Déli Hírlap, 1986. december (18. évfolyam, 279-304. szám)

1986-12-31 / 304. szám

Módjával emelgessük a poharat... Kijózanítás, változatlan áron Az alkoholos állapot beszű­kíti a tudatot, feloldja a fék­telen emberi ösztönöket korlá­tozó gátlást, elhomályosítja az ítélőképességet, befolyásol­ja az idegrendszer és az ér­zékszervek működését. Egy­szóval; kizárja az ember be­látási ' képességét. A lerésze- gedett ember cselekedeteit nem a belátás irányítja tehát, hanem az alantas, s az alko­hol hatására felszínre törő ösztönök. A részeg ember emlékezete is elködösül, egész egyénisége labilissá válik. Megbomlik az egyensúly- és arányérzéke, nem ura saját akaratának, még önnön tes­tét sem tudja megfelelően irá­nyítani. Bizonytalanul áll a lábán, tántorog, nem látja, hogy mi történik körülötte, s a dolgok megítélésében is rendkívül megbízhatatlan. Mindezek miatt az ittas em­ber könnyen szenvedhet vagy okozhat balesetet. Ezért érthető, hogy — noha társadalmi rendsze­rünk az ember személyisé­gét tiszteletben tartja, s ezt Alkotmányunk és a Polgá­ri Törvénykönyv egyaránt garantálja — a nyilvános helyen botrányt okozó vagy magukkal tehetetlen állapot­ba került, részegek személy­hez fűződő jogait átmeneti­leg korlátozzák. Ilyen kor­látozásnak tekinthető a ki­józanító állomásra — közis­merten : detoxikáló — való szállítás. Miskolcon a Semmelweis Kórház rendelkezik kijózaní­tó állomással. Balatoni Já- nosné főnővértől kérdeztük: felkészültek-e a szilveszter éji össznépi. mulatság kö­vetkezményei re ? — Semmi különösebb fel­készülésre nincs szükség. Tapasztalataink szerint ugyanis éppen szilveszterkor nincs „rendhagyó” forgal­munk. Talán azért, mert ilyenkor mindenki elnézőbb, türelmesebb. szűzgulya­Idős pásztorok fel­csillanó szemekkel em­lékeznek vissza me­gyénk egyes vidékein a szilveszteri „szűzgu- lyaforditás” ősi szer­tartására. Az évszáza­dokon át élt szokás szerint szilveszter éj­szakáján kihajtották az istállóból az álla­tokat, mert ha a „go­nosz szellemek” nem találják azokat az is­tállóban, akkor nem üt beléjük a dögvész, és jó lesz a szaporu­lat. Ez a hiedelem élt megyénk számos he­lyén, így a szarvas- marha tartásáról hí­res bodrogközi közsé­gekben, vagy a nagy juhászatokat tartó abaúji, dél-borsodi ré­szeken. Még nem is olyan régen a Bodrogközben az állatgondozók söté­tedés után tülkökkel, kolompokkal, csengők­kel felszerelve, ostor- pattogtatás közben vo­nultak végig a falu utcáján, kívánva bol­dog új esztendőt azok­nak, akikkel találkoz­tak. Az abaúji része­ken a juh-aklok kö­zelében raktak hatal­mas tüzet a pászto­rok, s vidám nótaszó mellett körültáncolták. Napjainkra ezek a szokások jószerivel már feledésbe merül­tek. Egyes helyeken, főként a fiatalok, fel­újítják ugyan őket, de ma már csak vidám, társas szórakozásnak számítanak. — Egyébként milyen az át­lagos forgalom? — Havonta 280—300 ittas személyt szállítanak a kijó­zanítóba. Túlnyomó többsé­gük húszon- és harmincas évjáratú, s minden hatodik, hetedik nő. Szomorú tény, hogy a fiatalkorúak köréből is kapunk „vendéget”: ha­vonta 3—9 diák kerül a de- toxikálóba. Főként miskol­ciak a „kuncsaftjaink”, s elsősorban az úgynevezett le­csúszott, lumpen rétegekből valók. Persze vannak úgy­nevezett törzsvendégeink is: a klasszikus alkoholisták. — Mennyibe kerül manap­ság a kijózanítás? — Nálunk már régen nem volt „áremelés”: 500 forint az ápolási díj, plusz a be­szállítás, kilométerenként 6 forint. — Az alkoholstop beveze­tése óta — november 1-től — tapasztalható-e valamifé­le változás a forgalmukban? — Szinte semmi, fizetési napok környékén éppúgy előfordul, hogy telt házunk van, mint eddig, s most sem ritka, hogy reggel 9 óra előtt szállítanak be magate­hetetlen részegeket. — Mi történik azokkal, akik ismételten a kijózanító­ba kerülnek? — Már a második alka­lommal is jelezzük az egész­ségügyi hatóságnak, s aki­ről kiderül, hogy alkoholis­ták, azokat előbb-utóbb al­koholelvonó kezelésre köte­lezik. (r) Feszített víztükrök óriás csúszdák A díjemelés sem hoz nyereséget a fürdőknek „Tájékoztatjuk tisztelt für­dővendégeinket, hogy 1987. január 1-től fürdőszolgáltatá­saink új díjszabás szerint ve­hetők igénybe. A differenci­ált áremelés szükségességét a már hosszú ideje tartó költ­ségemelkedés indokolja, de magasabb árainkat szolgálta­tásaink színvonalának eme­lésével igyekszünk kompen­zálni .. í” A fenti szöveg lapunkban hirdetés formájában jelent meg. Feladója a Miskolci Vízművek, Fürdők és Csa­tornázási Vállalat. Miért volt szükség az áremelésre? — kérdeztük Major Ádám fő­mérnököt. — A miskolci fürdők vesz­teségesek : az árbevétel éven- 14-16 millió forint, míg a veszteség 18 millió. Ebből 10 milliót a városi tanács meg­térít, ám még mindig marad 8 millió hiány. A január 1- jétöl érvényes áremeléseket alapos, mindenre kiterjedő vizsgálatok előzték meg. Di­jainkat összehasonlítottuk az ország többi fürdőjéével. uszodájáéval, s kiderült: mi lényegesen olcsóbbak va­gyunk. Ahhoz, hogy a vesz­teségeinket teljesen felszá­moljuk. valamennyi szolgál­tatásunk árát a duplájára kellene emelni.. „ ♦ Ezzel szemben... ? — A fürdők és azok szol­gáltatásai a szabadáras ka­tegóriába tartoznak, de mi „csak” 5 és 40 százalék kö­zötti tarifaemelést hajtunk végre. Ebből adódik, hogy még ez sem hoz nyereséget vállalatunknak. Azt ne kér­dezze, hogy mi, mennyibe kerül majd január 1-től, hi­szen másfélszáz jegy, bérlet, szolgáltatás ára változik, für­dőnként, uszodánként más­más lesz... 4 Vannak kivételek? — Természetesen! Az SZTK-beutaltak, a terápiás gyógykezelésre járók, vala­mint az iskolai úszásoktatás résztvevői továbbra is vál­tozatlan áron vehetik igény­be szolgáltatásainkat. + Várható-e a színvonal emelkedése, illetve újdon­ság a miskolci strandokon, fürdőkben? — A tisztaságot, a rendet, dolgozóink kulturált viselke­dését alapvető feladatnak tartjuk* A jövő évtől bővít­jük szolgáltatásaink körét, színvonalát is. így például a négy alapvető fürdőnkben — Tapolca, Diósgyőr, Augusztus 20., Szabadság téri uszoda — kialakítjuk a feszített víz­tükröt, és vízforgató, -tisztító berendezéseket helyezünk üzembe. Az Augusztus 20. strandon és Tapolcáit egyen*' ként 102 méter hosszúságú csúszdákat állítunk fel. Ter­mészetesen azokat csak kü­lön díjfizetés ellenében vé* hetik majd igénybe a ven­dégek. Automat^,, tekepályát építünk Tapolcán és a Sza­badság téri uszodához, a Spa­ten söröző mögötti területen, hogy csak néhány újdonsá­got említsek. >|e A csontozóban csattognak a kések Megszűnik a tröszt Nem télnek a jövőtől a húskombinátban Az Állatforgalmi és Hús­ipari Tröszt az év végével megszűnik: a szakma — a gazdasági és kereskedelmi önállóság jegyében — 24 húsipari vállalatra oszlik. Milyen új lehetőségeket je­lent ez a Borsod Megyei ÁI- latforgalmi és Húsipari Vál­lalat számára? Mennyiben függ a továbbiakban a mis­kolci húskombinát a főváro­si Húsipari Központtól, amely a tröszt létszámának egy- harmadával működik majd? — Lényeges változásokat hozott ez a döntés, hiszen, a januártól Budapesten tevé­kenykedő Húsipari Központ­nak korántsem lesz annyi jo­gosítványa, mint eddig a trösztnek — mondja Bihall Gyula termelési és műszaki igazgatóhelyettes. — A vál­lalatoktól ezután nem von­hat el pénzeszközöket és nem gyakorolhatja a munkáltatói jogokat sem. Intézkedési és koordináló ■szerepe lesz, a'piac állan­dó féHigyeléte alapján. — Szerencsénkre nem ért minket váratlanul az önál­lóság — veszi át a szót Icz- kovits László keresekdelmi igazgatóhelyettes, — Az utóbbi években a tröszt „le­adta” a vállalatoknak a hoz­zájuk közelebb' álló funkció­kat. így fel lehetett készül­ni az önállóságra, bár ezt e helyzetet még tanulnunk kell. Meg kell ismerkednünk a közgazdasági feltételek­kel, s a vezetőknek is azzal, hogy a felelősségük nagy­mértékben megnő. A dolgo­zók most már joggal várják el tőlünk, hogy : . olyan munkát biztosítsunk számukra, amely eredmé­nyes gazdálkodáshoz ve­zet. — A húskészítményeknél eddig is jellemző volt egy­fajta verseny. Most további kisebb gyártók megjelenése várható. Ez minket még jobb minőségű termelésre ösztönöz — mondja Bihall Gyula. — A tőkehús eseté­ben a vásárlók a jövőben semmi különbséget nem ve­hetnek észre, de a húské­szítményeinknél már elkép­zelhető változás, mivel még jobban és gyorsabban szeretnénk a fogyasztok igényeihez igazodni. Hosszabb távón ez äzt iS je-:1 lenti, hogy egy-két húské­szítményt nem gyártunk to­vább. mert a jövedelmező gazdálkodás nem engedi ezt meg, , ám helyette ízleteseb- bet, gazdaságosabbat kíná­lunk majd. Már kialakult az 1987-es évünk programja. Van elegendő megrendelé­sünk, van tehát munkánk. Ehhez a tárgyi és személyi feltételek rendelkezésre áll­nak. Szeretnénk az exportered­ményeinket is megtarta­ni, annál is inkább, mivel ter­mékeinket a Közös Piac or­szágaiban szívesen vásárol­ják. Egy világbanki beruhá­zás révén, a jövőben húské­szítményeinkkel, mind bel­földön, mind a külpiacokon versenyképesek kívánunk maradni. (soltész) Magánnyomozó akart lenni... Bolondos kérelmek Kulcskérdés Szerkesztőségünkben lassan kulcskérdéssé válik a kulcs­kérdés: a képen látható kulcsokat az idén vesztették el a miskolciak, s nem jöttek értük. Amint az jól kivehető a fo­tón, jól fejlett, pirospozsgás, pulók kulcscsomókról van szó, melyek elvesztése bizony komoly anyagi konzekvenciákkal jár. Jó néhány zárat ki kell ugyanis cseréltetni: a lakás­ajtón, a garázson, a hétvégi házon, anyósunk szobájának ajtaján. Egy dologban reménykedhetünk csak: az elvesztett kulcsok gazdái között nincs börtönőr ... Ipartevékenység végzésé­hez, mint Ismeretes, enge­délyre van szükség. Milyen különleges foglalkozásokat akartak űzni az utóbbi idő­ben a miskolciak? — kér­deztük Bocskai Istvántól, a városi tanács hivatala ipar­kereskedelmi csoportvezető­jétől. — Egy fiatalember pél­dául magánnyomozó szere­tett volna lenni. S alig, le­hetett meggyőzni, hogy" Ma­gyarországon ezt a tevékeny­séget nem engedélyezi ma­gánembernek a jogszabály. Más alkalommal egy csöpp — legfeljebb 150 centiméter magas — emberke kopogott be hozzám. Ö temetkezési vállalkozásra kért engedélyt. Kitartóan állította, hogy vál­lal a teljes hatósági ügyini zéstől kezdve a halottszál táson keresztül a siratóas szonyok felkéréséig mindéi Természetesen el kellett ut sítanunk. Az Ipari Miniszl rium elvi állásfoglalása ala ján viszont kisállat-temetk zési vállalkozásra adhatnál engedélyt — ha kérné val ki. S több olyan érdekes, i letve kihalt szakma van • utcai cipőtisztító, vályogvt tő, paszományos, kutyaico metikus és kutyapanzic hordár, múzeumi papucsk szító —. amire pedig kia nánk az engedélyt. Az utó1 • bi időben egyre kevesebb* keresnek meg minket külöi leges kérésekkel: úgy Iá szik, tájékozottabbak lette az emberek. S. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom