. amelyekről a Feste- tich-birtok a következő idő­ben híressé vált, Nagyváthy nevéhez fűződtek. Az ura­dalmat mintaszerűen vezet­te, és első ízben alkalmaz­ta Magyarországon a kettős könyvelést. Buzdítására Fes- tetich létrehozta Csurgón a gimnáziumot, s ami még an­nál is jelntősebb, a keszthe­lyi mezőgazdasági akadémi­át, a Georgikont, 1797-ben. Első igazgatója Nagyváthy János volt. A század végének politi­kai változásai azonban mái nem kedveztek reformista, újító törekvéseinek. Vissza­vonult csurgói házába, vég- kielégítésül kapott 40 hol­das gazdaságába. Tettvágyát gyümölcsfák ültetésével ne­mesítésével, szakmunkák írá­sával élte ki. Magányosan élt, csak Kazinczyval tar­totta a kapcsolatot, akinek a nyelvújításért folytatott küzdelmében felismerte azt az utat, amely a nemzet fel- emelkedését szolgálja. Ka­zinczy hatására műveit ma­gyar nyelven írta, s így azok még szélesebb tömegekhez juthattak el. Mikor írásai­nak egy része — Magyar gazdatiszt (1821), Magyar practicus tenyésztő, Magyar practicus termesztő (1822) — napvilágot látott, már nem élt; 1819. február 13-án halt meg Csurgón. Sírkövén ez a felirat áll: „Meghalt tisztes szegénységben”. Az első magyar mezőgaz­dasági szakkönyv írójára szülővárosa, Miskolc tiszte­lettel emlékezik. Utcát ne­veztek el róla, és az 1. Sz. Általános Iskola is az ő ne­vét vette fel. Molnár István szakák. — 17.30: Filmzene. —- 17.45: A Szabó . család. — 13.15: Hol volt, hol -nent' volt— 16.30: Esti Magazin. — 19.15: Iskolateremtő — katedra nél­kül? — 19.40: Hangszerszólók. — 20,00: Mi történt a Nemzet­közi Vöröskereszt konferenciá­ján? — 20.30: Oj magyar zene a Rádióban. — 22.00: Hírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Az alkohol. — 22.40: Kap­csoljuk a 6-os stúdiót. Banda Ede gordonkázik, Szelecsényi Norbert zongorázik. — 23.40: Operaáriák. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.00: Hírek né­metül, oroszul és angolul. — 12.10: A Rekkenze Együttes ját­szik. — 12.27: Népdalkörök éne­kelnek. — 13.00: Hírek. — 13.05: Popzene sztereóban. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Ismeretlen ismerősök. — 15.00: Hírek. — 15.05: Bodza Klára népdalokat énekel. — 15.20: Könyvről könyvért. — 15.30: Csúcsforgalom. — 17.00: Hírek. — 17.30: önképzőkör. — 18.30: Gramofonsztárok. — 19.00: Hírek. — 19.05: Csak fiatalok­nak! — 20.00: Verbunkosok, nó­ták. — 20.30: Történetek a sze­relemről és a halálról. — 21.00: Hírek. — 21.05: Közkívánatra! — 23.00: Hirek. — 23.20: A mai dzsessz. — 24.00: Virágének. 3. műsor: 12.30: Olivér. — 13.00: Hírek. — 13.05: Világnap. — 13.20: Balázs Árpád népzenei feldolgozásaiból. — 13.45: Zene korabeli hangszerekkel. — 15.00: James King operaáriákat éne­kel. — 15.30: Labirintus. — 15.45: Muzsika gyerekeknek. — 16.00: Barokk muzsika. — 17.00: Is­kolarádió. — 17.30: Májusi éj. — 18.30: Na materjem jeziku. — 19.00: Hírek. — 19.05: In der Muttersprache. — 19.35: Zene­kari muzsika. — 20.41: Bemu­tatjuk új kóruslemezünket. — 21.16: Külföldi tudósoké a szó. — 21.31: Diszkotéka. — 22.31: Gyöngyvirág. — 23.30: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsor­ismertetés. — Hírek, időjárás. — 17.35: Kulturális kaleidoszkóp. Szerkesztő: Jakab Mária. Köz­ben 18.00—18.15: Eszak-magyaror- szágl Krónika. — 18.25—18.30: Lap. és műsorelőzetes. Televízió, 1. műsor: 17.20: Hí­rek. — 17.30: Hat medve és a bohóc. — 19.05: Mini Stúdió ’87. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Híradó 1. — 20.05: Koldus Na­póleon. — 20.30: Rába kontra Rába. — 21.20: Stúdió ’87. — 22.20: Híradó 3. Televízió, 2. műsor: 18.00: Dél-alföldi magazin. — 19.00: Tévétorna. — 19.05: Édeni ker­tek. — 19.30: Angol nyelvlec­ke. — 20.00: Arthur Rubinstein Lengyelországban. — 20.35: Ke­zek. — 21.00: Híradó 2. — 21.20: Repülőtéri mozaik. Kiállítások: Herman Ottó Mú­zeum Képtára (10—18): Két év­század magyar festészete. — Borsod—miskolci Múzeum (10— 18) : Kondor Béla-emlékkiállítás. — Feledy Gyula kiállítása. — Dalest a Bartók- teremben Schmiedt Annamáriának, a Bartók Béla Zeneművé­szeti Szakközépiskola mű­vésztanárának lesz dalestje ma a Bartók-teremben, Mahler, Wolf, Liszt. Kodály, Sztravinszkij, de Falla és Madarász Iván művei szó­lalnak meg. Zongorán köz­reműködik Végvári Csaba. A közönséget öt órára vár­ják. Dupla Z’Zi Egyik legnépszerűbb hazai rockegyüttesünk, a Z’Zi La­bor ad koncertet február 26- án, este héttől a Diósgyőri Vasas Művelődési és Okta­tási Központban. A rendez­vényre — szokás szerint — ülő- és állójegyek egyaránt vásárolhatók. Még a szerve­zőket is meglepte, hogy az idősebb generáció tagjjp kö­zül mennyien kiváltásiak a sok tekintetben formabontó zenekarra. Ezért március 5- re — szintéri hét órától — újabb Z’Zi-koncertet hirdet­tek, ezúttal már csak ülő­helyekkel, hogy a korosab­bakat ne zavarja a színpad előtt ugrálók látványa. A je­gyeket már árusítják a Va­sas, a Miskolci Nemzeti Színház jegypénztáraiban, valamint az üzemi közön­ségszervezőknél. Herman Ottó Emlékház (19— 18): Herman Ottó elete és mun­kássága. — A Bükk élővilága. — Magyar Orthodox Egyházi Múzeum (10—18): A Magyar Orthodox Egyház művészeti és kulturális öröksége. — Miskolci Galéria (10—18) : Gink Károiy életmű-kiállítása. — Mini Galé­ria (10—18): Kiss Sunyi István szobrai. —> Vasas Galéria (14— Í9j: Buruzs Csaba festményei, grafikái. — József Attila Könyv­tár kiállítóterme (11—19): En­gel Tevan István grafikái. — Szakmunkás Galéria (10—18); Lőkös Zoltán fotói. Miskolci Nemzeti Színház (3): Mesélő kert. (Gyermekelőadás.) — (7): Mária főhadnagy. (Bér­letszünet.) Filmszínházak: Béke (£S): Nincs kettő négy nélkül (szí. mb. olasz, kiemelt 1. helyar!) — (fS. f7 és 19): Montreali bankrablás (mb. szí. francia, 14 év, kiemelt 1. helyár!) — Béke video (f4, f6 és f8): Hap-Ki-Do (hongkongi). — Kossuth (a Va­sas Műv. Központban, £4): Ely­sium (szí. magyar). — (Í6 és f8): Bombajó bokszoló (mb. szí. olasz, 14 év, kiemelt 1. hely­ár !) — Táncsics (14): Forró fagylalt (mb. szí. angol, fel­emelt hely ár!) — Filmmúzeumt előadás (í6): Hegedűs a házte­tőn I—II. (szí. amerikai, dup­la, kiemelt helyár!) — Táncsics kamara (f5 és 17): Hóbortos népség (mb. szí. botswanai, felemelt helyár!) — Táncsics video (£3, f5 és f7): Kettős gázlók (hongkongi). — Szikra (£5): Hamupipőke (mb. szí. amerikai). — (TI): Első felesé­gem (szí. ausztrál, 16 évi) — Fáklya (4. 6 és 8): Kincs, ami nincs (mb. szí. olasz, kiemelt 1. helyár!) — Fáklya kamara (£5): Házibuli (mb. szí. fran­cia, kiemelt 1. helyár!) — Fák­lya video (f3, 17): Hét csodá­latos harc (hongkongi). — Pe­tőfi (Í5): Törvényes esküvő (mb. szí. szovjet, 14 év!) — (f7): King Kong (szí. amerikai, fel­emelt helyár!) — Tokaj diszkó­mozi (£6) : Londoni randevú (mb. szí. angol). — Nehézipari Műszaki Egyetem (5): Míg új a szerelem (szí. magyar, 14 év!) — Szirma Radnóti (16): Montre­ali bankrablás (mb. szi. fran­cia, kiemelt 1. hely ár!) SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.20: Eco-mix. — 8.50: Kis ma­gyar néprajz. — 8.55: Jascha Heifetz két hegedűversenyt ját­szik. — 9.48: Száncsengő. — 10.00: Hírek. — 10.05: Rádió­színház. Magnificat. — 11.25: Népdalok. Petőfi rádió: 8.00: Hirek. — 8.05: Idősebbek hullámhosszán. — 8.50: Tíz pere külpolitika. — 9.00: Hírek. — 9.05: Napköz­ben. 3. műsor: 8.00: Hírek. —8.12: Kamarazene. — 8.55: Operettpa­rádé. — 9.50: Zenekari muzsi­ka. — 10.49: Elena Polansk», hár- fázik. — 11.05: Pillanatln.s. — 11.10: Gagliano: Dafne. — 11.53: Zenekari muzsika. Miskolci rádió: 6.20—6.30-ig és 7.20—7.30-ig: Reggeli körkép. — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nógrád megyéből. Televízió, 1. műsor: 9.05: Té­vétorna nyugdíjasoknak. — 9.10c Cervantes élete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom