Déli Hírlap, 1987. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-27 / 22. szám

Az idegenforgalmi szezonra megnyílik A neve: Rácz kávéház Majdnem kereken 200 éve, l*88-ban nyílt meg Miskol­con az első kávéház. A ká­véházak, cukrászdák száma ezután gyorsan szaporodott, hogy azután lassan eltűnje­nek a város életéből. Ma igazi kávéházunk nincs is, de talán most lesz újra: hoz­záfogtak a hajdani Rácz- cukrászda helyreállításához. A tervek szerint Rácz kávé­ház néven nyílik meg, a Do­minó presszó helyén. A Rácz cukrászdát a leg­nevesebb miskolci üzletek között tartották számon. Már régebben is cukrászda volt itt: ezt Trillhaas Gyula üze­meltette. A Rácz-cukrászda a régi bútorzattal működött a felszagadulás után is. Amikor megkezdődött az épület átalakítása, a muzeá­lis értékű berendezést a Vendéglátóipari Múzeumba szállították. Jó néhány évig nem is foglalkozott senki azzal, hogy mi van a Rácz bútorzatával, míg a Miskolci Vendéglátóipa­ri Vállalat vezetése el nem határozta, hogy helyreál­lítja a hajdani üzletet. A bútorzat visszakerült a városba, ám a leltár elszo­morító képet mutatott: gyakorlatilag csak a po­hárszekrény és a pult ma­radt meg, az is meglehetősen rossz ál­lapotban. Volt, aki aztmond­NMi Ilyen volt a hajdani Rácz cukrászda. ta, hogy nem is érdemes hozzáfogni a bútor restaurá­lásához. A vendéglátósok mégis úgy döntöttek, hogy meg kell próbálni! Ma már ott tartunk, hogy bezárhatták a Dominó esz­presszót, és hozzákezdhettek a kivitelezők az üzlet átala- , kításához, a megszépített, újjáépített bútorzat elhelye­zéséhez. Várhatóan az idei idegen- forgalmi szezonra meg­nyílik a Rácz kávéház, és akkor eldönthetjük, sike­rült-e a belsőépítésznek a megmaradt bútorok hangu­Kimélik-e az időnket? Szolgáltatók nyitva tartása A Központi Statisztikai Hivatal munkatársai az el­múlt év utolsó hónapjaiban felmérést készítettek, hogy — az érvényes minisztertaná­csi rendeletét figyelembe véve — a szolgáltatóhelyek lehetővé teszik-e a munka­idő utáni ügyintézést. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy bár sok területen ja­vulás tapasztalható, még mindig kevés a kora reggel, késő délután, illetve szom­baton is nyitva tartó szol- gáltatóhely. Lapunk egy ko­rábbi számában ismertettük az intézmények meghosszab­bított ügyfélfogadási rend­jét — a teljesség igénye nél­kül. Most megpróbáljuk ki­egészíteni a korábbi listát. A Gelka szervizei csü­törtökönként csak délután 5 óráig tartanak nyitva, ám este 8-ig vállalnak kiszál­lást. Szombaton reggel 7-től 1 óráig várják az ügyfele­ket, vasárnap pedig a Test­vérvárosok útján lévő tele­vízió szervizben délután 1-ig ügyeletet tartanak. A va­sárnap ügyelet a Vilikész Szűcs Sámuel utca 5. szám alatti műhelyében szintén délután 1 óráig vehető igénybe (ünnepnapokon reg­gel 7-től délután 3 óráig). Csütörtökön a kisvállalat összes egysége este 8-ig, szombaton 1 óráig látogat­ható. Az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat Széche­nyi út 64. szám alatti köl­csönzőboltja hétköznap reg­gel 8-tól délután fél 6-ig tart nyitva, szombaton pe­dig reggel 8-tól 1 óráig. A Patyolat vállalat egy- műszakos mosodái, az Augusztus 20., a Csaba ve­zér, a Vörösmarty és a Kis­faludy utcán, illetve Göröm- bölyön. a Szolártsik téren csütörtökön reggel 8-tól es­te 6 óráig, szombaton reg­gel 7-től 1 óráig fogadják a kuncsaftokat. A kétműsza- kos szalonok, a Széchenyi, a Herczeg Ferenc, a Bajcsy- Zsilinszky, a Kandó Kálmán, a Testvérvárosok, a Kiss tá­bornok, a Klapka György, a Vörösmarty, az Árpád, a Kazinczy és a Nagyváthy utcán, illetve a Szentpéteri kapuban keddtől péntekig este 7-kor, szombaton dél­után 1 órakor húzzák le a redőnyöket. A Fényképész Szövetkezet Széchenyi út 33. és 76. szám alatti fiókjai vasárnap kivé­telével reggel 7-től este 7-ig tartanak nyitva, a Győri kapu 51. és az Engels utca 42. alattiak pedig csütörtö­kön este 7-ig, s hétköznap fél 6, illetve 6 óráig. Aki fodrászhoz igyekszik, azt naponta reggel 6-tól es­te 9 óráig, szombaton dél­után pedig 2 óráig várják a Borsod Megyei Fodrász- szövetkezet üzletei. Parancsnoki fogadónap latéhoz illő belső teret ter­veznie. Talán nem érdektelen in­formáció, hogy a Dominó esetében nem egy rosszul menő üzlet új köntösbe öl­töztetéséről van szó. A Dominó a vállalat egyik legjobban jövedelmező boltja. Azzal, hogy megváltoztatják a jellegét, várhatóan cseré­lődik a törzsközönség is. Az átalakítás költségein túl a vendéglátósok nem kis üzle­ti kockázatot vállalnak. Tény azonban az is, hogy Miskolcon m* kevés az igazán szín­vonalas, hangulatos ven­déglátóhely. Sokan azt mondják, hogy nincs már igazi kávéházi közönség sem. Ahhoz azon­ban, hogy ezt valóban meg­lássuk, először teremteni kell egy valódi kávéházat.... (kiss) A kádermunka új vonásai 2. Alkotni képes vezetők kellenek A Központi Bizottság határozata követelménnyé emelte azt az erősödő társadalmi igényt és óhajt, hogy a vezetői mobi­litás fokozódjon. A párton belül döntés, hogy a párt vezetői a megyei első titkárokkal bezárólag két ciklusnál (tíz évnél) hosz- szabb ideig csak kivételes esetben tölthetik be ugyanazt a funk­ciót, és ennek kezdetét a XIII. kongresszustól számítjuk. Továb­bi vezetői posztokra ugyan nincs ilyen előírás, de a párton be­lül minden szinten ez a felfogás a kívánatos. Hasonló dönté­sek várhatók az állami szervek, a társadalmi, tömegszerveze­tek, tömegmozgalmak meghatározott vezetői körére is. Úgy ta­pasztaljuk, hogy mindért kezdeményezés, amely a legfelső ve­zetői posztokon a szükséges, frissítő változásokat gyorsítja, nagy társadalmi egyetértésre talál, mig az alsóbb szinteken erre hi­vatott pályázati rendszerrel, választással, meghatározott időre történő megbízással kapcsolatban túlságosan nagy az ellen­állás, a bizonytalanság, az óvatoskodás. Ez így nem jó, nem ve­zet sehová! Minden szintre igaz a követelmények foko­zódása, a rutin veszélye. A vezetés stabilitására töre­kedni csak akkor értelmes, ha az az eredményességet szolgálja. Mindenki addig maradjon tehát beosztásá­ban, amíg az abból adódó feladatok magas színvonalú ellátására képes. Dinamizá­lódó gazdaság és társadalom feltételezi, hogy a vezetés minden lépcsőfokán — nem­re és korra való tekintet nél­kül — nagyobb számban vegyenek részt, kapjanak bizonyítási lehetőséget te­hetséges emberek. Több fia­tal például, de nem a sta­tisztika javítása miatt, ha­nem a korunkra jellemző adottságok és az általuk hordozott friss ismeretek, az új gondolkodásmód okán. A kibontakozóban lévő társadalmi gyakorlat révén alaposan megváltozik a ve­zetővé válás „menetrendje”. A vezetői funkciót egyre ke­vésbé lehet a hierarchiában szépen araszolva kivárni, korábbi érdemekért „juta­Macsek Antal mérnök ez­redes, Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye hadkiegészítési és területvédelmi parancsnoka a szokásos havi fogadónap­ját január 27-én, kedden 8- tól 12 óráig tartja a pa­rancsnokságon (Miskolc, Ál­mos utca 16. szám). Nyeleden A januári első nagy hóeséskor derült ki, hogy kevés a la­pát a városban. A kereskedelem mentségére szolgáljon, hogy most olyanok is keresték ezt a szerszámot, akik még csak filmen látták, hogyan kell használni. Városi emberek, akik legfeljebb a hétvégi kertjükben edzették kérgesre a kezü­ket vele, most csak lapátolás árán ülhettek a kocsijukba. Már akinek sikerült nyélbe ütnie a lapátvásárt. Január első hetében ugyanis sem lapátot, sem hótolót nem kínáltak az üzletekben. Ellenben nagyon sok, különféle mé­retű lapátnyél volt kapható. Hernádi Péter, a Búza téri Ker­tész Áruház vezetőhelyettese elmondotta, hogy gyorsan in­tézkedtek. Nagy mennyiségű lapátvasat rendeltek, sőt egy szakközépiskolával több száz hótolót is elkészíttettek. Az eredmény: most kapható lapátvas és hótoló, de nyél nélkül. Ezek után ismét gyors intézkedés, s talán mire a hó elol­vad, minden együtt lesz. a hótoló, a lapátvas és a nyél. Legfeljebb csak a hó hiányzik majd ... Sz. I. lomként” elnyerni. Sokkal inkább úgy kell tekinteni rá, mint komoly, felelősség- teljes vállalkozásra. S mint vállalkozás, egyúttal meg­mérettetés, összevetés má­sokkal, amelyben alkalman­ként alul lehet maradni, de amelyből — megfelelő te­hetség, tudás birtokában — végeredményben tapasztala­tokkal gazdagodva, emelt fővel lehet kikerülni, és a siker reményében készülni az újabb feladatra. Bármilyen vonzóak és meggyőzőek is az elvek, a célok, minden a gyakorlat­ban dől el, s ezért a gya­korlatért a politikai felelős­ség . elsősorban a pártszer­vezeteké. Vannak ugyan, akik ódzkodnak e felelősség egyértelművé válásától, pél­dául attól az újdonságtól, hogy a pártalapszervezetek jelentős köre hatásköri jo­got kap. Azzal érvelnek, hogy a munkaszervezet füg­gőségi viszonyai megkötik a kezüket. Nincs módjuk a vezetőkkel való kapcsolat­ban tárgyilagosságra, őszin­teségre, mert ők húzhatják a rövidebbet. Ideig-óráig en­nek megvan a kockázata, de e kockázat a minimálisra csökkenthető, hosszú távon pedig kiküszöbölhető. Ezt célozza társadalmi viszonya­ink általános demokratizálá­sa, megkülönböztetetten a partdemokrácia fejlesztése. Az új követelmények ér­vényesítésének feltétele a gyakorlat néhány vonásának gyorsabb módosítása. Nélkü­lözhetetlen például a veze­tői mozgások rugalmasabb kezelése, és a nagyobb nyi­tottság. Az, hogy a káder­cserék határozottabb, de egy­úttal kulturált kezelését szolgáló „repertoárunk” — amely ma még elég szegé­nyes — gazdagodjék. Töb­bet tehetnénk az új, tehet­séges emberek befogadásá­ért, hiszen manapság éppen a legfontosabb, „legrázó­sabb” posztokon van hiány kellően felkészült, alkotni akaró és tudó, bátor embe­rekben. A káderkiválasztás új formái, a kádermozgások gyorsuló ritmusa segíthet­nek mindebben, ha nem bi­zalmatlanul, előítélettel te­kintünk rájuk. És ha elér­jük, hogy megváltozik a köz­felfogás, amely ma a vezetői mozgásokat csak felemelke­désként vagy bukásként ké­pes megítélni, s addig mé­ricskél, amíg a szívesen vál­lalt változást is megkeseríti. Nem maradhat érintetlen a vezetőkkel való foglalko­zás rendszere sem. Nem sza­bad — sokszor nem is lehet — az értékeléssel éveket várni, az folyamatos tenni­való. A vezetők minősítését pedig a lehető legszorosabb összefüggésbe kell hozni az irányított szervezet teljesít­ményével, hogy ne a szim­pátia döntsön, ne kaphas­son védelmet érdemtelen, és ne élhessen nyugodtan és jól a középszerű sem. A vál­tozások nem adnak felmen­tést a vezetői utánpótlás nevelése, felkészítése alól. Mindig minden nemzedék kötelessége volt és maradt, hogy a helyébe lépőkről gondoskodjon. A változás és változtatás határozott igé­nye, a kádermunka nyíltsá­ga, őszintesége és demokra­tizmusa sok — ezzel össze­függő — gondunk megoldá­sának forrása lehet. Az per­sze, amit sokan a nyíltság alatt értenek — mármint, hogy jó előre megmondjuk mindenkinek, hogy mi lesz belőle —, nem járható út. Nem azért, mert titkolniva- lónk. van, . hanem mert mai társadalmi viszonyaink kö­zött erre garanciát — sze­rencsére — senki sem ad­hat. De azt tudatni, hogy valakiben vezetői rátermett­séget látunk, és ezért fel­adatokat kap, melyekben tanulnia és bizonyítania kell: ez korrekt eljárás, mellyel bármikor, felelősen el tudunk számolni. A vezetők a városban és környékén élvezik a politi­kai bizalmat. Ezt a bizal­mat nap mint nap közvetí­teni, és általa a vezetőknek a politikában való bizalmát erősíteni: a pártszervezetek feladata. Ehhez azonban a kádermunka szellemét és gyakorlatát korszerű áram­latoknak kell táplálni, és hasonlóakat kell gerjeszte- niük. (Vége) SZŰCS ERIKA a Miskolc Városi Pártbizottság titkára Bemutatkoznak Budapesten Az idén éppen tíz eszten­dős a Lenin Kohászati Mű­vek Amatőr Képzőművész Stúdiója. Tagjai Kletz László stúdióvezető, Bártfai Judit, Eisele Gyula, Joós Zsuzsan­na, Kecskés László, K. Ju­hász Ilona, Majoros János, Pócsik István, Smizsánszky István, Szűcs László és Var­ga Béla. Eddig összesen 67 alkalommal szerepeltek kü­lönböző tárlatokon. Az Ama­tőr Képzőművész Stúdió munkája szerves része a he­lyi munkásművelődésnek. Ma délután Drótos László. a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatója nyitja meg a stúdió kiállítását Buda­pesten, a KISZ Központi Bizottsága székházának aulá­jában. A február 10-ig nyit­va tartó tárlat gondos válo­gatással mutatja be az el­múlt időszakban készült leg­színvonalasabb alkotásokat. Mestereket oktatnak Nagy gondot fordítanak a kezdő kisiparosok oktatá­sára városunkban. Minden hónapban egésznapos tanfo­lyamot tartanak számukra, amelyeken tájékoztatják őket iparjogi, társadalombiz­tosítási, ár- és adózási is­meretekről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom